Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-06-07 / 781. szám

XX évfolyam. 781. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200Ü kor., félévre 10C0 ko’. Egy szám 40 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 Bors utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : YÍRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 30 korona. 20 mm. magas hirdetés 600 K. Nyilttér sora 400 korona. Szöveg után 600, szöveg között 1000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923., június 7 én. Kertváros csak Budán épülhet, mert aki azt a pesti futóhomokra tervezi, az tuda­tosan árt a városnak és árt gyanút­lan embertársainak, akiket mohón visz a vágy, hogy sajátjukban lak­hassanak. Árt a városnak, mert a futóhorao- kon épült várost el kell látni csatornázással, épített és kövezett utakkal és hordani kell oda a termő­földet és trágyát, hogy ott valami kerti kultúra fejlődhessen. Ellenben Budán a hegyek között, s annak környékén ftdesleges a csatorna és saját kövezetéből épül fel az ut, a ház, a kert pedig ősíelevényföld, csak meg kell kapálni. Felébe kerül az építkezés, mert a követ saját telkén vagy közvetlen közelben találja az építkező és minden kút forrásvíz, nem podig szüretien dunaviz. Odaát áldatlau fojtó, ölő porban, perzselő napban ól az nj lakó, aki nem képes bevárni gyümölcsfái fejlődését, nem talál táplálékot kecs­kéi, tehenei számára, itt pedig buján tenyész minden és a budai barack világhírű, a budai szőlő vetekedik a hegyaljaival és kerti veteméaye első a piacon. Ott teng — itt jól megél ember, állat, növényzet. Az egyetlen kérdés a közlekedés. Ide is, oda is vasút kell. Közúti vicinális vagy másféle. A pesti olda­lon egyszerűbben oldható meg ez a kérdés, itt Budán komplikáltabb. Mert hegyi vasutat építeni mégis nehezebb, költségesebb vállalkozás. Ám a budai hegyvidék vasutját mégis meg kell egyszer építeni, mert kész szerencsétlenség, hogy ez a gyönyörű hegyvidék egészen vasút nélküi való. Húsz esztendős terhek járják kálvária útjukat Íróasztalról Íróasz­talra, szakosztályról szakosztályra. Ad acta tenni nem meri senki, mert. érzi, hogy erre a vasútra ma nagyobb szükség van, mint tegnap volt. Kez­deményező lépést sem mer tenni semmiféle fórum, mert látja a nagy költségeket. Csak maga a tervező, Kugler Mihály mérnök apóst,olkodik körűié. Mindenki igazat ad neki, de senkisem áll meliéje. Pedig ez a vasút a kertvárosok ügyét is megoldaná. Ha a kertvárost a Sashegyen túl fekvő völgyek egyi­kében építenék fel, akkor 5 — 6 kilométernyi vasúttal, mely a mű­egyetem mellől iudulna ki, meg volna oldva az uj telep közlekedésügye is és meg volna vetve a budai hegy­vidék vasutjának az alapja. Ezt csak külföldi tőkével lehet fölépíteni és ez a tőke itt fekszik meddőn, parlagon Exner Korúéi dr. ny. államtitkár Íróasztalán. Ez a játékbank terve, amelyhez egy milliárd frank termékeny beözönlése van kötve, csak az engedélyt kellene kiadni azzal a feltétellel, hogy ez a társaság tartozik felépíteni ezt a hegyvidéki vasutat is. A Budai Napló nyomdai kiál­lítását Lehner Rezsőnek előnyö­sen ismert Terminus könyvnyom dája vette át, mely a lapnál ér­dekeltséget vállalt, viszont a Budai Napló szerkesztősége tes­tületileg vesz részt a Lehner Rezső szerkesztésében megjelenő Iparos Hírlap szerkesztői mun­kájában, mely legközelebb már naponkint jelenik meg Magyar Újság cimen. A szeretet ünnepe Budán, éven- kint a Klotild szeretetház egyesület tavaszi közgyűlése, melyen meleg áldozatkész szívvel jelenik meg az az előkelő társaság, mely szeretettel és odaadással segíti dr. Ripka Ferenc elnököt abban a heroikus munkában, amellyel ma egy olyan árvaház fenn­tartása jár, ahol 120 árvát nevelnék és 140 egyén tisztes