Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)
1926-05-05 / 853. szám
4 B U D A I N A P L 0 Budapest, 1926 május 5, ■ ■ W9 SZENT LOKÁMDO a magyar Pőstyén. Éhgyomorra naponkint igyék egy pohár KRISTÄLY-vizet! 165 /«i^^Rg0liHHBII^®fMEäQÄHEMI^MC93ltRHB5iaa88Ba$S3fQBB — Pestre járnak vásárolni a hegyvidék lakói, ahelyett, hogy a legtermészetesebben itt Budán szereznék be szükségleteiket. S ennek oka a rossz közlekedési politika. Békében a 45 jelzésű villamos a Zugligetből elindulva a Lánchíd felé haladt és onnan a Ferenc József-hidon át Pestre. Azelőtt a Lánchidig 24 fillér volt a villamos ára, Pestre 30 fillér. Tehát a zugligetiek közvetlen villamossal juthattak el a Láncúidnál levő üzletekbe és még megtakarítottak 12 fillért is, ami akkor 6 zsemle ára volt. Ma a vízivárosi üzletben bevásárolni akaró zugligeti , virányosi, pasaréti lakos csak kétszeri átszállással juthat oda s igy természetes, hogy a kényelmesebb közlekedési utat használva, Pestre megy vásárolni. Keserű ezért a panasz a Vízivárosban is, a régi, jó „Kundschaft“-okat siratva, de a hegyvidéki lakosok között is, akik a pesti portékából kiábrándulva vágynak a becsületes bu- j dai áru után, amit azonban a i nagy időveszteség miatt el nem érhetnek. Vagy a régi 43—45-ös relációt kellene visszaállítani, vagy a 31-es viszonylatot a Zugligetig kiterjeszteni. Fontos lenne, hogy Budáról a budai oldal bármely pontjára a mai 3000 K-ás jegy helyett csak 2500 K-ás jegy legyen és csak a hidon való átkeléskor emelkedjen ez háromezer koronára. —- A szemetes kocsik garázsa Budán a Csapláros-utcában lesz, ahol a főváros háromszázmillió koronáért vett e célra ingatlant, amiért eredetileg 800 milliót követelt a Steinber- ger nevű tulajdonos. Ezzel szomszédosán a Köztisztasági Hivatalnak már műhely, raktár, altiszti lakásai vannak s igy e nagy területen egy hatalmas köztisztasági telep van kialakulóban.- Por!... por!... és ismét a por kergeti el a vendégeket a hűvösvölgyi üdülőtelepekről és penziókból, mert elviselhetetlen, kibírhatatlan az a por, amit ott minden kocsi és minden autó fölver. Pedig ott van a Bu- dakeszi-uton az Elmegyógyintézet, az Apácák Gyermekmenhelye és a főváros Gyermekgondozó Intézete. Végül pedig ide, a Hüvösvölgybe rán- dul ki üdülni a főváros közönsége, lévén Pest tüdeje a budai hegyvidék. No, itt aztán szépen üdül. De még az autózás is kellemetlen itt, mert az ut krudélisan rossz s aki nem vigyáz, elharapja a nyelvét. — A szattyánkészités állott a különféle iparok között ia legmagasabb fokon a török idők alatt Budán, amelynek akkor 24 ezer lakosa volt, mig Pestnek csak háromezer. A lakosok között a többség persze török volt: katonák, iparosok, kereskedők. Ezeken 'kívül lakott itt sok nyugalmazott főtiszt és hivatalnok, akik csendesen morzsolták le napjaikat, A törökök után a zsidók játszottak szerepet, mint borkereskedők, bankárok, stb. Voltak azután görög és örmény kalmárok, szerb martalócok, cigányok is itt. Magyar ember ellenben nagyon kevés s ezek bortermeléssel foglalkoztak. A török a várbeli várossal, a várral törődött a legtöbbet, egész vár-erőditéstani kurzust kellene az embernek végighallgatnia, ha csak némi fogalmat is akarna szerezni az akkori vár-erő- ditések zwinger-jei, esoarpe-jai, gla- cis-jai, 'száraz árkai, esplanade-jai, stb. felől. Maga a vár utcabeosztásában nem nagyon különbözött a maitól: a mostani utcák legnagyobb része már akkor megvolt s összesen 388 ház volt benne, tehát száznál több, mint ma. —A Bpest-tabáni Egyházközség kultur-aloszíáiya minden vasárnap este ismereterjesztő előadásokat tart, melynek programmjait dr. Wittkovszky Tihamér orvos a tüdőv'észröl, Mussong Géza kir. tanácsos a kultúra Tabánban 100 év alatt, iskolák történetéről, dr. Némethy Ernő segédlelkész a spiritizmusról, dr. Angyal Kálmán apátplébános II. Gyula pápa és az olasz renessance virágkoráról (Michael Angelo. Raffael világhírű képeit vetített képekkel mutatva), dr. Hornyánszky Zoltán az igazi szabadságról, dr. Kovács Pál elnök társadalmi kérdésekről, Witt- kovszky Sándor szakfelügyelő igazgató a madarakról tartottak előadást, dr. Czapik a böjtről, a tabáni Énekkar régi egyházi és magyar dalok kíséretében, Galligaris Ferenc karnagy vezénylete mellett, ölveczky Pál igazgató a táncról. Május 2-án az ifjúsági mise alatt Göndöcs Irma polgári iskolai tanárnőnek, egyháztanácsosnak a pápai érdemrendet dr. Madarász István lipótvárosi plébános tevékeny munkásságáért, az iskola, (30 éven át tanárnő) egyháza és hazája iránti érdemeiért elismerő, lendületes beszédben átadta nagyszámú hívők jelenlétében. — Az esti panoráma sok szépségét nem élvezhetjük Budán — a főváros túlzott takarékossága miatt, amely megfosztja a várost világvárosi kivilágításától. Sokat beszélnek az idegenforgalomról, de keveset tesznek érte. Ha a Duna mindkét partját a Margit- hidtól a Ferenc József-hidig legalább olyan mértékben kivilágítanák, mint ahogy a Váci-utca jelenleg fényárban ragyog, akkor olyan bűbájos látványossággal gazdagodna Budapest, hogy az idegenek messze földről csak ennek megszemlélésére is eljönnének; meleg nyári estén csolna- kázva, hajókázva, gyönyörködve a két part és a csillogó viz tündéri szépségében. De emellett az ösz- szes hidakat is teljesen ki kellene világítani és a gyönyörű Halász- bástyát melynek építményei este természetszerűleg nem látszanak, azonban érvényesíthetők volnának, ha az árkádokat elég intenziven, azonban diszkrét módon megvilágítanák, úgy, hogy a Duna felől, vagy az átellenes partról nézve a világitó testek nem, csakis a világos nyílások látszanának. Bántó a budai szemnek az a rettenetes sötétség az Országháza körül, amelynek szépsége este, a nagy feketeségben egyáltalán nem érvényesül, de szomorú sötét folt a gellérthegyi vízesés is este. Ezekre a helyekre sok-sok iv- lámpa kellene, hogy szemet-lelket gyönyörködtető, valóban fővárosi képet nyerjünk az idegeneket is elbűvölve. — Gondja van a fővárosnak, mint kegyurnak a r k. templomokra is, hogy a lelkiszükséglletek kielégítése zavartalanul biztosítva legyen. Ecél- ból elodázhatatlan a Nagy Boldog- asszony (Mátyás) templomnak helyreállítása, mely 276 ezer. a tabáni plébánia templom helyreállítása, mely 21 ezer 'aranykoronába kerül. A 'vízivárosi Szent Anna templom előtti gyalogjáró felemelése is tervbe van véve hétezer aranykorona költséggel. — A Kelenföld fejlődésének legfőbb akadálya, hogy nincsen csatornázva. A nagy beruházási Programm keretében erre is sor kerül, amikor megépítik a budai dunaparti főgyűjtőcsatornát s fokozatosan a mellékcsatornákat. A budai dunaparti főgyűjtőcsatorna megépítése a talaj nívója és hosz- szusága miatt rendkívül körültekintő munkát igényel. Óbudától Lágymányosig igy is kétszer kell majd átemelni a tervezett főcsatorna szennyvizét, szivattyúk segélyével. A szivattyú-telepet az Andor-utca irányában tervezik. — Van egy hibája a főváros által kényelmesnek megépített Erzsébet-hid alatti Hungária-forrás díszes ivócsarnokának: hiányzik benne .a forrásvíz vegyelemzése s feltüntetése azoknak a betegségeknek, amiket ez a pompás forrás gyógyít. Így írja lapunk egyik olvasója. Az ott nagy számban megforduló emberek c téren teljesen tájékozatlanok s derüre-borura minden ellen Isszák a csodatevő vizet. A helyzet igy komolytalanná válhat. Ezt a kis hiányt pótolni igazán nem kerülhet nagy költségbe. — ősi óratorony áll az egykori budai városháza, ma I. kerületi elöljáróság várbeli épületén, amelynek gerendaszerkezete ám már annyira korhadt, hogy javítása halaszthatatlan. E költségek fedezésére a főváros legutóbb 150 millió koronát engedélyezett. hogy e régi kedves emlék össze ne dűljön. E városháza 1692- ben épült, az ostrom után Geresola Venesio császári építész tervei szerint. 17213-ban leégett. Ezután Kair Mátyás építőmester építi újjá és 1774- ben Neupauer Máté emeletet épit reá. Külső architektúrája ennek a kornak ízlését viseli. Akkor épült csinos ba- rokkstilü lépcsőháza is. . — A Margit-kórház kibővítését Óbudán, a Bécsi-uton és modern berendezését is tervbe vette a főváros 1,380.000 pengő költséggel. Pesti Hazai Első Takarékpénztár- Egyesületnek Biró Zsigmond udvari tanácsos elnöklete alatt megtartott 86-ik rendes közgyűlése az igazgatóság valamennyi előterjesztését határozattá emelte, amelynek megfelelően az intézet alaptőkéje 125.000 darab, egyenkint 100 pengőről szóló részvényből fog állani T2,500.000 P névértékben, mig tőkeíartaléka 6.500.000 P, az egyesületi nyugdíjalap pedig 1.000. 000 P, kimutatott összes vagyona tehát 20,000.000 pengőt fog tenni. A közgyűlés egyszersmind elfogadta a tiszta nyereség felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot is, mely szerint 18.067,628.402.35 K tiszta nyereségből 100.000 K (tavaly 70.000 K) osztaléknak megfelelő 12 milliárd 500.000. 000 K osztalékra. 1.000,000.000 K tartalékalapra, 1.500,000.000 K egyesületi nyugdíjalapra, 800,000.000 K a tisztviselők külön jutalmazására for- fordittassék. A megtartott választások során a közgyűlés Montenuovo Nándor herceget egyhangúan az igazgatóságba választotta, ezenfelül a választmány 36 tagja került megválasztásra. Ezekután még Hoitsy Pál részvényes kért szót és az igazgatóság, a vezérigazgató, az ügyvezető-igazgatók és a tisztikar érdemeit és az intézet érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenységét a közgyűlés helyeslésétől kisérve, meleg szavakkal méltatta. — A Hazai Bank megnyitó-mérlegében vagyona 12 millió pengő (150 milliárd korona), ebből 6,400.000 pengőt alaptőkére, 5 millió pengőt tőke- tartalékra és 600.000 pengőt nyug- dijtartalék létesítésére fordítanak. 5 régi részvényt vonnak össze 1 részvénnyé. Az összevont részvény névértéke 40 pengő. Az értékpapírtárcának 2,394.787.10 pengővel és az állandó jellegű részesedéseknek 7,158.424.68 pengővel való fölvételénél a részvények értékelése még a jelenlegi tőzsdei árfolyamoknál is alacsonyabban történt. Az intézet ingatlanai mindössze 1,500.000 pengővel értékeltettek. Az 1925. évi mérleg 715.215.54 pengő = 8,940.194.250 nyereséggel zárult, az előző évi 7.737,082.214 koronával szemben. Az 1925. üzletév bruttó nyeresége 26.849,422.318 K, a költségek és adók 7.258.770.040 K-val, személyzeti kiadások 10 milliárd 340,495.854 K-val szerepelnek, 8000 K osztalékot fizetnek a múlt évi 7000 K-val szemben. — A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó-Bank megnyitó-mérlege szerint a bank vagyona 15,200.000 (190 milliárd K), amely összegből 8 millió pengő (100 milliárd K) mint alaptőke, 6.000. 000 pengő (75 milliárd K) mint tőketartalék és 1,200.000 pengő (15 milliárd K) mint nyugdijtartalék szerepel. 800.000 pengő (10 milliárd K) a nyugdíjalap vagyona. Az intézet ingatlanai 2,900.000 pengővel állanak a mérlegben. A közgyűlés 12X> darab részvényt 1 drb 50 pengő névértékű részvényre von össze. A betétek 171 milliárdról (13.7 millió pengőről) 432 milliárdra (34.6 millió pengőre) emelkedtek. — Angol-Magyar Bank május 12-iki közgyűlésének megnyitó-mérlege szerint 12 millió pengő tiszta vagyont mutat ki, amelyből 5,926.364 pengőt a részvénytőkére. 5,563,636 pengőt tőketartalékra és 500.000 pengőt nyug- dijtartalékra fordít. 25 régi részvényt egy részvénnyé vonnak össze, úgyhogy a pengőrészvénytőke 118.727 és 7/üű drb 50 pengős részvényből áll. A felértékelt mérleg részvényenként 100 pengő vagyont tüntet fel, azaz a mai tőzsdei árfolyamot mintegy 85 százalékkal meghaladó saját vagyont mutat ki az intézet aranyban. Az 1925. évi üzletév zárószámadásaiban a 33 milliárd K-val szereplő pénztári készletek és bankkövetelések 42 milliárdra, 73 milliárdnyi váltótárca 149 milliárdra szaporodott. 772 milliárd K váltót számítottak le (1924-ben 394 milliárd), fizetésképtelenségeknél mégis említésre sem I méltó összeggel voltak érdekelve. Megrendelésre készít mindennemű vadászfegyvert és vadászati töltényt Specialista a legfinomabb fegyverek javításában. — Telefonszám: 166—02. J Cl CUI • Ezüst koszorú! HALVA pusk Bndán, I., KRISZTiNA-TÉR 2. SZÁM VADÁSZOK számára minden szükséglet raktáron Az 1925. évi eredményszámla szerint 62.7 milliárd K bruttonyereséget értek el, a tiszta kamatjövedelem 27.6 milliárd, nyereségek és jutalékok a banküzletben 15.1 milliárd, áruosztályok 17.8 milliárd. A tiszta nyereség 7.977,625.000 K, amelyből 2000 K osztalékot fizetnek, ami az uj pengő- részvénytőke 8%-os kamatozásának felel meg. — Magyar-Olasz Bank 1925 január 1-i kezdő-mérlege a bank saját vagyonát 10,800.000 pengő részvénytőkében és 3,000.000 pengő tőketartalékban állapítja meg. A forgalomban levő 5.400.000 részvény mindegyikére 2 pengő névérték esik. E hó 30-iki közgyűlésen 25 részvényt vonnak össze egy uj részvénnyé, ezek után a bank alaptőkéje 216.000, egyenként 50 pengő névértékű részvényből fog állani. Az intézeti házak 1,248.000 pengővel szerepelnek a kezdő-mérlegben. A többi, vidéki városokban fekvő intézeti házak hasonló óvatos értékeléssel mérlegeztettek. Az 1925. évi üzleteredmény 88.392 pengő 61 fillér = 11,092.407.631.60 