Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-04-26 / 778. szám

2 BUD AI NAPLÓ és kedves sikert arattak Halm- schlager Annus, Brichta Olga, Vastag Médi, Wéber Mici, Skultéty Cili, Burmeister Annus és Mici, de külön sikere volt az ennivaló két apróságnak: Kónya Ilonkának és Wachsler Lilikének. Ilonka énekelt, Liliké szavalt, És zúgott feléjük a taps. Meleg, magyar ünnep volt, | amelynek sikerét a szép óbudai | leányokon kívül két ügybuzgó jj lelkes embernek köszönhetik az t óbudaiak : Tót Ferenc igazgatónak j és Zöld Károly karnagynak, akik önfeláldozó buzgalommal szolgál­ták a jó ügyet. A III. kér. Torna és Vivő Egylet Határ- j utca dunaparti sportpályájának teljes* ki- fejlesztése céljából csónakházat építtet Brandt építész tervei szerint, amely bizo­nyára egyik kedves bázisa lesz a mind­jobban fejlődő óbudai vizisportnak. Újlak és Óbuda a legalkalmasabbak e sport művelésére, mert ez a dunaág a kevésbbé hajózott, Az I. kér. Ást. Közjótékonysági Egyesület gróf Apponyi Albertné elnöklete alatt április hó 28-án szombaton d. u. 5 órakor tartja közgyűlését az egyesület helyiségé­ben : L, Attila-körut 41. Súlyos veszteségeket szenvedett a forra­dalmak és az oláh megszállás idején a budai kath. kör könyvtára, amelyeknek pótlása érdekében, a tagtársaihoz fordul azzal a kéréssel, hogy könytárának gyarapítását nélkülözhető és alkalmas könyvek ado­mányozásával, esetleg pénzadományaikkal elősegíteni szíveskedjenek. Az újonnan ren­dezett könyvtárt májustól használhatják a tagok. Uj harangok. Az óbudai reformá­tus egyház most készül megöntetni a háború alatt kiemelt harangok he­lyébe az uj harangokat. A gyüjiést az egyház presbitériumán kívül a Kálvin Szövetség óbudai fiókja és j az óbudai Református Ének Egyesü- | let végzik. Érc és pénzadományok i a lelkészi hivatalba : III. Kalvin-u. i 4. küldendők. Madách-est Óbudán. Tfíogán Ákos, aj debreceni református püspök titkára tanul- jj mányi mutat be Madách Imréről születé- [ sének 100-ik évfordulóján az óbudai I Demokrata Körben május hó elején, mü- j soros est keretében. j Berlini Magyar Újság címen magyar lap jj indult Berlinben dr. Gerő Ernő szerkesz- j tésében és célja: a külföldi magyarokat erős j kapcsolatba hozni az anyaországgal. A II. Kér. Iparoskor április hó 28-án este rendezi nagy hangverse­nyét a budai Vigadóban az Iparos­kor Dalárda alapja javára. Az elő­adás iránt nagy az érdeklődés és az Iparoskor elnöksége kéri a bu­dai közönséget, hogy kulturális tö­rekvésében támogassa. Jegyek kap­hatók esténkint az Iparoskörben a rendezőségnél, este a Vigadóban. Az Óbudai Demokrata Kör e hó 21-én rendezett teaestélyén „Regélő Vágvölgye“ cimen a Vágvölgy szépségeit mutatta be szabad előadás keretében Lelkes Nádor József, amit szívesen nézett a közönség. Az előadás után a nagyszámú hölgyközön­ség szépen sikerült teaestélye következett, , mely esték ma az óbudai társadalom nagyrészének kedves szórakozó alkalmai. A nagyszámú közönség szívesen hallgatta meg Földes Ármin alelnök, a Lujza gőz­malom főkönyvelőjének érdekes és prak­tikus előadását a turisztikáról. Sürgősen vennék 3-tól 5 szobáig nyaralót. Telefon J. 12-28. A „Vízivárosi Zeneiskola április hó 15-én vasárnap d. u. a kath. egyesületi ház nagytermében 11. kér., Toldy Ferenc-utca 30. sz. I. em. Csernusst Ferenc tanár igazgató vezetése alatt tartott zenekari hangversenye rendkívül szépen sikerült s a közreműködők nagy tetszést arattak, elsősorban az igazgató, aki Mendelssohn hegedűversenyét adta elő zenekar kíséret­tel, mely számot dr, Dobrzyniecki Árpád ' orgonamüvész vezényelte. A Budai Katholikus Kör április hó ! 29-én (vasárnap) délelőtt fél 11 órakor évi rendes közgyűlésének tárgysorozatából kiemeljük: Az alapszabályok módosítását, az el­nökség kibővítését, a tagdijak fel­emelésére vonatkozó indítványokat. Ha az egybehívott közgyűlés nem lenne határozatképes, az újabb köz­gyűlés május hó 13-án (vasárnap) déletőtt fél 11 órakor lesz. A Köz- ! gyűlés előtt 10 órakor a kör rend- j kívüli választmányi ülés tart. Május j 5-én (szombaton) este 8 órakor, j disztermében a költő születésének j 100-ik évfordulója alkalmából Ma- j dách-Emlékünnepet rendez, amelyen emlékbeszédet mond dr. Morvay Győző főigazgató, a Hollós Mátyás Társaság elnöke és színre kerül „Az ember tragédiája“ VIII. jelenete, j Azonkívül több ének és zeneszám, j valamint több szavalat. Belépőjegy \ ára : köri tagoknak 150 K, vendé­geknek 250 K. A tiszta jövedelem­ből a Kör a könyvtárát gyarapítja. Hangverseny után tánc reggelig! Sajtóhiba csúszott épen a névbe Bohu- niczky Rezső tőzsdebizományos üzletnyi­tásáról szóló hiiünkben. Sietünk ezt hely­reigazítani, mert ßohuniczky-nak nagy is­meretsége van Budán s e sajtóhiba félre­értésekre adhat alkalmat. Cserkész zászlószentelósre készül az Árpád-főgimnázium cserkészcsapata május 6-án a főgimnázium udva­rán. A díszes zászlót az óbudai apá­cák készítik. Zászlóanya Hanzély Kornélné. Az ifjúság 200 zászló szöget jegyzett elő. A tábori misére Zadravecz István püspököt kérik föl. Fővédnökök gróf Teleki Pál magyar cserkészfőnök, dr. Pintér Jenő fő­igazgató, dr. Morvay István főigaz­gató. Nagyszabású szinielöadást rendezett a „Budai Katholikus Legény Egyesület“ művészgárdája Somody Pál nemzeti szín­ház tagjának kiváló rendezése alatt április hó elején a Kath. Kör dísztermében. Színre kerültek: — Huszárszerelem. — Modern iskola és — Fáni orvossága. Főbb szere­peket Zeiler Micike, Státkievics Ilonka, Hőrler Karola, Gulrich Etuska, Henézy Gyula, Németh Lajos, Gravács Tivadar, Szalay Gyula játszották. Az előadásokat a publikum tapsai és tetszése kísérte. Ezután tánc volt reggelig, cigányzene mellett. A középiskolák szellemi versenyén 31 középiskola vett fészt és a bu­dai középiskolák közül a harmadik helyen a Ferenc # József intézet, az ötödik helyen az Árpád főgimnázium áll. A versenyeket dr. Pintér Jenő főigazgató inaugurálta és május 14-én a győztes tanulók versenyét rendezi, amelyen a budapesti győz­tesek a vidékiekkel mérkőznek. Az első ünnepélyen, melyen Budapest előkelősége jelent meg, legifjabb Szász Károly budai diák pályanyer­tes ódája lelkes elismerésben részesült. Nyári kirándulásainak részletes programm- ját a társasvacsorákon és csütörtöki össze­jöveteleken állapítja meg a budai Kath. Kör Az Újlaki tégla és mészégető rt. igazgatósága április 26-iki köz­gyűlésén 15 millió korona alap­tőkének 60 millió koronára leendő felemelését fogja javasolni a kö­vetkező módozatok mellett: a) a jelenlegi 50.000 drb 300 K-s rész­vény 25.000 drb 1000 K-s rész­5 vényre vonassák Össze, úgy, hogy j részvényenkint 400 K a tartalékok- | ból nyerjen befizetést; b) 25.000 j drb 1000 K-s uj részvény bocsát- I tassék ki és ajánltassék fel 1:1 arányban a részvényeseknek a köz­gyűlés által megállapítandó árfo­lyamon; c) 10.000 drb. 1000 K-s uj részvény bocsáttassák ki a tar- a talékok terhére és ezek teljes i számban a részvényeseknek (5 : 1 arányban) ingyen adassanak át. tfríeitési hirdetés. Az állami polgáriskolai tanár­képző főiskola (I. Győri-ut 13), a II. kér. állami tanitónőképzőintézet (II. Csalogány-utca 43. sz.) és az L kér. állami tanitóképzőintézet (I. | Fery-Oszkár-u. 40. sz.) igazgatósá­gai a nevezett intézetek internátu- saiban egyelőre augusztus hó vé­géig terjedő időre a naponkint ösz- szegyülemlett moslék és ételmaradé­kokra nyilvános árlejtést hirdetnek. Az ajánlatok f. é. május hó 5-ig külön-külön nyújtandók be a fönti intézetek igazgatóságaihoz. A be­érkezett ajánlatok f. é. május hó 7-én bontatnak fel és pedig a pol­gáriskolai tanárképző főiskolán d. e. 12 órakor, az 1. kér. áll. tanító­képzőben d. u. 3 órakor és a II. kér. tanítóképzőben d. u. 5 óra­kor. Az elnyerés fölött a magyar kir. vallás és közoktatásügyi Mi­nisztérium dönt. A moslék stb. mi­nősége és mennyisége a fönti in­tézeteknél megtekinthető. K OMIKUSRÉSZLETETközöl Bu­davár bevételéről a 48-iki sza­badságharc idején Pilch Jenő, még pedig Kacsa Ferenc akkori zászlóalj parancsnokának napló­jából : „A vár sáncfalának támasztott létráról lebukott néhány ember, a zanemokkal együtt, mert az egyik ostromló honvéd agyát lőtték szét és zuhantában magával rántotta a többi ostromlót. Mindnyájunk fi­gyelmét lekötte Schick Gyula had­nagytárs, aki kezét fejére kulcsolta A Budai Napló tárcája H Budai Várról — Ney Ákosnak a Magyar Mérnök és Épí­tész Egyletben tartott előadásából. — Nem tudom elfogadni a Várról szóló egyik leírásnak azt a szigorú Ítéletét, melyszerint a Váiban csak az a szép, amit onnét látni: a ki­látás, és csak helyei nevezetesek, ahol a mai, szegényházak telkén annak idején történelmi nevezetes­ségű házak, paloták állottak. Egyes műemlékekben bizony szegény a Vár, de szegénységünkben a keve­set még jobban meg kell becsülnünk s a mellett a Vár városképe, leve­gője, összbenyomása olyan, hogy nyugodtan állíthatjuk, hogy alig van párja. Valójában a Várat hétköznap dél­után lehet megismerni. Délelőttön- kint még hoznak bele élénkséget a hivatalokat fölkereső felek, kocsik, autók robognak, délután csönd és nyugalom borúi a Várra. Az itt-ott járókelőknek kopogó lépéseit vissz­hangozzák az üres utcák falai, egy kocsirobogásra kiváncsi fejek jelen­nek meg az ablakoknál. Még 80 évvel ezelőtt meg voltak a házak előtti kőpadok, ahol pipaszó mellett nézték a világot a váriak. Mindenki ismeri egymást, vagy legalább tudja a másikról, hogy kicsoda s vannak olyan tipikus alakjai, akik szinte ki­egészítik az utcák képét. A közel­múlt sajnos már elköltözött egy-két ilyen alakja elevenedik meg most emlékezetemben. Látom magam előtt az öreg doktort, 80 éve dacára fürge lépéseivel, látom a hajlottan is ga­lambősz zászlósurat, amint valame­lyikünk karján íér haza a bástyáról Uri-utcai palotájába. Most robog haza az Uri-utcán az egész kocsit betöltve a hatalmas testű és lelkű, ősz államférfi, ott fordul be házúnk kapuján az a nemes, öreg ember, aki én hozzám oly közel állott és még egész sora a tipikus és ked­ves várbeli alakoknak, akik között olyanok is vannak, mint a mindenki által ismert és gyöngéd szánalom­mal kezelt „menyasszony“ egy öreg­kisasszony, akinek az volt a rög­eszméje, hogy ő Jenő főherceg menyasszonya. Irta hozzá a szerel­mes leveleket s vitte a postára té- len-nyáron egyforma tunikás szok­nyájában, kis, bóbitás kalapjával. Biedermeier hangulatok szállják meg az embert a szép berendezésű, régi, kis cukrászdában, kilépve szinte keressük a hajdan híres fortuna- kávéházat s a modern szinlapok s moziplakátok helyett szemünk in­kább azt keresné, hogy mit adnak ma este a mai Egyetmi-nyomda he­lyén állott „Vörös sündisznó“ szá­lójában játszó diátristák. Ődöngve az utcákon egyre job­ban száll vissza lelkünk a múltba, középkori emlékek támadnak a csöndes tereken, a történelem szel­lője száll felénk. Hisz’ itt a Várban a minoriták templomában (a mai helyőrségi templomban), aludta örök és mégis megzavart álmát az utolsó Árpád, ebben a templomban koro­názták I. Ferencet és Mária-Teré- ziát. A Mátyás templomban találta meg nemrég méltó, utolsó nyug­helyét III. Béla és felesége Antio­chiai Anna. A Mátyás templomban volt Mátyás és Beatrix esküvője, itt koronázták Róbert Károlyt, fenkölt, nagy királyunkat, Ferenc Józsefet és a szegény Károly királyt. A Vár­ban őrzik a szent-jobbot és a szent koronát. Ott lebeg a Szentgyörgy-téren Hé- dervári Kontnak és Hunyadi László­nak véres Árnya, vad tusák, har­cok emléke elevenedik meg a fü- részfogalaku, figyelőkiugrós hom­lokzatú házas utcákon. Nem lehet föladatom a Vár tör­ténetének részletes ismertetése, csak csak egy röpke pillantást vetek a régmúlt századokra. A legrégibb, amit a Várról tu­dunk az, hogy az ó-budai prépost a Geyza által neki adományozott hegyen, a helynek „kies és ritka szépségű fekvésétől felinditíatván“,. kastélyt építtetett, melyet, hogy a rossz emberek kények szerint föl ne törhetnének, néminemű kőfallal is megerősittetett. A Vár történetének tulajdonké- peni kezdete a tatárjárás idejére

Next

/
Thumbnails
Contents