Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-02-25 / 770. szám
BUDAI NAPLÓ 3 A hajóhidról írott megemlékezéseinket egy régi könyvben búvárkodó olvasónk a következőkkel bővíti ki: Brown Eduárd a londoni orvosi kollégium elnöke, aki még a tőrök időkben látta Budavárát, ■de útleírása csak 1673-ban jelent meg az európai főnyelveken, a re- pülőhidról, mely akkor a mai Deák Ferenc-utca irányában volt, azt írja, hogy „ilyen szép hajóhidat még sehol sem láttam _s ha ismernék nyugaton az e fajta hidakat, bizony a roueni és grenoblei hidakat nem bámulnák annyira“. Tol- lius Jakab utrechti egyetemi tanár pedig, aki a bölcsek kövének megtalálása végett Európa bányáit tanulmányozta 1687-ben utbaejtette Budát, ahol az ostrom által földig lerombolt városban nem kapott szállást és kénytelen volt Pesten hálni. Három nap alatt megtekintette a nevezetességeket. Ő említette, hogy az uj hajóhidat Gőssin- ger császári kapitány építette, öt- venhéí hajóból állott és tízezer láb hosszú volt. A Szabadpolgári Kör rendkívül sikerült Petőfi-ünnepet rendezett e hó 15-én, amelyen Szigeti János tartalmas megnyitó beszéde után Császár Elemér dr. mondott rendkívül érdekes tanulmányt Petőfi költészetéről és annak magyarázóiról. Szobihand Mária gyönyörűen szavalta Petőfi néhány költeményét és az ünnepet aláfestette a Budai Dalárda hazafias szép dalaival. A szépen sikerült ünnepet társasvacsora követte, amelyen Platthy György mondott nagyhatású beszédet. Gyász. Nagy Jánosné, szül. Kertész Ilona, Nagy János Szilágyi-téri közbecsülésben átló füszerkereskedő neje f. hó 14-én hosszú, kinos szenvedés után elhunyt. Nagy részvét mellett temették a farkasréti temető halottas házából. Férje és két gyermeke siratja. A jó kávé reánk keleti népekre mégis csak nagy hatással van, amit legjobban bizonyít a Batthyány kávéház hirtelen fellendülése, ahol ma már kedves női társaságok találkoznak és szálló igévé lett a Batthyány-kávé „különlegesség“ ami különben nem is különlegesség, hanem a régi jó időkre emlékeztető pompás kávé megtoldva finom habbal. Sokan tesznek szívesen nagyobb sétát, hogy jó kávéhoz jussanak s ennek a kávénak — csodálatos módon — hire terjedt odaát Pesten is, mint a háború alatt Wipnernek. A kellemesen fütött kávéház, a kitűnő kávé, a figyelmes kiszolgálás, a csend, a nyugalom nagyon otthonossá tették ezt a helyiséget. Petőfi ünnepet rendezett február 19-én nagyon szép sikerrel a Csalogány-utcai tanitónő-képzl intézet. Az élőképekkel, szavalatokkal, zene- és énekszámokkal -élénkített műsorból kimagaslott Houchard Aranka lV-éves növendéknek tartalmas és magasszárnyalásu ünnepi beszéde és az ügyesen vezetett énekkarok pompás szereplése. Három egyfelvonásos bohózat került színre a Katii. Legény Egylet febr. 18-iki előadásán, fényes siker mellett. Az estét főtiszt. Mommer Gyula emelkedett, költői szépségekben gazdag beszéde nyitotta meg, mely után a szinészgárda leg- kiválóbbjai : S. Hardek Lonci, Zeidler Mici, Bak Juci, Zeidler János, Grawáts Tivadar, Schmiderer (Soltay) Jenő, Trasnek Ferenc, Lieb Ferenc, Léhning László, Henézy Gyula, Lichtenstein Ferenc, Szalay Gyula, Straub Ágoston, Szőts Albert csillogtatták meg a közönség állandó tetszése mellett dicsérendő tehetségüketa SomodyPéá Nemzeti Szinházbeli tag által rendezett darabokban. A shimmy, a táncőrület e leg- izléstelenebb kihajtása miatt megbomlott az egyik óbudai keresztény. egyesülés tisztikarában az összhang. A kör választmányi határozata szerint igen helyesen kitiltották ezt a táncot. Ennek a határozatnak a legteljesebb érvényt akart szerezni a kör háznagya, azonban itt beleütközött az egyik alelnök egyéni akaratába, aki a legutóbbi jelmezestén mégis shim- myt kivánt huzatni a cigánnyal táncolás céljából. Az alelnöki és háznagyi parancs között vergődve bizonyára a cigány érezte magát a legkeservesebben, mert veszni látta a borravalót. A konzekvenciák levonása most van folyamatban s bizonyára a kettő közül az marad meg a