Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-07-02 / 831. szám

XXI. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. 1925 évfolyam. 831. sz. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. július Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: L, Bors-utca 24. sz. — Telefon: 129—96 és 24—77. VIRAAG BÉLA Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 2. Szomorú dolog a nemzet életében, lm sorsa egy emberhez van kötve. Magyarország­nak az volt a szerencséje, hogy min­dig meg1 volt mindenre a hivatott embere és szerencsétlensége most, a legnagyobb szükség esetén, hogy európai nívón álló államfériia csak egy van. S amily mélységes volt a megdöbbenés, amikor hire futott, hogy Bethlen István gróf súlyos be­tegen az operációs asztalon fekszik, éppen oly megnyugvás szállt a tel­kekre, amikor jó egészségben vissza­tért ai miniszterelnöki palotába. Hová jutottunk volna, ha ez az egyetlen egy kiejti kezéből a gyeplőt s úrrá lesz az országban az az alantas nivó, mely közéletünket jellemzi s amelyből toronymagasan emelkedik ki az ő államférfim egyénisége. Mintha a jobb sors napjai követ­keznének ránk, — ezt bizonyltja uz a szerencsés körülmény, hogy a mi­niszterelnök felgyógyult. Európai szimpátiák kisérték betegségét. A külföld is. tudja, hogy Magyarország sorsa ma egy Bethlen Istvánnal. Ez a politikai „egyke“ erősen be­lejátszik a főváros életébe is A gyű­löletes testvérharcok összecsapó lángjai mindent elperzseltek, s hogy ma itt béke van — ha talán csak lát­szólagos béke — azt Budapesten csak egyetlen egy ember volt képes keresztülvinni: — Ripka Ferenc. A kislelküek megnyugtatására kell is­mételten kijelentenünk, hogy a köz­ségi választásokban elért: eredmé­nye, a mai polgári mértékkel alig mérhető fel. Aki csak a választás száims-zerüségét nézi, még az is kény­telen bevallani, hogy Budapestinek mind a tiz kerületében hatalmas tá­bort tudott állítani és olyan három megbonthatatlannak látszó sáncfalat bontott meg, melyek közül egy is csúfos kudarccal verte volna vissza bárki vállalkozását. Ripka pártjával ma minden párt számolni tartozik a — saját érdeké­ben. De mérhetetlen erkölcsi a sikere a várospolitika jövendő kialakulásában és a város belső viszonyainak rende­zésében, mert megoldás elé tudja mosit már vinni azokat a kérdéseket, amelyek megoldása nélkül nincs élet, nincs fejlődés, nincs gyógyulás. És most; amikor a várospolitiká­ban, — jobban mondva — a főváros nagy betegségében beállott a krízis, — Budapest minden jószándéku pol­gára lélekzetét viszafojtva várja a kibontakozást. Micsoda összeomlás, micsoda gyű­löletes káosz keveredne itt, ha Ripka Ferenc elkedvetlenedve oda dobná a gyeplőt. Még az országot is magá­val rántaná a főváros összeroppa­nása. Ezekben a nehéz órákban lát­ható csak valósággal Ripka nagy­sága. És bár azt tartja a közmon­dás, hogy senki sem- pótolhatatlan, — ezt az egy embert a város élén, nehezen tudnánk pótolni. HÍREK Becsey Antalt ünnepelte nemcsak a Kelenföld, hanem egész Buda, párt­különbség nélkül junius 13-án Páduai Szent Antal napján. A Kelenföldi Társaskör rendezte az ünnepet az Erzsébet Sósfiirdő nagytermében, de az messze túlnőtt egy kaszinó kere­tein. Itt összefogott a társadalom minden rétege és kiki a maga módja szerint ünnepelte közéletünknek ezt a puritán vezéremberét,, aki mindent lebiró munkaerejével, mindenekfölé emelkedő tudásával, ragyogó tehet­ségével, aranyban izzó hazafiasságá­val megszerezte, kiérdemelte polgár­társai tiszteletét és szeretetét. Ellen­felei voltak, de ellenségei nincsenek, ezt bizonyította az ünnepeltetés rend­kívüli melegsége és őszintesége. Po­litikai ellenfelei lelkes szóval köszön­tötték, barátai, hívei a pajzsukra emelték. Kétszáznál többen töltötték meg zsúfolásig a fürdő nagyarányú termét s a Fővárosi Iparosok Dal- Egyletének már alig jutott hely. Ott volt: a' főváros, kartársai, irók, mű­vészek, tudósok, iparosok,, kereske­dők, munkások és szívből szívhez szállt minden szó, a lelkeket ragadta magával minden éljen. Az első felkö­szöntőt a társaskör elnöke Pompéry Elemér, a szabadalmi bíróság elnöke mondotta1, üdvözölve a vendégeket és Ripka Ferenc dr. kormány- biztost, aki hatalmas beszédben vá­laszolt, a legnagyobb elismeréssel adózva Becsey Antal egyéniségének. A dalárda éneke után Ereky Károly, Ujj Gyula, Várnay Alajos, Margitai Gyula, Diniek Vidor és Hubert Vil­mos köszöntötték Becseyt és nejét. Az ünneplés kimagasló pontja volt Lehner Rezső beszéde a főv. Iparo­sok Dalegyesülete nevében,, mint an­nak ügyv. elnöke, aki arra kérte az ünnepeltet, hogy avassia fel a dalárda „Anfal-serleg“-ét. Végül Viraág Béla szerkesztő a Hollós Mátyás Társa­ság nevében, mint annak egyik osz­lopos, tagját és illusztris elnökét kö­szöntötte fel. A meghatottságtól el- fogódait hangon válaszolt mindenre és lelkes bizakodással Magyaror­szág jövőjében köszönte meg az ün­neplést Becsey Antal. Ziegler Géza építész, kormányfőtaná- osos, a törvényhatósági bizottság tagja, mint minden évben, ,ez idén is. Karís- badba utazott nejével néhány heti kú­rára. A Városmajor rendezését régen be­ígérték a városházán, de eddig ez csak írott malaszt maradt. A szép uj templom közvetlen környékét rendezték ugyan ideiglenesen, azontúl minden maradt a régiben. Fát kellene sokat irtani és sok helyen feltölteni a talajt. Amikor elkezd­ték építeni az uj főposta épületét a Krisz- tina-körut és Csaba-utca sarkán, azt hit­tük mi naiv budaiak, hogy a leásott domboldal földjét mind a városmajor fel­töltésére szánják. Csalódtunk. Most, hogy újból ássák a domboldalt, most is újból bizakodunk — hátha ez egyszer nem hiába. Czölder Dezső festőművész, a Hollós Mátyás Társaság ügybuzgó tagja, ez év­ben is megrendezte, mint a múltban, mü- teremkiáííitását, mely a Quarnero partjának különösen szép részleteit tárta a látogatók elé, Czölder különös finom­ságú és megkapóan szép színárnyalatú képein. A kiállítást számosán látogatták. Fekete nyár az idei nyár és Amundsen jég-jegyében indul. Jég­virágos kertekké lettek a mi szép és kedves budai kiránduló helyeink. Itt lenti a védett völgyben még csak meg van árnyas* nagy kertjével az Öreg Diófa, ahol a vendég úgy ül a hatalmas fák lomibsátora alatt, mintha fedett helyen volna, mert a nyári színház meghozza a maga ven­dégeit, akiket színház nélkül is át­csalogat Pestről Hoffmann János pompás, konyhája. De fent a hegye­ken már „fú a szél.“ Appl is, meg­bújva a vén Gellert aljában, sajnál­kozva pislog a hegyen élő kollegái felé. A Lövölde szép parkjában Put­zer is könyebben viseli az északsarki időjárásit, mert „für alle Fälle“ fe­dett verandát épített háttal a szél­nek. ö is úgy van a dombok alján, mintha ölbe vette volna a természet, a hideg alpesi levegő fölötte jár el. Csodásán szép hely s aimi fő: — ki­tűnő a konyha is. A hegyen levők kö­zül talán Balázs az, aki jól elbújt és ez a Hűvösvölgy legmelegebb pontja. A régi hirü Vadorzó-nál üvegen át nézik a vendégek a rossz időt, mert Holtzspach Nándor beüvegezte az ő hatalmas nagy termét1 és — talán füti is. Vagy hogy az ő pompás bo­raitól melegedik ott fel mindenki? Kedély gyógy-borok. — Sok drága költség veszett kárba ez idén, amit becsületes törekvéssel beinvesztáltak a mi budai „zöldbeli“ vendéglőseink, Hisz’ a Milis-féle Béla-kert uj terra- szánál szebb kilátású, jobb levegőjű helyet még képzelni sem lehet. S az időjáráson kivid még a fináncok jéghideg keze is simogatja őkéit, mert hogy húsz év után egyszeribe betiltották az (Uzsonna-zenét Kiss Ká­roly Szürke csacsi-jábainl, mert hogy a farkasréti klimatikus temetőben elég, ha fürdőt kapnak a halottak és a mai .„csekély“ temetkezési költsék gek mellett ingyen zene nem jár hozzá. Másnak szerencséje volt. Dajkn Ferenc a szeles oldalról még az őszön átköltözött a domb túlsó védett oldalára, ahol nem éri a szél, csak szoknia kell a közönségnek az uj névhez: Harangvölgy. A konyhá­ját, pincéjét régen ismerik. De hiába vert nagy pénzt Riegler is az udvar parkírozásba lent a Vízivárosban, a volt Bagyik-féle vendéglőben, mert mégis csak a verandáról nézik azt egyelőre a vendégek' amikor a Szabó Sándor motorbiciklijében megfagy a benzin. — Ugylátszik ezt a fekete nyarat sokáig emlegetik majd a nyári vendéglősök. Doktorrá avatták a kir. magyar Páz­mány Péter tudományegyetem díszter­mében az orvostudományi szakban ifi- Hank Józsiefet, dr Hank József igaz­gató fiáit. A köztiszteletben álló család számos barátja és tisztelője vett részt az ünnepi aktuson és halmoztai el a fia­tal orvost és szüleit őszinte szerencsia- kivánataival. Vilmos napjának előestéjén spontán ünnepelfcetést rendeztek köztiszteletben álló ügyvezető elnökünknek, hűbéri Vilmos íémnagykereskedönek, az I. keir. Iparosok és Kereskedők Körének tagjai, akik Ravasz László elnök vezetésé­vel nagyszámban vonultak testületileg Hubert Krisztina-köruti villájába, ahol Ravasz László és Merényi Richard üdvözölték a névnapüiő házigazdát. A köZiségi választás*, de már előzőleg a jelölés is bizonyos csalódást és keserű­séget váltott ki a kör tagjai között, me­lyet azonban az elnök tapintatos vála­sza eloszlatott, megteremtve igy a felső Krisztinaváros iparosai és kereskedői között a kívánatos megnyugvást. Vidám poharazás mellett többen köszöntötték föl meleg szóval az ünnepeltet, aki két évtized óta fejt ki zajtalanul nagysza­bású közmunkát és a legnehezebb idők­ben tett önzetlenül nagy szolgálatot a székesfővárosnak. Szabó Dezső markáns alakja és provokáló „fatermörder“ gallérjának két csücske újból megjelent a Phila- delphia-kávéhózban, ahol kettős fi­gyelemmel szolgálják ki a nagynevű irót. ü a kávéház irodalmi különle­gessége. De megörült minden isme­rőse, minden kollegája, hogy ismét itt van Budán. Hogy mért jött el Szegedről? — Szegedre a hosszú utazás után pi­henni és jegyzeteimet rendezni mentem. Mindkét tervem sikerült. Utazásom és a pihenés ebben a szép magyar városban, visszaadta erőmet, kedvemet az élethez és hitemet a munkához. Hogy hol telepedik le, Budapesten? — Természetesen Budán. Pszihikailag Buda lakossága a legidegenebb tőlem, de a dolgok itt első ifjúságomtól bará­taim. Itt vannak régi emlékek és van természet. Aztán Budához fűznek húsz­éves korom álmai, epikus tervei és ölel­kezései. A Csendes Aladár-utcában van egy háromszobás lakásom, ablakaival a budai hegyekre. Itt dolgozom és most már hiszem: nem hiába. Most már lát­tam: mennyi ember lelkében vagyok akarati tényező. Budán is jók és figyel­mesek az emberek irántam. Egyetlen dolog bánt: mind több német szót lehet hallani Budán. Ha elturánosodásunk igy halad, Attila hármas koporsójában nem­sokára a német kemény igéket fogja ra­gozni. Nagyon szép volna, ha a budai korcsmákat át tudnók fajvédeni a ma­gyar dal és magyar szó otthonává---­A kuglizás ismét divatba kezd jönni. Talán a háború durva mestersége hozza ezt magával, vagy - ami valószínűbb - az, Tennis- és Tornacipők, Szandálok mindig legolcsóbban SCHÁFFER-cégnél Budán, I., Döbrentei-tér 4. T. J. 125-3o. ■JVAMn AI munkákat ízlésesen és leg­™ I jutányosabban készít Könyv- és papirüzlet L Krisztina kiút h Tel 96-18. Komáromy Károly VÉRMEZŐRE NYÍLÓ CUKRÁSZ T E R R A S Z Előkelő közönség számára. I. KRISZCinflKÖRUÜ 77. DAVASL7 TELEFONSZÁM: 68-34. ninpDp cikkek, illatszerek, szappa- * ** nők jutányosán ----------------­MODERN DROGÉRIA Delhaes Kamii I. Kriszíina-körut 91. Telefon 52-93. Mn[ VI/ A D elIeni me§óvás Ifi U L I Rn n biztosítással JANCSÓ modern szűcsnél I., Roham-u. 4. szám. Levelezőlap hívásra házhoz megyek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents