Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-03-11 / 772. szám

XX.

évfolyam. 772. szám.

Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és snort terén szolgáló újság. Előfizetése ' egy évre IC. kor., félévre 500 kor. Egy szám 20 kor. Szeri sztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. eleion: 129—96.

Felelős szerkesztő:

V1RAÁG BÉLA.

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 25 korona. 20 mm. magas hirdetés 500 K. Nyilttér sora 200 korona. Szöveg után 150, szöveg között 300 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

1923.

március

11-én.

megtakarítható

milliárdokról mondott hatalmas beszédet Becsey Antal a város közgyűlésén, amikor a költségvetést tárgyalták és a többi városházi politikustól eltérően, egyúttal kifejtette azt is, hogy ezt a megtakarítást mi módon eszközölhetné a város. Sőt, ha nem képes ezt a saját erejéből keresztül vinni, felajánlotta Becsey, hogy az Amerikában szerzett gazdasági összeköttetései révén ezt amerikai tőkével meg is csinálja.

Becsey Antal soha egy felesleges szót sem szokott kiejteni, sőt ha valamely dolgában még nincs pozitív eredmény, akkor egyáltalán nem beszél róla s igy az ő kijelentésében nem volt joga senkinek kételkedni s a közgyűlés az indítványát vita nélkül elfogadta. Lehet, hogy a közgyűlés túlnyomó része nem is tudta, tulajdonképen miről is van szó, mert a városház politikusai néhány görbe orrnál alig látnak tovább.

Becsey Antal elsősorban azt ajánlotta, hogy a székesfőváros néhány- száz millióval kapcsolódjék bele az Alföldön szükséges próbafúrások munkálataiba, ahol 10-12 fúró garnitúrával kellene kutatni a földgáz után.

Ezenkívül pedig a négy nagy üzem; gáz, villany, viz és közúti vasút számára ne külön-kölön keressünk szenet és termeljünk villamosságot, hanem a helyszínen, a szénbányákban termeljük, ami 2 milliárd megtakarítást jelentene. Az ott nyert mellékterményekből ismét 2 milliárd jövedelmet szerezhetne a város s igy külföldi tartozásainak kamatait ebből törleszthetné. De megtakarítanak rengeteg szenet az ipari üzemek számára s ami a fő, nem kellene külföldről hozni be szenet, ami viszont a valutánkat javítaná.

Ennek a 3-4 milliárdnak megtakarításához 14-15 milliárd befektetésre van szükség, amit csak külföldön lehetne megszerezni. Ezelőtt másfél esztendővel még a leg- szkeptikusabban itéltemeg ő isakül- földi kölcsönök lehetőségét, különösen amerikai vonatkozásban, ma azonban minden oka és joga megvan annak a kijelentésére, hogy ilyen lehetőségekkel számolhatunk. j Nincs hét, hogy ne kapna sürgető | leveleket, értékes ajánlatokat két év j előtti amerikai tanulmányútja ered- | ményeképen azzal a biztatással, j hogy tessék megmozdulni és ame- | rikai termelési hitel iránt lépéseket \ tenni. Mert ma az amerikai pénz- | ügyi viszonyok, úgy alakultak, hogy j bizonyos tőkék elhelyezkedést ke- ? resnek Amerika határán kívül is. I

Ezek a szempontok a közgyűlés í

mértékben a főváros mellé állott és annak kívánságát jogosnak Ítéli. — Ebben a memorandumban egyúttal a Közmunkatanács rámutat a Vérmező mai sivárságára, elmaradottságára és jövőbeli rendeltetésére : a városrendezés, fejlesztés, közegészség, kultúra és esztétika követelményeinek biztositására. Javasolja, hogy lemondva a Vérmező parcellázásának és beépítésének tervéről, a terület megfelelően par- kiroztassék, részben gyepesittessék, hogy a nagyközönségnek kényelmes sétahelyül és üdülőhelyül szolgáljon, a gyepes részen pedig gyermekjátszóhely legyen. Egy részét a területnek kertészeti kiképzéssel arra is alkalmassá kell tenni, hogy ott a szabadban gyülekezések, felvonulások, különféle ünnepségek is legyenek tarthatók. Egykét épületet, elsősorban múzeumot is említ a Közmunkatanács memoranduma, ami azt jelenti, hogy a kultnszminisztérium által tervezett Lendl-féle természetrajzi muzeum számára itt kell helyet biztosítani.