tisztségben, akinek a választmányban nagyobb a pártja, bár a háznagy helyes eljárása vitán felül áll. A TÖRÖKÖK KIŰZÉSE után nagyon vegyes lakosság gyűlt Budára, melyet főképen az ingyen telek csábított. Az első lete- pülés nem is bír azért az állandóság jellegével, mert többnyire szegény emberek voltak az illetők, akik nem tudtak az ingyen telek adományozáshoz kötött feltételnek megfelelni: házat építeni, vagy ha felépítették, annyira eladósodtak, hogy rövid idő alatt adósság fejében elvették tőlük. Innen van, hogy a polgárosodás lassan indult meg kezdetben. A tőrök korban Buda öt részből állott: 1. várpalota, 2. várbeli város, 3. Víziváros, 4. tabáni külváros, 5. északi külváros, vagy fürdőváros (országút). Pest pedig mint különálló, de Budától függő külváros szerepelt. A várpalotában, illetve a mai királyi várban volt a hires Csonkatorony hihetetlenül vastag kőfallal — ez volt valamikor a leghíresebb börtön. A várbeli város, a tulajdon- képeni vár kevésben különbözött utcabeosztásban a maitól. A török időkben a pasa palotája a hadtestparancsnokság (Színház-utca) helyén állott és mellette volt a mecsetje (Várszínház). A főmecset Eski Dsámi (Mátyás templom) volt tiz pappal. Ezeken kívül még öt mecset volt a Várban és hat az alsó városban, melyek közül legnevezetesebb a szattyánkészitőké (vagy cserzővargáké) és az erszénykészi- tőké, akik a Rudasfürdő és a mai Várkert bazár között laktak és a legmagasabb ipart képviselték. Az ostrom után a két város kamarai igazgatás alá került, Wern- lein István kamarai inspektor alatt. Ennek első dolga volt megbízni Gössinger császári kapitányt a, két város közti uj hajóhíd felállításával. Az uj hid a váczi kapu melletti rondellától indult ki és a budai vár délkeleti bástyája irányában végződött és külön császári és királyi hidfelügyelősége volt. Budavárának felépítésében a társadalom nagy mértékben vett részt. XI. Incze pápa többizben nagyobb pénzösszeget küldött és számos más nagy értékű adomány is érkezett. De Budapest második megalapítója néven Széchenyi György prímást kell tisztelnünk, aki mint 93 éves aggastyán lett a magyat országi katolikusok feje s mint ilyen koronázta meg Józsefet királlyá Pozsonyban 1687-ben. Rengeteg adománya és alapítványa van és ezért kortársai a bőkezűség és gdakozás csodájának nevezték. A számtalan nagyértékü pesti adományai mellett a következő Budára vonatkozó jótettei ismeretesek : Budán a visszafoglalás után az akadémiát, a finö- S veidét (a mai kath. főgimnáziumot), \ s papnöveldét, a jezsuita kollegiu- I mot alapította 210 ezer frt.-tal. A j budai bástyák javítására 30 ezer írt. adott. A vár alatt Budán (mivel más három városban alapított kórházakat) itt akarta a negyediket felállítani — ott ahol az árva és koldus török gyermekek tartatnak. De mivel Lipót király a kórházat Pesten akarta — ebbe beleegyezett és Budán 20 ezer frt.-ért a kapu- czinus zárdát emeli. Még végrendeletében is 80 ezer frt. hagyományozott a budai vár javítására. A Buda iránti bőkezűségét a jezsuitáknak kiállított' alapítólevelében ő maga azzal okolja, hogy anyja a török bejövetele előtt Buda lakosa volt, ahonnan menekülni kellett, ő tehát Budát mintegy szülővárosának tekinti (tényleg a nógrádmegyei Szé- chenyben született) s ezért édesörömest adja a félmilliót megközelítő összeget. A jótékony főpap 105 éves korában hunyt el. Kultur estéket rendez a Budai Iparos és Kereskedő Ifjak Közművelődési Egyesülete I., Városmajor-utca 59. február 25-én és március 4-én, délután 5 órai kezdettel. Febr. 25-én dr. Lechner Jenő műegyetemi tanár, műépítész előadása „A budai fürdők történetéből“ előzi meg a „Királynőm meghalok érted !“ romantikus színmű előadását.Márc.4-én dr. Csánky Tibor orvos értekezik „A csecsemő-ápolásról,“ mely után zene, ének és táncszámok, továbbá: „A színésznő“ dráma 1 felvonásban és „Luxenburg grófja“ operette 1 felvonásban kerül színre. DIVATOS ESTÉLYI RUHÁK : II., Szász Károly-utca 4. szám II. 5. Margit-szalón. Emléknapok február havában: 1-én 1831 - ben indult meg a rendes gőzhajó-járat a Dunán, 1775-ben született Girard, a lenszövőgép feltalálója; 2-án 1276-ban kezdték a strassburgi münster építését: 3-áa 1914-ben kezdték a Lánchíd átalakító lebontását; 9-én 1789-ben született Gabels- berger J. gyorsíró; 10-én 1847-ben született Edison Tamás fizikus, 11-én 1654-ben halt meg Descartes R., a hires bölcsész; 12- én 1804-ben született Kant E. bölcsész ; 13- án 1571-ben halt meg Benvenuto Cellini,- 1900-ban indult meg a Budapest— fiumei telefon; 14-én 1809-ben született Batthyányi Lajos, az első magyar felelős minisztérium elnöke; 15-én 1899-ben kezd— > ték meg a Gellérthegyi fellegvár (citadella katonai leszerelését; 16-án 1897-ben adták át a közforgalomnak a Budapesti Központi Vásárcsarnokot; 18-án 1564-ben halt meg Michel Angelo festő, a Szent Péter templom építésze, ugyanebben az évben született Galileo Galilei csillagász; 19-én 1473-ban született Kopernikus N. csillagász ; 20-án 1844-ben született a magyar festők legnagyobbja, Munkácsy Mihály ; 22-én 1468- ban halt meg a könyvnyomtatás feltalálója, Guttenberg János; 24-én 1583-ban lépett életbe a ma is használatos Gergely naptár, 1815-ben halt meg a gőzhajó feltalálója, Fulton Róbert gépész; 28-án 1828-ban a Bodmer-féle első pesti közúti vasút megszűnt. A FOTOTECHNIKA legújabb vívmánya: | — a tökéletes ISOLA GLYMETOL-ELŐ- | HÍVÓ . | Régi házak, métervastagságu, bol- i tozatos ősi paloták még ma is nagyszámban vannak Budán, amiket az eljövendő építkezési fellendülés alkalmával meg is kellene menteni. Különösen érdekesek a Főu. 20., a Hunyadi János (Albrecht) ut 18., a Medve-u. 8., a Margit-körut 29-es számú házak, melvek hajdan gyönyörűséges, pazar gazdagságú paloták voltak. De a legtöbb az olyan ház, amelyet egyszerűbb igényű bürgerek épitettek maguknak a tizennyolcadik század táján. Van ott még egynéhány régi manzárd- tetős ház is, de csakugyan már csak egynéhány. A legérdekesebb a meglevők közt talán a Toldy Ferenc-utca 12. számú ház, melynek még most is megvannak a padláslakásai. Érdemes megállni előtte. A kapu nyílása fölött szembetűnik szokatlan dísze: egy nagybajuszos férfiember reliefképe. Érdekes még a Donáti-u. 12. és 14. sz., az Is- kola-u. 8. sz., a Corvin-tér 13. és 10. számit ház, melynek a tér felöli fülkéjében teljes nagyságú női alak áll, mögötte fogaskerék, kezében nagy golyó. A Szalag-utcai páros fülkében azonban a szobor már hiányzik. A királyi palota tervezője: Ybl Miklós építette a Budai Takarékpénztár épületét (az első épület Budapesten kőburkolattal) és a Margitsziget összes épületeit; Hasz- mann Alajos építette a darabont testőrség palotáját és 1886-ban a Győri-uti peda- gógiumot; a honvédelmi minisztériumot Kallina Mór építész tervezte; az uj pénzügyminisztériumot Fellner Sándor építette 1901 —1904-ben ; a ií. kér. kir. kath. főgimnáziumot Kolbenheyer Ferenc tervezte 1869-ben ; a főreáiiskoíát 1860-ban Petsnik reál isk. tanár; az Első Hazai Takarék- pénztár Fő-utcai házát Czigler Győző építette; Árkai Aladár a budai Vigadó és a Városmajor—Csaba-utcai Jézus szive templomának a tervezője; a Lukácsfürdő dunaparti frontján álló építkezésnek Ray Rezső a tervezője ; a nemrég elhunyt Petz Samu építette a Szilágyi Dezső-téri ref. templomot és a Várban levő Országos Levéltár palotáját; a miniszterelnökségi, volt Sándor báró palotát Pollák Mihály tervezte: az országos tébolydát pedig 1859—68-ig Zettl bécsi mérnök építette ; a Dunaparton álló báró Liptay palotát a korán elhunyt Unger tervezte; az Andrássy és a Lónyay palotát pedig Linzbauer építette; a Szent Gellért fürdőt: Hegedűs, Sebestyén építette. ELSŐRENDŰ TAVASZI szövetek érkeztek újabban Angliából a Szabó János férfiszabó cég részére, amelyekre felhívjuk az úri közönség figyelmét, mely különben is régi rendelője a Budán csak a legelőnyösebben ismert cégnek, melyet 1873-ban alapítottak. II., Fő-u. 42. Telefon: 158—82. Szemeteskocsi Budán.
