Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-07-15 / 806. szám

1924. julius 15. BUDAI NAPLÓ 3 Budai esték — Széljegyzetek a mi A Vérmezőt tulajdonképen a Bellevue szálloda uralná, ha nem vették volna el tőle éppen a belle vue-t (a szép kilátást azzal, hogy ott hagyta a város előtte a rozoga lőportornyot. Szenved ettől a tájkép, a szálloda és minden. Még fülembe cseng a Pozsony kávéházból kihangzó szimfonikus zene, mely a holdsugáron rezeg végig a Vérmezőn és föl a hely­őrségi templom tornyára. Hoffmann Vili muzsikál lent az ő szalon- zenekarával mindent: Puccinitől- Zerkovitzig, Wágnertől a Schnei­der Fáni-ig. Előbb a müértő kö­zönséget gyönyörködteti, azután a mulatóknak sírja el a nótáikat, végül a lumpokat biztatja azzal, hogy „Nem megyünk mi innen el! . . .“ de ő maga sem megy, a mig „nem üres minden üveg“, mert „olyan torkot, gégét sohsem láttam még én“. De muzsikálni tud. A pestiek azt mondják, hogy a jó levegő miatt jönnek Budára, de annyira még nem vitték, hogy tény­leg is a levegős helyeket keresnék. Ott van az Erzsébethid fejénél a Gellérthegy, valóságos Eiffel-íorony a város közepén. — Levegőjét kúra képen ajánlják az orvosok. A citadella alatt védett helyen van a Gellérthegyi kioszk és kitűnő konyhát vezet Mittl Ferenc, a tö­rekvő bérlő. A legtöbb ember mégis sajnálja az utat fel a hegyre, pedig a Belvárosból 10 percnyi séta. Aki járt ott és onnan nézte a naplementét, az visszakivánko- zik oda, mert kevés helyen adnak a naplemente mellé olyan jó va­csorát, mint fent a Gellérten. Kugler Mihály bátyánk majd oda is épit valami hegyremászó vasutat. Mert villamoson szívesen gya­logol a pesti akár a Hűvösvölgy végére. De aztán ott legyen pont a végállomásnál az a Balázs (a Tóni), mert ha el kell menni Márthig az erdőn keresztül, már nem szívesen vállalkozik a kö­zönség. Pedig Márth — specialitás. Kis Vérmező szélén, a városi nagy rét mellett áll, vélnéd valami zöld tó a rét és ellát minden jó­val a vendéglős. Mégis nagyrészt csak uzsonára jár hozzá a kö­zönség, pedig a vacsorája jobb. A ravaszok, akik jobban kiis­merik magukat a hegyvidéken, egy-két állomással előbb szállnak le és a Szalay-pavillonban tele­pednek le. Nem tömeghely, de Torma Tóni muzsikája vissza- vissza hozza a vendégeket és ma már korán menjen, aki jó helyet akar. A vendég innen nehezen mozdul, és az utolsó villamos hiába csenget. Aki jól érzi magát, maradhat, mert külön bérautói vannak a Szalay-pavillonnak s azok 2 óra után behordják a társaságokat. A Hűvösvölgy már jól betölti azt a hivatást, amit a főváros ró reá. Mostohább a sorsa ma a hegyvidék ama részének, mely a török időben a pasák és bégek éden kertje volt: a Németvölgy­nek. A pestiek számára közvetlen összeköttetést hoz a 75-ös. Gyö­nyörű szép vidék, a legszebb ki­látás Budára, Pestre és a Sas­hegyre, csak a vége szomorú : — Farkasrét, — temető! A legsze­rencsétlenebb idea volt Budapest lyári vendéglőinkről — Riviérájára építeni a temetőt. Igaz, hogy specialitás és talán a vilá­gon sehol sincs klimatikus temető, sajnos azonban a beteg csak úgy juthat e pompás, szélmentes helyre, ha előbb meghal. A halot­tak bizonyára jól érzik itt ma­gokat. Buda