Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)
1926-12-24 / 869. szám
Budapest, 1926 december 24. BUDAI NAPLÓ A Boráros-tér—kelenföldi híd, melynek sürgős kiépítését B e t h- 1 e n István gróf miniszterelnök bejelentette, bizonyára arra készti a városháza urait, hogy revízió alá vegyék a Kelenföldnek nevezett városrész tervbe vett szabályozását, mert ez az új híd egyenesen megköveteli, hogy tengelyében sugárutat építsen a város, mely út egyenesen a világhírű keserű víz forrásokhoz vezetne. A mai terv szerint ez a széles út a híd tengelyében csak a Fehérvári-útig vezet s vasúti töltésnél megszűnnék. Ezt a va- -suti töltést valószínűleg átépítik, mert a c-sepelszigeti kikötőkkel szemben fekvő budai dunapaiton gyárak épültek és épülnek s ez a rakpart nagy kereskedelmi és gyáripari városrészt szolgál majd, amelynek vasútra nagy szüksége lesz. Ha a sugárutat a mai helyzetben törés nélkül egyenes vonalban tovább vinnék, akkor már érintené az Erzsébet-sósfürdő déli oldalán a Bártfai-út mentén fekvő keserűvíz-forrásokat és egyenes irányban haladna a 152 m. magas Dobogó nevű dombra, szelve azokat a bizonyos kevéssé ismert utcákat, a Boldizsár, Neszmély i, Mikes, őrmezei, Dobogó és végül a Poprádi-utat, amely mellett a világhírű keserűvíz-források állanak. Ma még ez a hatalmas és öt kilométer hosszú sugárút minden különös nehézség és költség nélkül kihasítható, mert nagyrészt réteken és mezőkön visz át, de mindenesetre nagy lépéssel vinné előbbre a fürdőváros gondolatát, mert — azonkívül, hogy érintené az összes keserűvíz-forrásokat — közel hozná Budapest szívéhez az Erzsébet-sósfiirdőt, melynek vize is olyan, hogy szinte páratlanul áll és minden női bajnak biztos gyógyítója. Ez az új kelenföldi sugárút volna ez új városrész tengelye, mely egyúttal az e^yGHGs és főkö^zlolc^dösi vnn^l^it képezné még egyideig a mostani kelenföldi pályaudvarhoz is. Ha utóbb a vasúti töltés a pályaudvar célszerű áthelyezésével fölöslegessé válnék, ez a körülmény lehetővé tenné a kelenföldi fürdő- és ásványvíztelepek világfürdő- szerű kiépítését. A Déli Vasút töltésének és a mostani kelenföldi pályaudvarnak a megszüntetése hozzáférhetővé tenné az egész Sasadot és a leggyönyörűbb villaterületet szabadítana fel. melyet ma kínai falként zár el a vasút. Szabaddá válnék az út a Ka- rnara-erdő felé. mely nemcsak mint kiránduló-hely kedves és szcp, de peredesztinált helye ez az új budai temetőnek, ahová a fai kasréti klimatikus és halott- fürösztő-temetőt előbb-utóbb áf kell helyezni. A kelenföldi sugárút volna a világfürdő egyik fő- útja és döntő befolyással volna a kelenföldi nagy medence gyors és szép kiépítésére. Badál Ede I. kerületi elöljáró 60. életévét betöltötte és teljes nyugdíjat biztosít neki eddig eltöltött érdemes szolgálata. Tekintettel azonban az elöljárónak fáradhatatlan ügybuzgalmára, továbbá az I. kerület érdekében kifejtett kiváló tevékenységére és figyelemmel arra, hogy jelenleg is testi és szellemi munkaerejének teljes birtokában van, a polgármester jaya- solja a közgyűlésnek, hogy Badál Ede kér. elöljárót még egy évig a tényleges szolgálatban megtartsa. A közszeretetben álló elöljárót e hó 22-én délben melegen ünnepelte a tisztikar és a polgárság az elöljáróságon, ahol több budai városatya is megjelent. Garancsy László helyettes elöljáró üdvözölte hivatalban maradása alkalmából, azután dr. L.a- motte Károly tanácsnok főjegyző tolmácsolta a tanács és a polgármester üdvözletét, majd Lampel Vilmos dr. min. tan. a törvényhatósági bizottság dr. Dóra Sándor rendörfötanácsos a kerületi rendőrhatóság, végül Kollár Gábor az I. kér. Iparoskor elnöke fejezte ki üdvözletét a polgárság nevében, — amit meghatóban köszönt meg az ünnepelt elöljáró. Befejezésül dr. Ripka Ferenc meleghangú üdvözlőlevelét olvasták fel. Az Isten megáldotta Budát, de a fordítva gondolkozó emberek elrontották a múltban, amit a jelen emberei csak rettenetes kiizködéssel tudnak majd megjavítani. Folyton beszélnek Budavilágfürdő-ről hivatottak és hívatlanok, akik elfelejtik, hogy jelszónak ez már 450 éves: — most már a tettnek kell következni. Karlsbadban az egész város gyújtópontja a forrás. Minden ennek a szolgálatában épült. Nálunk poros, piszkos dülőutakon juthat csak el a keserűvízforrásokhoz az ember valahol a városvégén is tűi, túl a kelenföldi pályaudvaron. Pedig a keserűvízforrásuk vize van olyan nagyhírű, van olyan gyógyerejű. mint Karlsbad. Itt nincs park, Kurhaus, Wandelhalle, Hotel, de még egy pad sincsen itt, ahol a kíváncsi forráskutató fáradságos útját kipihenhetné. Itt nincs semmi, ami ezt a helyet a közönséggel megkedveltetné. De nincs annak nyoma a városházán sem, hogy ott valaha valaki e világhírű kincsnek méltó keretbe való foglalására gondolt volna. Nincs róla semmiféle akta és nálunk csak az aktákat intézik el — 8—2-ig délelőtt. Délután be van csukva a városházi aktagyár. Pedig ha néhány évtizeddel ezelőtt a városházán ráeszméltek volna, hogy itt a budai föld micsoda világraszóló kincseket rejt s ott megfelelően berendezkedtek volna, akkor ma már százezer idegen keresné fel ezt a gyógyforrást és sok-sok millió jutott volna a polgárság zsebébe. És vontak-e valamikor valakit felelősségre ezért a mulasztásért? Mindig csak a f ü r d ő-vizet keresték, de az ivókúrára alkalmas gyógyforrásokkal sohasem törődtek. A Magyar kálvária szomorú stációit nemsokára felépíti Aivár Ignác a kiváló műépítész a Gellérthegy tetején, ahol még most is áll a XVII. századbeli budai kálvária. A tizenhárom város mindegyike egy-egy elvesztett város, vagy vidék emlékét őrzi majd, a megszállott országrész jellegzetes stílusában. (A Budai Napló 1913-ban, majd 1916-ban sürgette már, hogy a lebontott Tabánban épüljön meg minden törvényhatóság háza — vidéke jellegzetes stílusban, a földszinten üzletekkel az illető vidék speciális árúcikkeit árusítva.) A Magyar kálvária építésének célja, hogy az állandó irredentát szolgálja, hogy folyton emlékeztessen az elrabolt magyar területekre. A kápolnák belsejében az országrészekre és városokra vonatkozó képeket, relikvákat helyezzük el. Padlózatát az illető országrészből hozott földdel hintjük be, hogy aki elzarándokol erre a helyre, az szülőföldjének humuszán elmélkedhessék. A belső részben ezenkívül heraldikus emlékeket, híres családok címereit, zászlókat és történelmi relikviákat helyezzünk el. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy az architektúra és az elhelyezett emlékek mindig és mindenkit emlékeztessenek az elszakadt részekre és azok soha feledésbe ne menjenek. A Magyar kálvária kápolnái egymással szemben fognak állani és a fórum a Gellérthegy déli lejtőjén, a lourdesi barlang feletti platón lesz. A terv kivitelére nagy bizottság alakult, melynek élén József FerenG főherceg magyar Királyi herceg áll és főpropagálója Herczeg Ferenc. A főváros tanácsának döntése után azonnal megkezdik a földmunkát, hogy a különleges s nemzeti szempontból nagy értékű Kálvária minél előbb elkészülhessen. A budai zeneakadémia december 11-én szombaton este fél 8 órakor Fő-utca 30. sz. alatti helyiségei nagytermében házihangversenyt rendezeti fényes sikerrel, amelyen ének-, hegedű- és zongoraszámok szerepeltek. Felhívás! Nagysándor József honvéd tábornoknak, Görget vitéz hadtestparancsnokának hadiszállása 1849. május 4—21. közt a Krisztinaváros területen, a Naphegy és a Sashegy között lehetett. Állítólag van is egy ház, melyen — talán a belsejében — emléktábla örökíti meg e tényt. Felkérem Buda hely- történetének, különösen korosabb ismerőit, hogy a keresett házra, vagy emléktáblára vonatkozó adatokat velem mielőbb közölni szíveskedjenek. A Hadtört. Múzeum h. igazg. Aggházy Kamii, Budapest IX., Üllői-út 49. I. Kernács Pál. Buda egyik büszkesége, a világhíres hegedűművész ta- va'yi nagy olaszországi sikerei után még ebben az idényben újabb kontinentális diadalútra indul. Hízelgő meghívásra Párizsba és Londonba megv, s valószínűleg Európa több művészi központjában is föllép. Az aszfalt-sivatag tovább terpeszkedik és a kertváros jellegű Krisztinavárost is ellepi, nehogy ott néhány fácskát el lehessen ültetni. Ez ellen felszólalt Stádler Nándor a közgyűlésen és indítványozta, hogy a Roham- utcát a templom kapujától ki az At- tila-utcáig, az egész Paüler-utcát és az Aitila-utcának a Szent János-tértől kezdve egészen a Vérmező végéig való részét fásítsák be, sőt a Vérmező mentén az Attila-utcának azt a részét is, ahol azelőtt kétsoros fasétány volt, amelyet a kommunizmus elpusztított, azt újra ültessék be és ott a főváros részére sétányt létesítsenek. LORGNON Zibrinyinél, I., Attih-u. 12. Kultúr-estét rendezett kiváló sikerrel az óbudai kath. egyházközség és a kath. népszövetség a szegény gyermekek karácsonyfája javára dec. 12-én az új székházban. A műsor kimagasló pontja Bangha Béla jezsuita atya beszéde volt, amelyet művészhangverseny követet, amelyen Med- veczky Bella, Laurisin Lajos operaházi tagok, Harsányi Rezső színművész, a szalézi Szent Alajos kör zenekara Heil János vezénylésével és a Beszkárt dalárda Farkas Nándor vezénylésével működött közre a közönség meg-megujuló tapsai között. Az erkölcsi és anyagi eredményekben gazdag estéért Sagmiiller József apátplébános mondott köszönetét, míg a körültekintő rendezés Leiner Mihály, Wolkenberg Gyula, Fritz István, Reischl-Réw Sándor és dr. Georgi István érdeme. Az országos élettani intézet építkezésének ügye A tihanyi Balatonparton a kultuszkormány ez év márciusában 4600 négyszögöl telket vásárolt, kétmilliárd koronáért, az országos biológiai intézet számára. Az élettani intézet építési munkálatait két balatonfüredi iparosmester és egy budapesti mérnök kapta. A kultuszminisztérium a szerződést Braila Gyula, Francsik János kisiparosokkal kötötte meg azzal a kikötéssel, hogy az építkezést Langer Károly budapesti nagyvállalkozóval együtt tartoznak elvégezni. Ez a megbízatás a tihanyi munkálatoknak csupán a törzsépületekre szólott. A szerződés kifejezetten megállapítja, hogy a további építkezések végrehaj- . tására a vállalkozók igényt nem támaszthatnak, amennyiben azonban megbízást kapnak, kötelesek azt is Langer Károllyal ugyancsak társas viszonyban végrehajtani. Braila és Francsik ennek a szerződésnek alapján el is végezték a munkát, mikor azonban az intézet másik részének, a nemzetközi szállodának az építéséhez hozzáfogtak, közölték velük, hogy ennek az épületrésznek felépítésével egyedül Langer Károly mérnököt bízzák meg. A két balatonfüredi vállalkozó az ügynek ebbe az elintézésébe egyáltalán nem nyugodott bele. Ügyvédjük útján beadványt intéztek a kultuszminiszterhez, hogy a nemzetközi szálloda építési munkálatait is ők végezhessék. A szerencétlen Tabán kérdését csakis az ország segítségével lehetett volna kellőképpen megoldani. Mi akkor azt ajánlottuk, hogy szólítsa föl a főváros az összes törvényhatóságokat, hogy mindegyik építsen házat itt a lebontott Tabánban és a királyi várpalotát vegye körül méltó keretképpen az ország. Még azt is meg lehetett volna, tenni, hogy az ország térképe szerint helyezték volna el az egyes törvény- hatóságokat, s így föl a Gellérthegy oldalába került volna Árva, Turóc, Szepes, Sáros, Trencsén és Liptó, viszont a völgybe a Bácska és Bánát. Minden törvényhatóság a saját területén kialakult stílus szerint építkezett volna s a palotája földszintjén épült üzleti helyiségekben árusíthatta volna a területén divó, országos hírű specialitásait. A valódi liptói túró, a tokaji aszú, a hegyaljai bor, az árvái ostyepka, a balatoni fogas, a tordai pogácsa, a kecskeméti gyümölcs, a debreceni kolbász, a szepesi pisztráng, a nógrádi gomba, a vingai bonbon, a soproni alma, a munkácsi torma, szegedi paprika, a kalotaszegi és matyó varrottas így került volna piacra Budán. Sok ember jutott volna kenyérhez. Viszont az emeleten lett volna néhány szoba a vármegy urai számára szállóhelyül, ha Pestre jönnek és még feljebb egykét szoba az odavaló tehetséges, de szegény diákok részére, akik az egyetemre jöttek. Bizonyára megtette volna minden v-' gyei törvényhatóság és ez méltó foglalatja lenne a királyi palotának, de világhírű specialitása Budának is. Itt állt volna Nagy- magyarország kicsinyben. Hasonló terve volt Baranski GyuláA MÁV Betegségi Biztosító Intézete kórházat és rendelő intézetet építtet a Podmaniczky-utcában Az épület, — amelynek távlati képét itt mutatjuk be — Kapp éter Gáza müépi .ész tervei szerint készül nak, másoknak pedig más, de egy sem kellett. Pedig előbb- utóbb mégis csak rá kell fanyalodnia a városházának valami ilyen országos akcióra, — vagy újból viskók építésére adni engedélyt. Akkor pedig kár volt megenni ezt a békát. Sok a panasz a kelenföldi forgalom ellen, amit Becsey Antal a Kelenföld patronusa tett legutóbb szóvá a ivözlekedési bizottság ülésén. Rámutatott arra a különös nagy hibára, hogy a villamoskocsiközlekedés csak a MAV-nak egyik tűrt területén bonyolódik le, ahol az út nincs kikövezve. De nincsen ott várakozó helye sem a publikumnak, ami tűrhetetlen állapot. A kelenföldi pályaudvarral való viszonylat nemcsak általános forgalmi szempontból bír jelentőséggel, de .az ottlakó publikum részéről is sok panasz hangzott el. A Kelenföldnek eddigelé csak három relációja van. Ezek is, mint például a 19-es, néha jó 20—25 perces késéssel érkeznek meg. Nem tartja életképesnek a 19-es relációt, a hosszú vonallal járó hátrányok miatt. A 19-esnek a 49-essel és 51-essel együtt eredendő bajai vannak. Ha Kelenföldre akarnak menni például a reggeli vonatokhoz, ez igen kockázatos vállalkozás, mert nagyon ritkán járnak ezek a kocsik. A reggeli vonatok telve vannak munkába siető munkásokkal, tehát a kelenföldi pályaudvarra igyekvő utazó közönség nem tudja elérni a vonatát. A forgalmat talán munkásvonatok beiktatásával lehetne rendezni, amiket a reggeli órákban tart szükségesnek. Lehetővé kell tenni, hogy az utazók pontosan tudjanak a pályaudvarokhoz jutni. A Horthy Miklós- úti vonalaknak a reggeli órákban való sűrítését kéri. Az eddigi 5 perc helyett szeretné, ha a 4 perces időközöket tartanák meg, aminek teljesítését kilátásba is helyezte a villamosvasút. Az uszóstadión célját szolgáló császárfürdői uszodát, amely az Irgalmasrend tulajdona, újra bővítik s ezzel kapcsolatban a vízvezetéki főnyomócső kétszáz méteres hosszúságban való áthelyezése szükséges. Az újlaki vízműtelepről az egész budai oldal vízellátását két ötszáz milliméteres főnyomócső látja el s halad a Kékgolyó ucca és Istenhegyi úti átemelő-telephez. Ezek közül az egyik kerül ez alá az új építkezés alá. Nem engedhető meg, hogy a főnyomócső állandó jellegű építkezések alá kerüljön, mert csőtörés esetén a főnyomócső fölött lévő épület veszélyben volna és a csőhöz való hozzáférés is nagy nehézségekbe ütköznék, ami miatt a vízszolgáltatásban nagy zavar állana be. A főváros ezért ezt a vízvezetéki csövet 380 millió korona költséggel áthelyezi. De ugyanakkor még mindig nincs megoldva az uszóstadionhoz vezető út kiépítésének kérdése sem a Lajos ucca, sem a Margithíd- Dunapart felől. Nevet rajtunk a külföldi. Tanáesjegvző lett a legutóbbi főváros tisztújításkor Mayer Kálmán, aki a III. kerületi elöljáróság buzgó tisztviselője. A Budai Vigadóban dec. 25-én az asztalosok és rokonszakmák csoportja táncmulatságot — és 31-én a Typografia dalkör műsoros táncmulatságot rendez.
