Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-10-16 / 838. szám

1925 október Jó. BUDAI NAPLÓ 3 Uzemtultengésben szenved a szé­kesfőváros és most, hogy dr. Ripka Ferenc főpolgármester még kor­mánybiztos korában felülvizsgáltat­ta és szánton vetette az üzemeket, ki­derült, hogy a városnak 87 üzeme van és a főpolgármester kijelentése szerint ezek nagyrésze csak arra való, hogy éket verjen a főváros és ,az iparosok közé. Szombathy Kálmán szükebb baráti jköre kedves társasvacsora keretében ülte meg Kálmán napját, kedves és me- leg ünneplésben részesítette őt masát, méltatva azt a nagy és erős közmunkát, melyet Buda érdekében végez. Panaszos levelet kaptunk az I. kerü­leti Iparoskor több tagjának aláírásával, akik szomorúan tapasztalják, hogy a nagy beruházási programúi megint nem azt a célt szolgálja, amit kellene. Nem az iparosokon segít, mert a Postataka­rékpénztár, mely átvette a Vöröskereszt kórházat, saját kezelésében házilag vé­geztet nagy átalakításokat három hatal­mas épületben s ezzel e közmunkától elestek Buda iparosai. A budai Eífel-torony, ahogy bát­ran nevezhetjük a Szent Gellert-he­gyet, a nagyközönség tudatában las­san odafejíődik, amivé lennie kell: a magyar székesfőváros egyik legér­tékesebb kincsévé. Párisban fölépí­tették az Eifel-íornyot, hogy bizo­nyos légköri változásokat lehessen elérni üdülés, sőt gyógyulás céljából. Nekünk a természet ezt ingyen csi­nálta meg, de hosszú időn át mint­ha mindenkinek útjaiban lett volna. Amikor az Erzsábet-hid felépült, egy kissé odébb szerették volna tolni és bosszúból apró kavicsokkal rakták ki raz elejét, ami sehogysem illik a hegy hatalmas sziklatomibjeihez. A hegynek talán mér lakói is voltak, de barátai nem. Ellenszenvessé tette a citadella. Egy nagy világégésnek kel­lett eljönnie, hogy a Gellérthegy ér­dekeit szolgáló egyesület megalakul­jon. Különösen a kommün alatt ta­lálkoztak fent a hegyen a hegy la­kói és barátai: boldogult Fiilep Kál- mjín, Fridvalszky Sándor, Marté- pich Géza, Luksits Géza, Zubritzky Aladár, Rohrer Géza, ifj. Szily Kál­mán, Hermann Miksa, Gulányi Géza, Kordély-Kováts Béla, Ilyés András, Novak Ferenc, Ghiczy Aurél, Vidékv Emil, Phleps Gyula, Ipolyi-Keller Gyula és mások, ök vetették fel az eszmét, hogy; a Gellérthegy fejlesz­tésének érdekében egyesületet kel­tene alapítani s ezt a gondolatot fel­karolták a kezdeményezőkön kivül: Asbóth Emil, Balogih Elemér, Balogh Jenő, Bayer-Kracsay Dezső, Hültl Dezső, K. Jónás Ödön, Bitter Illés, dr. Lechner Jenő, Hölbach Kálmán, Mészáros Ferenc, Pauer János, dr. Plósz Sándor, Plósz Pál, Rer- rich Béla, Saxlehner Kálmán, Scha- farzik Ferenc dr., Scliulek János, Sziillő Árpád és Warga László. Az első értekezletet 1922 rriájus 13-án a Kertészeti Tanintézetben dr. Plósz Sándor vezette és Saxlehner Kál­mán elnöklete alatt bizottságot kül­Érdekli Önt és mindenkit, hogy társasesték táncmulatságok, gyűlések lakodalmak, ünnepélyek megtartására alkalmas nagy termek vendéglői kiszolgálással, méltányos áron kiadók. II, Margit-körut és Kapás­utca sarok, a volt Szabadkőműves páholy összes, díszes helyiségeiben. Értekezni telefonon is 56-04. v.élőszóval: III, Zsigmond-u. 104. (Csézli) dött ki az alakuló közgyűlés meg­szervezésére, melyen Saxlehncrt vá­lasztották meg a Szent Gellérthegy lakosainak és barátainak egyesülete címén megalakult egyesület elnöké­nek. Az uj egyesület agilisán látott a Gellérthegyet és vele összefüggő vidékeket érxljeklő kérdések megol­dásához. Az első évben az* ered­mény csekélyebb volt, de nyír 1923- ban rendszeres üléseket tartott min­den hónap első vasárnapján a Gel- lértfürdőben és tagjainak száma meghaladta a 100-at. Az egyesület sürgetésére rendetze és fásitotta be a város a Gellért-szállóval szerűiben álló hegyoldalt és biztosította a Méá nesi-ut és Villányi-ut között egy a tóval is összefüggő szép városrész kialakulátsát. Sokat tett a Gellért­hegy útjainak rendezése, jókarban­tartása és világítása érdekében. Két fontos ügyben eddig még nem ért el sikert az egyesület s ezek elsősor­ban a citadella melletti bódék és hinták eltávolítása, másrészt a sza­badon legelő kecskék ügye, mert tönkreteszik a fásítást. Az egyesület programrrjában van a villányin ti villamosvasút sürgetése, a Gellért- tér rendezése, a Dunaparttal párhu­zamosan bizonyos magasságban a a hegy sziklái között vezető Kilátás­úinak (á la abbazziai Strandweg) ki­építése, végül pedig a gellérthegyi kálivá ria-utnak és stációinak kiépí­tése, amefy tervek egyik hathatós támogatója volt Bánlaky Géza, a Gellért-szálló igazgatója. Az egyesü­let sürgeti a Szent Gellérthegy' vég­leges szabályozási tervét és egy a hegyre vezető kocsiút kiépítését, mert e két hiány a fejlődés kerékkö­tője. A múlt évben is örvendetesen szaporodott a taglók száma s,az uj tagok között vannak: Angyal Kál­mán apátplébános, Csányi Károly igazgató, Forster Gyula rrjn. tan., Düssing Miksa gyárigazgató, Halász János dr., Badál Ede elöljáró, Ná- dosy Imre orsz. főkapitány, Ereky Károly v. miniszter, Holek Sámuel, Ledofszky Géza malomigazgató, Né­meth József könyvkereskedő, Lexa Ferenc vásárpénztári igazgató, Pom- péry Elemér, a Kelenföldi Társaskör elnöke, Rottenbiller Eülöp dr., ál- lamtitkálr, gr. Wenckheim Dénes v. b. t. t. és számosán, a Gellérthegy lakói és barátai. Az egyesület nagy eredmények küszöbén áll most, hogy a főpolgármesteri székire Budának oly lelkes hive és pártfogója ült, mint dr. Ripka Ferenc, aki a Gellért­heggyel összefüggő Naphegyen levő lakóháza révén, érdekelt fél is. ^Hunyadi János^ világhírű természetes keserüviz. Rendkívül alkalmas soványitó kúrára. Rendes adag hosszabb használatnál */* pohárral naponta. Miért drága a kenyér? — mert a ke­nyérgyár nem tud kalkulálni, ahogy azt az üzemvizsgáló bizottság megállapította. A kenyérnél 250 korona a munkadij, de már 340 korona az adminisztráló tiszt­viselők dija; ám 800 korona az autó költsége, amely a kenyeret kihordja. Ez a statisztika mindent megmond. IRODAK1SASSZONY, kezdő, jó Írással azonnal felvétetik heti 125.000 korona fizetéssel. Levélbeli ajánlatok a kiadóhivatalba küldendők. .Magyar cukrászok is részt vettek a berlini cukrászipartestület 200 éves fenn­állásának ünnepén, e hó 6., 7. és S-ik napján. Mintegy tizenöt mester Buda­pestről, köztük Budáról Ravasz László, az 1. kér. Iparosok és Kereske­dők Körének agilis elnöke, az ismert nevű cukrász, és T omaj Lajos vízi­városi cukrászmester, képviselték a bu­dapesti cukrászipartestületet. A magya­rokat lelkesen fogadták és megígérték, hogy e látogatást viszonozzák a ber­liniek. KÖLCSÖNKÖNYVTAR ADAMr II., Csalogány-utca 42. A missziótársulat hatalmasan kivette részét a XVJI-ik katholíkus nagygyűlés ünnepségei keretében a katholikus szej- lemnek az életben való megvalósítását célzó gyűlésekből. 10-én ünnepelte Pro- hászka Ottokárt, Székesfehérvár püspö­két. 11-én a nagy eukarisztikus körme­net után a Horánszky-utcai Kong. Ott­hon kápolnájában körülbelül háromszá­zan gyűltek össze. Az Otthon melegé­nek, a valódi szeretetnek és hűségnek, a családi életnek a regenerálása indult meg e mozgalomban. 12-én, reggel nyolc órakor a Szociális Missziótársulat kül­tagjai tettek a Kongregációs kápolnában fogadalmat. Ugyancsak aznap délelőtt tizenegy órakor volt a missziós matiné a Kongregációs Otthon zsúfolásig meg­telt nagytermében. Prohászka Ottokár indító lendülettel beszélt a szociális munkáról. Farkas Edith főnökasszony „A két pillérről“ szóló előadásában a szociális munkának a lelki oldalát sür­gette. Leszkay Éva nővér „A munka- programmról“ beszélt. A matiné művé­szi számai is magas nívón állottak. L a u r i s i n hazafias verseket szavalt, könnyekig meghatva a hallgatókat, és Szedő operaénekes Tárná y-dalokat énekelt, a zongorán maga az illusztris szerző kisérte. A Postás-énekkar művé­szi éneke nyitotta és zárta be a ma­tinét. ös-kapocs-puszta. Úgy hangzik ez a szó, mintha még valahol Etelközben volna, pedig itt van Budán. Azaz, hogy csak a fiókja, mert „ös -kapocs ren­dezett tanácsú város“, melynek, mint asztaltársaságnak, az a célja, hogy ka­rácsonykor árvagyermekeket cipővel lásson el, — valahol Pesten, a Fóti-uton székel. Itt Budán a Krisztinában van a fiókja, a puszta, amelynek urasága mél- tóságos gróf Q a b 1 i n i Ferenc és gaz­dasági intézője U 1 m László, a vendéglős tanár, intézője Siposs István, gazda­tisztje Bauer József, kántorja End er Ede, pusztabirója Tóth István, kanásza Jancsó Jenő és bojtárja Csányi József. És ami a fő, ös-kapocs-puszta asztaltársaságnak már pénze is van a cipőkre. Kérje mindenült a „S o p r o n-G y ő r i“ *9?g2J IK*lB mert ez a legjobb és m Saís?!» I p legmegbízhatóbb! Telep és iroda ; Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. 1 Fehérvári-ut27.Tel.J. 128-01 MODERN SZŰCS JANCSÓ JENŐ I,. Roham-u. 4. Lev.-lap hívásra házhoz megy. SPORIK FERENC Tetőfedő mester és tetőket jókarbantartő vállalkozó ALAP1TTAT OTT: 1887. Vállal.cserép-, pala-, műpala- és kátrány- lemez-tetők ledését és jónarbantartását Óbudán, Ili., Pacsirtamező-utca 53. szám • • On jól tudja, hogy csak az olcsó, ami va­lóban jó . . ■ Talán a kávé- pótlék ez alól kivételt ké­pezne ? Ó de­hogy ! Sőt a régóta bevált „Franck“ a „kávédarálóM-val szolgáltatja erre a legvilágosabb példát. A lehető leggazdaságosabb — mert a lehető legkiadósabb. PHILADELPHIA kávéházban sa­ját készitményü FAGYLALT KÜLÖNLEGESSÉGEK. Béke- minöségü finom felvágottak (imbísz) SZÍN­HÁZI VACSORA. — A legjobb cigány ifj. Sárkőzy Elemér hirne es szólista muzsikál Mérték után a legszebb és legjobb cipőt szentkatolnai ELEKES LAJOS c pészmester készít Orthopéd cipőkben specialista! III.,Vörös- atORf* —TT Vilimé»! JtßsM&i «^^M^Széke,yCk állóhely (7, ItSté&zSEtalá kozó­73,f>3,54^z helye!! villamos ) VB&lSr IÁTSZERÉSZ Zeiss, Goerz, Busch és mindennemű szemüve­gek készítése, orvosi receptre vagy próbára. Fényképező gépek és az összes fotócikkek. Javítások azonnal. ZIBRINYI KÁLMÁN Calderoni és Társa volt osztályvezetője I., AHila-ulca 12. szám. A MAGYAR CSERKESZEK TERMELŐ- ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE II„ KORVIN-TÉR Cukor, kristály 1 kg — - Cukor, kocka 1 kg — — - Liszt 0-ás gg — — — ­„ 2-es — — — — ­„ 4-es — — — — _ „ 6-os — — — — ­Cserkész házikenyér félb., 1 Cserkész-zsemlye 1 darab - Rizs, I., olasz 1 kg — — - Csokoládé, szerencsi 1 'kg - Cacao, hollandi 1 kg — ­Szardínia, Vb, portugál — - Bor. eari asztali — — - Bor, egri. rizlüig — — - Hangya mosószappan — - Lugkő — — — — — ­Mosószóda — — — ­Faszén — ■— — — ­- 16.200- 17.000- 6.600- 6.400- 6.200 - 6.000 kg 5.200- 400- 12.000- 58.000- 48.000- 10.000 - 10.000- 13.500- 16.000 - 12.000- 2.400- 2.400 Magyarország leg- rádiumosabb gyógy vize. Az Erzsebet- hid budai hídfőjénél épült modern ivó- csarnokban. Ra- dioactiv hatású lithyumos és cal- cium-hydror ar- bonátos gyógyvíz Hungária gyógyforrás a szföv. házi kezalésáben. Minden vásárlás után 1 százalékot visszatérítünk. Uradalmi tej házhoz szállítva, literen­ként 4.800 korona. Ivó-kura, Karlsbadi-kura. ja­vasolva vesebán- ialmak, gyomorba­jok, székelési zava­rok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint 1000 korona, karlsbadi sóval 2000 korona. Reggel este 6 órától 7 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents