Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-05-22 / 854. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1926 május 22. || SzentGellért\\ [ Gyogyfunw j | Géptorna (Zander) terme % | kiválóan alkalmas fogyókúrák | I tartására, izületi merevségek. ♦ ♦ izomsorvadások és hátgerinc | | elferdülések gyógykezelésére. *! I Svéd tornaterem. | g szerkesztője, aki 1913- és 14-ben az ez irányban megindult mozga­lom szervezője volt, — ismertette ezt a nagyjelentőségű kérdést, annak történetét, abból az alka­lomból, hogy a kormány most szociális kérdések megoldására nagyobb összegeket áldoz. A vá­lasztmány elhatározta, hogy a munkások munkanélküli biztosítá­sát hozzákapcsolja az önálló kéz- műiparosok nyugdijügyéhez és a kormánynál e két kérdés kapcso­latos elintézését fogja szorgal­mazni, mert a munkásság szociális érdekeivel a polgárság szociális kérdéseinek elintézését egyenran­gúnak, sőt ez utóbbit előbbrevaló- nak tekintik s ez ügyben közös eljárásra hívják fel az összes ipa­ros egyesüléseket és testületeket. Lapunk legközelebbi száma kime­rítően ismerteti majd az iparos- nyugdij ügyét és történetét. Kérje mindenütt a 125 „S o p r o n-G y ő ri“ SIS If merl ez a legi°bb és 1 Ssaswíisis b § legmegbízhatóbb Telep és iroda : Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. I., Fehérvári-ut27.Tel. J. 128-01 — A Nemzeti Kálvária gyönyörű * tervét mutatta be Aípúr Ignác a Szent Gellérthegy lakosainak és barátainak egyesülete közgyűlésén. A XVI. szá­zadból eredő s romjaiban ma is még látható golgota helyére, az uj Kálvária minden egyes kápolnája az elszakí­tott országrészek jellegzetes archi­tektúráját tükrözi majd vissza, hogy bebizonyítsuk a világnak azt az ezer­éves nagy kultúrát, melyet Szent Ist­ván, illetve Szent Gellért ideje óta Magyarország fejlettsége produkált. Képviselve van minden stilus, amelyet az elszakított országrészekben kulti- váltak. A közgyűlésen még Schaff ér­zik Ferenc műegyetemi tanár tartott érdekes előadást a Szent Gellérthegy geológiai múltja és jelene címen. — Uj Szanatórium nyílik meg július hó 9-én a Margitszigeten, még pedig „Szent Margitszigeti Sza­natórium“ néven, mely a legmo­dernebb belgyógyászati diétás és fi­zikoterápiás gyógy- és üdülőintézet lesz és hivatva van európai nívón szolgálni a fürdőügy nagy eszméjét. A lakószobákba bevezetik a kénes­és szénsavas forrásvizet, s igy saját szobájában használhatja a beteg csuz, köszvény, női bántalmak és sok más betegség ellen. A szanatórium külön diétás, orvosilag ellenőrzött konyhát vezet cukor-, gyomor-, vese- és szív­bajosok számára. Külön berendezkedé­se lesz hizlaló- és soványitókurák szá­mára. — Állandóan üzemben vannak télen-nyáron a szigeti s zá 11 ó- dák is, ahol a kényelmes, modern lakószobákon kívül kitűnő ellátásban részesül a vendég, akiknek állandó autójáratokat rendeztek be a pesti hídfőtől. — A Budai Színkör épülete sok átalakítást és még több javítást kívánt meg a múlt évben. Sebes­tyén Géza igazgató — amikor az állam a vidéki színtársulatok nyá­ri játékára a Színkört már nem bérelte — 12 évre megkapta a fő­várostól a bérletet azzal a felté­tellel, hogy másfél milliárd költ­séggel átalakítja Buda egyetlen színházát. A legfontosabb volt a színpadnak úgy első, mint hátsó vasfüggönnyel való ellátása, vala­mint tűzfallal való teljes körülépi- tése, ami a színpadi tűz tovább­terjedését megakadályozza. Se­bestyén Géza ezt a terhet vállalta oly módon, hogy a munkálatokat az ifj. Walla József cementáru- gyár r.