Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-03-25 / 774. szám
XX. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tárHirdetések ára: Egy hasáb széles, egv milliméter 1923. sadalom, művészet és sport terén szolgáló ujság. Feleiős szerkesztő: magas sor, egyszeri közlésénél 25 korona. 20 mm. magas hirdetés 5Q0 K. Nyilttér sora 200 korona. Szöveg után 150, szöveg között 300 korona. — évfolyam. Előfizetése ' egy évre 1000 kor., félévre 500 kor. Egy szám 20 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIRAÁG BÉLA. március 25-én. 774. szám. L, Bors-utca 24. Telefon : 129—ÖÖ. ! ■ A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. És mégis mozog a budai föld. Lassan mozdult, de megmozdult. Ez nem futóhomok, mint odaát Pesten, amely úgy indul, ahogy a szél fuj, hanem becsületes termőföld, amelyet csak katasztrófák tudnak megmozgatni. Ugaron pihent, nem volt, aki szántsa, aki megművelje. Most megmozdult magától, mert minden magyar földnek meg kell mozdulnia. Veszély idején erőre kél ez a föld és belső melege c ódákat művel. Egyszer Ugrón Gábor hivía segítségül az ötven éve eltemetett honvédeket és Vizaknán megnyílt a honvédek sirja és az akna sósvizébe temetett honvédeket teljes épségben vetette fol- szinre. Most Petőfit hívjuk és maga helyett az újból ébredő magyar kultúrát küldi. A kiválasztott magyar nép legékesebb fegyverét. Ezzel védd magad ! Budán a védekezés nem az önzés töríeiése. Platthy György mondotta büszke magyarsággal a Szabadpolgárok ünnepén: — A haza nem részvénytársaság! Ezen nem szabad nyerészkedni, ebből nem lehet kilépni, ha bajban van ! Budai testvérek, budai polgárok! most fogjunk össze, amikor idebent és a végeken egyaránt fellobbant a honszeretet tüze a szivünkben. Most kezd élni Buda és a lágymányosi rétektől föl a Csillaghegyig, Árpád apánk sírjáig fogjunk bátran kezet. Segítsük egymást abban a munkában, amely erős, hazafias elhatározásokból merit. Bontsa ki lobogóját minden hivatott vezér, mert minden utunk, minden törekvésünk oda vezet, ahol az orvul Ie- teritett nemzet ismét talpra áll! Nincs Budának ma oly kicsiny köre, társasága, egyesülete, ahol nem mozdult volna meg a nemzeti művelődés uj életet kereső vágya. Mindenhol erős a munka. Itt, a magyar dalt művelik, hogy külföldi mérkőzésen szerezzenek babért a magyarnak, — ott, izmosul a férfi erő, hogy a bátrak versenyéről hozzon pálmát, — mások uj hajlékot emelnek a nemzeti művészetnek, — és ismét mások a műhely mesterségét avatják művészetté. Nem, nem ! Itt nincs csüggedés. Itt szembe nézünk annak a romlás- ; nak is, mely idegenből orvul tör j a vagyonúnkra, — mely a drágaság í hurokkötelével fojtogat. Mi lemon- i dunk mindenről, hogy visszaszerez- í zűnk mindent utódainknak. Mi a saját nyomorunkkal váltjuk meg az j unokáink nyomorát. Szívesen le- : szünk a nemzet rabjaivá, hogy ők szabadok lehessenek. Az összedőlt haza mestergerendája a vállairikaí töri, de mi kitartunk, ha görnyedve is, amig fölépül a gerendát tartó fal. Mind a tíz parancsolatot megszegte velünk szemben a gaz világ, de mi valljuk, s a hagy Isten látja ezt s a magyarok Istene velünk van. Most már csak egy parancsolatot ismerünk : Rendületlenül légy magyar és szenvedj a hazádért, hogy örök- életü legyen I Ä budai állandó színház ügyében összehívott értekezleten, mely vasárnap délben volt a Polgári Kaszinó Kriszíinatéri nagytermében, 27 egyesület képviseltette magát. Az értekezletet dr. Morvay Győző nyitotta meg, a színház ügyét referálta Viraág Béla és beterjesztette a határozati javaslatot, melyet az előzetes tárgyalások alapján szerkesztett a kiküldött bizottság. A javaslathoz hozzá szóltak: Szávay Gyula, Hennyey Vilmos, Sebestyén Géza és Czakó Pál budai színigazgatók, dr. Elek Mór bizottsági tag, aki időnek előtte azt akarta bevétetni a határozati javaslatba, hogy e színházat internacionális tőkével kell felépíteni és ide kell szerződtetni az emigrált színészeket és színpadi írókat, Gecső Jenő mérnök, Hódy Lajos, dr. Baranski Gyula és Neuschloss Kornél. ■ Az élénk vita után, mely a kérdést minden oldalról megvilágította Eeterdy Sándor titkár terjesztette elő indítványát a további munkarendre. Az értekezlet elfogadta némi stiláris módosítással a következő határozati javaslatot: Buda polgársága kulturigényeinek méltó kielégítése érdekében szükségesnek tartja a várszínház és a Horvat-kertben álló fővárosi nyári színház ez év szeptember havában lejáró bérleti szerződéseinek megújítása alkalmával e két színháznak modern átépítését, a nyári színháznak ily módon fiitheiövé és télen át is használhatóvá tételét, az óbudai Kisfaludy-szinház nézőterének kellő megnagyobbitását. A gyakorlati kivitel érdékében célszerűnek vélné a magán töke és magánvállalkozás bevonását, a három színháznak egy vezetőség kezébe való összpontosítását, ami a nemzeti színház régebbi rendszer szerint, mindent műfaj művelő színtársulat szervezését és fen- tartását tenné lehetővé. Az értekezlet szükségesnek véli egy intéző bizottság kiküldését, egy memorandum megszerkesztését és az illetékes hatóságokhoz való beterjesztését, annak pedig oly módon való sürgetését, hogy a szükséges építkezések még ez év őszén meginditassanak. Ezzel kapcsolatosan Peterdy Sáni dór indítványt tett az intéző bizottság tagjainak megválasztására és a következőket ajánlotta: A Hollós Mátyás Társaság elnökségén és tisztikarán kívül: Baranski Gyula dr., Barthos Andor dr., Be- csey Antal, Exner Kornél dr., Géczy István. Hennyey Vilmos dr., Kertész K. Róbert, Lampérth Géza, Lechner Jenő dr. Lobmayer Jenő tanácsnok, Mihályffy Károly, Pékár Gyula, Pintér Jenő dr. Píatthy György dr., Ripka Ferenc dr., Thomeé József, Vargha László műszaki főtanácsos, V Mnovich Géza dr. és Wünscher Frigyest. Az intéző bizottság e napokban tartja alakuló gyűlését. Elmaradásukat kimentették : Széchenyi Emil gróf, Nemes Antal dr. püspök, Píatthy György dr., Ripka Ferenc dr., Pintér Jenő dr., Stern József dr., Szilágyi Károly, Szigeti János, Czakó Elemér dr., Lendl Adolf dr,, Ungváry Sándor, Istók János, Szilágyi Miklós, Becsey Antal, Lohr József, Palóczy Antal és 3ene György. Az utolsó böjti est. A Budai Polgári Kaszinó s a vele egyesült Krisztinaváros1 Kaszinó e hó 15-én rendezte harmadik és utolsó böjti estéjét nagyszámú közönség előtt, amikor dr. Saly László szemi_ náriumi igazgató Péíőfiről és a márciusi eszmékről beszélt magas színvonalú előadásban. Méltóképpen egészítette ki azt a többi szereplő is;: Sobichardt Mária, aki „Mi a haza“ cinrü melodrámát adta elő nagy tetszéssel, Pataky Teréz kíséretében, Patalcy Margit székely irredenta dalokat énekelt, Odny Lehelné saját költeményét szavalta és Vertay Lajos, aki brilliáns hegedű játékával ragadta el a közönséget. Műsor után Wünscher Frigyes igazgató köszönte meg a közremi ködők szép szereplését és dr. Ripka Ferencné rendezőbizottsági elnök buzgolkodását. Az ötvenéves főváros jubileumát fényes ünnepség keretében ez év októberében rendezi a főváros szociálpolitikai ügyosztálya. Ebből az alkalomból a főváros tanácsa meg- iratja a három város történetét: Bibliographia Budapesiiensis címmel két kötetben összeállítják a három egyesitett város történetére vonatkozó valamennyi adatot, összegyűjtik az eredeti okmányokat és ismertetik Budapest történetéről a világirodalomban megjelent valamennyi munkát. A munka első részét, mely az 1473—1711. évek közötti időszakot öleli föl, Ballagi Aladár fogja megírni, a második kötetet pedig az 1711 — 1848. évekből Kremer Dezső könyvtárigazgató. A mű elkészitáse az irói tiszteletdijakkal együtt ötmillió koronába kerül és ezer példányban fog meg- . jelenni. A tanács Gárdonyi Albert 1 főlevéltárossal megiraíja az ötvenéves Budapest történetét is, Thirring Gusztáv statisztikai hivatali igazgató pedig a főváros statisztikáját készíti el. Az ötven év történelméről szóló munkát ezer, a statisztikát pedig kétezer példányban nyomtatják ki. E két mű szintén ötmillió koronába kerül. Törökök Petőfi ünnepe lesz husvét után a Gülbaba sírjánál, hogy ezzel is tanu- jelét adj i k a török-magyar barátságnak. A nagyszabású ünnepen az összes Magyarországon élő törökök küldötfségi- leg részt fognak venni és az összes irodalmi s tudomány egyesületet is meghívják. A testvériség jegyében Abdul Latif efendi, a mohamedánok magyarországi főpapja fogja méltatni a költőt. Báró babarczi Schwartzer Ottó dr. éveken át tartó pereskedés után bocsánatot kért dr. Komlós Jenőtől a Schwartzer szanatórium vezér- igazgatójától, aki ellen — saját állítása szerint — „komunista érzelmű, rosszindulatú egyének hamis és alaptalan vádaskodásai“ alapján emelt vádat a bíróságok előtt egy Topich József nevű, szanatóriumi volt alkalmazottjával együtt. Kijelentette Schwartzer báró, hogy a Nemzeti Újság, Virradat és a Uj Nemzedék közöli nyilatkozatai és infor- mátiói alaptalanok, ezért bocsánatot kér és azt is kéri, hogy dr Komlós Jenő fogadja el e kijelentését elégtételül és ne tegyen ellene az alaptalannak bizonyult vádaskodásért megtorló lépéseket. Ezt Schwartzer báró már azért is jónak látta megtenni, mert sem az ügyészség és főügyészség, sem a büntetőtörvény- szék nem vállalta az általa és Topich által tett e följelentések alapján a vádemelést. — Ez is bizonyítja, hogy a sajtó miképen kerül ferde helyzetekbe, amikor oly társadalmi állású egyének mint babarczi Schwartzer Ottó báró nyilatkozataiban föltétlenül megbízik és csak utólag derül ki, hogy azokért bocsánatot kellett kérnie a nyilatkozónak. Életveszélyes volt már az újlaki róm. kath. templom és környéke a tető és homlokzatrészek lehullása következtében. A főváros tanácsa a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében ezt a sürgős javítási munkát egy millió koronáért elvégeztette. f«agy ünnep keretében ünnepelte március 15-ikének évfordulóját a Szabad Polgári Kör, ahol a nagyszámban megjelent vendégeket Szigeti János ügyv. elnök fogadta. Az áldomásképen rendezett társasvacsora során dr. Píatthy György elnök, nemz. képviselő méltatta a márciusi napok jelentőségét, melyek a változott időkkel változtak. Szent neki is a testvériség^ egyenlőség és szabadság hármas jelszava, de most ezt uj három jelszóval kell helyettesítenünk: — Istenfélelem, honszeretet és fegyelem, mert a fegyelem, — mely egy gondolatban egy célért össze tudja forrasztani a
