Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-06-19 / 782. szám

o BUDÁI NAPLÓ Az előadáson oít volt az iskolaszék K. Viraág Andor elnök vezetésével és nagyon sok szülő. A magyar tenger ma elérhetet­len csodás szépségét, regényes han­gulatát varázsolta elénk orgonabokros, virágdiszes igazi budai házának iné lyón fekvő műtermében Czölder Dezső. Az azúrkék sziliek hivatott művésze mellé jun. 12-én Gonda Béla min. tan. az Adria Egyesület elnöke tár­sult, aki érdekes előadásban illuszt­rálta, keretezte Czölder nagyhatású képeit. Végig vezette az előkelő, ki­válóan megválogatott hallgatóságot az Adria egész történetén a kőzetek, sziklák bizar alakulásától kezdve. Különösen érdekes a magyarság vi­szonya az Adriával. Már a honfog­laláskor elkalandoztak a magyarok az Adriáig, de uralmuk csak Kál­mán király idejében erősödik meg, aki a mai Zárában Tengerfehérvár néven kormáuyzóságot alapított, ahol a Szanta Mária templom még ma is Kálmán király nevével ékeskedik. A legérdekesebb emlékek Nagy Lajos idejéből maradtak fenn, felesége Szent Simon részére ezüst koporsót készíttetett, amelynek domborművű oldalán Nagy Lajos bevonulása, a másik oldalon pedig a címere van. Négy ezüst angyal őrizte, de ezeket a mindig pénzzavarban lévő Zsig mond bronzra cserélte ki. Raguzá- ban pedig a Roland oszlop, a rektor templom, a dominikánusok temploma, — ahol Szent István jobbja volt sokáig — őrzi Nagy Lajos emlékét. Cirkvenizán egy kis hid van, amely­nek táblája még ma is hirdeti a magyar uralmat. (Kiváló művészi megörökítése a kiállításban szerepel) Ez ténylegesen 1432-ben 310 óv után azonban megszűnt. Az illusztris előadó ezután Mátyás király és Rákóczi Ferenc törekvéseit, majd az újabb kor eseményeit vázolta lebi­lincselő előadásában, rámutatva a műveletien Balkán jelenlegi adriai uralmára és a magyarság szerepére, mely előbb utóbb kell, hogy szóhoz jusson és megelégedést teremtsen, mint hajdan az Árpádok alatt a ma elpusztított Adria partvidékén. Morvay Győző dr. a H. M T. elnöke a fi­gyelmes közönség nevében is köszö­netét mondott az előadónak és Czölder Dezsőnek, aki a színek abc- jóvel kőltőileg fejezi ki az ő ked­vencét az Adriát s akinek hallgatag- sága a közmondás szerint tényleg aranyat jelent az ő munkásságában. Az előkelő közönség soraiban ott volt Kun Gyula min. tan. és felesége, Krompecher Jenő tábornok, dr. Fáik Zsigmond lovag és neje, Faasinger ezredes és neje, Badál Ede elöljáró, Kubinyi rendőr tanácsos és neje, Chimáuyi máv. főfelügyelő és neje, dr. Gobelaó, dr. Ripka Ferenc a gáz­gyár v. igazgatója, Exner Kornél dr. ny. államtitkár, Hennyei Vilmos állam­titkár, özv. Karcag Aladárné, Habá­réra Pál dr. egy, tanár, a Szepesi Egyesület elnöke, Hensch Aladár, dr. Papp Gézánó államtitkár neje, iglói Bihar Leó alezredes és neje, Becsey Antal, Németh József min. tan. Szávay Gyula, dr. Hayde Gyula min. tan. nejéveldós leányával, Kapcza Imréné és leánya, dr. Breszler Lóránt és neje, Strausz ezredes, dr. Hendel Ottó és családja. Lamboy Károlyné, Csevzy István, ezeken kívül a Hollós Mátyás Társaság és a Krisztinavárosi Kaszinó számos tagja családjaikkal. Ingyenes himlőoltást végeznek a kerü­leti orvosok szeptember 30-ig az I. kerü­letben: Attila-körut 41, d. u. 5—6 óra közt minden kedden, a II. ker.-ben Fő-utca 3. 