-t.-gal elvégeztette és a költségeknek 12 éven át való tör­lesztésére magát kötelezte. A törlesztés biztosítására egyúttal lekötötte a Budai Színkör bruttó bevételének 10 százalékát. Ké­sőbb azonban kitűnt, hogy feltét­lenül szükséges az épület alapo­zásának teljes kicserélése, mert a tartó fagerendák az alapozásban teljesen elrothadtak és használha­tatlanokká lettek, a tetőzet geren- dázatának kicserélése, ezzel kap­csolatban pedig a villanyvezeté­kek felújítása, továbbá a színház előterének rendezése. Ezeknek el­végzése sürgős volt, s a tanács elrendelte a munkálatok végrehaj­tását, amelyek azután 1.200,000.000 korona költséget igényeltek. A munkálatok végrehajtására Se­bestyén Géza nem vállalkozha­tott, sem kötelezettséget nem vál­lalt, igy azoknak a székesfővárost kellett terhelniök. E nagy ösz- szegre azonban a múlt évben nem volt fedezet s igy az 1926. évi költségvetésbe állítja azt be a fő­város tanácsa, még pedig a szín­ház előtti tér és építmények kar- bahelyezésére 220,000.000 K, a te­tőzet helyreállítására 270,000.000 K, az épületek állékonyságának biztosítására 520,000.000 K, a vil- lamosvilágitási munkákra 80 mil­lió K és a zsinórpadlás átépítése és szerelésére 100,000.000 K-t. — Áthelyezte irodáját Várnay Alajos építőmester és építési vállal­kozó Horthy Miklós-út 136. szám alá. Villamosmegállóhely a Horthy Mik- lós-úti vám. — Praktikusan rendezkedett be a Retek-utcai átszálló forgalmára és a siető emberek kényelmére az átszálló közvetlen közelében lévő G e r ő-féle drogéria, mely az Anna-udvar egyik üzlete. A városba siető hegy­vidékiek átszálláskor beszólnak és rendelésüket rögtön összeállítják, cso­magolják és visszatérőben átveszik. Megszűnt az ácsorgás. Gerő Endre most már raktáron tart minden szük­séges p i p e r e h o 1 m i t, a legfino­mabb francia illatszereket, rúzsokat, púdereket, — de egyúttal a szüksé­ges háztartási cikkeket is: cipő­krémet, padlókrémet, cipőkefét, pad­lókefét, seprőt, szidolt és elsőrendű mosószappant. A hegyvidéki házi­asszonyok figyelmébe ajánljuk első­sorban ezt az időt takarító, prakti­kus berendezkedést. Rózsadomb és Vidéke Egye­sület legutóbb tartott közgyűlé­sén Alpár Ignác elnöki megnyitója után a titkári jelentés beszámolt az eddig elért eredményekről, amelyek között legfontosabb az autóbusz-forgalom megindítása az Oktogon-tér és a Vérhalam-tér között. A Rózsadomb különböző helyén 30 kőpadot állít fel az egyesület kérésére a főváros, amelyeket Alpár-padoknak nevez­nek az elnök 70 éves születésnapja alkalmából. A postajáratok és a szekrények szaporítása érdekében is eljárt az egyesület agilis el­nöksége. Nagy érdeklődéssel vi­tatta meg a közgyűlés egy rózsa­dombi kaszinó létesítését s ez irányban a mozgalmat megindít­ják. Elhatározták, hogy József Ferenc királyi herceget, rózsa­dombi villatuíajdonost felkérik az egyesület védnökévé. Azután megválasztották elnökké: Alpár Ignác műegyetemi tanárt, alelnök­ivé: almási Balogh Lóránt, dr. Vály Ernő és Weimess Máriánt; főtitkár és ügyésszé: dr. Náclos Bélát; pénztárossá: ifj. Hoffmann Károlyt. — Gyász. Érdemes halottja van is­mét Budánalk, mert nagytehetségii irót és irodalmi kutatásai, fordításai révén is ismert tanárt Bodrogi Lajost, a Kisfaludy-Társaság Shakes­peare bizottságának tagját temettük el. Sokan ismerték és becsülték Bu­dán ezt a 77 éves öreg urat, aki há­zassága ötvenedik évében, valami ideggyöngüléssel befeküdt a Szent János-kórházba és egyévi beteges- ikedés után azon a napon, amikor haza akart ismét térni az őt szeretettel meglátogató családja körébe, áldott- lelkü felesége karjai közt lehelte ki nemes, magyar lelkét. Nagy család és egyik fia B o d r o g i Ágoston ál­latorvos révén, annak kiterjedt ba­ráti köre is gyászolja az elhunytat. Egyik gyászoló veje H a u g a y Sán­dor, az ismertnevü poéta. VogI — Csillaghegyen. Csodás eredményeket ért el ez évben kis tanítványaival V o g 1 tata, ahogy azt e hó 22-én a zárópróbán bemu­tatják. Szép fátyoltánc, bohóctánc és a mester kisleánya, Klárika, ma­gyar szólót mutat be. Egy kis tánc­fcncmén. Külön bohóctáncot mutat be a kis Gyűszű Írónké és kis partnere. Vizsga után a népszerű táncmester Csillaghegyre köl­tözik, ahol külön tánctermet építtetett és június hó 5-én lesz az ünnepélyes megnyitás, amelyhez a volt tanítvá­nyai tömegesen rándulnak ki és a budai táncoló ifjúság Csillaghegyen fogja ünnepelni Vogl tatát. KALAPOT EMELÜNK a város­házán beállott változás előtt, mely — eltérően a múlttól — szóhoz en­ged int ni kívülről jött nézetet is. Csak a csökönyösséget ítéli el és szólja meg a közönség, de bölcs az, aki a hibát észreveszi, belátja és helyrehozza. Nem volt eddig divat a városházán. Ott, ha valamit hi­vatalos bölcsességgel elintéztek, azon még akkor sem változtattak, ha kézenfekvő volt a tévedés. Megtörtént, hogy külső részen, puszta réteken fölrajzolt szabályo­zási terven csak azért nem változ­tattak, mert azt a tanácsnok ur már aláírta. A „Fordított városról“ írott cikksorozatunkban rámutat­tunk arra, hogy a Császár- és Lu­kács-fürdőt mesterségesen elzár­ták a Dunától és a közönségtől az­zal, hogy vasúti síneket raktak a fürdők és a Duna közé. Azonkívül az ott elhúzódó parton kavics-, ho­mok- és kockakőraktári létesítet­tek s végül pályaudvart építettek a fürdők mellé. Az örökös zaka­tolástól, portól, füsttől menekült a fürdővendég és tönkrement a pak­kok minden vendéglőse. Most aztán kalapot emelünk, mert a város el­határozta, hogy ezt a kavics- és homokraktárt cdhelyezi alkalma­sabb helyre és foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a síneket és a pályaudvart is clhelyeztesse in­nen. Egy lépéssel közelebb jutunk igy a fürdővároshoz. Óbuda elhanyagolt részei a Rak­tár- és Emese-utcák végén üres tel­kek célszerű felhasználása érdekében emelt szót a III. kerületi választmány ülésén Tehel Lajos, a Lukács-fürdő igazgatója, aki azt az életrevaló in­dítványt tette, hogy ezeket a telkeket továbbra ne adják bérbe, hanem adja el azokat a város olyanoknak, akik kötelezettséget vállalnak, hogy azo­kat egy éven belől beépítik, — eset­leg maga a város építsen ott kislaká- sos bérházakat, hogy az Óbudán oly gyakori egészségtelen lakásokból oda legyenek átköltöztethetek a sze­rencsétlen lakók. — Szezonzáró előadást rendezet: április hó 25-én a Budai Kath. Le­gényegyesület saját dísztermében, a hol az ügyes műkedvelőgárda előad­ta a Bizánc cimü darabot, Sárosi Fe­renc rendezésében. Az előadást Hé- vey István ünnepi megnyitó beszéde, Tóth József alelnök beszámolója és Bálványossy Zoltán szavalata előzte meg. A sikerült előadást társasva­csora követte. — A szereplők juta- iomjátéka címen előadják e hó 8-án a Három a kislány cimü operettet. — Erős propagandát indít ne­mes és közérdekű céljai elérésére az Óbudai Hegyvidéki Szövetség s ezért buzgó szervezéssel szé­lesíti az egyesülésben rejlő erejét. Legutóbb az Ürömhegyi érde­keltséggel sikerült megállapodásra jutni a csatlakozás tekintetében s igy egy nagyszámú testülettel gyarapodott a tervszerűen dol­gozó Szövetség, amely Szilágyi Károly nemzetgyűlési képviselő agilis elnöksége és fáradhatatlan önzetlenséggel dolgozó tisztika­rának vezetése alatt áll. Áldozó­csütörtökön már egy székház megépítésének eszméjével foglal­kozott a választmány által kikül­dött bizottság, amely elhatározta, hogy 10 pengős részjegyekkel, szö­vetkezeti alapon teremti meg a testvériesen dolgozó hegyvidékiek közös ottthonát. A Szövetség ren­des évi közgyűlése május 30-án d. e. 10 órakor lesz a Vörösvári- ut 133. számú helyiségben, amely után Szilágyi Károly elnök tiszte­letére százteritékes társasebéd lesz. A közgyűlés rendes tárgya a tisztujitás, amelyre a hivatalos jelöltek: Elnök: Szilágyi Károly. Társelnö­kök: dr. Brezovsky Emil, Läufer Jó­zsef. Alelnökök: Deutsch Jakab, Gaál Ferenc, dr. Lugmayer József. F ő­titkár : Szervei György. T i t- , kár: Jankovits László. Jegyző: Rup István. Pénztáros : Ziesel István. Helyicsoport pénztárosok : Toldi Lajos, Gécs János. Ellenőr: Ka­rikás Bálint. Ügyész: dr. Szepesi Mi­hály. Gazda: Kuszenda Gyula. Könyv­táros: özv. Grusz Józsefné. Háznagy: Schwarz Jakab. Számvizsg. biz. ta­gok: Schmiedl Felix, Ványi István. Mig a választmányba a következőket delegálják rendes tagul: Kulcsár Ist­ván, Lcrecz Vince, Király Járos, dr. Halász Aladar, dr. Piatthy György, Jung Miklós, Ziegler György, Röpper Alajos, Pettenhoffer Lajos, Boros Béla, Fuchs Kálmán, Tiirk György, Musko- vits Vilmos, Fábián Ignác, Vörös La­jos, Loksa József. Tomcsik János, Kremniczky László, dr. Pető Andor, Heil György, dr. Nemes Zsigmcnd, Goi oda i Kornél, Buday Gyula, Grosz Károly, Garzó Gyula, dr. Dvorrsák Dezső, i arnai Géza, dr. Keyzlár Gyu­la. Póttagul pedig: Simon Bálint, Schwartz Márton, Hanzel Mihály, Szálé Demeter, özv. Pálmay Károiyné, Krifatan György, Gillich András, Ná- dasy Ferenc, Perlmutter Samu. Eze­ken kívül a tisztikarba és a választ­mányba is a csúcshegyi és ürömhegyi érdekeltségek is jelölnek tagokat.. A felekezeti egyetértés szép példáját mutatta az a küldöttség, melyet pénteken Andréka Károly főv, biz. tag, az újlaki kath. egy- háztanács elnöke és Szilágyi Ká­roly nemzetgyűlési képviselő, az óbudai ref. preszbitérium elnöke vezetett Ripka Ferenc főpolgár­mester elé. A küldöttség arra kér­te a főpolgármester urat, hogy interveniáljon az óbudai izr. hit­község megválasztott főrabbija, dr. Neumann József brassói főrabbi beutazási engedélye érdekében. A főpolgármester örömének adott kifejezést a felekezeti együtt­érzés e szép példája feletti és megígérte, hogy az ügyet szorgal­mazni fogja. — Lombos fák között az esti lágy szellő vidám melódiákat dudol és csábítja az embert ki a zöldbe, hogy kiélvezhesse a tavasz minden gyö­nyörűségét. S ha kinn sétálunk a Sas­hegy alján, annak a nyugati lejtőjén, szívesen tér be mindenki a Német­völgy i-u. '38. sz. alatt lévő „B é 1 a- ker t“ nagyvendéglőbe, amelynek idi- likus külseje, kát hatalmas terrasza és parkja s benn az előkelőén terített asztalok régen kedvencei a budai, de a pesti közönségnek is. Az étterem, vi­lágvárosi hangulatával a külföldi nya­ralóhelyek éttermeit juttatja eszünkbe. Szeretik is a ,,M i 1 i s“-t, mert igy be­cézik röviden a „Béla-kert“ nagyven- déglöt, amelynek tulajdonosa, a lekö­telező szivességii, agilis M i 1 i s And­rás igazán páratlan figyelemmel és szolgálatkészséggel igyekszik vendé­gei kedvében járni. Mi hát az a csalo­gató, ami az ideálisan szép kerthelyi­ségbe annyira vonzza a közönséget? Elsősorban az üditő környezet, másod­sorban a különleges ételek és italok egész serege. Délután a legkitűnőbb uzsonna áll a vendégek rendelkezé­sére, este pedig gourmond vacsora, hamisítatlan francia konyha szerint. A „Béla-kcrt“ pompás muzsikával szó­rakoztatja a közönséget, akiknek so­raiban sokszor ott látjuk a főváros politikai, közgazdasági, irói és mű­vészvilágának számos kitűnőségét. Minden este VÁ RAííl DEZSŐ hangversenyez a renovált MARGITPARK Kávéház Szombaton terraszán. és vasárnap TfiNP az un közönség ■ V számára. MaZeg kon/ha. Szolid kávéházi árak. „ÖREGDIÖFA" vendéglője (a Színkör közelében.) PÁLYA-UTCZA 3. SZ. lüeűlis Mem Elismert jó konyha!! Esténkint czágányzene. Kuti István vendéglője az óbudai hajóállomásnál kedvelt kerti helyisége a pesti közönségnek. — Kitűnő konyhájának speciálitása a rántott hal és halászlé. — Villamos közlekedés 5, 7 9 39. 53. megálló a Timár-utca sarkán. Esténkint cigányzene! Magyarország leg- rádiumosabb gyógy vize. Az Erzsébet­ed budai hídfőiénél épült modern ivó­csarnokban. Ra- dloactiv hatású ithlumos és cal* clum-hydrocar- bonátos gyógyvíz Hungária gyógyforrás a azt6v. házi kozol ós óbon. Ivókúra, Keseriisó-kura. Ja­vasolva vesebán* (altnak, gyomorba­jok, székelési zava­rok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint ÍOOO korona, karlsbadi sóval 2000 korona. Reggel 7 órától este 6 óráig. Igazgatóság telefoni« J. 112-59. 149

Next

/
Thumbnails
Contents