Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)
1925-01-20 / 820. szám
XXI. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő; Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 3000 korona. 20 mm. 1925 évfolyam. 820. sz. Előfizetése egy évre 200.000 kor., félévre 100.000 kor. Egy szám 4000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ' 1., Bors-utca 24. Telefon; 129—96 és 24—77. VIRAÁO B LA magas hirdetés 60000 K. Szövegsor ára 25009 korona. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. január 20. bilteiU lakók érdeke. Átszálló közúti forgalmat kapnak olcsón a helyiérdeküre. — Ripka Ferenc dr. szociálpolitikája. — Becsey Antal és Szilágyi Károly akciójának sikere. Az első lépést a budai külterületek lakói érdekében most tette meg az a szervezet, mely a 'Budai Polgári Községi Pártok Szövetsége címen alakult meg a budai oldal őt választókerülete Ripka-párti szervezeteiből és társasköreiből. Minden fölös szóbeszéd helyett ez a párt a gyakorlati élet sebeit gyógyítja és ott igyekszik a polgárságnak segédkezet nyújtani, ahol azt életérdekei kívánják. Úgy, a Kelenföidön túl, mint pedig Óbuda felett a főváros határáig elég sűrűn lakott terület húzódik s ennek a két városrésznek az volt a legnagyobb baja, hogy a közlekedése méreg drága volt. Régi panasza a Fehérvári-út mentén lakó polgárságnak és munkásságnak, hogy a közúti vasút és a helyiérdekű vasút között sem átszálló forgalom, sem közvetlen kocsijáratok nem voltak, Úgyhogy ptífdáui a Gellérítérről vagy a Pálffy-térről induló helyiérdekű vonatokra Szent Endre, illetve Budafok s Tőrök Bálint felé külön jegyet kellett váltani. Ezer számra gyűltek Becsey Antalnál az aláírások azokra a kérvényekre, amelyben az érdekelt lakók kérték a közlekedés oly módját, mely városi fogalmakhoz mérten nyújt kényelmet és anyagilag is elviselhetővé teszi az utazással járó terheket. A kelenföldi részen erősebb volt a mozgalom, de az akvinkum és a Rómaifürdő telepének lakói szintén sürgettek valami emberi megoldást Szilágyi Károly útján. Most, hogy dr. Ripka Ferenc áll a város élén, aki megértő szívvel van a dolgozó osztályok érdekei iránt, — most volt itt az alkalom e közérdekű mozgalom felkarolására. Az új társaskörök magukévá tették ezt a széleskörben megnyilatkozó óhajtást és az ő támogatásuk hatása alatt sikerült is a két vasút- vállalat a Bd-SZKAR és a helyiérdekű vasutak közöttbeható tanácskozások után és a két vasút dicséretes áldozatkészsége révén oly megegyezést létesíteni, mely szerint már február havában megindul az átszálló forgalom és a rendes átszálló jegyet csak 500 koronával drágítja. Bevezetik a 8000 koronás tértijegyeket a ki- és beutazásra, ami az érdekelt lakosság számára nagy megtakarítást jelent. Nagy horderejű vívmány ez, mely Ripka kormánybiztos szociálpolitikai programmjának egyik része, de *nem végleges megoldás, mert az a cél, hogy a peage jog (a vágányok kölcsönös használata) igénybevételével, a közúti vasút kocsijai a főváros határáig közlekedhessenek, aminek megoldását ma még több technikai nehézség, igy a nagyobb áramfeszültség, a hurokvágányok nak hiánya stb. tesz lehetetlenné. Ez volt az első lépés, mely a Községi Polgári Párt programmja alapján, — amely egyelőre kizárta a világnézeti és országos politikai kérdéseket a maga keretéből — a polgárság megélhetése, a keresetek szaporítása, a gyakorlati élet nyújtotta munkaalkalmak jobb és könnyebb kihasználását tűzte céljául és megteremtette azt a légkört mely hasonló törekvéseket megérlel. A polgárság sérelmei már a háború kitörése óta, de főleg hat év óta folyton szaporodtak s az uralkodó pártok, a nagy viaskodásban nem értek rá és sérelmek gyógyítására. Hat évnek kellett eltelnie, amig a főváros élére azaz ember került, aki szegény-árva sorsból küzdötte föl magát a főváros legmagasabb polcára. Ennek a férfiúnak életútját az iskolákban kellene tanítani. Becsületes munkával, lépés- ről-lépésre haladt előre. A benne kijegecesedett szociális érzést saját nehéz sorsán szerezte és életadó munkakörén kívül mindig nyomorgó embertársai sorsát nézte. Egész szívvel, egész lélekkel ke/ rolta fel az árvák ügyét és az ő szemében árva minden polgára e városnak, akinek sorsával nem törődik senki. Régen tudja, régen látja, hogy a kültelki lakosság mostoha gyermeke, valóságos árvája a városnak s első lépését, első akcióját azok érdekében fejtette ki. Az élet apró kérdések láncolata s ezeket kell megoldani, mert a szócsatákban elvész a polgárság, mely épen a kisebb létkérdésekkel tud nehezen megküzdeni. A sok szóbeszéd után végre megéltük a tettek idejét. Budai Polgári Községi Pártok Szövetsége Bethlen István