Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-07-05 / 783. szám
vv Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár' * sadálom, művészet és sport terén szolgáló újság évfolyam. Előfizetése egy évre 2400 kor., íéiévre 12(0 kor. Egy szám 60 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 783. szám. 1., Bors utca 24. Telefon: 129-96. Felelős szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széies, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 korona. 29 mm. magas hirdetés 800 K. Nyilttér sora 500 korona. Szöveg után 1000, szöveg között 2000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. Julius 5-én. Buda dicsőség® — A Budai Dalárda külföldi sikere — A sötét, ószaki tenger felett kigyulladt egy fényes csillag, mely sokáig fog ott ragyogni, mint a magyar nemzet tragédiájának örök tiltakozása. Nemzetek, amelyek a világverő hun utódókat csak lerongyolt, éhező gyér mekei révén ismerte most meg közelebbről, — mely nemzetek miuket agy látnak, mint ahogy mi nézzük a grúzokat vagy a kisázsiai örményeket, e kigyulladt csillag fényénél más színben látnak minket ezután. A magyar nemzet dicsőséges megnyilatkozását a budai erkölcs és az ezen épült budai kultúra szerezte meg a nagynevű Budai Dalárda utján. Érezte itt mindenki, hogy el kell menni Hollandiába, a népek nagy dalos versenyére, nemcsak kulturális felsőbbségünk bizonyitása, hanem hálánk lerovása miatt is, hogy ez a szenvedélytelen csendes nép oly nemes szívvel gondozza gyermekeinket. Mindenki érezte, hogy menni kel), de a rengeteg költség, az a sok millió, amibe az nt került, szinte lehetetlenné tette ezt a vágyakozást. Mindenki elcsüggedt, csak erőskezii, vasakaratu Ripka Ferenc elnök nem és minden hivatalos kicsioyeskedcs dacára megszerezte az útiköltséget és ezzel a lehetőségét, hogy az ország, a nemzet és Buda számára ezt a dicsőséget a dalárda kivívhassa. Szeghö Sándor karigazgató az elnök biztató szavára rettenetes fegyelemmel látott munkába ée sok dohogás, aprehenzió és megtört makacskodás után junius ,1 én bemutatták a Budai Dalárda programja nagy részét a budai Vigadóba meghívott s a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Az itt aratott taps és elismerés előlege volt a külföldi nagy sikernek. A rokonszenv csekély megnyilatkozása mellett, inkább csak családias budai bucsuzás után indult el a vonat 47 elszánt dalossal junius 14 én és 55 órai ut után a III. osztályú kocsiban érkeztek Amsterdamba, ahol a jubiláló királyi Delegyesület elnöke M. Van Praag és Wettstein János hollandiai magyar ügyvivő fogadták őket. Ripka elnök megköszönte szóval a dalárda a Hymnusz éneklésével. Az indiai katonák kaszárnyájában helyezték el őket, belga és lengyel dalosokkal. 17-én este volt a hangverseny 7000 látogató előtt és itt adta át Ripka Ferenc elnök azt a nemzeti szinü szalagot, amit a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége készített és Baránski László festőművész által remekbe készült díszoklevelet a jubiláló De Vereenigde Zangers kir. dalegyesfiletnek. A kötött verseny tárgya H. Weyts: Óda az erdőhöz cimü szerzeménye volt. Elsőnek az Echo du Peuple belga férfikar, másodiknak a Les Echos De Lhoneux belga férfikar, harmadiknak a ezolingeni német férfi kar, negyediknek a Budai Dalárda, ötödiknek az Echo krakói férfikar, hatodiknak pedig a Süugerbund esz- 1?zeni férfikar énekelt. Éjfél után 1 órakor hirdette ki a zsiiri az Ítéletet és amikor közhírré vált, hogy az első dij nyertese (5:1 ellen) a Budai Dalárda, a közönség szokatlan lelkes tombolással ünnepelte őket. A magyar dalosok viszont Szeghő karmestert emelték vállaikra. Verseny után a kitartó közönség még néhány dalt kivánt hallani s a dalárda elénekelte Demény szerenádját és a Hyaumszt. Ezt társasvacsora követte a Kramopolski szállóban, ahol a Hymimsszal fogadták a győzteseket. Másnap délben Pierson fökonzul adott löncsöta dalárda tiszteletére, — este Gyáros Vilmos, az ottaui Ganz telep igazgatója vendégelte meg magyar honfitársait. Junius 19 ón Hágában Wettstein ügyvivő vendégei voltak, onnau Seveningbe mentek át, ahol :Pusztai Sándor operaénekessel és az ottani fiiharmonikus zenekarral együtt hangversenyeztek. Ott szokatlanul még tapsvihar is jutóit nekik és a követ hatalmas babérkoszorúján kívül még Tyssenné-Borneinissza Margit báróuő Nem, nem, soha! feiirásu szalaggal díszített virágcsokor. Jun. 20 án a hág$i állatkert nagycsarnokában a mi gyermekeinket gondozó hollandus szülők Tiszteletére rendeztek hangversenyt, a melyen Hollandia minden részéből eljöttek a magyar gyermekek és nevelő szüleik, ahol ieirhatatlan bájos jelenetek követték egymást. Felolvasták Vass József miniszter levelét és az ottani gyermek- akció 6lnöke adta át babérkoszorúját, amely üdvözlést Ripka elnök feöny- nyezve köszönte meg. Itt adta át az amsterdami Apollo dalosegylet hatalmas virágbokrétáját, mely nemzeti szinü volt. Juuiua 21-én Rotterdamba ment a dalárda, ahol Podmaniczky báró konzul vendége volt és a konzulátus előtt elénekelte a Hynmuszt. Délután a rotterdami egyesületben Glück József nesztor köszöntötte őket és Ripka ezt megköszönve üdvözölte König Imre körelnököt. Innen a pályaudvarra ment a Budai Dalárda és 23 án délután 2 órakor érkezett meg a Keleti pályaudvarra. Itt lobogóval és katonazenével fogadta a Budai Dalárdát a Dalosszövetség képviseletében Goretzky Zsigmond elnök, Csehacsek Vilmos főpénztáros és Pilis Károly. Ezeken kívül megjelent a Budai Dalárda számos tagja és az érkezők családtagjai, a Budapesti Polgári Dalkör, Ganzgyári Dalkör, Acélhang dalkör, Egyetemi' Énekkarok, Kispesti Dalkör, Törekvés Dalkör, Dalkoszoru és Dal tüzér egyesült dalárda, Gázgyári Dalkör, a Hollós Mátyás Társaság, Budai Polgári Caszinó, I. kér. Ipa rosok és kereskedők köre, II. kér. Iparoskör, a gázgyár igazgatósága és nagyszámú zenebarát. Á vonatból kiszálló dalosokat Szeghó Sándor katonai zenekara fogadta, azután Hoppe vezénylete alatt a Budai Dalárda itthon maradt tagjai elénekelték a Dalra szívvel jeligét s a nagyközönséggel együtt a Hymnuszt. Esután a székesfőváros nevében a Dalos Szövetség elnöke üdvözölte dr. Ripka Ferenc eluököt és a vezetése alatt külföldön diadalt aratott dalárdát, utána Beeck József az Egyetemi énekkarok einöke, mely énekkarok aznap este keltek útra Észtországba. A kétnapos úttól elcsigázott dr. Ripka Ferenc elnök mondott köszönetét a fogadtatásért oly lelkesen, oly szívhez szólóan, hogy alig maradt szem szárazon. Hatalmas éljenzés kisérte a dalosokat az utcára, ahol a lelkes ünneplést átvette az utca is. A diadalmas külföldi ut befejezése volt junius 26 án este a korona- uícai iskolában a nagy beszámoló est vidám poharazás közben, ahol Hoppe Ferenc üdvözölte szellemesen a dicsőséggel koszoruzottan hazatérteket, Viraág Béla pedig a Hollós Mátyás Társaság nevében köszöntötte a dalárdát. Ezután dr. Ripka Ferenc számolt be az uíról és köszönetét mondott a 40 dalosnak, a karigazgatónak, Baránskv alelnöknek, Véssei igazgatónak, Ligeti pénztárosnak és végül a távollevő dr. Wettstein János magyar ügyvivőnek, azzal fejezve be szavait, hogy ennek a diadalnak kell meg- teremtennie a nagy Budai Dalárdát. Azután Goreczky Zsigmond a Dalos Szövetség elnöke, Baranski Gyula dr. álelnök és Véssei Ede dr. igazgató mondottak emelkedett hangú beszédeket. Á Bíjdai Dalárda tagjai közül a diadalmas hollandi utón részt vettek a következők : Ripka Ferenc dr. elnök, dSzeghő Sándor karigazgató, Baranski Gyula dr. alebők, Bisi Gyula, Borús Endre, Borús Pál, Csepreghy Ferenc, Cser venka Károly, Dóríaky János, Dunay Jenő, Ébner Benő, Ferter Miklós, Fukász Károly titkár, Grafel Károly titkár, Harmat Artur karnagy, Kerekes Kálmán, Király Lajos, Kovács Jakab, Kovács Sándor, Königseder Zsigmond, Krausz Ede, Kulcsár Richard, Ligeti Imre pénztáros, Liptai Sándor, Martin János, Marschall Pál, Nagy Béla dr,, Pék Béla, Pusztai Sándor operaénekes, Rózsa Ambrus, Sailai Nándor, Santhó István, Schmitt Ede, Schreiner Rezső dr, Schuler Alajos főtitkár, Strausz Gyula dr. Sváb jános, Szeghő Kornél, Szendrey János, Varga Imre, Vécsei Ede dr. iigyv. igazgató, Viaszát István, Vraüovics Manó, Wich- mann Ede, Wiesenberger Antal Witkovsky Sándor, Zöld Károly karnagy. Budai képviselők: Platthy György, Almássy László és Pesthy Pál lettek a kormánypárt alelnökei. Budai erkölcs lesz úrrá ezzel a magyar parlamentben és ez némi reményt nyújt a politikai viszonyok javulására. Platthy György dr. érdemes közmunkát végez Budán és csak legutóbb nagyszabású iinueplésben volt része. Platthy György dr. ügyvéd 1864-ben Losonczon született, ahol iskolái egy részét végezte. A jogot Budapesten hallgatta, már akkor az ifjúság vezére volt és az akkor nagyhírű Egyetértés cimü napilap munkatársa. Már a múlt század utolsó tizedében tevékeny részt vett az i. kerület községi életében és a képviselőválasztásokon. Szebeny Antallal ő aiakitotta meg a Szabadpol- gárok pártját, ő vezette a Szebeny Antai választását és 1903 ban beválasztották a közgyűlés tagjai közé. Azóta vezére a Szabadpolgári pártnak és elnöke a Szab. polg, körnek. Számos társadalmi és pénzügyi intézmény létesítésében jelentékeny része van. Nagy érdemeket szerzett a Tabán szabályozása körül és szolgálta az I. kerület nagy fejlődését. Megalkuvást nem ismerő, lelkes harcosa volt mindig a függetlenségi és nemzeti eszmének. A Hollós Mátyás Társaság Julius hó 9 én este 6 órakor tartja III. rendes közgyűlését a Budai Polgári Kaszinó (Krisztinavárosi Kaszinó) nagytermében, I., Krisztina tér i. I. em., melyet este 7 órakor társasvacsora (étlap szerint) követ a Déli- vasut nyári terasszán, amelyeu a tagok családtagjai is részt vesznek. A közlekedés javítását tárgyalta a főváros közlekedési bizottsága, főképpen a hajójáratok kiterjesztése révén, ami a M. F. T. R. önzetlen, sőt áldozatot hozó működése folytán válik majd valóra. A budai bizottsági tagok felkérték a jelenlevő dr. Längs eh Józset M. F. T. R. igazgatót, hogy a társaság a propellerjáratokat a kültelkekre, nevezetesen a Római Für dőtelephez is, legalább próbaképpen meghosszabbítsa. A helyiérdekű vasút nyáron nem Képes lebonyolítani ezt a forgalmat és a vonaton való utazás nagyobb távolságra a nyári forróságban kényelmetlen. Római Fürdőte- lepnól amúgy is van kikötő. Nagyon élénk forgalom volna a Szilágyi Dezső tér, illetve a Battyhány-tér és az Árpád-utcai relációban, a Fő-utcai törvényszéktől az Alkotmány-utcai törvényszékhez és a Parlamenthez is, ha nem tíz percenkint járatnák a hajókat. Langsch József dr. igazgató szakszerűséggel világosította fel a bizottságot és kifejtette, hogy a Római fürdőtelep nincsen elzárva a hajózástó}, a reggeii dömösi hajójárat kiköt Óbudánál, ami fontos a hivatalba járást illetően. Délután vissza 'menet szintén. A Magyar Folyam és Tengerhajózásir.t. nem riad vissza áldozatoktól a közönség és a forgalom érdekében, de a helyi hajózás olyan nagy megterhelést jelent, a Társaságra, amely abszolúte nincsen arányban annak közgazdasági jelentőségével. 1922 ben a ráfizetés negyven millió koronát meghaladott. A folyó évben a tarifa felemelése dacára áprilisban a ráfizetés körülbelül tiz millió koronát tesz ki, De azért minden lehetőt elkövetnek a közlekedés érdekében. é