K. amely nyereségből a tartalékalap és a nyugdíjalap egyenként 810 millió K-val dotáltatik. Osztalékul 1500 K fog az előző évi 1000 K-val szemben kifizetésre kerülni. — Magyar Általános Ingatlanbank ujjáértékelő mérlege szerint a saját tőke 6 millió 800.000 pengő (1914. év végén 4,556.000 K). Az alaptőke 3 millió pengő, a tőketartalék 3 millió pengő, értékcsökkenési tartalék 760.000 pengő, nyugdíjalap 40.000 pengő, amely az 1925. évi dotációval 100.000 pengőre emelkedik. Egy részvény belértéke 33.8 pengő (a névérték 15 pengő). A bérházak 3 millió és 881.200 pengővel, a békeértéknek 20—30 százalékán. Az 1925. év tiszta nyeresége 4.430,039.496 K (354 ezer és 403 pengő), a nyugdíjalapra 750 millió (60.000 pengő). A bérjövedelmek 5 és fél milliárdot, ingatlan üzletek nyeresége, jutalékok, kamatok stb. 7 milliárdot tettek ki. Részvényenként 20.000 K (tavaly 15.000 K) osztalékot fizetnek ki. — Salgótarjáni Kőszénbánya Rész- vénytársuiat igazgatósága Chorin Ferenc dr. elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta, hogy a folyó évi április 30-ára egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a megnyitó-mérleg szerint a társulat alaptőkéje 27,300.000 pengőben, tőke- tartalék ugyancsak 27,300.000 pengőben, egy-egy részvény névértéke pedig 30 pengőben állapíttassák meg. Részvényösszevonás nem történik. Indítványozni fogja továbbá a közgyűlésnek, hogy a lefolyt üzletévre osztalékul részvényenként 32.000 korona kerüljön kifizetésre. FERENCZY LÁSZLÓ szerkesztő Laptulajdonos: VIRAÁG és TÁRSA Igazgató: Günser Vilmos. Kiadásért felelős: Viraág Béla. Thermostóth Központi fűtések és szellőzte ések, biolo1 íSöI giai szenyviztisztitópl L 1 berendezések, vizveE n 11 zeték és csatornázás, 1 sí fördöberendezések és 1 T 1 épületbádogos munE H IS kák tervezése és készitásé. Szabadalma..Thermostóth“ kazánok kizárólagos gyártói 167 Imre és Társa Katona József>u. 3. elefon 23—93 KETTER étleímeí-ben I. H rlhy Miklós-ut 48. sz. Minden csütörtökön házilag készült disznótoros vacsora. íooPozsonyi Berták Vili muzsikál Telefon: József 85—39. 10o* FÉNYKÉPEK az uj előírás szerinti vasúti igazolványokhoz mérsékelt áron, gyorsan készülnek elsőrendű kivitelben 19& BOJÁRSZKY Dezső műtermében, I., Krisztina-körut 135. Nagy árkedvezmény családoknak és tömegfölvételeknél, fl Magyar Cserkészeit TERMELŐ- ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE H, KORVIN-TÉR 7. SZÁM. (a Budai Vigadóval szemben) minden vásárlás után a rendes napi- árból 1%-ot azonnal visszatérít, rendeléseket díjmentesen házhoz szálit Ezen feltételek a könyvre való vásárlás esetén is érvényesek. A havi könyvre való vásárlást minden tag igénybe veheti.“-------------------- 156 Szíjg yártó ífffft nyerges és bőröndős LnL JJJJ Ä!6 FiiieseR nÉnDOR II. kerület, Fél-utca 10. ez. KÁLYHÁK TŰZHELYEK uioii és használtan legjutányosabban kaphatók BIEBER KAROLY lakatos-telepén 142 I. PáD0'’1- 6. Telefon: 181-35. bHmHk IiH30S műszerész, I. Krisztina körút 151. sz.. Varrógép-, kerékpár és grammo- fon raktár. Telefon : 78-32. Megbízható, legrégibb javité-mílhily. Nyomatott a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. Nyomdájában, Budapest, V., Ügynök-u. 8. — Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.
