Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-04-26 / 778. szám

BUDAI NAPLÓ 3 és mint a kerge juh forgott egy helyben és jajgatott. $/— Mi bajod ? — kérdezték tőle. ;W— Hát nem látjátok, hogy az agyvelőmet kilőtték ! Schik Gyulának ugyanis a csá­kóját egy kartács golyója a feje búbja felett körülbelül egy vonal- nyira átfúrta és ugyanakkor az ő homlokára freccsent egy fél mo­gyorónyi agyvelő az agyonlőtt baj- társ agyvelejéből. Nyilván nyomást érzett a feje fölött elsiklott golyó­tól, hát mikor odakapott, az agy­velő az ujjára akadt és ijedtségé­ben, kétségen kivi'tl elveszítvén min­den józan gondolkozását, jó dara­big szentül hitte, hogy az az agy­velő az Övéből folyt ki! _‘ _ ^ ____________ Egy Löffler Náci nevezetű tizedes zsákmányolásáról írja Kacsa: So­rakozva vártuk a vár utcáján a ve­zényszót a kitakarodásra, mikor hozzámjött Löffler Náci bodrogke- reszturi zsidószármazásu ember és azt kérte, hogy eresszem el, mert beteg. Eleresztettem. Másnap azon­ban Löffler már nem volt beteg és elbeszélte, hogy mi történt vele. Amikor házról-házra kutatni indult, már az volt az eszében, hogy hol lehetne valami jó zsákmányra szert tennie? Nézte a házakat és egyen a kétfejű sast megpillantván, — nosza neki! Éppen abba a szobába nyitott, amelyikben elsavanyodott pofával a pénztárnok le és fel sé­tált. Löffler rárivalt és pénzt kért tőle. — Hát vegyen annyit', ameny- nyit akar — volt a megrémült pénz­tárnok válasza. — Temérdek sok ezüstpénz és rengeteg bankó hevert a szobában, de mind értéktelen. Alrnássy-bankó ! Náci nekifogott az ezüst húszasok pakkolásához és te­lerakta bornyuját, de nem bírta a hátára venni a nehéz csomagot. Egyet gondolt tehát és feljebb húz­ván ingét, jól megszorította nad­rágja szíját, azután telerakta kebe­lét, hátán és dereka körül az ingét szép magyar veretű s január 5-én Budán hagyott ezüst húszasokkal, így felpakkoltan állított be a zász­lóaljhoz. A nagy teher alig tett ki néhány száz forintot, de Náci bele­betegedett a sok izgalomba. Fel­gyógyulva vett a feleségének pap­lanszoknyát és tollas kalapot; ami pedig a pénzből megmaradt, köl­csönadta a kártyás tiszteknek, akik elkártyázták, de Nácit legalább nem bántották. * A takaródénak német „Zapfen­streich“ elnevezése onnan szárma­zik, hogy a régi időben (30 éves háború) az őrnagy takarodókor be­járta a markotányosok helyiségeit, a további italmérést aznapra be­szüntette és a hordón krétavonással megjelölte, hogy meddig hiányzik belőle a bor, vagy sör. Madach ünnep volt az Árpád-fő- gimnáziurn tornatermében e hó 15-én az Árpád bajtársak alapjára. Az ünnepélyen megjelent Harsányi Kálmán költő, Zilahy Kiss Jenő ta­nácsos, a tank. főigazgatóság kép- visejetében Szőts Gyula, a tanár- egyesület közlönyének szerkesztője, Szilágyi Károly főv. biz. tag és még számosán. A zsúfolásig megtelt tor­nateremben az Ember Tragédiája 5. színét adtak elő nagy sikerrel. Szereplők Bánrévi György, Szilágyi Irma és Kodesch Emil. Áz előadást Concert előzte meg, melyen Scheib- ler Ede a Pathetique-szonáíát adta elő nagy virtouziíással, Uzoni Zaijson Sándor tanár Madáchról konferált. Az előadást e hó 17-én megismé­telték. A feltűnést keltő díszleteket Szilágyi Károly fia, László festette. Ifjúsági hangversenyt rendez ’április hó 30-án este 7 órakor a II. kér. áll, Toldy Ferenc főreáliakola zene és énekkara ja­vára az intézet dísztermében. Jegy ára 200 kor. és kapható Takács Andor tanár fő­rendezőnél az iskolában. Az ünnep kima­gasló pontja Lósy Hugó operaházi tag föl­lépte. Szép uj terrasz díszíti majd ! ez évben újból a budai vásárcsarnok déli oldalán elterülő szép és csen­des teret, ahol a Batthyány kávéház vendégei hüsölnek majd a nyári melegben. A hegyek felől, a Duna felől hüs áramlások járnak erre és teszik türhetővé a nyaralást. Ma már a Batthyány kávéháznak pom­pás jó hire van, amit különleges kitűnő kávéjával szerzett. A meleg beálltával az agilis tulajdonos kü­lönleges hűsítő italokat hoz forga­lomba. Esténkint itt muzsikál budai a cigány király: selmeczbányai Balogh Karcsi. Gyász. Eörsi Nagy Gézáné szül. Hoffer Julianna április hó 21-én hosszú kínszen­vedés után elhunyt és e hó 23-án temették* a farkasréti temető halottasházából. Benne Eörsi Nagy Géza II. kér. adóhivatali fö- számtanácsos a feleségét siratja és vele gyászolnak a Lukács, Csillag, dr. Pécsi és Veres családok. Súlyos csapás érte az I. Kér. Iparosok és Kereskedők Köre rokonszenves elnökét Fabényi Sándor könyvkereskedőt, szeretett nejének nagykereki Menszáros Margit szín­művésznő, április hó 22-én történt elhuny­téval. Temetése nagyszámú gyászoló kö­zönség részvételével e hó 24-én volt a Far­kasréti temetőben. Az engesztelő sz. mise május 4-én d. e. 10 órakor lesz a Krisz­tinavárosi templomban. A budai ifjúság győzelme az or­szágos tornaversenyen, melyben Horthy Miklós főkormányzó is je­len volt, a budai középiskolák az ország összes középiskolái elől vit­ték el a pálmát. Az egyéni verseny­ben első a Verbőczy-főgimnázium (Peller Jenő), második (Sárközy Gyula) és harmadik (Vil ^ Ferenc). Árpádfőgimnáziumi tanulók. A ve­zető tornatárok: Koretzki Lajos, Szabó Zoltn fáradozásának köszön­hető a budaiak nagy országos sikere. Stengel fogászati rendelő II., Margit- körut 31. Telefon 191—04. A Király-fürdő rt. (a Nemzeti takarék- pénztár rt. érdekeltsége) 1922. évi mér­legében 600.000 K alaptőke mellett 302 060 Kriszta nyereséget mutat ki, az előző évi 4504 K-vaí szemben. A Budai Sport Club e héten át­költözött uj helyiségébe, II. Fő-utca 61. szám alatt lévő Ligeti-féle ven- véglőbe a Vitéz-utca sarkán, ahol a titkár és- pénztáros minden este 8 órától található. A Krisztinavárosi iparosság régi szerve­zetének felújítása óljából e hó 29-én d. e. fél 10 órakor alakuló közgyűlést tart a Budai Polgári Kaszinó nagytermében. Scala: ápril 30—május 1 : Titkok háza I. rész. 10 felv. és a Hóvilág csodája. — — május 2—3: Pokol kapuja 6 felv. és Chaplin mint kellékes. — 4—5-én : Fran- ceska Bertinivel. 9—10-én : Papa kedvence. A Schwartzer-féle szanatórium rt. 1922: évi mérlegét 5.6 millió K alaptőke mellett 1,967.937 K tiszta nyereséggel zárta le, szemben az előző évi 601.674 K-val. A társaság április 22-én dr. Kostka Antal elnök vezetésével megtartott közgyűlése az alaptőkének 5.6 millióról 7 mil­lió K-ra való felemelését határozta el. A legutóbbi tőkeemelést 4 mil­lióról 5.6 millióra a társaság 1921 májusában hajtotta végre, amikor a részvények 8: 1 arányban 700 K-ért kapták az uj részvényeket. Az esedékes szelvényeket darabon- kint 50 koronával a Magyar-Olasz Bank váltja be. PÉNZBF.SZEDÖT 'keres vállalko­zás 15% jutalékkal. Évi forgalom 2 millió korona. írásbeli ajánlatok e lap kiadóhivatalába. I. Bors-u. 24. Honvéd üiaíszerídr IUEGIIYILT!!., Batthyány-!!. 13. Telkes Fabényi Sándor fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy forrón szeretett * FSBÉHYI S9HQDBNÉ született nayyMi MSKfel UHUIT színművésznő f. évi április hó 22-én hosszas szenve­dés után elhunyt. A drága halottat e hó 24-én kedden 13 délután V24 órakor a farkasréti teme- 1 tőben helyeztük örök nyugalomra. . Az engesztelő szent mise áldozat aj drága halott lelkiüdveért május hó 4-én d. e. 10 órakor lesz a krisztinavárosi plébánia templomban. Legyen meg a te akaratod ! S lESTfí szmmmimm fízifeoferapíás, úiéíás, diagnosztikai ggőggMézei* klimatikus íielj. Hont gén. fizgyßpntiz|i tlBjir# mm is. BUDAPEST, I. bér., Déli vasai mellett. Ktftb Exörgx-atca S. Telefon : 113-87. esik, amikor is IV. Béla a Novus Mons pestinensis“-en, a „pesti, uj he. yen“ levő házakat rendes várfal­lal veszi körül s ott erősséget alkot, mely nyomban diadalmasan ellen is áll a tatárostromnak. Fontosságában mindinkább nő. Robert Károlynak a mai Bécsikapu-tér táján már van benne egy „udvarháza.“ Nagy La­jos s különösen Zsigmond alatt egész királyi székhelylyé növi ki magát és a Zsigmond által épített u. n. „Friss-palota“ messze földön nevezetes volt. Igazi fénykorát a vár Mátyás alatt éri el, az udvar és a közéje gyülekező főurak palotái által kifejezetten arisztokratikus jel­leget ölt, pezsgő élet, fény, pompa honos falai között. Mátyás halála után a Vár is, mint az egész ország „gyászbabo- rultatott.“ Rá nézve is beáll a ha­nyatlás, züllés kora. Jönnek a török ostromok, a Dózsa-lázadás. Az öz­vegy királyné és Zápolya versen­gésének Buda is megadja az árát, mert ekkor válik Pozsony, — má- védettebb voltánál fogva, — az orr szag fővárosává. 1541-ben azután a törökök csalárd módon egészen ha­talmunkba kerítik Budát s nrégkez-; dődik a 145 évig tartó siralmas em­lékű, török uralom. A török uralom, — dacára, hogy alatta Bádának főváros jellege volt, — elpusztított igazán mindent, ami kevés még épen maradt. A török nem építkezett s azonfelül elemi csapások is sújtották Budát, ilyen nevezetesebb az 1578-iki földrengés és égi háború, amikor az istennyila belecsapott a kőporos toronyba s a robbanás óriás pusztítást vitt vég­hez emberéletben, épületben egy­aránt. Mindennek betetőzéséül jött a visszafoglalás ostroma 1786-ban a vele járó robbantások, tüzek, úgy hogy még Mátyás palotájának meg­maradt részei is elpusztultak. A visszafoglalás után körülbelül 100 évig teljes stagnálás követke­zik: Tüzek is dúlnak minduntalan, igy pl. az 1723-iki volt igen pusz­tító hatású. Nemcsoda, hogy ilyen körülmé­nyek közt Buda és vele a Vár, nem bírja visszaszerezni a vezetőszere­pet az ország életében. Bécshez való közelsége miatt, Pozsonyban tartják az országgyűlést s már en­nek folytán is Pozsony megtartja el­sőbbségét. De Budát is kezdik azért telepí­tések által újra népesíteni, sajnos ezzel a németesítés is együtt járt. Nagyobb jelentőségű mozzanat Buda történetében Mária Teréziának az az elhatározása, hogy a Magyar nemzet hűsége iránti hálából 1741- ben elkezdi újra épittetni kir. palo­tát. Igaz ugyan, hogy mikor 1749- ben kíséretével meglátogatja Budát és megszemléli az építkezést, he­lyeslőig bólint kíséreté egyik tag­jának arra a megjegyzésére, hogy „különös dolog Bécstől ilyen mesz- szire ily palotát építeni!“ Hát nem is lett Buda királyi lakhely, mert elébb apácákat költöztetnek a ki­rályi palotába, utóbb 1777-ben a Nagyszombattól áthelyezett egyete­met helyezik el benne. A XIX. század elején országszerte tapasztalható föllendülés sem érez­teti Budán különösebb hatását. „Pest“ kezd lenni a jelszó, Pestet dédelgetik és Pest fejlesztésében, Buda mellőzésében még József ná­dor és Széchenyi is előljár. Azután megint jön egy ostrom, az 1849-iki, megint robbantásokkal és íüzekkel, pusztításokkal s a leg­újabb időig csöndes tespedés kora ült a Várra. A Vár re iaissance-a a kir. palota újraépítésével következik be s a legutóbbi években örvendve látjuk, hogy a vár kezdi a neki legmegfe­lelőbb jelleget magára .ölteni, az­által, hogy a legelőkelőbb közhiva­talok és főúri paloták városrészévé válik. Ott látjuk elsősorban József kir. herceg palotáját, reméljük vég­legesen megtelepedik a Várban Fri­gyes kir. herceg családja, ott van a nunciusi palota, valamint az angol követség palotája, a primási palota, továbbá az Esterházy, Széchenyi, Sztáray, Hohenlohe, Sztankoránszky, Benicky, Edelsheim, Keglevich, Ap- ponyi, Zichy stb. nemzetségek pa­lotáinak sora és bízunk benne, hogy ezek a paloták az udvari élet von­zása által még inkább meg fognak szaporodni. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents