Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-02-13 / 847. szám

XXII. évfolyam« 847. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, íélévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szöveg'or ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 február 13. A Nádor-kert megvásárlása révén, csupa vélet- lenségből szabályozáshoz juthat az egész Kelenföld. Addig piszkálták ezt a telekvásárt, melynél előnyö­sebbet eddig a főváros nem inté­zett még el, —■ hogy végre is elő­került ennek az ügynek minden aktája évtizedekre visszamenőleg. Ezek az akták pedig a főváros ta­nácsát dicsérik, imiert sok előrelá­tás, sok világvárosi vonás van bennük. De ezekkel kapcsolatban föl­bukkant egy uj név, melyről ugyan senki sem sejthette, hogy befolyással lesz a Kelenföld sza­bályozására s e’z a „Szepesi Hi­telbank“ neve. Mi ő, ki ű és merre van hazája? Mi köze a Szepesség- nek a Lágymányoshoz? Most ki­derült, hogy ennek a Szepesi Hi­telbanknak a Budafoki-uton 20 ezer négyszögöl telke van. Ez élppen egyötöde a Nádor­kertnek, amely 100 ezer négyszög­ölnyi terület. Még két kisebb ter­jedelmei telket, a Bernáth Viktor- né és dr. Kiss Károly telkeit is megvásárolta a város és összesen mintegy 20 milliárd mai koronát fektetetf be a telekvásárlásokba, ami régi pénzben másfélmilliót je­lent. Ezzel azonban olyan haial- rms telek-komplexushoz jutott a főváros, mely békéiben a három­szorosát is megérte. Kell „kiállítási területnek“ és kell „Botanikus kert“-nek. .Keli Stadionnak, kell téli kikötőnek, is­kolának és sok más kulturális cél­nak. Bűn lett volna elszalasztani ezt a jó alkalmat. Tisztára okvetetlenkedés minden olyan ténykedés, mely a főváros e telekvásárlásait el akarja gán­csolni, vagy legalább is nehe­zíteni. Kelenföld Budának legfejlődéis- kópesabb része. Ez a Budafokig terjedő sík medence arra van hi­vatva, hogy gyárvárossá épüljön ki. Minden körülménye ezt szol­gálja. A hatalmas kikötő létesi:ése szemben a csepeli szigeten, — a szabad Dunapart, a közeli pálya­udvar és a szomszédos községek, ahol a munkásság olcsóbban lak­hat és élhet. Ma ezt a területet kellemetlenül két részre osztja az a hatalamas töltés, mely a rom kelenföldi pá­lyaudvarhoz vezet. Ezt a töltést el kell távolítani és a hidon átjövő' vasútvonalnak, még a Fehérvári- ut előtt le kell kanyarodnia a Bu- dafoki-ut felé, ahol sorjában kap­ja a gyárakat és nagyszerűen ki­használható. Ha itt kellően ki­épül a Dunapart és valóságos ipari és kereskedelmi rakodó parttá) lesz, akkor a közvetlen közelében járó vasút ennek nagy előnyére lehet. A főváros határán fordul ez a délnek menő vonal keletnek és a Somogyi- és Andor-utcák talál­kozásánál épitendő nagy déli pá­lyaudvarba fut, hogy innen Győr felé és Fehérválr felé induljon. A mostani kelenföldi pályaudvart le kell bontani, mert alkalmatlan és nern méltó Budapesthez. Az igy felszabadult kelenföldi medencén át pedig meg kell ter­vezni és fölépíteni az Átlós-uttal párhuzamosan futó, de az egész medencét átszelő kelenföldi su- gárutat, az uj Boráros<-téri híd­tengelyéiben, egészen a Dobogó­dombig. Ez érintené az Erzsébet- sósfürdöt s az annak szomszédsá­gában levő keserüviz-forrásokat, ahol fölépíthető az uj Karlsbad. Ez a sugarat volna Pest össze­köttetése a Kelenföldet környező községekkel, arnelyek most csak nehezen tudnak közlekedni a fő­várossal. Egélszen uj terület kap­csolódnék ezzel a városhoz és rö­vid időn belül kiépülne az egész medence. A Pest levegőjét rontó gyár- és ipartelepek mind ide hú­zódnának, ami viszont a Sasad be­építését vonná maga után, ahol egész uj villanegyedek épülnének. A Nádor-kert rneg|vá!sárlása és a misztikus Szepesi Hitelbank telkei révén megindult tárgyalások so­rán mindezt kell, hogy leszögez­zék a budai városi bizottsági ta­gok, mert most a nagy beruházási tételek révén megépíthető úgy a Boráros-téri, mint pedig az óbudai Dunahid is. — Andréka • Károly főkapitány­helyettest és városi bizottsági ta­got, a III. kerületi Társaskör és az egyhálzközség elnökét, alávaló módon inzultálta egy kommunista üzelmek miatt internálásra Ítélt fia­tal nő. Szerencsére jelentéktelen volt a sebesülés, amely Andrékát érte, de alkalmas volt arra, hogy a főkapitányhelyettes iránt felkelt­se és megnyilatkoztassa az egész művelt fővárosi társaság rokon- szemvéit. Andréka Károlyról tudott dolog; hogy rideg rendőri hivatal­sába is magával vitte hazafias, melegen érző szivét, ami még utá­latosabb színben tünteti föl ennek a félrevezetett, felbújfogatott le­ánynak a tettét, — Elnökének szerencsés és gyors fölépülése al­kalmából a ÍÍI. kér. Társaskör kü­lön tárcsasva.esórát rendez még e hó folyamán, ahol meleg ünnep­lésre készül a budai társadalom.1. — A Tornász-bál a Budapesti (Bu­dai) Torna-Egylet rendezésében, Jó­zsef kir. herceg magas fővédnöksége, gróf Kiebelsberg. dr. Rakovszky és dr. Walko miniszterek, dr. Ripka véd­nökségével, régi hagyományokhoz hí­ven, a. Budai Vigadóban február hó Í3-án ló 10 órai kezdettel fényes kere­tek közt Buda egyetlen eliíe-bálja lesz, Buda vezető társaságának és a fővá­ros előkelő sporttársadalmának nagy érdeklődése ama készteti a Tornász­bál rendezőbizottságát, hogy ezúton is felkérje a meghívóra igényt tartó­kat, forduljanak a bál irodájához (BBTE kiubháza, II., Széna-tér, Vér­mezőéit 1—3. Telefon T. 43—36., hi­vatalos órák délután 6—9-ig) február hó 10-éig bezárólag. Jegyek ugyanott. Február hó 13-án este a helyszínen válthatók. — Nincs köszönet abban, hogy végre megengedték a Vérmezőn való átjárást a Déliviasut melletti villamos- megállótól, mert nehéz oda lejutni meglett embernek. De, ha le is jutott és átment a Vérmezőn, a túloldalon sehogy sem tud felkapaszkodni az At- tila-utcába. Legalább valami oicró lépcsőt kellett, volna ide beállítani, igy az átkelés nagyon „sikamlós“ vállalkozás. — Hihetetlen, hogy a nagykö­zönség mi minden lehetetlen ter­vet képes a városi urak nyakába varrni. így hire terjedt, hogy le­bontják a szénáiéin jégpályát, il­letve teniszpályát az uj klub- házzal együtt és oda építik az u] vásár csarnokod Nagy rovása le­het a múltból a tanácsnak, hogy ilyen képtelenséget feltételez róla a közönség. Valóságos bűn volna ezt a látvábyosságszámba menő, gyönyörű sportpályát lebontani, mert ilyen nincs egész Európában, de veszettül költséges mulatság is volna, imiert a játék nem babra megy. A vásárcsarnok egyetlen elfogadható helye a Lövőház-utca és Petek-utca sarka. Fokozta e hir valószínűségiét, hogy, a váiros most planiro'Ztatja a Drasche-féle volt téglagyár agyagbányáját a Pasaréti-ut elején és az üres térre footballpályát tervez, rrprt par­kírozni azt a feltőltésihe'z használt salak miatt nem> lehet. Ámon An­tal és Fiai cég végzi ezt a munká­latokat nagy apparátussal és ta­vaszra el kell készülnie a munká­latokkal. Féltik a szőlészei inté­zetet a tavaszi esőzésektől, mert az átázott talaj a kék agyagon tovább csúszhatna. A kósza hir szerint ide telepítenék a B. B. T. E. sportpályáját, amivel ezt a vi­rágzó egyesületet sikeresen agyon­ütnék. Egyelőre azonban nincs semmi baj éls minden marad a régiben. — Kemény Dezső dr.. a Kereske­delmi és Iparkamara érdemes titkára tartott értékes előadást a budai ipa­rosok és kereskedők nagyszámú tár­sasága előtt. A szanálás valóságos fogyasztói krízist édezett elő, mert a magángazdaságból kímélet nélkül felszívta a tőkét. Ezért a magán- megrendelő még a legelemibb szük­ségleteit sem tudja kielégiteni — a termelés pedig tőke fiiján nem hite­lez, A kisipar ma máy odajutott, hogy csak abban az esetben vállalhat munkát, ha a megrendelő tetemes összeget előlegképpen lefizet. E sú­lyos helyzeten sürgősen segíteni kell, amit iparos körökben a közmun­kák m'ögSnldiitiá sá t ól remél­nek. Ennek a révén nagyobb rétegek jutnak kereseti lehetőségekhez, ami nemcsak az ipari élet felélénkülését, hanem a kereskedők forgalmát is megindítja, ami egyenesen közérdek, az államnak is érdeke. Ezért követeli a Budai Kereskedők és Iparosok Köre a mindennemű közmunkák 'ha­ladéktalan megkezdését, de elsősor­ban a hitelviszonyok rendezését, hogy minden szolid kisparos vállal­kozhasson. A kisipar hitelellátásának nagyfontosságu kérdésén kívül még három ága van a tárgyalt kérdésnek: az állami szükségletek beszerzésére tervbevett beszerzési központi hiva­tal; — a sok tekintetben már elavult közszállitási szabályzat korszerű re­formja és a kisebb megbízások és szállítások alkalmával a zártkörű pályázatokon való részvétel biztosí­tása céljából az arra hivatott .iparo­sok és kereskedők névjegyzékének összeállítása. Előadó behatóan fejte­gette az állami beszerzések közpon­tosításának teljesen képtelen voltát és kimutatta, hogy annak megvalósu­lása az egész közép- és kisipar, úgy­szintén az egész kereskedelem kizá­rását jelentené a közszállitásoknál való részvételből. A közszállitások ki­adásánál sürgetni kell a normál vagy középarányos rendszer életbelépteté­sét. Előadó javaslatára az iparos kör elhatározta, hogy megteszi a szük­séges lépéseket aziránt, hogy tagjai a közszáltifásokban részesüljenek. térnél, aki a budai hegyvidék he­lyes fejlődése érdekében a sajtó­ban is nyilváinitotta egészséges felfogását, aimdröl a Budai Napló múlt számában emlékezett meg, A küldöttséget a Szövetség fárad­hatatlan, agilis elnöke, Szilágyi Károly vezette s benne résztvett a hegyvidék több számottevő em­bere: dr. Lungmayer József, Lau­fe/ József, dr. Breztovszky Emil, Gaal Ferenc, Szervei György, Toldy István és dr. SzepeSsy Mi­hály. A küldöttség feltárta a való helyzetet, rámutatva, hogy sernro’- féle igazságtalan, a téglagyárat védelmező akciónak helye nincs és azért az agyagásásnak mielőbbi minden irányú beszüntetését és a veszélyeztetett' helyek alátámasz­tását kérik a fővárostól — anyhez a kultuszminiszter is a legimesz- szebbmienő támogatását megígér­te. Ugyanez a küldöttség a fővá­ros tanácsánál is eljárt s igy re­mény van rá, hogy a legiuruláls veszélyét mégis csak megaka­dályozzák. Sár,- hó-és tornacipők mindig legolcsóbban SCHÁFFER-cégnél Budán, Döbrentei-tér 4. Tel.; J. 125-50 A »TERMINUS« építési vállalat Építi a legcélszerűbb házakat. Kedvező fizetés, kedvező terminus, így épit jó házat olcsón a »TERMINUS«. CSILLAGHEGY DAMJANICH UTCA 166 A leguruló hegyvidék Felrobbantott utak — A tüstbement kertváros — Az Óbuda-Hegy vidéki Szövetség városfejlesztő mozgalma Az óbudai hegyvidék gyönyörű helyzetét erősen rontja az a lehe­tetlen állapot, aiT(inek megszűrne- tése érdekében most az Ö.kuda— Hegyvidéki Szövetség nagyará­nyú mozgalmat -indit. Alapos ér­vekkel alátámasztott beadványok­ban hívja fel a kormánykörök és a főváros tanácsának figyelmét azokra a súlyos esetekre, arnelyek nyír éivíizedek óta megakadályoz­zák a természettől oly gazdagon megajándékozott, de az emberek haszonleséséből elrontott hegy­vidék fejlődését, A Szövetség már 1913 óta (munkálkodik, különösen a Remete-, Tábor- és Testvérhegy kulturális felvirágoztatásán nagy eredménnyel, de egyik alapvető törekvését, az óbudai hegyvidék­nek villanegyeddé, kertvárossá, üdülőteleppé való emelését nem tudta megvalósítani, mert az alatta levő három téglagyár hatámélkiili terjeszkedésével útját állj a e he­lyes tervnek: Óbuda egészséges fejlődéséinek. Különösen súlyos helyzetet te­remt a Bohn-féle téglagyár, ame­lyik 15 év óta húz, halaszt — tör­vényes rendelkezés ellenére — egy útépítést és az elemi szükségletet kielégítő vízlevezető müvek meg­építését. A télglagy'áir által ledöntött és a folytonos bányászással eltün­tetett kocsiutat nem hogy meg­építené, de még az ideiglenes utat is, amely főere a hegyvidéki for­galomnak, állandó agyagozásával elpusztította s minden jel arra vall, hogy csak a saját önző érdekét érző téglagyár a hatóságot is és az ottani lakosságot is befejezett tény elé akarja állítani azzal, hogy eltüntet minden szilárd he­lyet, ahová utat még épiteni lehet­ne. Elháinyász minden területei, hogy 'meggátolhassa a fejlődést s a feneketlen mélységbe gurithassa a 'hegyvidékei s annak agyagából a drága téglát kipréselhesse. Cso­dálatos nyodon mindezek ellenére a téglagyár 1921-ben mégis újabb ásatási engedélyt kapott s ezt ter­mészetesen teljes mértékben ki is használja, a hegyvidék épségét is teljes mértékben veszélyeztetve. Megindul a föld . . . Állandó a retteg'és a hegyvidéki lukossájg között, mert mindennap újabb s újabb földcsuszamlást éreznek, anyely életet és nehezen, becsületes utón összekuporgatotc vagyonkákat tehet tönkre. Síró, panaszkodó emberek tömegei ke­züket tördelve, tehetetlenül kény­telenek nézni, hogy indul meg a verejtékkel megmunkált földjük, sokszor a vetemiélnnyel és a gyü­mölcsfákkal együtt a Bécsi-ut felé és egy-egy robbantás után a szép családi házakhoz vezető utak, hogy válnak ketté, árkokat te­remtve, amelyeken még a műugró bajnokok sem tudnának átuglorni. A felrobbant lőpor elszálló füstjé­ben pedig száll, repül mind mesz- szebb a kedvesen megtervezett kertváros képe. * A Hegyvidéki Szövetség e sú­lyos ,helyzet szanálása céljából a múlt héten küldöttséglileg járt gróf Kiebelsberg Kunó kultuszminisz­Értesiíem a n. e. budai közönséget, hogy a réai jóhirü volt Nagy Héla utóda, Vaszll Cásxió-íéle cultrá&sz&ái, IS., Fő-uíca 73. sz. átvettem s azt a legmodernebbül átalakitra meg­nyitottam. Célom, hogy a legmesszebbmenő fénye­ket is kielégi sem. Tisztelettel Kintzler János ámon Antal és Fiai kövezőmesterek, út-, csatorna- és befon- épitési vállalkozók, földmunka, vá­gányfektetés, mészkőbánya Vili. kér., Futó-utca 10. szám. Tetefon: József 3-85. 182 Hajós Bertalan sütödéje BUDÁN, II,, Fő-utca A Ajánlja kitűnő házikenyerét és “ elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények megrendelésre készülnek ______89 FÉ NYKÉPEK az uj előírás szerinti vasúti igazolványokhoz mérsékelt áron, gyorsan készülnek elsőrendű kivitelben BOJÁRSZKY Dezső műtermében, I., Krisziina körút 135. Nagy árkea- vezmény családoknak és tömegfölvételekuéJ, té*? C:<a? •»■ajsAy• cy» sy«? CD7CPRCT DlWfP IV.,Egyetem-u.5. r.K/nir.nr 1 “I 11\ Er. Erzsébel-kirélyné szállodában. szépen berendezett söröző. Éjlel 2 óráig nyitva. Polgári árak. Revier- rendszer. Erzsébet éiferemben esténkint cigányzene. Elismert jó konyha, jó bor. Szabó Imre tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents