Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)
1925-12-19 / 843. szám
XXI. évfolyam. 843. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiaddhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telelőn: 129—96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1925 december 19. Budán épüljön az O-város gyógyvizeink gazdasági kihasználása érdekében A pusztuló budai polgárságot csak igy lehet megmenteni A Hollós Mátyás Társaság városfejlesztő akciója Lehanyatlott Buda újból való fölvirágoztatása volt a cél, amelynek szolgálatába állítja a tudományt, irodalmat és művészetet a Hollós Mátyás Társaság. Egyetlen prograimpontja, hogy Budát ismét Mátyás király virágzó városává tegye, amelyben jómódú polgárság él. Gondos tanulmányok után a Társaság leszűrte azt az igazságot, hogy Budának történelmi múltja, különös földrajzi fekvése és páratlanul gazdag gyógyvizei révén kell és lehet csak olyan gazdasági helyzetet teremtem, mely a folyton szegényedő polgárságot ismét jobb módba segítené s ezzel az egész székesfővárost a fejlődés újabb fokára állítja. Csakhogy ennek elkerülhetetlen nagy előfeltételei vannak. A gyógyforrásai révén világfürdővé lett Budának, mely a kösz- vényesek és gyomorbajosok Mekkája lehetne, el keil készülnie arra, hogy 40—50 ezer idegent, beteget kell kényelmesen és jól helyeznie. Fezeknek látványosságot kell nyújtania és ez csak uev érhető el. ha Budán építik föl keleties stílusban az óvárost s ennek az újonnan épült városrésznek minden lakásában kényelmes kiadó szoba lesz. Ez ügyben előterjesztéssel készül fordulni a Hollós Mátyás Társaság Budapest székesfőváros tanácsához és minden illetékes tényezőhöz, amelynek erre a kérdésre befolyása van. A magyar nemzet történelmi hivatásába vetett rendületlen hittel hisszük, hogy a közeljövőben erős gazdasági föllendülés következik be minden téren és megindul Budapest székesfőváros é.ni- tészeti fejlődése is. Lehetséges, hogy már a jövő tavasszal magánosok is megkezdik az épitkezést. Ennek azonban öntudatos összhangzatossággal szolgálnia kell mindazokat a nagy érdekeket, amelyek a jövendő Budapest nagyságát alkotják. Szolgálnia kell elsősorban azt a fontos gazdasági kérdést, melyet gyógyvizeink képviselnek és ezzel kapcsolatosan az idegenforgalom nagyfontosságu ügyét. Minden világvárosnak magja az az óváros, mely körül kiépült a modern újváros és az idegenek mindenhol nagy érdeklődéssel tekintik azt meg, sőt Németország nagyobb városaiban alig van más látványosság, mint az „Alte Stadt“, amelynek történelmi jellegén változtatni tilos és minden uj épület csak az ennek megfelelő stílusban épülhet. Nekünk Budapesten nincs óvárosunk! Talán egyedül a budai vár és közvetlen környéke, de az is stilus-szegény és a gyakori ostromok alatt elpusztult minden monumentális emlékünk. Ha nincs óváros, építsük föl most. . A kevésbé alkalmas erre, mert belső része már nagyjából kiépült, de annál alkalmasabb területet nyújt erre az ősi Buda, ahol a vár és közvetlen környéke még kevéssé épült Az a belső felkor, mely a Margithidtól a budai belső körúton az Erzsébetidig vonul es magába zárja a várhegyet, hivatva volna e célra. Ezt kell keleti és történelmi stílusban fölépíteni, mely más volna, tint a német városok stílusa és Budapestet tenné az első keleti várossá. Természetadta szép fekvése megvan már. é „ § nnf?y C7el érdekében föl kell kérni a Magyar Mérnök Lf.pi * e ? 