Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-02-22 / 822. szám

i Eg# világcég támadása. Magyar iparosok üldözése. — A világcég ügyvédjének sértő nyilat­kozata. — Ziamál Lajost igaztalanul perük 50 millióra. — Évekig miniszteri rendelet szabályoz/a ezt a jogviszonyt. Minden iparágnak megvannak a maga kiváló szakemberi és a varró­gépek terén ilyen tekintélynek is­merik el Magyarországon és Buda­pesten. de külföldön is Zlamál La­jost, akinek 23 év óta van önálló üzlete. A budai iparos társadalom­ban közbecsülésnek örvend, de a közönség is, mint reális becsületes Üzletembert tiszteli és Krisztina- köruti üzletét szívesen keresik fel a vevők. A napisajtó néhány hire alapján, hogy a Singer Co. varrógép R.H. nyolc budapesti varrógépkereskedőt perel összesen mintegy 500 millió erejéig a cég nevének bitorlása címen és a pereltek között van Zlamál is, — felkerestük a jeles mestert, akinek számos és jól be­vált találmánya szolgálja a varró­gépek munkaképességét és kérdési intéztünk hozzá ebben a különös ügyben. Nem tehető fel, hogy Zlamál Lajos öntudatosan követett volna olyan jogsértést, melynek alapján, a Sin­ger Co varrógép R.-T. ügyvédje dr. Pollák Illés, már a bíróság ítélete előtt megengedhette magá­nak azt a kijelentést, hogy a „kalózkocló kereskedőnek“ minősítse ezt az elismert budai céget. Zlamál Lajos a maga igazának tudatában a kővetkezőket mondotta arról „ . . . a perről, mely 25 éve tart és még sincs vége.“ „Midőn 23 év előtt üzletemet megnyitottam, cégtáblámon neve­men kívül a Singer szót is feltüntet­tem. Ezt nem rosszindulatból tettem, hanem mert a kereskedőknél ál­talános szokás volt és törvénybe sem ütközött. Teljes joggal tehettem ezt, azért is, mert midőn 45 év élőt a Singer Co sza­badalma lejárt, több német gyár kezdett Singer- gépeket gyártani, ezeken új talál­mányait alkalmazva és mint „Ver­besserte Singer Maschine“ hozták forgalomba. Ezen javított Singer-gépnek kö­vetkező nagy előnyei voltak : Igen csöndes működés, új „patent“ hajó, miáltal a fárasztó befűzés el lett kerülve, önműködő orsózó slb, sőt egyes varrógépgyárak, mint Pfaff, Original Victoria, Dürkopp, Kaiser', Britzner és még mások, az eredeti Singer gépet, egy rendkívül precíz mechanizmussá fejlesztették. Nem­hiába, Singer német volt és ha ki is vándorolt Amerikába, a német feltalálószellem mégis Németország­ban maradt. Ezáltai az „Eredeti Singer“ gépnek erős konkurrense támadt. Közben Singer Co-nak sikerült egy új karikahajós gépet szerkeszteni, és később Ceutral-Bobbint épúgy, a német varrógépgyárak is díjrend­szeréi úgynevezett hörhajós gépet hoztak forgalomba. Most már nem „Verbesserte Singer Maschine“, hanem mindegyik gyár saját neve alatt. Kezdetben azonban nem tud­ták a gépeket saját nevük alatt megfelelően elhelyezni, mert a Sin­ger szó — a Singer Co. a többi német varrógépgyár, valamint a varrógép kereskedők által szóban és írásban — annyira a közönségbe lett olíva, a varógéppel egy foga­lommá vált úgy, hogy „Singer“ felirat nélkül varrógépet eladni hosszú ideig igen nehéz volt. Mindezek dacára, ami jó, az utat­tör magának és ezen nehézségek is elmúltak, úgy hogy most már ritkán fordul elő, hogy a vevő Singer fel­iratú gépet kívánjon. Ez az, ami a Singer Co-nak a legjobban fáj. Ugyanis a közönség most már tudatára jött annak, hogy a német gyártmányok legalább is olyan jók, mint az eredeti Singer- gépek. Ezenkívül a Singer Co kb. 18 év előtt egy újtypusú gépet az ú.n. „66“-osat a huszadik -század ta­lálmányát hozta forgalomba, amely- lyel azonban a közönség megelégedve nem volt, és igy ezen gépeket a forgalomból fokozatosan vissza is vonták. Fenti balsiker, valamint az erős német konkurrencia miatt a Singer Co. már egynéhány éve a különböző országokban, különböző védjegyek­kel próbálja magának a varrógép kereskedelmet monopolizálni. Ugyanis at­tól fél, hogy az európai piacról a német varrógép­ipar által ki lesz szorítva. Az amerikai-német ipar küzde­lem árát pedig egynéhány magyar kereskedőnek kell megadnia. Már most mit gondol Szerkesztő ur, vájjon elitélendő cselekedet-e az, amikor egy uj varrógép eladása alkalmával az illető birtokában lévő használt Singer-gépet becseréltem és ezt szakszerűen kijavítva 3 évi Írásbeli jólálással ismét tovább ad­tán olyan vevőnek, aki az uj gép magas árát megfizetni nem tudta. Vagy pedig elitélendő lennék, hogy a német gyártmányú varrógépeket, amelyek legalább is olyan jók, mint „Eredeti Singer“ gépek, azok­nak 500.000 koronával olcsóbban adom. Singer Co. a használt gépe­ket egyszerűen elintézi, amennyiben azokat ócska vasba dobja. Ezt meg lehetett tenni a jó békevilágban, de most, amikoi minden oldalon takarékoskodni kell, ez határozottan pazarlás volna, miután nálunk varró­gépgyár nincsen és olcsó varrógé­pekben különösen hagy a hiány, a közönségnek csak kis százaléka engedheti meg magának az uj gé­pek vásárlását. Már most a Singer Co. azért in­dított pert ellenem, mert használt Singer-gépeket becseréltem, és ela­dásra felajánlottakat megvettem, azokat szakszerűen kijavítva, olcsó árban, 3 évi jótállással ismét tovább­adtam. Mint már előbb említettem, Singer Co. a különböző országok­ban jellemző feliratait mint „Ere­deti Singer“ stb. védjegyezni törek­szik. így került / a sor most Ma­gyarországra. Állítólag 1915-ben a Singer Co.-nak sikerült a „Sin­ger“ szóra védjegyet szerezni, éppen akkor, amikor ugy magam, mint szaktársaim legnagyobb ré­sze a harctereken teljesített szolgálatot.így erről sem tu­domást nem szerezhettünk, sem pedig ellene nem tilta­kozhattunk. Már most vájjon tudnom kelíeít-e erről, amikor a lövészárokban vol- I tani, és ha igen nem képez-e ilyen NAPLÓ esetekben a háború vis majort ? Nem lelt volna-e ez a Singer Co- tói kereskedőiig igazságosabb, ha levélben értesít, hogy cégtáblámról a „Singer“ felírást távolitsam el, amire most esetleg törvényileg fog kötelezni. Ezt azonban nem tette meg, miután ugylátszik más gondo­latok vezérlik, és nyolc varrógép­kereskedőt vél ezzel tönkretehetni, mivel az áltela kívánt mintegy 500 millió kártérítést megfizetni nem tud­juk, mert ma hazafias kötelessé­günk, hogy az állam pénztárába fizessük be a nehéz adókat elsősor­ban és ha tudnánk is, a Singer Co, még mindig kitűnő üzletet csinált. Kívánságaikat szívesen teljesitettem volna, én is, valószínűleg a többi is, annál is inkább, mert cégtáblá­mon „Singer“ feliratra szükségem nincsen, miután 23 év óta szaktu­dásommal és szorgalommal, ve­vőim körében jó hírnevet és bizal­mat szereztem. Ezzel a beszélgetés vége ért, és hogy meggyőzzön arról, hogy szak­májának feltétlen mestere, az üzlet tulajdonosa egy csomó iratot tett elém. Csupa külföldi szabadalmat, mintegy 15 különböző találmányról, köztük elismerő kiáilitási oklevelet is. Fontosab találmányairól a kö­vetkezőket mondotta : Gomblyuk- varró készülék, mely minden gépre felszerelhető és órán- kint 500 gumblyukat varr ki, — Hímző-készülék, mellyel 5 perc alatt meg lehet tanulni hímezni, mig nél­Badű á] beosztása. — Hat közigazgatási kerület. — Rakovszky Iván belügyminiszter a fővárosi törvény tárgyalása al­kalmával egyik beszédében kitért a fővárosnak közigazgatási kerü­leteinek beosztására is. Beszédében kifejtette, hogy a főváros fejlődése révén egyes kerületi elüljáróságok már olyan nagy munkakört ölel­nek fel, akár egy-egy fiók-városháza, s igy a kerületi beosztás is újabb szabályozásra vár. Buda lakossága már régóta tapasztalja, hogy a régi beosztás nem egészen megfelelő és nem érdektelen reánézve, hogy az új beosztás miként történjen. Az I. közigazgatási kerület a fővárosnak területileg legnagyobb kerülete. Területre nézve hetvenkét- szer olyan nagy, mint a IV. köz­igazgatási kerület — a Belváros. Az I. kerület egyik irányban a Nagykovácsi határtól az albertfalvai határig, másik irányban a Széna­tértől a budaörsi határig terjed, úgyhogy annak,, aki egyiktől a má­sik határáig akar eljutni, annak kocsin 2 órát, gyalog 4—472 órát is kell megtenni, amíg céljához eljut. A belső rész elüljárósága a Krisz- tina-tér és a Szarvas-tér között lenne legmegfelelőbben elhelyez­hető. A külső rész elüljárósága legmegfelelőbb elhelyezést vagy a Városmajorban, — ami erősen hozzájárulna a környék fellendü­léséhez, vagy a kiürítendő vízivárosi temető területén nyerne. Itt futnak össze a Svábhegyről, a Zugligetből, a Virányosból, a Hüvösvölgyből a város szívébe vezető utak és ez a két hely képezi úgyszólván a völ­gyek alakulata szerint az egész vidék központját. A jelenlegi II. közigazgatási kerület, amely jelenleg is 2 rész­ből áll. „L“ betű alakot képez és egy keskeny sávja kihúzódik egész a hidegkúti határig. A II. kerület­nek a fogaskerekűn kívül eső része 3 küle legkevesebb 8 napos gyakor­lat szükséges. — Süllyesztő varrós gép, amely jelenleg a legszebb és legtökéletesebbnek mondható! Ezen kívül még számos kitűnő magyar találmányát legnagyobb részét né­met varrógépgyárak vették át és hoztak forgalomba, A varrógépszakmában ilyen ered­ményeket eddig Magyarországon a megtámadott és súlyosan. meg­sértett mesteren kivül még senki el nem ért, sőt még a budapesti Singer Co. sem. A Zlamál név szak­körökben jól ismert és már nagy­bátyja, Zlamál Vilmos, aki évekkel azelőtt Olaszországból jött hozzánk itt mint az állatorvosi főiskola ta­nára, tudományos tevékenysége el­ismeréséül magyar nemességet ka­pott „morvái“ előnévvel és a vas- korona renddel is kitüntette a ki­rály. Talán még sem egészen helyes dolog, ha Pollák Illés dr. nemcsak a maga ügyvédi tekintélyét veti latba, hanem még hírlapi közlemé­nyek utján is befolyásolni igyekszik a pártatlan magyar bíróságot, mely az egyetlen védőpajzs azok számára, akik a magyar gazdasági élet egy­szerű munkásai, de szakmájukban egy életen át becsülettel, szorga­lommal és megbecsülhetlen szak­tudással álltak meg helyüket. Ezt a Budán közbecsülésben álló mestert nevezi dr. Pollák Illés a Singer-gyár jogtanácsosa „kalóz- kodó kereskedőnek“. fekvésénél fogva a hegyvidéki kerü­lethez lenne csatolandó, amíg a belső része önálló kerületet képezne — elüljárósági épüleltet a központjá­ban a Pálffy-tér táján. A jelenlegi III. kerület Óbuda és Újlak már mint neve is mutatja 2 városrészt foglal magában, ennek megfelelően két részre lenne osztandó. Újlak, mint kertváros a Rózsadombbal és szép völggyel együtt, elüljárósággal a Zsigmond- téren. Ezek szerint Budának 6 kerületre való felosztása legjobban meg­felelne. így az I. kerületet képezné a Vár, Tabán, Krisztina-város, Farkas­rét ; II. kerület: Kelenföld, Lágymá­nyos ; III. (hegyvidéki) kerület: Svábhegy, Virányos, Zugliget, Hű­vösvölgy, Kurueles, Törökvész, Pasarét; IV. kerület: Víziváros, Orszájg-út a fogaskerekűig ; V. kerü­let: Újlak, Rózsadomb, Szépvölgy; VI, kerület: Óbuda, Akvinkum, Római fürdő és a hegyvidék. Ez a beosztás nagyából megegyezik a régi választókerületi beosztással is. Tudomásunk szerint jelenleg már tárgyalások folynak a fővárosnak 15 kerületre való felosztásáról, azonban ez a beosztás csak ideig­lenes lehet, mert elöbb-uíóbb a jó közigazgatás érdekében a 20—22 kerületre való beosztását kell meg­csinálni. Fontos dolog lenne, hogy Buda lakossága e reánézve nagy- fontosságú kérdésben már most állást foglalna, nehogy ismételten rólunk, de nélkülünk határozzanak. Félő, hogy az újonan tervezett 15 kerületre való beosztás mellett az új 5 kerületből 1 jut csak Budára, a többi négyet a pesti oldal kapja és így különben is fölényben levő pesti oldal 11 kerületével a 4 budai kerület felett még nagyobb fölénybe jutna. Ha már elérni nem tudjuk azt, hogy a budai kerületek szám­aránya a pestiekkel szemben meg­javuljon, legalább arra kell töreked­nünk, hogy a 3—7 arány meg­maradjon.

Next

/
Thumbnails
Contents