Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-04-17 / 827. szám

1925 április 17 BUDAI NAPLÓ 3 •f í­A szegény drrdk — Szent ügy a magyar árvák ügye. — Beh szomorú is az árvasor. . . Melengető ölelő karok közül idegenbe kerül, nincs aki ölébe vegye, nincs aki letörölje könnyeit, nincs aki virasszon álma fölött. Valami csodálatos közöny, érzék- telenség ülte meg az emberek lelkét. És ezt a ridegséget nem lehet megmagyarázni sem a szegény- sággel, a nyomorral, a küzdéssel, sem a ránk mért sok szenvedéssel. Másutt van a baj . . . Üresek a lelkek, üresek a szivek, nincs sze­retet bennük . . . Szomorú kép ez. Mi a különbség a magzatelhajtó és az angyalcsináló nő között, vagy a Hottentotta asszony között, aki ikergyermeke közül az egyiket meg­öli ? ... Avagy nem nívón áll-e a gyermekét csatornába dobó cseléd­leány azzal a vad neuhollandi nővel, aki hidegvérrel dobja a vízbe újszü­löttjét, ha nem találja eléggé vas­kosnak . . . Hát erre nem borzad-e meg min­den jóérzés az emberben, amikor a kínai anyához intézett kérdésre, hogy hát hány gyermeke van : . . . ártatlan arccal azt feleli . . . : „12 volt, ezek közül férjem négyet a sertések elé vetett, négyet eladott, — és ime itt van a többi“ . . . ! A ókori történelem tanúskodik amellett, hogy a gyermek 40 száza­don át, — a törvényen kívül állt. A gyermek, — jogaitól megfosztott ér­téknélküli valami volt. A szülők fele­Kathreiner Kneipp IRaldta Kdvé lősség nélkül tehettek vele amit akar­tak. Tetteikért senkinek sem tartoztak felelősséggel. A gyermek föltétien birtokát képezte szüleinek. Cirus, Romulus, Oedipus, — kitett gyermekek voltak . . . Thébében a talált gyermekek az állam javára el­adattak és igy rabszolgákká lettek. íme a sötét múlt milyen sötét képet tár elénk. Egy hires angol geológus: Lübbeck, aki a kőkorszak kutatója volt, a kőkorszak sírhelyeiben talált nőcsontvázak mellett lelt számos gyermekcsontváz eredetét, — ezzel magyarázza. A kis ártatlannak any­jával együtt kellett átköltözni a más­világra, Ez a szokás eléggé ismert másutt is . . . Hasonló temető volt Spárta mellett a Taygetoshegy ürege, ahova a nem ép külsővel született kisdedeket bedobták. A phoeniciaiak gyermekeket áldoztak bálványaik­nak, melyeknek gyomrában erre a célra örökös tűz égett. .. Ebbe a reménytelen sötétségbe a bálványok tüze nem adott világos­ságot. A kereszténységnek kellett elkövetkezni, hogy az embert kira­gadja ebből a tespedésből s feléb­ressze benne és megtisztítsa az em­bert kitevő magasabb erkölcsi érté­keket. A kereszténység a legnyomorul­tabb gyermekben is Isten képmását látja. Hogy ebben a fáradságos munká­ban az Isten igéjével dolgozó lelkek mit tettek és hogyan dolgoztak, áll­jon ennek igazolásául néhány példa: Midőn páduai szent Vince kitett csecsemőket keresgélt az utcán, meglátott egy koldust, aki karjában kis gyermeket vitt. Vince örömmel futott hozzá, hogy köszönetét mond­jon neki, szerető jó szivéért ... De mit látott ? ... A koldus a gyermek­nek csontjait húzogatta, hogy a nyo­morulttal jobban koldulhasson . . . Ekkor hallatta azt a lelkekbe mar­koló kiáltást:... „Te barbár! te megcsaltál engem ... én messziről embernek hittelek!