Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)
1925-10-30 / 839. szám
L XXI. évfolyam. 839. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : I VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1925 október 30. HMHHOa Egy liba - egy ló humoros beállítását a libakolbász töltelékénél nagyobbrészt ismeri mindenki. A kereskedő az érdeklődőnek megmagyarázta, hogy a libakolbász keveréke liba- és lóhus és a kétkedőket azzal nyugtatta meg, hogy a keverés egyforma arányban történt: — egy az egyhez, azaz hogy: — egy liba, egy ló. Valahányszor szóba kerül Pest viszonya Budához és odaát azt hangoztatják, hogy a Duna két partján egyenrangú polgárok laknak, önkéntelenül is mindig eszembe jut ez a tréfa, igen, igen! Egyenrangúak! Kötelességeink tényleg úgy szólnak, hogy egy az egyhez, de a velünk szemben megnyilatkozó polgári előnyök már úgy viszonylanak mint az: — egy liba, egy ló. Ha odaát Pesten villamos lámpákkal szereltek fel egy utcát, akkor nálunk is meggyujtótták valahol Óbudán egy — petróleumlámpát. És ha Pesten kiaszfaltoztak egy teret, akkor Budán is —■ elszórtak valahol a hegyvidéken egy kocsi salakot. Ez az egyenjogositás legjobban meglátszik a vásárcsarnokok elosztásában, mert amig Pesten a duna- parti nagy Központi vásárcsarnokon kívül minden kerületnek van vásár- csarnoka, addig Budán, a legrosszabb helyen, kellő hinterland nélkül építettek — egyet. Ez az egy is hozzáférhetetlen és igazán nem lehet csodálni, hogy abban nincs se kofa, se árusító, de vásárló közönség sincsen. A Víziváros is a Széna-térre jár. Ez a piac oily zsúfolt naponkint, hogy két vásárcsarnok számára is akadna elég elárusító. Aki szakaszjeggyel tud Budáról átkerülni a Központi vásárcsarnokba, az mind oda jár, mert az árkülönbözeten behozza az útiköltséget, nagy választékot talál és mindent megtalál ott. A vásárcsarnokok kérdése Budán valóban égető kérdés. Óbudán kellene egy a Duna-parton, de kedvező tarifával. A felsőbb falvakból olcsóbb legyen az út Óbudára, mint a ferencvárosi rakodópartra. Kellene egy másik a Kelen-téren, oda, ahol a Horthy-út kettéválik Budafoki-útra és Átlós-útra. .A harmadik kell a Krisztinának esetleg a János-téren, a negyedik a Lövőház-utca és Retekutca sarkára és az ötödik a Kolosy- térre Ujjllak számára. Nyílt piacot kellene állítani egyelőre kedvező vámmal Akvinkumban a filatori helyiérdekű állomás feletti térségre. A pesti oldalon három vásárcsarnok szegélyezi a körútat. A Hunyaditéri, Klauzál-téri és Rákóczi-téri, — Budán a Verpeléti-uttól végig a Horthy Miklós-uton, Dunaparton, Főutcán, Zsigmond- és Lajos-utcán, a Szentendrei-utcán és utón végig, a Filatori-gátig egy, mondd: egy árva, elhagyott, üres vásárcsarnok ásit, a lehető leigalkalmatlanabb helyen. A vásárcsarnokok elosztása, ahogy az ábra mutatja, egészen úgy történt, ahogy a libakolbászt keverik: — egy liba, egy ló. így vagyunk a villamos ívlámpákkal a budai körúton, — igy vagyunk az' alagúttal, az aszfalttal, a mi A Budai Társaskör e hó 22-én rendezte mindnagyobb arányokat öltő csütörtöki vacsoráját, mely alkalommal Baránszky Gyula kormányföta- nácsos kedves beszéd kiséretében rámutatott arra, hogy tulajdonképen most leplezik te „itthon“ Ripka Ferenc elnök arcképét, mire a tagok lelkesen ünnepelték vezérüket. Azután felhívta a tagokat, hogy e vacsorák idején mondja el ki-ki azt a hiányt, bajt, nehézséget, amit tapasztalt valahol, vagy amit panaszképen hallott, hogy igy a bizottsági tagok értesüljenek a polgárság óhajáról. A felhivlásnák eleget téve, felszólaltak: Kapcza Imre, Holtzspach Nándor, Loosy Viktor, Kiin Gyula, György Aladár és Morbitzer Dezső, aki megvédte az ő kedves Városmajorját, amelyet most épit ki parkká. A rakoncátlan Alagút, amely már elég vén, mint valami rakoncátlan, vásott gyerek, hamarosan tönkretett© uj ruházatát, amelyet csak el nyáron imlázioltak rá. A régi, nedves foltok Lassan kiújultak és oldalfalait ujjnyi vastag por fedi újból. Mégis csak jobban kellene ezt gondozni, porolni és ahol kell, — újból mázolni. Nem nagy dolog, még akkor sem. ha állandóan szerződtetnek e célra egy mázolólegényt. Az óbudai piac kérdése, egy városrész első kérdésévé, sok iparos és kereskedő létkérdésévé nőtte ki magát. Óbudát az a szerencse érte, hogy felszabadult a régi kath. temető, mely holtpont gyanánt gátolta Óbuda fejlődését. Hatalmas területhez jut a város és — nemi várt bölcsességgel — úgy határozott másfél évvel ezelőtt, hogy valamely hiányzó közintézmény elhelyezésére használja fel e terület egy részét. Egy gazdasági főiskola felállítása lett volna Óbudán a legfontosabb, mert ott a főiskola hallgatói jól elhelyezkedhettek volna a polgárság lakásaiban, de erre ma nincs elégséges pénz. Szükség volna Óbudán egy reáliskolára, de az is drága dolog. Kértek ott telket több egyházi és kulturális célra s ezek ügye ma sincs eldöntve. Ekkor jött aztán egy városrendező bölcs, aki kimondotta, hogy oda kell elhelyezni az óbudai piacot, mely a mai Tavasz-utcában és mellékutcában van. Azzal érvelt, hogy a Tavasz-utcát úgyis megnyitják a Szentlélek térig s ezzel elveszti zárt, piacszerü jellegét. A villamos vasutat is itt vezetik át a Vörösvári-útra s igy a piac ott nem maradhat. Egyszerűen át kell tehát helyezni a régi temető helyére. — Aki nem ismeri a helyzetet Óbudán, az talán természetesnek találja ezt, de aki ismeri, — ezt a tervet katasztrofális veszedelemnek mondja. Hosszú évek óta itt a Tavasz-utcában van a piac. Itt nincs ház, amelynek utcára nyíló szobája volna, mert mindezeket átalakították bolthelyiségeknek vagy ipari műhelyeknek. Ma miniatűr városligetünkkel: — a Városmajorral, — és a színházakkal. De még más mulatóhely) sincs Budán és itt már változik az arány, itt már csak egy veréb, egy ló. Nagy jelentőségű napjai volt e hó 28-án a farkasréti temetőt környékező vidéknek, ahol a Farkasréti Egyesület és a Gazdálkodók Egyesülete elnökségeinek sikerült megmozdítani a város arait, hogy személyesen győződjenek meg azokról a tarthatatlan viszonyokról, amelyek ott az eleveneket és holtakat egyaránt sújtják. H ó d y Eaáos és S z i b i n k i t s Gyöngy elnökök, akik melegen szivükön viselik ez elhagyott gyönyörű vidék sorsát. — memorandummal fordultak Buda patró- nusához, dr. Ripka Ferené főpolgármesterhez. amelyben felsorolták mindazokat a bajokat; hiányokat Kés téves intézkedéseket, amelyek a város e romantikus részének fejlődését hátráltatják. A főpolgármester meghívására e hó 28-án délután megjelenítek a Farkasréten Folkusházy alpolgármester. Borvendégh, Purébl. Édes és Bancen tanácsnokok, Solti főtanácsos Lamotto főjegyző és az ügyosztályok szak-referensei, úgv hogy mintegy 30 tagból álló társaság vette körül dr. Ripka Ferenceit és a megjelent környékbeli vezéremberek: nevében Szi- binkiits György panaszolta el némi elkeseredéssel, hogy a halottak lassan elfoglalják az élők elől Buda Riviéráját, felsorolva mindazt, amit eiz a vidék a város uraitól kér és vár. Megnyugtató volt az a jóakiaraíu és messzemenő megértés, amellyel e kérdéseket a városi urai tárgyalták és megindult az elhagyott vidék bejárása. A villamos végállomásától, ahova a temetődig, amig az óbudai dunahid föl nem épül, nem is aktuális. A piac kérdését a hid, az uj dunaparti vásárcsarnok s a hid révén bekövetkező városszabályozás fogja véglegesen eldönteni. tői vezető dupla vágányt rövidesen kiépítik, gyalog indul a társaság a Hóvirág-utcán föl a folyton tovább terpeszkedő temető mentén végig, a Hóvirág-utca végéig. A gyönyörű vidék és a hatalmas kilátás mindenkit meggyőzött arról, hogy ez a szép táj az élőknek kell és örök kár ezt a halál birodalmává avatni. A bejárás után Szibinkits György látta vendégül teára az egész társaságot, ahol ár. Ripka Ferenc főpolgármester és Folkusházy Lajos alpolgármester a tanácsnokok bevonásával megállapodtak abban. hogy a jövő évi közmunkaprogrammba 4 milliárd költséggel beállítják a környéken nélkülözhetetlen iskola és óvoda építését, ahol a rendörszobát is elhelyezik. Elhatározták a Sasadi-út és Hóvirág-utca széles, nagy arányokban való kiépítésének sürgős megkezdését. Ellátják rövidesen a környéket megfelelő villanyvilágítással és felhívják a Villamos Közúti Vasutak elnökségét. hogy n farkasréti vasút kiépítését a Svábhegyre tegye sürgősen tanulmány tárgyává és állítsa be lehetőleg már a jövő évi építési programmjába. Olv közvetlen volt a hangulat, olv erős a meggyőződés, hogy a .tanács tagjainak Ripka főpolgármester jelenlétében tett, kijelentései a komoly elhatározás jegyében 'történtek, hogy végül lelkes ovációez Óbuda legélénkebb, legforgalmasabb része. És, mindezeknek a boltoknak, műhelyeknek létalapja a piac. Ha most áthelyezeik a piacot, ez a sok kereskedő és iparos máról-holnapra tönkre megy. A legjobb akarattal sem' mehetnek a piac után ők is a temető, illetve az uj piac környékére, miért ezt a nagy területet három oldalon nem szegélyezik házak, csak éppen az előtte elvonuló Kórház-utca van beépítve, a nagy térnek egyik oldala; Ott a piac után vándorló kereskedőknek és iparosoknak uj házakat kellene építeniük, Fogy helyiséghez jussanak. Ez pedig manapság lehetetlen dolog. Azok kis- boltosok, kisiparosok, akik napról- napra élnek, — amig ott vannak a piacon. — De máskülönben sem alkalmas ez a hely piac számára, mert az odavezető utcákat a Filatori-gát felől ki kellene építeni és áttörni egy virágzó ipari telepet, mely Óbuda számos munkásának ad kenyeret. E'z kettészeli a Szél-utcát és Kerék-utcát — és igy a piacra menők csak félórás kerülővel jutnának oda. S ha mindez njeg is történne, akkor is távol esnék ez a piac Óbuda belső részétől. Fölösleges izgalmakat váltt ki Óbudán ez a piackérdés, mely tulajdonképen adA póttagok névsorát adjuk az alábbiakban. Az 1912—1918. évi ciklus folyamán ugyanis a rendes tagok oly rohamosan fogytak, hogy 1917-fcen már több kerületben bejutottak az összes póttagok a törvényhatósági bizottságba, úgyhogy a közgyűlés csonka volt. 1 választókerület: dr. Németh Béla, Szombathy Kálmán (Községi Polgári Párt). Wünsche,r Frigyes. Lász Károly, Tomassek Miklós. Rolla János (Egységes Keresztény Községi Párt), Lackó Sándor, Csapó Sámuel (Egyesült Ellenzéki Demokrata Pártok). II. választókerület: Sümeghi László dr. (Községi Polgári Párt). März Károly, Szentgáli Antalmé (Egységes Keresztény Községi Párt). Fóti Vilmos, Reitzer Emil (Egyesült Ellenzéki Demokrata pártolk). III. választókerület: Hubert Vilmos (Községi Polgári Párt). Stadler Nándor, Klóze Róbert, Gál Győző (Egységes Keresztény Községi Párt), dr. Kleiner Artur (Egyes. Ellenzéki Demokrata Pártok). IV. választókerület: Alpár Ignác (Egységes Községi Polgári Párt), dr. Vizclos Géza, Petainek József, Vajda Károly, Antalffy Andor (Egységes Keresztény Községi Párt), dr. Schack Béla, Halász József (Egyesült Ellenzéki Demokrata Párt). V. választókerület: Szilágyi Károly (Községi Polgári Párt),, Mettelka Frigyes, Udvardy János (Egységes Keresztény Községi Párt), Milkovits Vazul, Steineir Deziső, Gátiéin Henriik (Egy. Ellenzéki Demokrata Pártok). A Sasad jövője Villamos a Svábhegyre — Kiépül rövidesen a Sasadi ut és folytafása a Hóvirág utca — Iskolát és templomot kap a Farkasrét és a Farkas* völgy — A temetőt nem fejlesztik