ellátásának kell gondját viselni, amit nem szolgálnak régi nagy alapítványok. Az alapítvá­nyok különben is mindenütt értéküket vesztve, kis összegekké zsugorodtak az óriási szükségletekkel szemben. Kizárólag dr. Ripka Ferenc egyéni­sége, nagy társadalmi pozíciója és humánus harácsoló művészete képes előteremteni mindazt, amit az ő sze.::ív­fénye, lelki gyönyörűsége, a Klotild szeretetház ma megkövetel. Az ün­neplő hangulatban lefolyt közgyűlés ezt az emberfeletti munkát impozáns módon honorálta és Becsey Antal ünnepies felszólalásában a szeretet királyságának ezt a trónusát, az elnöki széket méltatva, rámutatott a koro­nára is, mely tövisből van fonva. Dr. Ripka Ferenc a háború egyik romját vette át, amikor elnökké választotta őt az egyesület s ma már virágzó teleppé lett ez az árvaház, ahová csak meghódolni járnak azok, akiknek hi­vatalos hivatása az árvák nevelése. Erős gárda áll mellette, ahol első sorban hódolattal kell említenünk fenkölt lelkű nejét, de ott van az egész tisztikar: özv. Keinz Jánosné, Pakányi Ferenc, dr. Krivos Árpád, Kolár Nándor, Szőke Adolf, dr. Yuba Adolf és dr. Kaszper Károly főor­vosok, Loser Jozefa mater szerzetes nővér, Liptai János intézeti igazgató és dr. ^Szabó Árpád titkár, aki mes­terien szerkesztett évi jelentéseiben örökíti meg a jólelkii adakozók neveit s az év minden eseményét. Ez évi jelentését részletesen ismertetjük a jövő számhan, ám maradandó értékű munkáját zajos meleg elismeréssel jutalmazta a közgyűlés. — Az ünne­pet befejeztet az intéze cserkészcsapa­tának felesketése. Uj államtitkárok lettek dr. Czakó Elemér min. tanácsos, Kertész K. Róbert min. tan. és dr. Yadnay Ti­bor min. tan. a Hollós Mátyás Tár­saság illusztris tagjai, akiknek a he­lyettes államtitkár címet és jelleget adományozta a kormányzó ur ő fő­méltósága. Harangszentelésre gyűlt büszke örömmel a Krisztinaváros népe e hó 2-án este a Krisztina-téren, ahol Csernoch János hercegprímás teljes díszben és fényes segédlettel szen­telte fel a krisztinavárosi templom karmadik harangját. Az egyház- község és élén dr. Ripka Ferenc, öntudatos nagy erőkifejtéssel igyek­szik pótolni a háborúban elrekvirált hanraugokat, fogadta a hercegprímást és Ripka elnök könnyeket elővarázsló szép beszéddel üdvözölte az ország egyházi fejedelmét. A beszentelés után a hozzáértő harangöntők percek alatt felvontatták a toronyba a ha­rangot s a közönség aggódó figye­lemmel kisérte munkájukat. Másnap már az uj harang érces szava hívta a hívőket az urnapi körmenethez, mely talán sohasem volt ily népes és ünnepélyes, mint az idén. — Be­szentelés után a hercegprímás késő estig vendége volt dr. Zelliger Vilmos apátplébánosnak, aki az egyházköz­séget is vendégül látta. Színházi botránynak készült a „Láthatatlan hercegnő“ ügye, ahol egy Saásdy nevű fiatal színésznő és érdektársai tettek fötjelentést a Vár­színház igazgatósága ellen, Most ki­derült Czakó Pál igazgató egyik le­veléből, melyet Egerből intézett hoz­zánk, hogy ez a furcsa ügy tulajdon képpen fordítva áll. Czakónak van követelése és ő lett följelentést Sa­ásdy kisasszony ellen hatóság előtti rágalmazás és becsületsértés miatt és milliókra menő kárt okozó hitelron­tásért beperelte, pert indítva egyúttal Az Est és az Új Nemzedék ellen. Elkeseredve Írja, hogy akinek csak egy kis jussa volt hozzá mindenki protegált nála ilyen kezdő színésznő­ket és ő mindig kikötötte, hogy gon doskodjanak a fél színház megtölté­séről, mivel ő senki kedvéért 70—80 ezer korouát nem fizet rá ily kísér­letekre, mert nem kezdők altruista szövetkezetének igazgatója, hanem egy színházé, mely 120 embernek tartozik kenyeret adni. Érdekes volna, ha kipakkolna ezekkel a protekciós dolgokkal, hogy igy ezektől megsza­baduljanak a színházak, melyek mind egyike küzd ilyeu bajokkal, -- Szí­vesen konstatáljuk ezt a fordulatot, mert Czakó Pál igazgatót értékes embernek tartjuk, akire még nagy hivatás vár a szinházügy terén. Thirring Gusztáv, a Hollós Mátyás Társaság ein. tanácsának tagja, a főváros statisztikai hivatalának igazgatója a főváros közgyűlésének titkos szavazás által történt határozata értelmében 1926 február végéig tartja meg az eddig is kiváló eredménnyel betöltött hivatatalát. Elénk vitára adott alkalmat kivált­képen a budai városatyák között a villamos uj, nyári menetrendje, melyet legutóbb a közleke­dési bizottság tárgyalt. Az előter­jesztett tervezet bizonyos javulást mutat, mert a műit nyáron forgalom­ban volt 803 kocsival szembsn ez- idén 857 bocsi lesz forgalomban, a kocsikiloméíer teljesítmény pedig 6 és fél százalékkal megnövekedik. Fő­képen a budai vonalak ügyeit tár­gyalták behatóan (ugylátszik csak a budai városatyák voltak jelen), ahol igen sok hibát panaszoltak fel, amire a jelenlevő Sztrókay István vezér­igazgatóhelyettes orvoslást is Ígért. Mettelka Frigyes az általunk már évek óta sürgetett Törökutcai össze­kötővágány létesítését kérte, hogy az Óbuda—Kelenföld közötti reláció be­vezethető legyen. Ha a közvetlen jegyforgalom életbelép és drágább átszállójegyek lesznek, akkor az em­lített közvetlen reláció még jobban hiányozni fog, mert akkor az óbudaiak a pályaudvarig csak átszállójegygycl juthatnak, a szabadba pedig csak kétszeri átszállással, vagyis a leg­drágább jegygyei. Az említett vá­gányösszeköttetés nagy átalakítást nem involvál, csak két váltó és 30— 30 méter vágány fektetéséről van szó. Megnyugtatást kér tehát arra, hogy a vágányösszeköttetés addig is, amíg a jegyrendszer reformja meg­lesz, megtörténik. Baranski Gyula uj közúti jellegű menetet kért Albert­falva határáig, a hosszú relációk be­szüntetését és a pótkocsik [szaporítá­sát. Ezekre vonatkozólag megtudtuk, hogy a Törökutcai összekötővágány és a Sólyomutcai hurokvágány tervei már régen a hatóság előtt feküsznek, a hatósági építési engedély azonban még nincs a vasút kezében; amint az meglesz, elsősorban a Sólyomutcai hurokvágányt építik meg, mert akkor a 7., 73., 77.. és 79. relációkba is tudnak pótkocsikat beállítani és rög­tön ezután meg fogják építeni a Tö­rökutcai összekötővágányt. Ezenkívül a 14 est is tervezik pótkocsival já­ratni. Piazza Győző kijelentette, hogy j amig a nagy közlekedési programm I meg nem valósítható, ami kapcsolat- j bau lesz az Óbuda-Hungária úti hid megépítésével, addig nagyon nehéz is a járatokat sűríteni, mert a Margit- hidon még a mostani sűrűségű köz­lekedés mellett is mindig torlódás van és az ember gyalog hamarabb átjut Pestre, mintha villamoson megy. Ugyanez áll a Ferezc József-hidra is. Ajánlja a Vörösvári úti pályatest kija­vítását. Brezowszky Emil dr. felpa­naszolja, hogy hiba van Óbudán az indításnál. A Bécsi-utón a város felé jön a 73 as és utána mindig félperc múlva az 5 ös és akkor 20—25 per­cig nem jön kocsi, viszont minden második kocsi üresen szalad, ügy kellene tehát az indítási csinálni, hogy egyforma spácium legyen a két menet közt. A 7-es relációban a ko­csik 7 percenkint fognak járni és az eddigi éjjeli járat is megmarad. Di- vényi Károly kéri, hogy a 9 est pót­kocsival járassák, mert a Danapar­ton háromféle kocsi jár, és azután félóráig egyáltalán nem jön semmilyen, amit a Lánchíd alatti alagút rová­sára kell Írni. Tiltakozik az ellen, hogy vasárnap délután a 31-est a hűvösvölgyi forgalom lebonyolítása miatt a dunapartról elviszik, amikor a szentendrei vasútról is tódulnak a kirándulók. Ezek alapján a vasút a 31-est ritkább kocsikkal a Dunapar- ton hagyja és uj 29 63 járatot veze-

Next

/
Thumbnails
Contents