Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)
1924-01-14 / 796. szám
2 BUDAI NAPLÓ Őszkor. Csicsergő kis fecském elszállt, Elhagyta a házamat, Elvitte a boldogságom, Csendes most — a virradat. Csak a hideg őszi szellő Sir az ereszünk alatt, S erre hajtja kopasz ágak Sóhaját — az alkonyat. Hornná Máthé Gizella. Megjöttek a cinkék, ezek az apró, fürge, bohókás madárkák, melyek valóságos cirkuszi akro bata mutatványokat rendeznek egy-egy kiakasztott féldión vagy szalonna darabkán. Ezekről Írja nekünk a következőket dr. LENDL ADOLF. Sürü pelyhekben hull a hó — és reggelre megváltozott a táj. hideg fagyos, havas, fehér minden; kihalt erdőn, dermedt mezőn kezdődik a téli fázás, éttelen nyomor- gás. Minden állat elbuvik, a madarak könnyű szárnyú vándorserege régen elvonult már délre, csak egy kis részük maradt itt s a didergők közül első sorban a cinegék vonulnak be most a kertekbe, házak közelébe, ahol némi enyhülést remélnek. Apró, élénk, színes madárkás, némelyek feketén tarkázoítak, mások hamvaskékes színűek, sőt vannak más félék is, de ezek ritkábbak nálunk. Mindig mozognak, szálldogálnak, kora reggeltől délutáni besöíéíedé- sig, szorgalmasan keresgélnek a fákon, gályákon, bokrok között, az avarban a földön, függnek a levegőben, lógnak a házfalon, el jutnak, benéznek minden zugba, ki piszkálják a kis pókot, a megfagyott bogarat ki szedik a kéreg alól és lecsipegetik a rovarpeíéí az ágakról; megforgatják a zuzmarás száraz levelet, megkaparják az ablakpárkányon fekvő havat s ha van valahol valamilyen bármily apró falat, biztosan megtalálják — az éhség folyton folyvást hajtja őket. Budán mostanában minden kertben láthatjuk ezeket a kicsiny, fürge téli vendégeket. Nyáron elhagynak bennünket, mert nem törődünk velük s a szabadban gond- talknul élnek meg; amint azonban beáll a hideg idő, jönnek kéregetni lakásunk elé — ritka helyen szórnak is nekik egy kis eleséget, pedig könnyen kielégíthetők. Nagyon kedvelik az olajos magvakat, a íökmagot, kendermagot, a mákszemeket s a törött dióhéjból kiszedik finom hegyű csőrükkel az utolsó parányi belet. Száraz morzsákat, kenyeret, buzaszemet azonban nem esznek. Ellenben szeretik a szalonnát, meg a húst, egy- egy darabkát kössünk cérnaszálra ablakunk elé, nemsokára felfedezik s ezután sorra járják, néha többen egyszerre, egymás hegyin hátán mindegyik igyekszik lecsípni róla valamicskét és rövidesen elfogy az ünnepi ebéd. Ezer bohó ság és tréfa annak aki nézi. Pedig szomorúság, mert éheznek és rászorulnak szegények ilyenkor az etetésre ; ahol nem találnak semmit, onnét elvonulnak. Hasznosak ám mindenütt, ahol megfordulnak; hernyó, légy, bármilyen bogárság eltűnik az ő területükről, megtisztítják a fákat — férges csümölcs azért terem többnyire a nyáron, mert a kertészeink elhanyagolják és nem etetik télen a féregirtó, -spró, szárnyas nyomorgókat. De ha nem is volna ebből hasznunk, adjunk, adjunk nekik. Hűséges magyar madarak ezek, nem járnak el jobb hazát keresni. Velünk dideregnek, velünk nyomorognak. | ^ kelenföldi iparos kör ujjái alakulása alkalmából társasva- j csoráí rendezett, amelyre meghívta ■ i a budai rokonegyesületeket és a : gazdasági élet néhány jelesét a I kelemöídi polgári kör Horthy Miklós-ut 1. sz. alatti uj helyiségeibe. Várnay Alajos elnök sorra üdvözölte a megjelent vendégeket: Ereky Károly, Bársony Elemér volt miniszterek, Barthos Andor nv. államtitkár, Pompéry Elemér a szabad, bíróság elnöke, Becsey Antal orsz. iparegylet alelnöke és Soltész Adolf dr. az igazgatója, | Farkas Elek a Baross Szövetség igazgatója, Szilágyi Károly főv. biz. tag, Viraág Béla a Budai Napló szerkesztője, Ravasz László, Huberíh Vilmos, Ziegler Géza diszelnök, dr. Komlós Jenő Herman Béla és Merényi Richard mint az h kér. iparosok és kereskedők köre elnöksége, Máthé István és Hollenzer László az I. kér. iparos kör elnöksége, kelenföldi társaskör tagjai a többi vendég is meleg szavakkal ismer tette az iparosok törekvéseit, számos bajait. Utánna Ereky Károly a jövendő gazdasági kialakulásról mondott átgondolt beszédet, amely nek végén Becsey Antal állította oda mint olyan vezért aki után az iparosság indulhat. Bársony Elemér fejtette ki. hogy nem kell a külföld felé kacsingatni, mert csak a magyar földből, a magyar erőből meríthetünk és igy tudjuk talpra állítani a nemzetet és visszaállítani az országot. Barthos Andor ny. államtitkár nemzgy. képviselő l mint a földműveseket képviselő j egyén úgy véli, hogy első sorban | a kisgazdák érdekeit kell istápolni, 1 mert ebből az osztályból válhat jó j iparos, kereskedő és minden más i osztálybeli. Néhány jó adomát szőtt beszédébe, mely általános tetszést aratott. Ezek után BECSEY ANTAL emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy az iparosság a maga gazdasági szervezkedésében revízió alá kell hogy vegye a nagy politikát irányitó világnézeti felfogásokat. Nem vitatja a történelmi világnézetek jogosultságát, akár a tudományok, irodalom és művészet területein, akár a gazdasági vagy politikai életben — de a termelő osztályok világnézete : a társadalmi erkölcs, az erkölcsről megalapozó jólét és a jólétet biztositó munka hármas pillérén épül fel. Ez a világnézlek ellentétben a mi politikai életünkben divó világnézleti felfogásokkal, nem ellenségeket termel, hanem egyesíti és alkotásra képesíti az ország termelő erőit. Szólt a termelő osztályok s különösen az ipari osztályok egységességének jélentőségéről, az iparos érdekek, mint az ország érdekeinek nézőpontjától. Sorsdöntő fontosságúnak tartja, hogy az a kézmüiparosság, amely az ország ipari termelésének több mint egy harmadát képviseli erőteljes, öntudatos gazdaságpolitikai egységbe kovácsolja össze a maga szétszórt erőit. E törekvések biztosítékát intézményekben látja s ezek sorában az Országos Iparosbank és Áruforgalmi szervezet létesítését, továbbá az Országos Iparos székház építését tartja legsürgősebb alkotásoknak azért, mert a pénz és áruhitellel mozdíthatná elő az ipari termelést és hatalmas központban forrasz,aná együvé az iparosságot. Dr. Soltész Adolf szép hasonlatokkal átszőtt beszéde után Farkas Elek, aki mestere a szónak és egyik büszkesége az építő iparnak, nagy hatással beszélt az iparosok ügyéről, Pompéry Elemér, Szilágyi Károly, Viraág Béla, Hubert Vilmos, Máthé István felszólalása után Krammer Adolf ügyvezető elnök lelkes szavakkal fejezte be a tartalmas beszédek sorát. Tarnay Lajos a Hollós Mélyás Társaság szakosztályi elnöke az idén január hó 20-án (vasárnap) d. u. fé/ 6 órakor rendezi az Orsz. Magy. Kir. Zeneművészeti Főiskola (VI. Liszt Ferenc-tér 12 ) nagytermében szerzői estélyét. Jegyek Rózsavölgyi és Társa zenemükereskedésé- ben (VI., Szervita-tér 5. kaphatók.) Az elmegyógyintézetek Budán vannak és nálunk gazdasági tényezők. Miképen kerültek Budára, arról érdekes felvilágosítást ad lapunk utján az egyik elmegyógyintézet igazgatója és főorvosa dr. KOMLÓS JENŐ. A XVlII.-ik század elején az elmebetegséget az erkölcstelen életre és a vallástalanságra vezették vissza és ez volt az oka annak, hogy az elmebetegeket a társadalom kiközösítette és alig akadt orvos, aki az ilyen betegekkel szakszerűen foglalkozott volna. Ennek volt tulajdonítható az, hogy elmegyógyintézetek még külföldön is csak nehézkesen épültek, mi pedig a külföldhöz képest lényegesen háttérbe maradtunk úgy az elmegyógyászat, mint az elmegyógyintézetek terén. A legelső elmegyógyintézetet hazánkban 1840-ben alapították,' ott ahol jelenleg az Angyalföldi elmegyógyintézet áll. Ezen intézet vezetője dr. Polya volt. Tíz esztendővel később 1850-ben Babarczi Schwartzer Ferenc külföldön végzett tanulmányai után Vácot állította fel az első magán elmegyógyintézetet, amelyet néhány esztendőre rá Budára helyezett, mely intézmény ma Ls mint Schwartzer Szanatórium működik. A múlt század közepén az orvosi tudomány már behatóbban foglalkozott, a betegség eredete mindinkább ismeretessé vált és az a régi tévhit, hogy az elmebetegség a vallástalanság és vad szenvedélyek következménye, teljesen háttérbe szorult és mint tapasztalati tény megállapítást nyert, hogy minden elmebetegség eredeti kut- forrása az agy megbetegedése. Amig tehát a múlt század elején még az elmebetegeket a téves kórmegállapitás következtében ön- és közveszélyességük miatt fogdákba csukták, addig a múlt század másik fele már az elmegyógyintézetek megépítése és az elmebetegnek ilyen intézetekbe való elhelyezése képezte a közigazgatás feladatát. 1868-ban megépítik Budán a lipótmezei elmegyógyintézetet és néhány évre rá felépül a nagy- szombati állami elmegyógyintézet, majd később a székesfővárosi, a pozsonyi, a nagyváradi, a balassagyarmati, a szekszárdi és az egri elmeosztályok, ugyancsak erre az időre esik Budán a kelenföldi Ringer Szanatórium felállítása is. 1860—1880-ig a budapesti egyete men az elmekórtan, mint rendkívüli tantárgy adatott elő és csak 1882-ben vált rendes tárgygyá. Mint fentiekből látjuk az elmegyógyintézetek és az elme gyógy- szanatóriumok főleg a budai vidéket keresték fel letelepedésre, mert tudvalevő dolog, hogy az elmebetegség gyógykezelési ideje lért'y&esen hosszabb időre tehető, mint' egyébb betegségeké, minthogy pedig hosszabb időn át a gyógyintézetben való tartózkodás egyik fő kelléke és részben gyógy- tényező a szabad levegő, a park, a kert és egyébb természeti szépségek. Budának ilyen irányú természetadta előnye az elmebetegségek, gyógykezelésére és gyógyulására igen kedvező hatással van. Rendkívüli közgyűlést tart január 15-én este 8 órakor az 1., kér. Iparosok és Kereskedők Köre saját helyiségébe 1., Krisztina-krt 8—10, mely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz a iag- dij megállapítása ügyében. Védnökök nélkül alakult meg annak idején az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre, mely azonban váratlan fellendülésnek indult és ma már a Felső Krisztinaváros egyik vezető testületé. Az e hó 8 én tartott választmányi ülés, mely a jan. 15 én este 8 órakor tartandó rendkívüli közgyűlést volt hivatva előkészíteni, Herman Béla főtitkár indítványára elhatározta, hogy az alapszabályok idevonatkozó pontját módo sitja és védnöki tisztséget is létesít. — Hűbéri Vilmos ügyvezető elnök ezután a propagandára hívja fel a figyelmet és ajánlja, hogy a dr. Komlós Jenő által tervezett felhívást küldjék szét, mire Ádám Gyula felajánlotta a körlevél díjtalan ki- nvomatásáí s igy azt legközelebb szétküldik. — A yáiasztmány a közgyűlésig Nagy Lajos László elektrotechnikust bizta meg a háznagyi teendők intézésével. Egyházi kitüntetésük alkalmából, az I., kér. Szabadpolgári kör baráti tagjai és a tabáni rk. egyháztanács az általánosan tisztelt és szeretett Angyal Kálmán dr. apáíplébénos és Huber Lajos tabáni templomgondnok tiszteletére a kör nagytermében dec. 22-én rendkívül szépen sikerült estélyt rendeztek, mely alkalommal a tabáni ilj. egyházi énekkar Göndöcs Irma tanárnő ügybuzgó vezetése mellett meleg érzéseket keltő karácsonyi daljátékot adott elő „Beíhlemi pásztorjáték és a napkeleti bölcsek csillagjárása“ cim alatt, egyúttal hazafias ének- és szavaló versenyt rendezett a Petőfi Madách centrum ünnepi keretében és az integritásra vonatkozó élőképekben. A zártkörű estélyen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, köztük a Tabán egyházközségi életnek kiváló tagja. Előadás után társasvacsora volt a kör termeiben. „Világnézetünk legyen“, mondotta dr. Imre Sándor, pedig a mai jelszavaktól hangos világban nagyon kevés embernek van világnézete és mily eltérő e kevesekké is. Sokan eldobott jelszavakra ráhúzzák a világnézet leplét, ámítják embertársaikat és önmagukat. Világnézetnek nevezett jelszavak révén szikrát dobnak az életbe és ez a harcokra vezet, jelszavaktól i mentesen mindenkinek arra kell | törekedni, hogy saját egyéni, hosszú j lelki tépelődés és küzdelem árán ! szerzett világnézeté legyen, mert csak igy, saját világnézetünknek, lelki megtisztulásunknak magaslatára emelkedve érthetjük és becsülhetjük meg mások világnézetét. így fejtegette ezt ünnepi beszédében dr. Imre Sándor a budai református egyház gondnoka január 5-én a Szilágyi Dezső-téri templomban tartott egyházi ének- és zeneelőadáson. Tömött padsorokhallgatták, de szólt az egész megtépett és marcangolt magyar nemzetnek. Kitűnő művészek működtek közre az est sikere érdekében. így: Kiss Ferencz, a Nemzeti Színház művésze szavalatával, Basilides Mária, a Magy. Kir. Operaház kitűnő művésznője énekszámmal, Balázs Árpád dalköltő és hegedűművész hegedüjátékával, Akom Lajos orgonaművész. Imádkozott és bibliát olvasott Haypál Benő, a nagy népszerűségnek örvendő lelkész. A műsort a közönség zárta le a Hym- nusz lelkes énekével. „Diamond“ oroossdgos száj viz újra kapható II., Fő-utca 27 városi gyógyszertárban a Fekete medvéhez. Szemben a kapucinusokkal.
