Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-06-19 / 782. szám
Y V Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság, évfolyam. Előfizetése egy évre 2000 kor., félévre 10C0 kor. Egy szám 40 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 782. száll). 1., Bors utca 24. Telefon: 129- 96. Felelős szerkesztő : YIBAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter 1923. magas sor, egyszeri közlésnél 30 korona. 20 mm. magas hirdetés 600 K. Nyilttér sora 400 korona. június Szöveg után 600, szöveg között 1000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 19 éli. Hösökfaiva Ily óimén jelent meg a háború elején egy okosan beszélő, elég terjedelmes füzet, amelyet a „Hadsegélyző Hivatal“ adott ki. Szerzője Dr. Lendl Adolf volt. Azt ajánlotta benne, — s ennek tervezetét apróra ki is dolgozta — hogy a főváros környezetén építsenek termelő falvakat, intenziv gazdálkodásra berendezve ; baromfitenyésztés (amerikai módszerben,), konyhakertészet (modern öntözéssel), gyümölcstermelés és egyéb termelés szövetkezésben feldolgozva, tehenészet kicsinyben (rationális berendezéssel) stb. virágzott volna e falvakban a fővárosi fogyasztók javára és sok száz vagy ezer család foglalkoztatásával. Hadirokkantak, hazatérő hősök, fölöslegessé váló intelligencia s általában dolgozni vágyó emberek hasznos elhelyezésére gondolt a szerző ennek keretében. Ez a füzet annak idején kedvező visszhangra talált a közvéleményben és a fővárosi sajtóban ; mindenki érezte az ilyen termelő telepek szükséges voltát. Még se történt e tekintetben semmi sem. Egyetlen minta- gazdaság se létesült az örökké éhes főváros közelében, pedig azt olvastuk e füzetben, hogy egy-egy intelligensebb család, megfelelő oktatás nyomán és kellő berendezéssel egy-két hold- nyi területen annyit termelhet, hogy saját szükségletének tízszeresét múlja fölül és néhány óv alatt letörleszti az egész befektetési költséget. Akkoriban még olcsóbban lehetett épiteni, mint ma; azonban a termények ára sem versenyezhetett a mai szörnyűséges számokkal, amelyek most már majdnem ezerszeresen megsokszorozzák a termelés összegeit. Kétségtelennek tartom, hogy ma is rendkivül jövedelmező befektetés volna ilyen intenziv gazdálkodásra térő termelő falvaknak a létesítése. És gondoljunk egyúttal arra a több ezer B-listára került tisztviselőre is, aki családjával együtt szívesen vállalkoznék ilyen kicsiny, de jól berendezett gazdaság vezetésére s aki intelligenciájával, ínunkakedvével ebben a foglalkozási körben hasznos tényezője ' lehetne a fővárosi közólelmezés- nek, holott a mostani fejetlenségben és tervtelenségben hanyatlás utján csak terhére válhatik a köznek. Azaz, nem tervtelenségben élünk mi most; hiszen lehetetlen dolgokat terveznek folyton folyvást : kertvárost a viztelen homokbuckák közé; Stádiont a Vérmezőre ; botanikus kertet a Margitsziget közepébe; terjedelmes erdőket az Alföldre stb. Ezért nem válnak valóra e tervek, mert a lehetetlenség jegyében születtek, holott a legszükségesebbekre és az igazán létre hozha- tókra nem gondol senki sem. Buda környékén, a hegyvidékek és a közeleső falvak határában van még heverő terület elegendő, amelyen ilyen minta- gazdaságba gyarapodó és mások életének megkönnyítésére hasznosan működő termelő telepeket: nehány „Hősökfalvát“ életre kelteni lehetne s ez egyúttal a szűkösen gondozott tisztviselő-kérdés nagy problémájának részben való megoldásához vezetne. Kérem az ebben mérvadó és döntő köröket, ne ejtsék el, hanem fontolják meg az itt előadottakat. Egy B-listás tisztviselő. Egy halom virág borította be páduai Szent Antal napján Szebeny Antal sirját, ahová ez évfordulón elzarándokol az I. kerület polgársága. A Szebeny Antal emlékbizottság, mely az általa alapított 12 egyesületből alakult, rendezi évenkint ezt a kegye- letes emlékünnepet, melyet ez idén dr. Platthy György nyitott meg a nemzeti Hiszek eggyel. Szigeti János volt az ünnepi szónok, aki nagyon meleg színekkel rajzolta meg Szebeny hatalmas működését. Az ünnep bensőségét a Munkás-dalárda éneke emelte. I A lélekben erős ifjúság nemzed érzése fényeskedetí junius 11-én a diákság külön megtartott Szent Jobb körmenetén a Várban. A Zsigmond várkápolnából indult fenséges áhítattá], régi magyar egyházi énekek művészi éneklésével a menet a Szentháromságtérre, ahol a szobor tövében felállított tábori oltáron Csernoch János biboros-hercegprimás ünnepi misót pontifikáit. A diákok iskolák szerint tagozódva álltak fel az oltár körül. Csaknem valamennyi ^budapesti középiskola katolikus ifjúsága megjelent. A mise után a körmenet ugyanezen az útvonalon a Zsigmond kápolnához tért vissza. Becsey serleget állít a Fővárosi Iparos Dalárda Lehner Rezső szerkesztő és nyomdalulajdonos indítványára, melyet a záazlóbizottság e hó 11-én tartott ülését követő társasvacsorán a Rettinger-féle vendéglőben tett meg és nyomban 17000 korona gyűlt össze e kedves célra. — A zászlóbizottság elhatározta, hogy a zászlót zöld alapon arany hímzéssel készítteti Terlada Oszkár tervei szerint. A társasvacsorán Droba Ferenc alelnök, Becsey Antal diszelnököt köszöntötte fel névünnepe alkalmából, akit lelkesen ünnepelt a nagyszámú társaság. Füniagesot vár a Vérmező, melynek átjáróit fölszántották, talán fűmagot is vetettek bele, de a ritka eső mellett ritkán kél ki. Őrök vigyáznak rá és a rézsűkre, nehogy a mezőre lépjen valaki, de a fű csak nem akar kiserkedni, mert hogy a verebek kiszedték a száraz földből a magot. Azért Uram Isten! adj egy kis — fűmagesőt, Uj elöljáró lett a legutóbbi fővárosi közgyűlés 117 szavazatával Szabó Gyula, eddigi II. kér. főjegyző, kinek érdemes munkásságát Budán nagyon jól ismerik és megválasztása megelégedést keltett. Még két elöljárói állfc» vár betöltésre és ezekre Raj* háív Ferenc I. kér. és Károlyi József III. kér. főjegyző a legméltóbb jelöltek a leghosszabb szolgálati idejük és kiváló működésűk folytán. A lerombolt tekintély, a félelmetesen meglazult Istenhez való kapcsolódás káros hatását fejtegette Zichy János gróf abbsn a hatalmas erejű beszédben, amit a Horthy Mikiós-uti Szent Imre Kollégium 15 éves jubüáris ünnepségén, junius 11 ón elmondott. Ezt bevezetőül Glattfelder Gyula Csanádi püspök, az intézet alapitója és első igazgatója, megáldotta az intézet uj zászlóját, meiyet Magyar-Mayer Antal képző művészeti főiskolai tanár tervezett. A zászlóanyai tisztet Zichy Jánosnó grófné vállalta. A fényes és lelkes ünnepen igen díszes és előkelő közönség gyűlt össze. Ott voltak Auguszta királyi hercegasszony, Zsófia királyi hercegnő és József Ferenc dr. királyi herceg, kiket Martin Aurél pápai kamarás, az intézet igazgatója kalauzolt a részükre feutartott helyre. A zászlószögek beverése után Gás- párdy Géza ifjúsági elnök szép beszéddel zárta be az ünnepséget. Szépen búcsúzott Budától amster- dami u'ja előtt a ISudai Dalárda vasárnap este a Vigadóban, mely zsúfolásig megtelt müértő és zenekedvelő közönséggel. Oly szép volt ez, mint egy főpróba és boldog volt, aki meghívóhoz jutott. Az amster- dami program számait mutatta be a dalárda ós bizakodó reménységgel hallgatta a budai közönség, mert ezzel a virtouz betanítással bátran számíthat nagy sikerekre a ini dalárdánk. A múlt, az aranyos derűjü műit néha visszajár közénk, meglebbenti rózsaszínű függönyeit, lágyan megcirogat a levendula vagy a snupftabák enyhe illatával, Schubert dalokat dudol a fülünkbe; kiemel a sivár jelenből a szép, a kedélyes, az örömmel teltebb régi világba. Abba az időbe, amikor egy szép nő mosolya, vagy egy jól szelelő szivar többet ért az egész tőzsdei életnél. Egy-egy ilyen itt felejtett múlt él a budai öreg emberekben, akik nem vesznek tudomást az élet forgatagáról és a megszokott tabáni kiskorcsmábán összejönnek a szabadságharcról és egyéb régi dolgokról beszélni. Ilyenkor az egyik öreg egy kis időnyi hallgatás után benyúl a zsebébe. Kis fekete dobozkát szed elő és odatárja a szomszédja elé. A másik öreg reszkető kezével kicsippent finomra őrölt burnótot, a két ujjával odaviszi az orrához ... két perc múlva nagy tüs3zenés veri föl az ódon falakat. A kináló öregnek még kezében a dobozka. Egy fiafal ember telepszik le nagy sebbel-lobbal az asztalukhoz. Az öreg arcára huncutkodó mosoly derül. Odatárja a iiatal ember elé a fekete dobozt. A fiatalember udvariasan bólint. — Köszönöm szépen! És már nyúl is a zsebébe a cigarettapapiros után. A két öreg meglátja a liártyapapirt, a szemük mosolygósán összevillan ,. azután kitör belőlük a kacagás, a könnyük is csurog belé . . . nem bírnak magukkal, szinte félti az ember őket, hogy menten lepottyannak a székről a nagy nevetésben. A Normafa a szomorúan megváltozott időkben megváltozott szimbólumot is jelent. A nmlt héten a leg- bánaíosabb magyarok: Erdély menekültjei gyűltek össze ott, együvé tartozásuk kifejezésére. Korán reggel már egész népvándorlás volt a Normafa irányában. A sokezer főnyi tömeg áhítattal vette körül azt a sir- gödröt, hova az Erdély összes vármegyéiből hozott földet rejtő dobozt helyeziók. Beszentelés után a Himnusz hangjai mellett elföldelték az Erdély földjét tartalmazó dobozt, moly föló Istók János székely szobrászművész Erdély kettőberepedt címerét őrző turulmadara» emlékkövet készít. Nagy vetélkedés mellett folyt le a budai, Széna-térre kijelölt postapalota tervpályázata, melynek elbírálására kiküldött bizottság Demény Károly államtitkár elnöklésével jun. 13-án hozta meg döntését. Az első dijat Sándi Gyula, a második dijat A. Balogh Lóránt, a harmadik dijat Orth Ambrus építészek nyerték. Dörre Endre, Katona Mihály és Tóásó Pál (a Hollós Mátyás Társaság tagja) építészek tervét pedig a bizottság megvételre ajánlotta. A terveket junius 20-ától július 5-ig a Magyar Mérnök és Épitószegylet helyiségében kiállítják. Példaképet mutat a III. Timár-u. elemi iskola tanítótestülete a kifelé is érvényesülő helyes gyermeknevelés és erkölcs- nemesítés nagy munkájában azzal, hogy értékes müsoru mesedélutánt rendezett jun. 2-án és 3-án jutalomkönyvek és Petőfi- köliemények beszerzésére. A babaszinészek között különösen kivált bájos szereplésével, kedves és derűs,hangulatot nyújtó előadásával Cserneky Ödön, Woller Ilonka, Né- methy Adrien, Rosbaud Norbert, Letenocky Ferenc, Schusslik Ágoston, Kovács Gyuri, Goldberger Jenő, Szakái Katica, Monsé Ignác s a meseképekben különösen Csányi Boriska, Cserneky Irén, Kovács György, Rozmis Sándor, a Roscogni és Katona testvérek és Edelstein Miklós. A rendezést önfeláldozó agilitással a Georgi Sándor igazgatása alatt működő tanítótestület minden egyes tagja, de főképen Bajó Istvánná, Mikó Erzsi és Csányi József végezték dicséretreméltóan A mesedélután nagy erkölcsi eredménye mellett tetemes í anyagi jövedelmet is jelent, mert hetven kötet Petőfi költeményt szerzett be az is- 1 kola és kirándulási alapját is gyarapította 1 i
