Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-12-24 / 795. szám

XX évfolyam. 795. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 16.000 kor., félévre 8000 kor. Egy szám 400 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 300 korona. 20 mm. magas hirdetés 5000 K. Nyilttér sora 4000 korona. Szöveg után 5000, szöveg között 6000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. december 24-én 9 á ■ TI» V r, KARÁCSONY! a te szent ünnepeden ihlesse meg szerény szavunk mindazokat, akiknek részük van a magyar nemzet vezetésében, akik vezérei e népnek, e városnak, ahol büszkén emelkedik a budai vár, mely áll még, hirdetvén, hogy él a magyar! Ihlesse meg szavunk azokat, akik gondviselői a Duna jobb partján épült ős magyar telepnek, ahol ma is még csorbítatlanul él az ősi magyar hűség, az ős magyar becsület. És a világ e nagy ünnepén, tegyétek kezeteket a szivetekre Ti is, akik vezetitek a kis embert, akik előljártok a polgárság élén, hogy a szeretet nagy ünnepére egymáshoz közelebb hoztátok-e azokat, akik távol állapok egymástól, — kibékitettétek-e azokat, akik oktalanul gyűlölik egymást, — megbocsátottatok-e egymásnak, hogy hivalkodástok nagyobb, mint a felebaráti szeretet és gyülölködéstek tüzén elhamvad a honszeretet, az áldozatkészség és a polgárerény! Hirdettétek-e a megértést és jártatok-e elől tisztes példaadással és lemondással? Ti pedig meggyötört polgártársaink, igyekeztetek-e megérteni a béke szavát ? — Kezet fogtatok-e mindannyian a haza javára, a nemzet üdvére ? Kikergettétek-e a kufárokaí a templomokból és lelketek oltárán lánggal lobog-e a hon­szeretet tüze és a szenvedő haza iránt való irgalom ? Szálljatok magatokba e szent ünnepen és elmélkedjetek, hogy így van-e, mert csak akkor, ha így lesz, akkor ad nekünk az Isten boldog karácsonyt! Templomavatás. „Jézus Szive fenséges hajlékát szentelte fel ben­sőséges ünnep keretében, a Város­majorban, dr. Mészáros János érseki helytartó nagy papi segéd­lettel dec. 22-én. A katakonba- kápolnából vonult a papság az uj erdei templomba a hívők ájtatos tömegétől kisérve a felszentelés szertartás végzésére. Majd újra oda visszavonult a menet és az oltári szentséggel baldachin alatt tért vissza, mely után ünnepi nagy mise kezdődött. A kóruson a Szt.- Cecilia-Chorus Pöschl Vilmos kar­nagy vezetésével az énekművészet tökéletességével kisérte a lelket emelő egyházi szertartást. A temp­lom zsúfolásig megtelt a plébá­niává emelkedett katholikus körzet közönségével, mely áhitatos elmél­kedéssel szemlélte az építészeti és festőmüvészeti remeket. Különösen nagyhatású a már ismertetett Ungh- vóry-freskókon kívül egy uj Ungh- váry üvegfestmény, mely a kórus felett szt. Cecíliát ábrázolja. Mészá­ros János érseki helytartó az evan­gélium felolvasása után nemes veretű beszédet mondott, melyben az érseki hatóság nevében is kö­szönetét mondott a gyönyörű temp­lom felépítéséért a most már plé­bánossá megválasztott Kriegs-Au Emil lelkipásztornak, az egyház- község világi elnökének Hohen- burger Vilmos altábornagynak, Arkay Aladár és Unghváry Sándor művészeknek és minden jószivü adakozónak. Elnök nélkül cimü cikkünk, mely a Budai Polgári Kaszinó elnökválságával foglalkozott, rendkívül mélyen nyúlt bele a krisztinavárosi pojgárság érzelmi vilá­gába. Napokon át nem volt másról szó csak erről és a jól értesültek révén rész­letek is jutottak a nyilvánosságra, amelyek fokozták az érdeklődést. Így jutott köztu­domásra, hogy kik voltak azok, akiknek fölvételét a kaszinó választmánya megta­gadta, mert a megkívánt kétharmad szó­többséget nem kapták meg. Nem azért mintha a két ajánlott nem lett volna ér­demes a tagságra, mert köztudomású do­log, hogy mind a kettő közéletünk kitűnő­sége és minden kaszinó büszke lehetne rá, hogy tagjai közé számíthatja. Most azonban másról volt szó. A kaszinó régi választmánya tudta, hogy a közgyj;és után megszűnik az ő döntő szerepe és sietett még a közgyűlés előtt gáncsot vetni az elnöknek, hogy igy elnökválságot idéz­zen elő és uralmát fentarthassa. Ha Ripka Ferencz elnök a római pápát ajánlotta volna, az sem kapta volna meg a kéthar­mad szótöbbséget. Most azonban beállott a furcsa helyzet. A töredék mely ezt a puccsot csinálta, kénytelen országos nevű uj elnökjelöltet állítani. Mégis találták egy pártvezér személyében, aki azonban — nem tag. Ezt a, vezért pedig előbb [föl kell venni tagnak. És itt van a bökkenő. Mert a Ripka pártnak meg van a szótöbbsége a választmányban, csak épen kétharmad szótöbbsége nincs. Ha a Ripka pártiak nem akarják, akkor az uj elnökjelölt soha­sem lehet tag s igy elnök sem. Tés is ti tschweschken ! mondják angolul s ezt a szilvamagot most kénytelen lenyelni az ellenzék. Ez pedig hascsikarást okoz és hogy a német közmondásoknál marad­junk : Heute mir, morgen dir ! — Ezt pedig­len igy tovább csinálni nem lehet. Elő­ször bűn volt a polgárságot ketté osztani, — másodszor bűn volna két keresztény vezért egymással szembeállítani, mert egyiknek okvetlenül buknia kell. Az erők mai viszonylatában nem Ripka Ferenc lesz az, aki elbukik, ha föl veszi a har­cot. Nem akarunk hinni benne, hogy a kaszinóban volna elvakult párt, amely a harcot erőszakolja. Nem tesznek vele jó szolgálatott a keresztény gondolatnak, mert már is megbontották az uj elnök­jelölt pártját, mely a politika terén kitart vezére mellett, de a társadalmi téren, nagyrészt Ripka mellé áll. A Budai Dalárda január hó 30-án, este Va7 órakor a Pesti Vigadóban a m. kir. Operaház zenekari tagjainak közreműkö­désével önálló nagy hangversenyt rendez. Az amsterdami nemzetközi dalosversenyen első dijat nyert világhírű dalogylet fezen a hangversenyen fogja bemutatni annak a műsornak egy részét, melyet a jövő év tavaszán tervezett angliai korúja alkal­mával fog előadni. Többek között bemu­tatja R. Guypers holland zeneszerzőnek ,Holland kürtje“ cimü nagyszerű müvét, mely a modern karirodalom egyik legki­válóbb alkotása és Wagner Richardnak Az apostolok vacsorája“ cimü örökbecsű hatalmas alkotását, mely nálunk legutól- jára kb. 25 évvel ezelőtt került előadásra- Ez alkalommal fellép a Budai Dalárda hires soloquartettje is, mely J. Sibelius finn zeneiró három poetikus szerzeményét először mutatja most be a főváros zeneértő közönségének. Az egységes iparosfront fon­tosságáról, mely a községi válasz­tásoknál döntő szerepre van hi­vatva, alkalmunk volt több irány­adó egyéniség véleményét meg hallgatni és sietünk ezek közlésé­vel, hogy felrázzuk a közömbös kézmüiparosokat, akik természe­tesnek találják az egységes polgári frontot, de mit sem tesznek azért, hogy első századául megalkossák a maguk szervezetét. Ez a szer­vezkedés a Krisztinavárosból in­dult ki és igy elsősorban az I. kér. „Iparos és Keseskedők Köre“ ügyvezető elnökét Hubert Vilmos fémiparost és műszaki nagykeres­kedőt, a Hollós Mátyás Társaság tagját kerestük meg, aki az ipa­rosság szervezkedésére vonatko­zólag a következőket mondotta: — Az iparosok és kereskedők már mesterségüknél fogva is reálisan számoló emberek, akiket ma már frázisokkal és hiú remények kel­tésével nem lehet elkápráztatni. A utolsó három év minden felszínre vetett jelszavát megmértük és .— sajnos — azok legnagyobb része könnyűnek, mondhatnám üresnek találtatott. Mi tudjuk, hogy ezt a nemzetet nem jelszavak, hanem a produktiv munka fogja megmen­teni, mert azt az időt éljük, ami­kor a koldusnak is egy órával többet kell kodulnia, ezt az egy órát a haza javára szánva. Vért izzadva kell dolgoznunk, össze­fogva és ha erkölcsileg intakt és gazdasági téren múlttal biró, ve­zetésre hivatott egyén állana az iparosfront szervezésének élére, aki minden üres jelszótól és káp­ráztató ígéret nélkül, a mai hely­zetnek megfelelvén munkára és áldozatkészségre szólítaná a bu­dai iparosokat és kereskeeőket, azok mint egy ember — követnék. Minket nyom a folyton nehezedő adók terhe és még fokozottabban terhel majd minket a közel jövő­ben, azért követeljük, hogy a viselt közterhek arányában nyer­jünk képviseletet a főváros köz­gyűlésén is. Budán vannak erre predesztinált egyének és a napj gondjaival elfoglalt iparosság várja hogy ezek az egyének eléje lép-’ jenek, programmot adjan ak és irányítsák őket. Hűséges iparos­becsülettel követjük majd őket és kitartunk mellettük. A szeretet nagy ünnepét jelenti Budán a Klotild szeretetház 120 árvájának kará­csonyi ünnepe, melyet azzá avat a nagy­arányú, milliókra becsülhető adakozás és a vele kapcsolatos ünnep. E hó 22 én dél­után ülte meg a szeretetház karácsonyi ünnepét, amelyen dr. Ripka Ferenc üdvö­zölte a termet megtöltő előkelő közönsé­get s az intézet pátronusát Vass József minisztert, aki mint a miniszterelnök helyettese, nagy elfoglaltsága dacára meg­jelent az árvák karácsony ünnepén és megemlékezve az adományozókról tett* Ripka azt a kijelentést, hogy odakint azt mondják, hogy romlott a világ, idebent pedig azt, hogy mily sok a jó ember. Külön méltatta a munkások ajándékát és azzal fejezte be lelkes érzésteljes szavait, hogy ne egymást pusztítsuk, hanem ösz- szefogva mentsék meg a legelhagyottabb árvát, szegény Magyarországot! Azután csöppnyi emberek szavaltak, énekeltek, köszöntőt mondtak s végül boldog öröm­mel hordták szét az ajándékot. Uj ambulatorium nvilt meg Budán, a Szilágyi Dezső-téren, ahol minden beteget díjtalanul kezelnek. Az ambulatorium a legmodernebbül van felszerelve és léte­sítését, valamint fenntartását Bárány Oszkár emberbarát! szeretetének köszön­heti.

Next

/
Thumbnails
Contents