2 Egyletet, hogy eszmei pályázatot hirdessen ö tastnálásáva! mff-í'f T h°F avme*lévő ™*yar motívumok rokThÄt“1“ teremtsenek. A közmunkák tanácsának \olna u] hivatasa, hogy a budai építkezéseknél e minták érvénve- suljenek, vagy azok alapján uj építési stilus alakuljon ki. A keleti építkezés minden szépségét belevehetjíik, varázsoljunk elő valami turáni ősvonást, mely uj volna Európában és különös szépséget adna Budának. Ennek az eszmének nagy segítségére lenne a József műegyetem, ahol már az ifjúságba belenevelnék a tudást és a vágyat, hogy ebben az irányban alkosson újat, szépet, különöset, de magyart és keletit. A vár. a lebontott Tabán, az átépítésre váró Víziváros északi része, de nagyrészben a Margit-rakpart is, a Vérmező környéke, a Krisztina-körut földszintes házai, amelyek miatt ma szégyenkezünk, rövid idő múlva büszkeségünkké válnának, az idegenek számára látványosságul szolgálnának. A már meglévő épületek tatarozásainál a tulajdonos tartozik házát külsőleg ilv előírt motívumokkal íöldisziteni. Ha eddig Budapestről az volt a vélemény, hogy rossz kópiája Bécsnek, ezt a kedvezőtlen véleményt előnyösen megváltoztathatná az igy átépitett Buda, az óváros, a világfürdővé lett Budapest látványos része. Ennek érdekében már kérelemmel fordult a Hollós Mátyás Társaság Törökország nagytekintélyű elnökéhez, hogy Budán, a Mnr.eithid tengelyében, a .Rózsadomb elején a Gülbaba türbéje közelében építtessen mecsetet, a török-magyar testvériség bizonyságául. A kelet számára Budapest jelentené az első nyugati várost. Kérelmünk, amelyet a hódoló tisztelettel alulírott Hollós Mátyás Társaság, írók, művészek és tudósok budai egyesülete terjeszt Budapest székesfőváros mélyen tisztelt Tanácsa elé, az, hogy mondja ki a Tanács és mondassa ki a közgyűléssel is, hogy Budán a Margithidtól az Erzsébethidig terjedő, a Várhegyet is magába foglaló területen fölépíti történelmi, de keleti stílusban az óvárost és ezentúl csak ennek megfelelően tervezett épületekre ad engedélyt. Mert Budát okvetlenül át kell építenünk, ha a budai oldalon oly dúsan fakadó gyógyvizeket gazdaságilag ki akarjuk használni. Ha Budapestet világfürdővé akarjuk tenni, ha ez lesz a kösz- vényesek megváltó Mekkája, ha itt 50.000 idegent, beteget kényelmesen akarunk elhelyezni, akkor nekünk 50 ezer kiadó, kényelmes szobára van szükségünk. Akkor a budai oldalon meg kell változtatni az építési szabályrendeletet, mert itt ezentúl csak olyan ház építésére adható ki engedély, ahol még a kétszobás lakások is úgy épülnek, hogy azokból az egyik szoba, ki ülőn bejárattal, és megfelelő kényelemmel kiadható legyen idegennek, betegnek. Arra kérjük ezért a mélyen tisztelt Tanácsot, hogy az építési szabályzatot ebben az értelemben megváltoztatni méítóztassék. Már a jövő esztendőben elkészül a soroksári Dunaágban Európa egyik legnagyobb és legmodernebb belvízi kikötője, mely a dunai hajózás központjává teszi Budapestet. Eziránt nagy érdeklődéssel fordul majd a külföld és az idegenek számára uj és különálló vonz- eiőt fog gyakorolni. A kikötő környéke Pesten is, Budán is rövid időn belül fölépül és itt arra kérjük a Székesfőváris mélyen tisztelt tanácsát, hogy itt is határozottan keleti és az óvárosban előirt stílusban engedélyezze az épitkezést, ami ezt a kikötőt is eredeti, a nyugati kikötőktől elütő látványossággá tenné. A fürdőügy kellő felkarolása magával hozná, hogy világhírű késéi uviz-forrásaink, a világhírükhöz méltó, szükséges gyógv- berendezésekkel ellátva, betöltsék nagy hivatásukat és Karlsbad- hoz hasonlóan, nagyhírű fürdőhellyé alakuljanak, ott a Dobogó dombján túl az o r s o d i völgyben. Ma ezek még Budapested is alig ismert nevek, de egv évtized múlva már világhírük lehet akár a lorrasok tulajdonosa, akár a város gondoskodása révén Csakhogy ez a hely ma megközelíthetetlen. Csak nagy kerülővel, harmad