A számcníartoít Ígéretek között egyik legrégibb és legfontosabb az óbudai főváros i ók-könyvtár felállítása. Néha-néha megjelenik egy híradás: no most!... már ényleg ... de a biztató kulturális fénysugár újra kilobban, mint egy ócska mécs, pedig különösen az elszegényedett közép- osztálynak lenne e könyvtár felállítása nagyon fontos. Ez a kultúra után nagyon só- várgó osztály a háború és a forradalmak alatt mindenét elvesztette, csak egy jóbarátja maradt a könyv; hozzámenekülhet, hogy elfelejtse a kétségbeejtő jelent. Mivel pedig a könyv ára is megfizethetetlenné vált, a kölcsönkönyvtárak népszerűbbek lettek, mint valaha. Gombamódra szapo* rodtak el a főváros területén és nagy köl- csöndijakat kérnek közönséges fércművek olvasásáért. Ezzel a lélek mérgezés korszaka nyilt meg, amit ellensúlyozni csak a jól megválogatott fővárosi könyvtár tudna^

Rendet kell teremteni a főváros közlekedésében, sürgette Platthy György a főváros közigazgatási bizottságának ülésén. A beígért közlekedésügyi rendőrség működését még mindig nem vesszük észre és a rendőrség teljesen közömbös magatartása közben a legnagyobb rendetlenségek fordnlhatnak elő, mert teljesen közömbösen nézik a villamos-alkalmazottak viselkedését. Kétségtelenül fontos a hatásköri összeütközések kerülése, de meg lehetne találni a megoldást ott, hogy a kalauz felhívására vennének részt a rend helyreállításában vagy megvédésében. A rendőrszemélyzet ingyen utazásának terhét a polgárság pótolta a felemelt tarifa révén vagy más közszolgáltatásokban, elvárhatja tehát, hogy a szükséges rend védelmében a rendőrség közreműködjék. Ma már annyi kocsi jár, hogy valami rendet meg lehet teí kötelességévé teszik, hogy a városi | nagyüzemek problémáit ne aprózza

• | fel úgy, hogy minden üzem a maga )

■ > külön ambíciójától fütve foglalkoz- \ : ) zék a generális kérdésekkel. A fő- í

• ; városi nagyüzemeket csakis egysé■ l ges keretben és egységes közgaz- \ I dasági koncepcióban szabad és kell <j | kezelni.

IUgy tudjuk, hogy Becsey sza- i vára rövid időn belül 25 millió dől- \ lár állana rendelkezésre, amely \ összeggel a város minden tartozá- ' sát konvertálni lehet.

Ehhez még csak azt akarom hozzá fűzni, hogy a sokszor le- j kicsinyeit, állandóan félreértett gaz- j daságpoliiikai párt gyakorlati érvényesülését igy értelmezi Becsey Antal és Buda gongolkodó polgárságának mindezt nagyon jól kell rm. gfontolnia.

Viraág Béla.

Az állandó színház ügyében meg- ) indított akciót a Hollós Mátyás Tár- j saság választmánya márc. 5-én a j megfelelő irányba terelte Az ülé- f sen dr. Morvay Győző főigazgató \ elnöklésével jelen voltak a budai , művész-, szak- és polgári társada- f lom kitűnőségei, közöttük a múlt ülés résztvevőin kívül Baránski ! Gyula, Hennyey Vilmos, Jauernik jj Nándor, Lampérth Géza, dr. Lechner | Jenő, Palóczy Antal, Szávay Gyula, \ Vágó István stb. Elmaradásukat j kimentették: Becsey Antal, dr. Exner í Kornél, Kertész K. Róbert, Nemes ) Antal püspök, dr. Ripka Ferenc. A jj naggyülés elé terjesztendő határo- 1 zati javaslatot a kiküldött hármas jj bizottság (Medgyasszay, Czakó, Vi- a raág) a mai helyzet, az aktualitás j és a megoldás szempontjából fel- \ dolgozta és azt Viraág Béla elő- j adó a válaszmány elé terjesztette, j A határozati javaslat stiláris meg- \ szövegezéséhez hozzászólt Peterdy g Sándor, Szávay Gyula, Massány j Ernő, Baránski Gyula, Czakó Pál, f Géczy István és az általuk ajánlott 1 módosításokat a választmány elfő- [ gadta. Egyúttal elhatározta a társaság, hogy márc. 18-án d. e. 11 ] órára hívja össze a naggyülést a ' Budai Polgári Kaszinó helyiségébe j (I. Krisztina-tér 1.) és gyűlésien- j dező bizottságot küldött ki Mas- j S sány Ernő, Peterdy Sándor és ,

| Réw Sándor személyében. A vá- f

Ílasztmány megállapította a meghi- j vandók névsorát: a mágnásvilág, 5 jj a budai képviselők, főv. bizottsági *

| tagok, elöljáróságok, hivatalos' tes- J j tületek, nagy vállalkozások és eze- {

| ken kívül hatvan számot tevő egye- i sületnek az akcióba való megfelelő j I bekapcsolását. Hódy Lajos a szin- ü ház-üggyel kapcsolatban külön in- j \ ditványt jelentett be, mely szintén erős vita tárgyát képezte. Nagyjelentőségű változás ebben az uj tervben, kogy „Hollós Mátyás színházépítő részvénytársaság“ alakuljon ötszázezer darab egyezer koronás részvény kibocsátásával, ami félmilliárd tőkét jelentene ; a székesfővárostól ingyen telket kérjen a társaság, még pedig a Horváth- kertben, a szabályozási vonalba nem eső területen és „Hollós Mátyás Színház“ néven az állandó színház mielőbb megépüljön, mely | az irodalmi színvonalon álló müfa- j jók bemutatását tűzné ki célul, i Többek hozzászólása szerint a tőke j nehezen szerezhető meg ilyen kul- j turális részvénytársaság céljára, bár j a tervet a választmány felszínen kívánja tartani, mint olyant, mely leginkább felelne meg a nemzeti kul- < túra szempontjából.

Petőfi ünnepek. Nagysikerű ünnepet rendezett a nagy költő centenáriuma alkalmából a III. kér. községi polgári fiúiskola márc. 4-én délelőtt. Lelket megindító, ha- j tásos beszédet mondott Nagy Pál igazgató, j az ünnep lankadatlan buzgalmu rendezője. s Petőfi életét kiváló beállításban, vers be- j tétekkel, — amit az iskolai növendékek ; szavaltak meglepő készséggel — Borján ] Lajos tanár mutatta be. Mesteri szavalat- j tál működött közre Kovács F. tanár és j Révhegyi M- tanárnő. Az énekkar briliáns j szereplése Zöld Károly tanár érdeme, amit ; a nagyszámú közönség méltóképen hono- j rált is tetszés nyilvánításával. A kitűnő ve- j zetés alatt álló iskola elsőrendű kulíur for- i rássá lesz ilyen kezdeményezés után a 1 III. kerületben. — A Czakó-utcai elemi is- j kola ugyancsak márc. 4-én délután ren- j dezte nagyhatású ünnepét Petőfi szellemé- s nek megismertetésére. A mély érzést ki- j váltó ünnepi beszédet Moussong Géza kir. j tanácsos, igazgató mondotta. Az Ízlésesen i megválogatott műsoron szerepelt az ifjú- j sági énekkar kiváló gondosságu éneke j Calligaris Ferenc tanító vezetésével, Klei- 1 necke Hilda, Pimperl Paula, Höfle Mátyás, j a Tabáni Énekkar Női Kara és a Kerenyi j Irén tanítónő rendezésében lejátszott Pe- j tőfi színjáték — melyet a magasabb ősz- j tályu növendékek adtak elő kedves köz- j vétlenséggel és nagy tudással. Önkéntes i adományokban nagy összeg jntott az ifjú- | sági könyvtár alapjának.

Újra kísért a Stadionnak a Vér- | mezőn való elhelyezése. A honvé- ; delmi minisztérium (amelyik a fő- < várossal vetekszik a 23 és fél hol- ! das terület tulajdonjogáért) indított j ebben az irányban mozgalmat, I amely ellen a főváros és a Köz- I munkatanács is a leghaíározoítab- I ban tiltakozik, a „Budai Napló“ j nyolc év előtti álláspontjára helyez- \ kedve, hogy a Stadion (sporttelep) j elhelyezése a Római fürdő melletti I nagy síkságon a legalkalmasabb, j Időközben a miniszterelnökség a fő- i város kérését, amely a Vérmezőnek j a főváros tulajdonába való átenge- i dését kéri, ieküldte a Közmunka- j tanácshoz, amely a legteljesebb !