Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-04-15 / 777. szám

2 BUD AI NAPLÓ Sándor, Kellner H. Ernő, Gyulai Miksa, Preisach József, Schaeffer Miksa, Pál és Augenfeld, Pál Ja­kab, Ketter Jóssef, Bleicher Márton, Balázs Antal, Szabó Sámuel, Ge­bauer testvérek, Hoffmann János, Frenreisz István, Avar Mihály, Lengyel Zsigmond. A természetbeni adományok gyűjtése körül, ame­lyeknek pénzbeli értéke 500.000 K.- át is meghalad, különösen elisme­résre méltó fáradozást fejtettek ki: Frenreisz István étteremtulajdonos, továbbá Pál Jakab és Weinberger Mór kereskedők. A kerületi elöljá­róság ezeket a nagyértékü adomá­nyokat, amelyek immár lehetővé tették a polgári konyhák zavartalan működését, az I. Kér. Általános Közjótékonysági Egyesületnek már átadta. Fogadják ebből az alkalom­ból a nagylelkű adakozó polgárok úgy a kerületi elöljáróság, mint az I. Kér. Ált. Közjótékonysági Egye­sület mélyen átérzett őszinte köszö­netének a nyilvánítását. A kerületi elüijáróság a gyűjtési akciót foly­tatja és ezen az utón is kéri a ke­rület érdemes polgárait, akik a ne­mes célra még nem adakoztak, hogy jótékony adományaikat az említett célra az I. kér. elöljáróság­nál kegyeskedjenek leadni. Nemcsak a hatóság, hanem az arra ráutalt polgárság ezreinek a hálája kiséri jótékonyságukat. A kerületi elöljá­róság ebből az alkalomból felkéri az adakozókat, legyenek szivesek mint váratlan vendégek, az I. kér. Ált. Közjótékonysági Egyesület kony­háiba elfáradni, különösen az étkez­tetés idején, hogy saját maguk is meggyőződést szerezzenek arról, hogy az egyesület mintaszerű mű­ködésével rászolgált a támogatásra. A nagy sikerrel folyó akció Badál Ede elöljáró helyes szociális érzé­séből indult meg és pártokon felül állva gyűjtötte egybe az I. kerület jó sziveinek társadalmát. (R. S.) Ünnepi megnyitást rendezett uj helyiségében az I. Kér. Iparosok és Kereskedők Köre“ jól sikerült társasvacsorával kapcsolatosan. A Csaba-utca 1. szám alatt, illetve az Anna-udvarnak ide néző részén, a Pozsony-vendéglő folytatása gya­nánt, kettéosztható nagy terem egye­lőre a Kör helyisége, mely szükség esetén bővíthető. A vendégeket né­hány meleg szóval Ravasz László elnök üdvözölte, dr. Rátkay Alfonz a Kör ügyésze pedig a diszelnököt Ziegler Gézát, a megjelent diszta- gokat és a II. Kér. Iparoskor kép­viseletében megjelent elnökséget üdvözölte, mire Ziegler építész, a ház tulajdonosa mondott tartalmas beszéd kíséretében köszönetét. Fa- bény Sándor az ügyv. elnök a Kör hivatását méltatta« mire Becsey An­tal mondott hatalmas beszédet a közeljövő gazdasági feladatairól. Be­széde végén külön méltatta a Ha­dai Napló hivatását és elismerő szó­val méltatta a lap eddigi működé­sét. A lelkes elismeréssel fogadott beszéd után Németh József a II. Kér. Iparoskor ügyv. elnöke adott figyelemre méltó tanácsokat az uj egyesületnek, melyekhez patriárcha- lis modorában Tóth András disz- elnök mint a II. Kér. Iparoskor megalapítója fűzte a maga tapasz­talait. Majd Szávay Gyula emelke­dett szólásra és szétszórta az ő poéta lelke szép virágait, zajos és lelkes ünneplésben részesülve. Utána Zwillinger Miksa tolmácsolta a bu­dai villanyszerelők és műszerészek üdvözletét. Viraág Béla a közelgő I községi választásokat ajánlotta a ■ Kör figyelmébe, Merényi Richard | pedig az iparosság összetartására \ emelte poharát. A sikerült estét I .Kollár Lajos szép magyaros beszéde fejezte be. Scala Mozgó. Április 16-17-én A kis ; csibész Jackie Coogan, április 18-19-én j 7 évig nem lesz szerencsém Max Linderrel | és Az a huncut Bessie Ossi Oswaldával, 1 20-21-én Letört bimbók Lilian Gish-sel. A Várba költözik véglegesen P. Zadravecz 1 István tábori püspök, aki a püspöki reziden­cia számára megvásárolta 12 és fél millió koronáért Szluha Dénes házát: I., Fortuna- utca 15 szám alatt. 1200 mesterinas tartott husvétkor lelki- gyakorlatot a Szent Anna templomban, I ahol a gyónást és áldozást 20 lelkész végezte. Husvét vasárnapján a nagymisén az Acélhang dalárda énekelt ott Noseda Károly karnagy vezetésével. Az egyház- község nagy pompával vett részt a kör­meneten, amit fényes katonai diszszázad és zenekar tett impozánssá. Sok aranyat nyel el az Arany­hegyi árok, melynek további sza­bályozási munkáit, a lókórháztól a Bécsi útig most kezdik el. A fő­város ezt a munkát házilag készíti és körülbelül hét millió korona költségbe kerül. A fenti szakasz szabályozásának végrehajtása azért fontos, mert csak ez biztosítja a hegyi vizek rendszeres, zavartalan levezetését és az óbudai uj temető víztelenítését. A hernyók és más kártékony bogarak, rovarok és férgek irtását elrendelik az elöljáróságok. Április hó végéig minden tulajdonos köteles fáit, bokrait ezektől megtisztítani, mert aki elmulasztja bírságot is fizet és az elöljáróság az ő költségén irtatja ki ezeket a kártékony élősdieket. Nagy kulturünnepnek készül az óbudai leányok Petőfi-matinéja, me­lyet április hó 22-én d. e. fél 11 órakor rendez a III. kér. Tanuló­utcai „Ifjúsági leány egyesület“ a a Dalkoszoru-Dalfüzér egyesült da­lárda közreműködésével a Kisfaludy- szinházban, — saját utazási és könyvtári alapja javára. Ez az óbu­dai leányegyesület első nagyobb- szabású megmozdulása és a IÍI-ik kerület rendkívül nagy érdeklő­déssel kiséri ezt a készülődést. Az ér­dekes műsor nagyrészét a jóhirü és jól fegyelmezett Dalkoszoru-Dal­füzér dalárda tölti be kiváló kar­nagyának Zöld Károlynak vezeté­sével és szép kompozíciójával. A műsoron szerepelnek: Halmschla- ger Anuus, Kónya Ilonka, Wasch- ler Liliké, Skultéty Cili és Brichta Olga. A megnyitó ünnepi beszédet Viraág Béla szerkesztő mondja. Színre kerülnek : Bolond Istók és A javíthatatlanok cimü jelenetek, ame­lyekben szerepelnek: Brichta Olga, Széles Antal, Vastag Médi, Wéber Mici, Burmeister Annus, Burmeister Mici és Halmschlager Rózsi. Köz- bül a leánykar énekel Petőfi-dalo- kat. — Belépőjegyek a színháznál nem kaphatók csak előzetesen III. Korona-tér 1. sz., a tagoknál és dalároknál. Jegyek ára 100—400 koronáig. A színházat szívességből engedte át az igazgatóság. Minden irányban szívesen szolgál felvilágo­sítással az ünnep főrendezője : Tóth Ferenc. A legtöbb budai fotbalcsapat a III, osz­tályban van, mégpedig ,az ÓTE (Óbudai Torna Egylet), ÓTK (Óbudai, Testedzők Köre), Kelenföld, a PATÓ (pénzintézeti) a Stobbe csoportban; az OSC (Óbudai Sport Club), a. Vérhalom, I. kér. Sport Club és a Budai Sport Club (BSC) a Kárpáti csoportba tartozik. Ennél alacso­nyabb rangú az előkészítő csapat, melybe alll. kér. Munkás Sport Egylet (EMESE) tartozik. A bajnoki csapatok legvégéu álL a Ligabajnokság, mely az első lépcsőfoka a szervezetten dolgozó fotbalCsapatoknak Ide a Farkasréti Atlétikai Fotball Club (FAFC), a Tabáni Sport Club (TSC) tartozik. Orvosi hir. Dr. v. Bodnár István egy. orvos, fogorvos külföldi tanulmány útjáról visszaérkezve, rendelését újra megkezdte. (I., Krisztina-körut 115.) E rzsébet falvának nevez­ték az Árpádházi királyok ide­jében a Gellérthegy déli alján elterülő települést, ahol a szent királyleány tiszteletére emelt templom közvetlenül a forrás köze­lében volt. A legutóbbi építkezés alkalmával kiásott román stilusn faragott kövek ennek a templomnak a maradványai lehetnek. S itt volt a Johanitták fürdővel kapcsolatos ispotálya (leproseriuma) ahol szent \ Erzsébet, aki maga ugyan soha \ sem fürdőit, de itt gyógyította és für dette abélpoklosokat (leprásokat). Erről emlékszik meg a Margit le­genda, amikor „Szent Erzsébet asszony ispitályáról a Szent Gellért hegye alatt“ beszél. Tehát a forrás volt az a központ, mely az emberek nagyobb tömegét tömöritette, az első idegen-forgalmat itt megindí­totta és ezzel a települést kikény- szeritette. Később a forrás jelentő­sége mindjobban emelkedik és 1536-ban Oláh Miklós Magyarország hercegprímása Brüsszelben meg­jelent munkájában mint hires für­dőről emlékszik meg róla, mely a Szent Gellérthegy lábánál, a Duna- parttól alig 20 lépésnyire fakadó csodáshatásu forrásokból áll a „kiütéses és sorvadásos betegek gyógyítására“. A török időkből számtalan leírás tanúskodik a budai fürdők fejlett kultuszáról. A Gellért- fürdő ebben az időben szépség tekintetében aránytalanul vissza­maradt a többi díszes fürdőpalota mögött, de valamennyi kútfő meg­egyezik abban, hogy forrásvizének csodás gyógyitóerejéről valóságos legendakor keletkezett. Budavár visszafoglalása után a rombadőlt fürdő I. Lipót udvari orvosáé Illmer Frigyesé lett, akinek halála után örökébe Buda városa lépett és 1809-ig tartotta fenn tulajdonjogát. A fürdő ekkor nyilvános árlejtés utján a Sagits család birtokába ’jutott. Ennek egyik leszármazottja Zsófia és férje Koischer Szilárd ügyvéd nagyszerű terveket dolgoz­tattak ki 1832-ben a fürdő díszesebbé tételére, amit József főherceg« . mint a szépitési bizottmány elnöke j is erősen pártfogolt. Ezek a tervek j azonban csak részben valósultak j meg. A nyolcvanas években a közős fürdő még fennállott és a fürdődij 6 krajcár volt, mig a különfürdők- nél 20—45 kr. és a vendégszoba ára 80 kr. és 1 forint 50 kr. között volt. A fürdő közvetlen közelében épült egy katonai kórház „Blocks bad Lazareth“ néven, ahol 100 köz­legény és 12 tiszt nyert gyógyulást. A Ferenc József hid megépítése alkalmával (1894) a régi fürdő­épületet, mely a hid tengelyébe esett, az állam kisajátította és lebon­totta. Az itt végrehajtott szabályo­zási munkák következtében a for­rásmedence mélyen az úttest alá került és az értékes forrásvíz csaknem negyedszázadig felhasz­nálatlanul ömlött a Dunába. Az államkincstártól 1902-ben a főváros visszaszerezte a forrásokat és a fürdő területét 1.050.795 koronáért. Majd a törvényhozás 1908-ban a 48. t.-cikkben felhatalmazta a mi­nisztériumot ennek az összegnek visszatéritésére, ha a főváros 1912 év végéig a Sáros fürdőt, 1915 év végéig a Rudas fürdőt korszerűen felépiti, újjáépíti. A főváros a terv- pályázatot ki is irta és az építés költségének előirányzatát már elő­zőleg 1903-ban egy millió hatszáz- hatvanezer koronában állapították meg. A tervek folyton bővültek, a költségek pedig emelkedtek és a sajtóban, a főváros közgyűlésén és a parlamentben is az építkezéssel kapcsolatban botrányokról beszéltek. A kitűzött határidő 1912 év vége nem volt betartható és as építkezés sok válság után 1918 év őszén fejeződött be, amikor ennek költ­sége a háborús többletkiadásokkal együtt kerek húsz millió koronára rúgott, de ezzel elértük azt, hogy a külföldön is elismert és legelső sorba helyezett gyógypalota áll a régi Sáros fürdő — egykor lepro- serium helyén. KÁVÉ U3DORSÖG “Batthyány kávé" habbal, árkülönbség nélkül. Elsőrendű a kávé s minden étel és ital a Battfi\?dn\? kdvéhdzban 11., Fő-utca, Batthyány-tér sarok Balog Karcsi király muzsikál Hoireéd illatszertdr IRESHYILTII., Batthyány-u. 13. Tellies testvérek Férfi öltönyök 1 mérték után készülnek 4000 koronáért ■ ■ ’■ i úri szabóságnál, II, Ostrom-u. 31. | sz., félem. 8., ahol mindennemű i fordítások, műtömések, a leg- | jutányosabb árban vállaltatnak. 1 IESTfl SZHRflTORimn fizikoterápiás, diétás, diagnosztikai gyógyintézet, klimatikus hely. Röntgen. Oizgyógyintézet bejárói! részire is. BUDAPEST, I. kér., Déli vasút mellett. Rdtb György-atca 5. Telelőn: 113—87. 5

Next

/
Thumbnails
Contents