1. em. 17, hétfőn 5—6 óráig, — III. ker ­ben Főtér 3, földszint 12, kedden és pén­teken d. u. Va5—'V26 óráig. Opera Budán. Nagy művészi élve­zetben volt része jun. 15-én a Nyári Sziukör zsúfolt nézőterének az „Aida“ előadása alkalmából. A színház kiváló opera ensemblejáuak, de különösen Baksay Judit, Szász Edit, Pajor és Tarnaynak a tökéletességig kidolgo­zott énekmüvószete és hatásos játéka állandó ünneplést aratott, melyhez nagy mértékben hozzájárult a kiváló vezénylés és rendezés. Hölgyek vezérkara a legvesze­delmesebb fegyvernemekkel ékesítve, pompásan kidolgozott ostromlervek alapján indított nemes harcot a férfiak zsebe ellen június 9. és 10 ón a nyomorgó gyermekek javára. A jótékonyság súlyos ezres tételekben szállította be a hadisarcot s ennek kirovásában épen a budai hölgyek voltak az első vonalban. Az urnák elhelyezése, az urnaanyák kiválasz­tása és a segédcsapatok szerepeltetése mintaszerű volt és igy az eredmény is fényes volt: összesen 900 ezer K. Az elhelyezés a következő volt: I. kerü­let. Szent György-tér : berettyóuj falusi Pallaghy Gyuláné. Disz tér : dr. Balló Tamásné, Soós Gyuláné. Krisztina- tér : Radnay Árpádné. Ferenc József­ied és Erzsóbeí-hid budai hídfő: Steiler Aníalné, Okolicsányi Zoltánné. Horthy Miklós ut 19. : Biehn Jánosné. II. kerület. Lánchid budai hídfő: Demény Károlyné, Róbert Gyuláné. Margit-hid budai hídfő : Rosenberg Auguszta. Széna-tér: dr. Rakody Aurólné, Rajnai Gáborné, Viraág Ilonka. III. kerület. Lukács fürdő: Mohr Henriimé. Fő-tér: Bárczy Lajosnó, Martin Gyuláné. Flórián-tér: Danhauser Rezsőné, Jakab Imréné. Szót emelt a főváros közgyűlésén Virter László a városmajori egyház­község érdekében, mely a kommu­nizmus alatt alakult, katakombákban, de most már felkerült a földre és igen szép templomot épitett. Sajnála­tosan látja azonban, hogy van egy­házközség, van templom, de végle­gesen megválasztott lelkész nines, ami a hitélet nagy rovására megy, sőt a pártoskodást is beleviszi a templom életébe. Ellenpártok alakul­nak, amelyek az adminisztrátort állan­dóan akadályozzák hivatásában. De szociális szempontból is szomorú ez a helyzet, meri vannak munkában megöregedett segédlelkészeink, aki­ken nagy sérelem esik azáltal, hogy ezeket a plébániahivatalokat nem töl­tik be, bár becsületes munkájuk ér­demessé teszi őket. Autal »apját sok helyen ülték meg Budán és intim baráti és rokoni körben kedves ünnepeltetésben volt része Becsey Antalnak és sógorának Osztián Antalnak, Becsey vendégszerető házában, amely ünneplésből nagy rész jutott a gondos háziasszonynak. Magyarok Nagyasszonyának se­gítségét kéri X. zarándokúján a Kath. Népszövetség, amelyet Mária Remetére rendez, jun. 17-én. Indulás a Batthyány-téri Szt. Anna templom­ból a 6 órakor tartandó szentmise után. A menethez csatlakozni lehet V28 órakor a Széna-téren és a Retek-utcában, 97* órakor a hűvös­völgyi végállomásnál. 10 órakor fel­vonulás a kegyhelyre, manna tábori szentmise, melyet Sagmüller József apát-plébános mond. Egyházi szó­noklatokat mondanak : Főt. P. Hasz Brokárd és P. Bangha Béla D. u. 7^3 órakor eszmecsere, ame­lyen Frühwirt Mátyás v. n.-gy. képv. központi főtitkár és dr. Bendy Nán­dor műegyetemi titkár beszélnek. V20 órakor litánia, uíáaua indulás haza. A zarándokok fogadása a Retek-ut­cában V/2 órakor, a Mária szobor­nál rövid ájíatosság, este 8 óra után a Szt, Anna templom előtt áldás és elbocsátás. A tabáni könyvtár céljára nem talál helyiséget a székesfőváros ta­nácsa és Joanovich Pál azt indítvá­nyozta, hogy a 39. számú ház egyik lakóját helyezzék ki s oda tegyék a könyvtárt. Kontra Aladár viszont a fiókkönyvtárak ünnepélyes megnyitá­sát kívánta a könyvtár bizottsági ülésén. Betegek érdeke, hogy hamar el­juthassanak az uj Szent János kórházba s ezért hozzátartozóikkal együtt tele ülnek minden zugligeti és hűvösvöl­gyi villamost és kiszorítják onnan a haza siető egészséges embereket, akik tűi mennének a kórházon, ki a hegyvidékre, de nem jutnak kocsi­hoz a betegektől és a látogatóktól. A két hegyvidéki egyesület orvoslást kért a tanácstól, ahonnan az az ígéret érkezett, hogy Budagyöngyé nél hurok vágányt építenek, odáig fut majd a 14, 77 és 79 es s ezzel megszűnik a baj. A harminchármasok szimpatikus budai csapata kemény küzdelem után visszake­rült a bajnoki footbalcsapatok első osz­tályába s máris kiveszi részét a nagy csa­patok szokásos nyári nyaralásából. Pén­teken indul a cseh-német Maerisch Ostrau- ba, ahonnan tovább menve, Iroppauban, Teschenben, Lodzban, Tarnowban és Krak­kóban játszik. A müvósznemzedók budai együt­tese három nj taggal szaporodott, akiknek sikeres életútja juuius 12. és 13 án kezdődött a magy. kir. Operaházban. A Zeneművészeti Fő­iskola végzett növendékeinek volt ekkor a vizsgaelőadása. A nagyszámú szereplők között kimagaslott Hesz- mann Paula, Schuller Alajos és Kiss Sándor nagyreményű tehetsége. Az utóbbi a „Manou“-bau, s „Sámson és Delila“ nagyhatású főpap szerepé ben nyújtott kiváló művészi élvezetet. Ércesen csengő baritonja pompásan érvényesült, mellyel kifejező játéka teljes összhangban volt. Orgánumá­nak szépségét nagy vivőerővel páro­sította, amit az előkelő közönség tetszéssel fogadott. Heszmann Paula mezzoszopránja nagy feladatra vállal­kozott, amikor Brunhiidát vállalta, de a közönség rokonszenvesen fogadta a nehézségekkel való birkózását és különben tiszta énekművészeiét sok tapssal és virággal honorálta. Schuller Alajos Kániót és Asszádot énekelte ércesen, melegen és színesen, kiváló tehetségének tökéletes kifejezésével. A közönség melegen ünnepelte mindhármukat a fényesnek Ígérkező karrierek elején. Gellérthegyi egyesület alakult legutóbb amelynek elnöke Saxlehner András és a vezetők között vau dr. Kovács Elemér, Holek Sándor és a Kelenföld több számottevő tagja. Célja a Gellérthegy érdekeltségének összeforrása e vidék fölvirágoztatására. Nagyjelentőségű lépés történt O- budán az erkölcs nemesítés terén azzal, hogy a világ legkiválóbb peda gogus rendjét, a Don Boscó által alapított szalézi rendet meghonosí­tották a Kiscelli-utcai Szent Alajos árvaházban. A Szent Alajos Segítő Egyesület jun. 13 án dr. Mészáros János érseki helytartó elnöklete alatt rendes évi közgyűlésén elhatározta, hogy a Kiscelli-utcai 79. sz. házát és minden vagyonát a szalézi rendnek adja át azzal a feltételei, hogy az árvaház, a néhai alapító Fischer Ágoston szelleme szerint mindig el­hagyott gyermekeket pártfogol és székhelye mindg Óbudán marad. A közgyűlésen nagyszámban megjelent tagok Budapest minden részéből egy­hangú örömmel járultak hozzá az ilyen irányú fejlődéshez; majd nagy érdeklődéssel hallgatták meg Rów Sándor titkári jelentését. Mészáros János dr. prelátus buzdító szavaival végződött az ünnepi hangulatú köz­gyűlés. Szépségverseny, bögretörés, zsákfutás és egyébOársasjátékok lesznek jun. 17-én a Széchenyi-park összes kerthelyiségeiben a Keresztény Iparosok Országos Szövet­sége rendezésével. Indulás reggel 9 órakor az 59-es villamosokkal a farkasréti temetőig és úgy fel a Hóvirág-u/on a Svábhegyre. A tudomány apostola, a magyar sebész- orvosi kar egyik legkiválóbb tagja a két évvel ezelőtt elhunyt dr. Lumnicer József emlékére a Vörös- kereszt kórház Győri-uti parkjában Kisfaiudi Strobl Zsigmond által ingyen megmintázott bronz mellszob­rot állítottak, a volt főorvos tisztelői. Az ünnepélyes leleplezés jun. 11-én volt, amelyen Follórt Károly, Batten­berg Lajos, a Vöröskereszt-kórház orvosi karának nevében Bolzenhardt Ferenc főorvos és a kórház igazga­tósága részéről Josipovich volt horvát miniszter, alelnök beszélt. Gazdag és változatos programot nyújt a jövő héten a Sebestyén Géza kiváló és kultur nívót biztositó igaz­gatása alatt működő Budai Színkör. Hétfőn megismétli Aidát, kedd, csü­törtök, szombat és vasárnap a Fekete gyémántok, szerdán és vasárnap dél­után az Asszonyok bolondja és pén­teken a Traviaia kerül színre Bak­say, Gábor és Halmossal a főszere­pekben. Kissé elkésett választ kapott a főváros közgyűlése a Verpeléti-uti iparrajziskola dolgaiban, ahol az épület kellő mértékben ki van hasz­nálva, az egyes tanfolyamok bené­pesítése megfelelő, kellő számú nö­vendék foglalkozik és a munkagépek szintén kellő módon ki vannak hasz­nálva. De mindezt egy év után, amikor már természetesen gyökere­sen megjavíthatta a főváros közok­tatási ügyosztálya. Érdekes, hogy ez az iparrajziskola egyike a legrégibb hasonló irányú intézeteknek egész Európában. Mária Terézia királynő idejében alakult, azzal a céllal, hogy az egyes iparágakban a továbbkép­zést megadja. Az újabb fejlődésnek volt az eredménye, hogy egyes olyan iparágakat, amelyek hazánkban nem voltak, viszont azonban szükségessé vált, hogy ezek is elterjedjenek, az iskola felvett munkakörébe. Ez ipar­ágaknál is magasabb elméleti képzést kapnak a növendékek, de emellett a Verpeléti utón ipari műhelyeket is berendeztek az asz­talos, az ötvös, textiláru és legutóbb a hegedükészitő és gépkimző tan­folyamoknál. Jól sikerült vizsgahangversenye volt jun. 10-én, délelőtt a Budai Vigadó nagy­termében Horváth Elek zongoraművész zeneiskolájának. A gazdag és ízlésesen megválogatott műsor a növendékek pompás készültségét; az iskola magasfoku pedagó­gia rendszerét mutatta be igen élvezetesen. Örökös perpatvar volt a követ­kezménye a rossz szomszédságnak, melyben a szentendrei-uti elemi iskola volt igazgatója Kápolnai Gyula és óvónője Antal Irma élt. A háborús­kodásba később Antal Géza rendőr- kapitány, az óvónő bátyja is bele keveredett és kölcsönös feljelentések után az annyira elfajult, hogy a ható­ságok is több ízben foglalkoztak a mindinkább kellemetlenebbé váló ügy­gyei. A kommunizmus után a kom- nmuisía jelzővel vádaskodott mind­két fél egymás ellen s ennek követ­keztében Kápolnai Gyula feleségével együtt két hónapig a zalaegerszegi internáló táborban volt, ahonnan azon­ban a vád alaptalansága folytán ki­szabadult. Viszont ő a főkapitánynál panaszolta be Antal Gézát kommu­nista üzelmek miatt. Ezért viszont Antal jelentette fel Kápolnait és a bíróság Baránski Gyula dr. védő- beszéde és rövid tanácskozás után kihirdette Ítéletét, mely szerint hamis vád bűntettében bűnösnek mondotta ki Kápolnai Gyulát és ezért az ösz- szes enyhítő körülmények alkalma-

Next

/
Thumbnails
Contents