miniszterelnök áll a községi párt élére. — Ripka szózata a polgársághoz. Nagyarányú pártalakulás a Kelenföldön. — Becsey Antal ünnepeltetése az alakuláskor. Ángyán Béla dr. a polgárság céljairól. — Megalakult a Polgári Községi Párt a Vízivárosban. — Elnöke dr. Kozma Jenő. Szervezkedés a Kelenföidön. Egyszeribe tisztult a helyzet a Kelenföidön azzal, hogy Becsey Antal kibontotta a Bethlen István gróf vezérlete alatt álló községi polgári párt zászlaját, Az új alakulás elsőértekezlete, — mely egyszerű társasvacsorának indult — nagyszabású manifesztációvá nőtte ki magát, amellett az irányzat mellett mely a községi életből kikapcsolni óhajtja az országos politika kérdéseit és kizárólag a város és a polgárság gazdasági érdekeit tartja szem előtt. Ez a politika nem kívánja feszegetni a társadalmi, felekezeti és osztály külömbségeket, de segíteni akar minden polgár életküzdelmén. A Szentgellért szálló márvány- termében terítettek, s a budai társadalom közel száz tagja gyűlt össze, akik közül följegyeztük a következőket : Balogh Gyula a faluszöveíség igazgatója, Angyal Dezső kert. int. v. igazgatója, Bauer János gyáros, Behyna Oszkár mérnök-gyáros, Czollner Béla nr. főtitkár, Dinich Vidor v. nemz. képviselő, Fehér Isván pénzintközp. igazg., Fritz Jenő műszaki tanácsos, Finna Ödön iparos, Györgyi Kálmán iparmű'/. társ. igazg, dr. Halász Andor orvos, Herbert Viktor gyárigazgató, Hanzély Ödön gazdálkodó, Jámbor József dr- min. tanácsos, Kindl József kereskedő, Kindl Ferenc mérnök, Salgó Lipót fényképész, id. Tóth Imre gyáros, ifj. Tóth Imre mérnök, Vámos Jenő gyárigazgató, Zwack Lajos gyáros, Fischer József háztulajdonos, Va- sinszky Mihály iparos, Zsíros Ká- roiy gépészmérnök, Jäger Vilmos mérnök-vállalkozó, Margittai Gyula iparos, Tomka Emil nyug, államtitkár, Kutlánya János háztulajdonos, Reöck Béla gépészmérnök, Várnay Alajos építész, dr. Csathó Gyula orvos, ifj. Lukász Vilmos gépészmérnök, Majthényi Béla kereskedő, dr. Natzler Ervin ügyvéd, Németh József könyvkereskedő,' Nemes Endre bankár, dr. Horváth Elek min. tan., Ostián Antal ny. osztálytanácsos, ifj. Ostián Antal vállalkozó, Kálnai József nyug. állomásfőnök, dr. Czigler István ügyvéd, Pompéry Elemér a szabadalmi bíróság elnöke, Pánczél Mihály gyógyszerész, Révai Mór igazgató, v. orszgy. képviselő, dr. Sényi—Schrantz Pál szerkesztő, Steiner József műépítész, dr. Sü- meghi László kir. közjegyző, dr. Sauer Zoltán ügyvéd, dr. ^ Szilárd Bertalan orvos, Faludi Ágoston háztulajdonos. Müller Elek, dr. Rauch Iván orvos, Gelléit. Ferenc igazgató, Halm Sándor földbirtokos, Tarnay Kálmán, Wasinszky Mihály, Zsíros Károly, Zsoldos László. Mint vendégek: dr. Ripkr Ferenc kormánybiztos, Ángyán Béla dr. min. tan., Hennyey Vilmos h. államtitkár, Hubert Vilmos fém- nagykeresk., Ravasz László iparos, Fábián József kereskedő, Tóásó Pál építész, Kocsner Antal nagyiparos, Szántó Sándor kereskedő, Nagy Lajos iparos, Wellisch Ernő vállalkozó, Kulcsár Richard vállalkozó, Tóth István elektrotechnikus, Bakonyi János százados, Viraág Béla szerkesztő. Vacsora után Becsey Antal emelkedett szólásra és üdvözölve a nagyszámban megjelenteket, ismertébe az összejövetel célját. A polgárság orientációt keres, azokat a fix pontokat, amelyek körül elhelyezkedhetnék. Hat év óta a pártalakulások egész skálája a fajvédőktől a nemzetköziségig, verte az éket a polgárság közé és ebből mint a sziklán álló ércalak emelkedik ki Bethlen István gróf egyénisége. Európai látkörü államférfi, aki megtörte a jeget és megnyitotta a kaput a külföld felé : — megszerezte a kölcsönt és megállította a lefelé guruló koronát. Három etapot látunk : az első volt a külföldi zálogjogok felfüggesztése s a népszövetségi kölcsönt, melyek kedvezőbb légkört teremtettek számukra — a másdik etap a korona romlásának meggátlása és — a harmadik etap most van felvonulóban: a gazdasági vérkeringés, a termelő munka megindítása. Ehhez a munkához kiválasztotta magának a leg- hivatottabb munkatársat, dr. Ripka Ferencet, a szürke munkást ami sorunkból. Senki még oly súlyos viszonyok között nem vállalta e város kormányzását, mint ő Bizalommal kell őt nehéz munkájában támogatnunk s most ez első alkalommal fogadja, hogy ezt a bizalmat meg is találja a kelenföidön. — Lelkes zajos éljenzés szakította félbe gyakran beszédét és végeztekor mint az orkán zúgott fel a taps. Utána dr. Ripka Ferenc szólalt fel megköszönve régi fegyvertársa és munkatársa szives üdvözletét és ő is üdvözölte a társaságot, amelyben sok, régi ismerőst lát, akikkel együtt dolgozott már 10 — 15 év előtt olyan egyetértésben, amely a legszebb alkotásokra volt képes s ez volt Kelenföld arany-