legszebb részét föltétlenül agyonütötte a főváros, de jönni fog, — mert jönni kell — egy okosabb generáció, mely a teme­tőt elviszi innen a Kamara erdőbe és akkor hihetetlen fellendülésben lesz része ennek a vidéknek. Már most is kultiválják és mintegy köz­pontja az ottani életnek a Bélá­kért. Lokális jellegét kezdi már veszteni, mert sok az idegen és az öreg Milis András görbe szem­mel nézi a pestieket, de már a fia modern üzletember, aki most került haza külföldről. Párist, Londont járta és eltanulta a sza­kácsmesterség minden fogását. Nyolc hónapig tanulta a szakács- művészetet Páris előkelő restau­rantjaiban és kiképezte magát a vendéglős ipar minden ágában, hogy azt itthon érvényesítse, ő is számit a hegyvidék e részének rohamos fejlődésére. Mint séta a Belvárostól, tulaj­donképen a Kelenföld jönne első­sorban sorra, de még nincs múltja. Régente a régi vámhoz, Wehr- mannhoz jártak a pestiek, akinek helyén ma Ketter van. Régen is, most is, pompás a hire a kony­hájának s a Vámház-körutról 10 perc alatt elérhető. Még egy különlegességről kell itt megemlékeznünk, amivel Pest­nek csinálunk konkurrenciát Budán. Ez a budai „Kis piszkos . Egészen az, ami a pesti, csak még az öreg hírnév hiányzik. De amilyen szak­szerűen vezeti azt Konecsny Antal, az is hamar meglesz és mert szem­ben van az Irgalmasok kórházá­val, sok félős fogfájós ember addig borogatja borral, amig berúg — a foga és kiáll belőle afájás. * A budai kávéházakról kevés szó esik, mert azokon szépen ki­fogott a törvény és a jó budai levegő. A törvény azzal, hogy a vendéglőkkel egyformán 2 óráig tarthatják nyitva a kávéházukat, — a jó budai levegő azzal, hogy a vendéglők hűs kerthelyiségeiben tartják a vendégeket 2 óráig, — azután mehetnek haza, mert a kávéházakat is bezárták. így lassan tönkre is mennek. Pedig van néhány érdemes kávé­házunk és számos derék kávésunk, Készültek is egy kedves ünnepre. Gebauer József ez évben jubilál, mert ötven éve kávés. De a 73 éves, szerény puritán öreg ur csen­desen megszökött a jubileumi ün­neplés elől. Makkegészséges, de azt mondta, hogy beteg és elment nyaralni. Pont 73 éves korában, mert addig itthon nyaralt. Most teheti, mert egész kávésdinasztiát hagyott itt. A gellért-téri kávéházat a fia Rezső vezeti. Ezt a kávé­házat 15 év előtt vette az apja és ezen a vidéken ez volt az első modern kávéház. Azóta folyton fejlődött. Suterén helyiségeiben van a Kelenföldi Polgári kör, van külön billiárdterme, saját fagylaltgyára és mindig kitűnő cigányzenéje. Másik fia, Béla a Ferenc-köruí sarkán levő Széchenyi kávéházat vezeti és nővérük Stefánia (Gabrovitz Kornélné) a szénatéri volt Bonu- niczky kávéház tulajdonosa. A régi Fehérvári kávéház a pol­gárság, a Hadik-kávéház pedig a diákok tanyája a Kelenföldön. Elsőrangú hely a Philadelphia, talán n legnagyobb forgalmú kávé­ház és hírnevére gondosan vigyáz Szabó Sámuel, aki Buda egyik érdemes polgára, minden altruista mozgalom áldozatkész részese. Forgalomban vetekszik vele a Szeifert kávéház, mely eddig olyan volt, mint egy szépen barnára szí­vott tajtékpipa. De renoválták. Most megint olyan, mint az uj tajtékpipa és a stamgasztok kezd­hetik újból a füstölést, hogy megint barnára szívják. Itt szaladgál, mint egy eleven automobil: a kis Guszti a leghercigebb főpincér Budán. Vízivárosban örök titok, hogy a Vigadó kávéház mért van bezárva ? Óbudán pedig köztudomású, hogy a Bródy kávéház vezet és úgy hívják, hogy a „Keresztény de­mokrata kör". Amint hogy igaz is. A hegyvidék kávéháza a Déli vasút kávéház s a Tabáné az Erzsébet hid kávéház. (Folytatjuk a jövő számban). A régi jóhirü „ZöitffD“ aaadáíiö a Krisztinatéren, közvetlenül a Nyári Színház mellett díszes terássza! az udvarán. Czigányzene. Miiül üus m mMsll áraüUsi Valódi konyhaművészet. Saját pincészet. Kodra Károly külföldön tanult szakács­»llHI a főváros egyik legkelle- _ íijSll mesebb kiránduló helye« Közvetlen a Dunaparton. Minden időben, reggeltől-éjféllg HalkQiönlso^sségek. üünö csopaki bor. „Óbudai hajóállomáshoz“ címzett vendéglőjében. Az óbudai propeller végállomásnál. Villamoson 5, 7, 11 és 53-as kocsik leszállás a Timár-utcai megállónál. Krdö-ntca 8. szám. PEHSIQ BUDAKESZI ad elsőrangú ellátást napi öUtöri étkezéssel 90 000 K-érfc. kényelmes berendezés, napkura, fekvőosara >k. Felvilágosítással szolgál 158 — 04, 5 — 7 között.-------------------------------------------------------------| El sőrangú nyári restaurant a Kelen földön. !,, Lágymányosi-Dtca 3. iíj. flPPL JANOS éttermei és modern kerthetaistge Magyar konyha. Fajborok. Kitűnő cigányzene! Gemsoi kioszk (a Citadella alatt) az előkelő közönség közkedvelt találkozó helye. Árnyas, hüs terrasz. Idillikus kilátás Pest és Buda szépségeire. Elsőrangú elismert kitűnő magyar konyha. Fajborok, frissen csapolt sör. ElsSransu cigány zene« A nagyérdemű közönség szives látogatását kéri MITTL L. FERENC tulajdonos. Zombori SÍPOS FERI szép és kellemes muzsikál. Minden pénte- KERTHELYISÉGE ken kitűnő szegedi ha­lászlé. (Tel. József 85-30.) 1., Horthy Miklós-ut 48. iOZSOMY-étterem — mámK[ÍSZtÍHaM 8-11). Vasmegyei disznótorok hetenkiüt szerdán. Jó magyar házikonyha. Méltányos árak. Dunántúli fajbo­rok. Külön helyiségben az „I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre“. Első­rangú polgári hely. Túl. Pillér József, ivösvölgy ísgszti belyén. (Lipótmeiö alán a mámáit megállónál.) I SZALAY PAVILLON I § I I Elegáns, kedves családi szórakozóhely. Elsőrendű konyha. Társas ebédek, uzsonnák, vacsorák és bankettek szabad ég alatt, vagy a nagy, fedett termekben. Mérsékelt árak. Télen nyáron nyitva. — TORMA TÓNI klasszikus cigánybandája minden nap éjfélig muzsikál. Tenniszpályáb. Kertek. Fedett helyiségek. Zongora terem telefon: 164-88. Bérautó a vámsán éjjel-nappal. Hűvösvölgyi |j| végállomás. Ül nini 1ALAZI üendégiö Hűvösvölgyi végállomás. % Magyarország legrádiumosahb *“• ™ ***■ gyógyvize. Az Erzsébet hid budai hídfőjénél épült modern ivó­csarnokban. Radioactiv hatású lithyumos és ealciumhydrocar­bonátos gyógyvíz. gyógyforrás a szfőv. házi kezelésében. B B 4 sJ 8 $ Sí 5 4 V 1 Híradóm Karlsbadi-kura. Javasolva vese- bántalmak, gyomorbajok, széke­lési zavarok, álmatlanság, vér- szegénység ellen. Poharankint 500 korona, karlsbadi sóval 1000 korona. Reggel 7 órától este 6 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents