Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-02-22 / 822. szám

i

Eg# világcég támadása.

Magyar iparosok üldözése. — A világcég ügyvédjének sértő nyilatkozata. — Ziamál Lajost igaztalanul perük 50 millióra. — Évekig miniszteri rendelet szabályoz/a ezt a jogviszonyt.

Minden iparágnak megvannak a maga kiváló szakemberi és a varrógépek terén ilyen tekintélynek ismerik el Magyarországon és Budapesten. de külföldön is Zlamál Lajost, akinek 23 év óta van önálló üzlete. A budai iparos társadalomban közbecsülésnek örvend, de a közönség is, mint reális becsületes Üzletembert tiszteli és Krisztina- köruti üzletét szívesen keresik fel a vevők.

A napisajtó néhány hire alapján, hogy a Singer Co. varrógép R.H. nyolc budapesti varrógépkereskedőt perel összesen mintegy 500 millió erejéig a cég nevének bitorlása címen és a pereltek között van Zlamál is, — felkerestük a jeles mestert, akinek számos és jól bevált találmánya szolgálja a varrógépek munkaképességét és kérdési intéztünk hozzá ebben a különös ügyben.

Nem tehető fel, hogy Zlamál Lajos öntudatosan követett volna olyan jogsértést, melynek alapján, a Singer Co varrógép R.-T. ügyvédje dr. Pollák Illés, már a bíróság ítélete előtt megengedhette magának azt a kijelentést, hogy a „kalózkocló kereskedőnek“ minősítse ezt az elismert budai céget.

Zlamál Lajos a maga igazának tudatában a kővetkezőket mondotta arról „ . . . a perről, mely 25 éve tart és még sincs vége.“

„Midőn 23 év előtt üzletemet megnyitottam, cégtáblámon nevemen kívül a Singer szót is feltüntettem. Ezt nem rosszindulatból tettem, hanem mert a kereskedőknél általános szokás volt és törvénybe sem ütközött. Teljes joggal tehettem ezt, azért is, mert midőn

45 év élőt a Singer Co szabadalma lejárt,

több német gyár kezdett Singer- gépeket gyártani, ezeken új találmányait alkalmazva és mint „Verbesserte Singer Maschine“ hozták forgalomba.

Ezen javított Singer-gépnek következő nagy előnyei voltak : Igen csöndes működés, új „patent“ hajó, miáltal a fárasztó befűzés el lett kerülve, önműködő orsózó slb, sőt egyes varrógépgyárak, mint Pfaff, Original Victoria, Dürkopp, Kaiser', Britzner és még mások, az eredeti Singer gépet, egy rendkívül precíz mechanizmussá fejlesztették. Nemhiába, Singer német volt és ha ki is vándorolt Amerikába, a német feltalálószellem mégis Németországban maradt.

Ezáltai az „Eredeti Singer“ gépnek erős konkurrense támadt.

Közben Singer Co-nak sikerült egy új karikahajós gépet szerkeszteni, és később Ceutral-Bobbint épúgy, a német varrógépgyárak is díjrendszeréi úgynevezett hörhajós gépet hoztak forgalomba. Most már nem „Verbesserte Singer Maschine“, hanem mindegyik gyár saját neve alatt. Kezdetben azonban nem tudták a gépeket saját nevük alatt megfelelően elhelyezni, mert a Singer szó — a Singer Co. a többi német varrógépgyár, valamint a varrógép kereskedők által szóban és írásban — annyira a közönségbe lett olíva, a varógéppel egy fogalommá vált úgy, hogy „Singer“

felirat nélkül varrógépet eladni hosszú ideig igen nehéz volt. Mindezek dacára, ami jó, az utattör magának és ezen nehézségek is elmúltak, úgy hogy

most már ritkán fordul elő, hogy a vevő Singer feliratú gépet kívánjon.

Ez az, ami a Singer Co-nak a legjobban fáj. Ugyanis a közönség most már tudatára jött annak, hogy a német gyártmányok legalább is olyan jók, mint az eredeti Singer- gépek. Ezenkívül a Singer Co kb. 18 év előtt egy újtypusú gépet az ú.n. „66“-osat a huszadik -század találmányát hozta forgalomba, amely- lyel azonban

a közönség megelégedve nem volt,

és igy ezen gépeket a forgalomból fokozatosan vissza is vonták. Fenti balsiker, valamint az erős német konkurrencia miatt a Singer Co. már egynéhány éve a különböző országokban, különböző védjegyekkel próbálja magának

a varrógép kereskedelmet monopolizálni. Ugyanis attól fél, hogy az európai piacról a német varrógépipar által ki lesz szorítva.

Az amerikai-német ipar küzdelem árát pedig egynéhány magyar kereskedőnek kell megadnia. Már most mit gondol Szerkesztő ur, vájjon elitélendő cselekedet-e az, amikor egy uj varrógép eladása alkalmával az illető birtokában lévő használt Singer-gépet becseréltem és ezt szakszerűen kijavítva 3 évi Írásbeli jólálással ismét tovább adtán olyan vevőnek, aki az uj gép magas árát megfizetni nem tudta. Vagy pedig elitélendő lennék, hogy a német gyártmányú varrógépeket, amelyek legalább is olyan jók, mint „Eredeti Singer“ gépek, azoknak 500.000 koronával olcsóbban adom. Singer Co. a használt gépeket egyszerűen elintézi, amennyiben azokat ócska vasba dobja. Ezt meg lehetett tenni a jó békevilágban, de most, amikoi minden oldalon takarékoskodni kell, ez határozottan pazarlás volna, miután nálunk varrógépgyár nincsen és olcsó varrógépekben különösen hagy a hiány, a közönségnek csak kis százaléka engedheti meg magának az uj gépek vásárlását.

Már most a Singer Co. azért indított pert ellenem, mert használt Singer-gépeket becseréltem, és eladásra felajánlottakat megvettem, azokat szakszerűen kijavítva, olcsó árban, 3 évi jótállással ismét továbbadtam. Mint már előbb említettem, Singer Co. a különböző országokban jellemző feliratait mint „Eredeti Singer“ stb. védjegyezni törekszik. így került / a sor most Magyarországra. Állítólag 1915-ben a Singer Co.-nak sikerült a „Singer“ szóra védjegyet szerezni, éppen akkor,

amikor ugy magam, mint szaktársaim legnagyobb része a harctereken teljesített szolgálatot.így erről sem tudomást nem szerezhettünk, sem pedig ellene nem tiltakozhattunk.

Már most vájjon tudnom kelíeít-e erről, amikor a lövészárokban vol- I tani, és ha igen nem képez-e ilyen

NAPLÓ

esetekben a háború vis majort ? Nem lelt volna-e ez a Singer Co- tói kereskedőiig igazságosabb, ha levélben értesít, hogy cégtáblámról a „Singer“ felírást távolitsam el, amire most esetleg törvényileg fog kötelezni. Ezt azonban nem tette meg, miután ugylátszik más gondolatok vezérlik, és nyolc varrógépkereskedőt vél ezzel tönkretehetni, mivel az áltela kívánt mintegy 500 millió kártérítést megfizetni nem tudjuk, mert ma hazafias kötelességünk, hogy az állam pénztárába fizessük be a nehéz adókat elsősorban és ha tudnánk is, a Singer Co, még mindig kitűnő üzletet csinált. Kívánságaikat szívesen teljesitettem volna, én is, valószínűleg a többi is, annál is inkább, mert cégtáblámon „Singer“ feliratra szükségem nincsen, miután 23 év óta szaktudásommal és szorgalommal, vevőim körében jó hírnevet és bizalmat szereztem.

Ezzel a beszélgetés vége ért, és hogy meggyőzzön arról, hogy szakmájának feltétlen mestere, az üzlet tulajdonosa egy csomó iratot tett elém. Csupa külföldi szabadalmat, mintegy 15 különböző találmányról, köztük elismerő kiáilitási oklevelet is. Fontosab találmányairól a következőket mondotta :

Gomblyuk- varró készülék, mely

minden gépre felszerelhető és órán- kint 500 gumblyukat varr ki, — Hímző-készülék, mellyel 5 perc alatt meg lehet tanulni hímezni, mig nélBadű á] beosztása.

— Hat közigazgatási kerület. —

Rakovszky Iván belügyminiszter a fővárosi törvény tárgyalása alkalmával egyik beszédében kitért a fővárosnak közigazgatási kerületeinek beosztására is. Beszédében kifejtette, hogy a főváros fejlődése révén egyes kerületi elüljáróságok már olyan nagy munkakört ölelnek fel, akár egy-egy fiók-városháza, s igy a kerületi beosztás is újabb szabályozásra vár. Buda lakossága már régóta tapasztalja, hogy a régi beosztás nem egészen megfelelő és nem érdektelen reánézve, hogy az új beosztás miként történjen.

Az I. közigazgatási kerület a fővárosnak területileg legnagyobb kerülete. Területre nézve hetvenkét- szer olyan nagy, mint a IV. közigazgatási kerület — a Belváros.

Az I. kerület egyik irányban a Nagykovácsi határtól az albertfalvai határig, másik irányban a Szénatértől a budaörsi határig terjed, úgyhogy annak,, aki egyiktől a másik határáig akar eljutni, annak kocsin 2 órát, gyalog 4—472 órát is kell megtenni, amíg céljához eljut.

A belső rész elüljárósága a Krisz- tina-tér és a Szarvas-tér között lenne legmegfelelőbben elhelyezhető. A külső rész elüljárósága legmegfelelőbb elhelyezést vagy a Városmajorban, — ami erősen hozzájárulna a környék fellendüléséhez, vagy a kiürítendő vízivárosi temető területén nyerne. Itt futnak össze a Svábhegyről, a Zugligetből, a Virányosból, a Hüvösvölgyből a város szívébe vezető utak és ez a két hely képezi úgyszólván a völgyek alakulata szerint az egész vidék központját.

A jelenlegi II. közigazgatási kerület, amely jelenleg is 2 részből áll. „L“ betű alakot képez és egy keskeny sávja kihúzódik egész a hidegkúti határig. A II. kerületnek a fogaskerekűn kívül eső része

3

küle legkevesebb 8 napos gyakorlat szükséges. — Süllyesztő varrós gép, amely jelenleg a legszebb és legtökéletesebbnek mondható! Ezen kívül még számos kitűnő magyar találmányát legnagyobb részét német varrógépgyárak vették át és hoztak forgalomba,

A varrógépszakmában ilyen eredményeket eddig Magyarországon a megtámadott és súlyosan. megsértett mesteren kivül még senki el nem ért, sőt még a budapesti Singer Co. sem. A Zlamál név szakkörökben jól ismert és már nagybátyja, Zlamál Vilmos, aki évekkel azelőtt Olaszországból jött hozzánk itt mint az állatorvosi főiskola tanára, tudományos tevékenysége elismeréséül magyar nemességet kapott „morvái“ előnévvel és a vas- korona renddel is kitüntette a király.

Talán még sem egészen helyes dolog, ha Pollák Illés dr. nemcsak a maga ügyvédi tekintélyét veti latba, hanem még hírlapi közlemények utján is befolyásolni igyekszik a pártatlan magyar bíróságot, mely az egyetlen védőpajzs azok számára, akik a magyar gazdasági élet egyszerű munkásai, de szakmájukban egy életen át becsülettel, szorgalommal és megbecsülhetlen szaktudással álltak meg helyüket.

Ezt a Budán közbecsülésben álló mestert nevezi dr. Pollák Illés a Singer-gyár jogtanácsosa „kalóz- kodó kereskedőnek“.

fekvésénél fogva a hegyvidéki kerülethez lenne csatolandó, amíg a belső része önálló kerületet képezne — elüljárósági épüleltet a központjában a Pálffy-tér táján.

A jelenlegi III. kerület Óbuda és Újlak már mint neve is mutatja 2 városrészt foglal magában, ennek megfelelően két részre lenne osztandó. Újlak, mint kertváros a Rózsadombbal és szép völggyel együtt, elüljárósággal a Zsigmond- téren.

Ezek szerint Budának 6 kerületre való felosztása legjobban megfelelne.

így az I. kerületet képezné a Vár, Tabán, Krisztina-város, Farkasrét ; II. kerület: Kelenföld, Lágymányos ; III. (hegyvidéki) kerület: Svábhegy, Virányos, Zugliget, Hűvösvölgy, Kurueles, Törökvész, Pasarét; IV. kerület: Víziváros, Orszájg-út a fogaskerekűig ; V. kerület: Újlak, Rózsadomb, Szépvölgy; VI, kerület: Óbuda, Akvinkum, Római fürdő és a hegyvidék. Ez a beosztás nagyából megegyezik a régi választókerületi beosztással is.

Tudomásunk szerint jelenleg már tárgyalások folynak a fővárosnak 15 kerületre való felosztásáról, azonban ez a beosztás csak ideiglenes lehet, mert elöbb-uíóbb a jó közigazgatás érdekében a 20—22 kerületre való beosztását kell megcsinálni. Fontos dolog lenne, hogy Buda lakossága e reánézve nagy- fontosságú kérdésben már most állást foglalna, nehogy ismételten rólunk, de nélkülünk határozzanak. Félő, hogy az újonan tervezett 15 kerületre való beosztás mellett az új 5 kerületből 1 jut csak Budára, a többi négyet a pesti oldal kapja és így különben is fölényben levő pesti oldal 11 kerületével a 4 budai kerület felett még nagyobb fölénybe jutna. Ha már elérni nem tudjuk azt, hogy a budai kerületek számaránya a pestiekkel szemben megjavuljon, legalább arra kell törekednünk, hogy a 3—7 arány megmaradjon.