“ Bámulatosan olcsó, ízletes és kiadós Ma már a családi otthonokban szentélyt emelnek a nőnek, a gyer­mekben Isten adományát látják s az emberiség legnagyobb és legfőbb küzdelme, az otthon jólétéért folyik. A német, angol, a francia gyer­mekvédelem igen mélyreható mun­kásságot fejtett ki és fejt ki ma is. A magyar gyermekvédelem és az elhagyott gyermekek nevelésének kérdése azonban nemcsak hogy ki­állja a versenyt a külföld hasonló intézményeivel, de sőt igen sokban mintául szolgál annak. Igaz, lassú volt a fejlődés, de a családi életet szerető és megbecsülő magyar anyák, apák, a maguk vallásos ér­zésével, nem engedték, hogy ágról- szakadt legyen a magyar árva. Számtalan árva jutott örökbe becsü­letes magyar portákon. Ám nálunk is, de a művelt nyugaton, sőt az egész világon sokszor másképpen volt. Nem is olyan régen, a londoni rendőrség egy sötét sikátorban teljesen berendezett intézetet fede­zett fel, ahol elhagyatott vagy árva­gyermekek, művészileg alakíttattak át, — nyomorékká. Lábszárficami- tás, fejmeglapitás, karok összehaj­tása stb. 30 sillingtől 5, 6, 10 font sterlingig. Széli Kálmán eljöveteléig kellett várnunk, hogy a szegények és árvák védelme kellően törvénybe iktattas- sék. A legjóságosabb emberszere­CIPÓT RÉSZLETRE! a legjobb anyagból mérték után és divatos kivitelben készítek. Javítást vállalok. MISGHA FERENC CIPÉSZ-MESTER BUDAPEST, I. KErf. KÉKGOLYÓ- ÉS RÁTH 6YÖRGY UCCA SAROK BUDAI VILLAmoSSáSI VÁLLALAT cégt.: NAGY LAJOS LÁSZLÓ elektrotechnikus Elektromotorok, Dinamók, Transzformátorok Jcsekksz. 107541 eladása és szakszerű javítása. — Világítási, erőátviteli berendezések, valamint házak és villák legtökéletesebb szerelése. BUDAPEST, 11 RETEK UCCA 37. SZÁM lOTOfOK, DINAMÓK ÉS SZEMLÉI! HNY1B0H ÁLLANDÓ RRRT3R0H tetnek ereje és bölcsessége alkotta meg az 1901. év folyamán rövid időközökben azt a két örökbecsű törvényt, mely mindenkor halhatat­lan ékessége lesz a magyar törvény­tárnak. Ádotában 1572-ben szervezték az árvaházat. Azonban már évszáza­dokkal előbb voltak már árvanevelő intézetek még a hittérítőknél is. Franke Hallében 1698-ban alapított világhírű tanintézete mellett árva­házat. Ugyancsak ebben az időben keletkeztek árvaházak: Német, Francia, Angolországban, Német­alföldön, Schweizban. W—PWigi—BBWP—■— Szerencse a Kávécsészében Hazánkban Mária-Terézia király­né 1768-ban Nagyszebenben alapí­tott árvák neveltetésére árvaintéze­tet. Magyarországon ezidőszerint 140 árvaházában kerekszám 7000 árvát nevelnek. Budapesten 17 árva­ház működik. Ezek közül Budapest székesfőváros a mai mostoha viszo* nyok között, igen nagy anyagi ál­dozatok árán 5 árvaházat tart fenn. — e — ez. * Budán hatalmas lendületet vett az árvá- ügy, amióta dr. Ripka Ferenc lett apátró- nusa társadalmi téren, a mivel rendkívül módon segítette Liber Endre tanácsnok munkáját, aki maga is árvaházból került az életbe és küzdötte föl magát a tanács­noki székbe, ahol áldásos működést fejt ki az árvaügy terén. FERENCZY LÁSZLÓ szerkesztő, FOGAIT ápolja, javítja, csi­nálja CSÉZLI Újlak: Zsigmond-utca 104. szám. Buda apraja-nagyja elragadtatással szemléli a köz­ismert Meinl-cég kirakait, mely ezidén is kirakatversenyt ren­dez előkelő fióküzleteiben, ahol ízléses ajándékkosárkák, to­vábbá legfinomabb likőrök, cognac és a cég utolérhetetlen kávé- és teakeverékei kaphatók Meinl Gyula r.-t. BUDAI FIÓKJAI: 1., Horthy Miklós-ut 29. sz. L, Mészáros-utca 3. sz. 11., Szilágyi-tér 3. sz. I!., Margit-körut 6. sz. FRARK FERERC okleveles kőművesmester építési vállalkozó Elvállalok e szakmábavágó építkezést, átalakítást, tatarozást és javítási munkákat felhívásra terv­rajz és költségvetéssé díjmentesen szolgálok. I., Kútvölgy-u. 33. T. 192-54. MESZANEK JÓZSEF kalap gyár Budadest, II., Csalogány-u. 50 Budai Apolló-mozgóval szemben. Hrfi divathalap . 80.000 R-ttl RÜI „Tagar-fealap B0.000 „ Bliansialankaiap 100.000 „ alakítás .........si.no R Gy ár: Budapest, üli., Istián-ut B BTTHfl-HYOMDfl RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I., Szent János-tér l/a. Telefonszám: 24-77. Mindennemű nyomtatványt, folyó­iratok, könyvek nyomását a leg- jutányosabban vállalja. Harangvölgy uj nyári véndégltf Dajka Ferenc a „Vadásztanya“ volt vendéglőse I., ZUGLIGET, BÉLAKIRÁLY-UT 44. TÖRE3ÉT legelőnyösebben elhelyezheti Tabáni Polgári Banknál (R.-T.) — Telefonszám: József 72—18. — Bpest. L, flUíla-körnt 51 A halálraítélt Rudasfürdő. Ott gubbaszt a Duna mellett egy csodálatosan szép vulkanikus hegy tövében, elhagyatva, mint régmúlt századok roskadozó emléke. Az el­hanyagolt fürdőhelyiségekben hull a vakolat, rozoga az ablak és ajtó. Ezt a ritka hatású gyógyforrást, amely hajdan egész Keletnek gyógyfürdője volt, ahová a rácok, bolgárok, bos- nyákok, törökök és albánok hordták az aranyakat, megölte a fővárosi köz- igazgatás. Ez ritkító példája annak, hogyan nem szabad csinálni Budából világfürdőt, ami pedig egyik főpontja a budai Ripka-pkxi programmjának. A forrást az 1500-as években már egész keleten ismerték. II. Szulejmán szultán a nagyvezérek előtt úgy em­legeti, mint azoknak a kincseknek egyikét, amelyért érdemes lesz Budát megostromolni. A török hódítás után Musztafa pasa Frangepán Péter kalo­csai érsek házát, melynek tövében a forrás fakadt, lerombolíatta és helyébe építtette a „zöld oszlopu“ fürdőt. En­nek nyolcoszlopos terme, mint épí­tészeti remek, még ma is épségben látható. Brown, az e korbeli hires angol utazó, csodálattal említi a for­rás nagyszerűségét. Buda elfoglalása után az egész Balkán évszázadokon keresztül látogatta a híressé vált für­dőt. Lipót császár 1703-ban a fürdőt mai mostohájának, a fővárosnak aján­dékozta. A gyógyforrás a Gellérthegy olda­láról ered, még pedig öt forrásból, amelyek huszonnégy óra alatt körül­belül 11 ezer hektoliter 45—47 fokos vizet termelnek. Tőle néhány méter­nyire az ivókúrára alkalmas Hungária- forrás fakad, amelynek lithium- és brómtartalma a világhírű emsi viz- höz hasonlít. Brómtartalomra nézve azonban az emsit hatszor felülmúlja. A Rüdasfürdő alkalmas módon renoválva idevonzaná az idegeneket. Pár héttel ezelőtt angol vállalkozók, akik a viz hatását nem ismerik, azt az ajánlatot tették a fővárosnak, hogy renoválják a fürdőt. Nem tudjuk, foglalkozott-e a fővárosi tanács ezzel az üggyel. A Rudasfürdő központja lehetne az idegenforgalomnak, fel­hívhatná a külföld figyelmét Buda­pest egyéb hasonló gyógyhatású vizeire, de a főváros csodálatos mó­don nem tartotta eddig érdemesnek, hogy ezzel a kérdéssel üzletszerüleg foglalkozzék. Qr. Bucsányiüyrta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents