Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)
1925-11-28 / 841. szám
Budai Napló XXL Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. 1925 évfolyam. 841. sz. Előfizetése egy évre 200.OOP K, íélévre lOO.OÜO K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 80.000 K. Szöveg or ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. november 28. Nagy beteg a mi fürdőügyünk és sajnos, most is csak ‘kuiruzslással jigyekszíink meggyógyítani a beteget. Tudtommal már negyven éve próbálgatjuk talpraállítani és közeli rokonai gyakran ültek össze konzíliumra, de a speciá- lista tanárok tanácsát sohasem- kérte ki senki. A fürdőügyet minden érdekelt fél másnak látja, mindenki más szempontból nézi s a többi szempontok egyáltalán nem érdeklik. Azért nem sikerült negyven év óta egy lépéssel is odább vinni ezt az országos ügyet. Ha a szállodások ülnek össze, akkor ők az egész ügyben nem láüiak mást, mint — szálló-vendégeket. A gyógyfürdőtulajdonosok viszont csak betegeket látnak. A város urait csak az idegenforgalmi szempontok ve- zérlik, a kereskedők jópénzü vásárló közönséget várnak, akik lehetnek betegek is, de nem érdekli őket, hogy hol laknak azok majd. A színházak nem törődnek az egész ügygyei, mert a betegek nem járnak se színházba, se hangversenyre, — a festők tudják, hogy a beteget csak az egészsége érdekli. És igy tovább ... Negyven év előtt az én nagysza- kállú tót barátom, Schmialovsky Valér képvis*elő, utóbb Trencsén vármegye főispánja, nagy apparátussal, törvénykészitéssel, rendeletekkel igyekezett a fürdőügyet megoldás elé vinni. De nála a fürdő Rajecz-Tep- licznél kezdődött. Ez volt a magyar fürdővilág közepe. Nem tudtunk egymással semmire se menni. Akkor aztán összefogtunk Karvinszky Gusztávval, a Herkules-fürdő igazgatójár val, tehát éppen az ellenkező póluson, de az viszont Temesvárnál nem látott tovább. Egy ottani takarék- pénztár bérelte a fürdőt s a vic az volt: vasárnap minél több embert csalni Temesvárról Mehádiára. A kilencvenes évek közepétől kezdve tiz éven át magam is próbálkoztam belefolyni az irányításba mindenféle fürdőügyi kiadványokkal és ennek a szolgálatába állítottam akkor a Fővárosi Lapokat, utóbb a Park-Club hivatalos lapját, mig egy szép napon rájöttem, hogy rossz utón, rossz irányban, hamis föltevésekből kiindulva, kezd haladni minden mozgalom e téren. Nem a vezető emberek jóakaratán múlt. Csakhogy mindenki beleesett ugyanabba a hibába, amiből elődei nem tudtak kilábolni! Ugyanazon a rossz utón, ugyanabban a rossz irányban indul el minden újabb és újabb mozgalom, holott oly sokszor beigazolódott, hogy azok tévesek. Amint azt jól méltóztatott tudni, nálunk mindent fordítva csinálnak s igy a fürdőváros létesítését is. Mi mindig csak azt néztük, hogy nekünk mi volna jó és sohasem azt, hogy az idegennek mi kell. Mi a színházat mindig a nézőtérről néztük és fogalmunk sem volt arról, hogy a szin- padon miképen csinálják azt, hogy az nekünk tessen. Mi sohasem néztük meg hátulról a kulisszákat s azért nem tudtuk a magyar fürdőügy látványos színdarabját úgy rendezni, hogy az az idegent is idevonzza és lekösse. Mi tapsolunk a svájciaknak, mi tapsolunk az olaszoknak, de mi miagunk nem tudjuk ezt a színdarabot eljátszani. Nálunk az egész fürdőügy egy elhibázott teória. Mi csak hisszük azt, hogy jól rendezzük és hogy vonzó az előadás, pedig hát — nem jól rendezzük és rettenetesen unalmas. Csak egy apróságot említek. A gyorsan utazó, hamar mindent látni akaró idegennek vezető kellene. Először is nincs. Aztán félnapi hajsza után akad valaki, de az nem tud svédül, pedig az idegen — pont — svéd. Külföldön egy szemhunyori- tásra nyolc cicerone áll az idegen elé. Választhat. Nálunk azok, akiknek kezén az érkezett idegen megfordul, nem tudnak semmit. Absolute nem tudják, hogy az idegennel mit kell csinálni. A fürdőinkbe jött beteg elpusztul adLüktetővé vált az élet a. Budai Társaskörben és a csütörtöki vacsorákon mind többen jelennek meg a régi és az erősen szaporodó uj tagok. Vacsora után, amelyen részt- vett dr. Ripka Ferenc főpolgármester is, számonkérő székké alakult át a társaság, — ahogy azt dr. Barán- szky Gyula kormányfőtanácsos mondotta — s az előtte való vacsorán elhangzott interpellációkra válaszolt. Bejelentette, hogy a város 36 uj autóbuszt készül beszerezni, hogy megjavítsa Buda közlekedését. Majd a Naphegy ügye került szóba, amihez dr. Ripka Ferenc is hozzászólt. A Primás-bástya rendezését a jövő évben befejezik s ezzel a Bástya-sétány sokat nyer. A Tabán fölépítésére is van kilátás, mert egy svájci pcnzcsoport nagy tőkét hajlandó itt befektetni. Hoór Tempis Mór a Gellérthegy közbiztonságát kifogásolja, mert ott a hintáslegények teszik bizonytalanná az erkölcsöt és a vagyont, mire dr. Ripka Ferenc érdekes és nagy lelkesedést kiváltó képet rajzolt a Gellérthegy közvetlen jövőjéről, mert hozzáférhetősége és kiépítése tárgyában már folynak a tárgyalások, amiről részletesen szólunk lapunk más helyén. A főpolgármester elnököt zajosan megéljenezték. Majd Holtzspach Nándor a retekutcai átszállónál egy illemhely sürgős felálllitását sürgette, Viraág Béla pedig az idegenforgalom gondolatát állította be, mint a budai elszegényedő polgárság egyik segítő jövedelmét, számos érdekes adattal támogatva fejtegetését, — viszont dig, amig valahogyan elhelyezkedik s akkor is érzi, hogy elhagyatva áll. Ez pedig onnan van, hogy azt az egyetlen eszközt, amely az idegent, a beteget hozza, dajkálja, gondozza, helyette veszekszik a hordárokkal és kocsisokkal, helyette revideálja a szálloda túlzott számláját, előre megvizsgálja a szobáját, órára- percre kinyitja előtte az orvos ajtaját, csak megbízható helyen étkezteti, mindent megmutat neki, mindent megmagyaráz neki és képviseli előtte azt a látható, erős fonalat, mely őt az idegenben is az otthonához fűzi, — ezt az egyetlen eszközt ellöktük magunktól. Mielőtt a fürdőügyi mozgalmak megindultak nálunk, itt volt a Cook- iroda, az egész világot behálózó, mozgatni tudó idegenforgalmi iroda és nagyobb volt az idegenforgalmunk 30 év előtt, mint most. Mi a világfürdő-propagandát azzal kezdtük, hogy ezt a pompásan bevált intézményt kizártuk az országból és csináltunk helyette egy kezdetleges, tájékozatlan idegenforgalmi vállalatot, amely végül simplex menetjegyirodává zsugorodott össze. Cook-ék pedig bojkottálnak minket. Kizártak bennünket az idegen- forgalomból. így kezdtük. Loósy Viktor kormányfőtanácsos a nyugdíjasok ügyét világította meg uj oldalról. Az érdekes vitákban élénken vett részt a főpolgármester és éjfélig időzött lelkes hívei körében. Dr. Nemes Antal püspök, a Hollós Mátyás Társaság illusztris elnöke Budapest nevének régi emlékeiről tartott érdekes előadást a Csernoch János és Pékár Gyula elnöksége alatt működő Magyar-Francia Irodalmi Társaságban. Különösen a budavári koronázó főtemplomról elmondott krónika tett nagy hatást a jelenlevő előkelő közönségre. E templom alapítása még Szent István idejében, 1015-ben történt. Itt koronázták meg 1309-ben Róbert Károlyit. 1442- ben ugyanitt pompás ünnepségeket tartottak Hunyadi János erdélyi diadalai alkalmával. Mátyás király pedig 1476-ban Boldog Asszony-templomát választotta Beatrix nápolyi hercegnővel való házassága megkötésére. A török szultán 1541-ben mecsetté alakította át Öreg- templom név alatt. Buda visszafoglalása után a Jezsuita-rend', temploma lett, akik a román és gótikus stílussal. kevéssé egyező stílusban, restauráljak a templomot. Végül a Schulék ..Frigyed által irányított restaurálás folyamán a templomot- régi alakjában állították vissza. Átépítik a Halászbástya északi szakaszát, melyre a főváros tanácsa már kiirta a nyilvános versenytárgyalást. Becsey Antal az ő szeretetreméltó egyéniségével, ragyogó tudásúval gyűjtött össze nagyobb társaságot az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körében, ahol megjelent nejével, hogy előadást tartson a székesfőváros égető kérdéseiről. Ravasz László cukrászmester elnöksége alatt alakult és ma is erősen fejlődő társaskör a felső Krisztinaváros társadalmi gócpontjává nőtte ki magát és jól megrendezett estéin, kedvesen helyreállított helyiségeiben szívesen találkozik a legjobb társaság. E hó 17-én este, amikor a meghívó Becsey előadását hozta köztudomásra, sok hölgy és Buda számos vezetőembere jelent meg. A kedélyes vacsora után Hubert Vilmos ügyvezető elnök üd- zölte és kérte fel Becseyt, hogy városi ügyekben tájékoztassa a megjelenteket. Feszült figyelemmel hallgatta mindenki azokat a meglepő adatokat, igazságokat, amelyek mindnyájunkat érdekelnek, de igy összeállítva és csoportosítva, ahogy azt Becsey zsenialitása tudja megtenni, kétszeresn hatnak. Tisztán, áttekinthetően, megérthetően áll előttünk minden komplikált városi kérdés. Bölcsen leszűrte azokat az igazságokat, amelyek Budapest jövőjét mégse mutatják olyan sötétnek, ahogyan azt sokan hirdetik. Egy-egy adata szinte fölemeli az embert. Budapest székesfővárosnak 1900-ban 200 millió aranykorona értékű vagyona volt és ma, 1925-ben ez a vagyon aranykoronában egymilliárd értékű, amit üzemei révén ért el a város. És igy folytatta egy óra hosszat. Minden szava eloszlatott valamely kétséget, minden adata megvilágított valamely sötétséget. A felszínre vetett nagy anyag szólásra késztette Hoór Tempis Mór egyet, tanárt is, aki szintén nagy ismerője Budapest viszonyainak. Majd dr. Lendl Adolf mondott igen érdekes dolgokat. ’ ellenzéket Kapcza Imre képviselte szellemesen, Székely Vladimir pedig aranyos, humorral. Kemény Dezső titkát te meg a felszólalásokat és üdvözlete az illusztris vendégeket. Végül ’Iparos-kérdéseket vitattak meg," köztük az ióarostanoncoktatás ferdeségeit, a melyek kárt okoznak az iparosoknak. F ALUDI-féle házikenyér kitűnő. Győződjön meg személyesen FALUDIÁGOSTON sütödéjében ■ ——T II., Batthyány-ntca 26. ZVERKŰ aranyéremmel feltűnést kitüntetett wl|JUI keltenek II , Coivin-tér 6. sí Budán Telefon: 43-67.
