Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-11-19 / 792. szám
XX. évfolyam. 792. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 12.000 kor., félévre (5000 kor. Egy szám 300 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : YIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 300 korona. 20 mm. magas hirdetés 5000 K. Nyilttér sora 4000 korona. Szöveg után 5000, szöveg között 6000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor elüt e fizetendő. 1923. november 19-én Vészharangot kongat legutóbb megjelent cikkében Dréhr Imre nemz. képviselő és bankigazgató, mely főleg nekünk budaiaknak szól. Mélyreható tanulmányok alapján kimutatja, hogy ijesztő módon szaporodik Európában a munkanélküliek száma, váratlan arányokban csökkent a fogyasztó képesség s igy az áruraktárak megteltek, a gyárak pedig csökkentetik termelésüket és szaporítják a munkanélküliek tömegét. Hozzájárul ehhez az idei jó termés mert gabona-felesleget produkált, mely nem talál piacot és mennek tönkre a kisgazdák, pánikszerűen menekülnek a városokba a földműves munkások és szaporítják itt a tanulatlan iparos munkások és munkanélküliek számát. Európából 25 millió ember készül kivándorolni és ez csak egy miliónak sikerült. Mindennek olyan nagyarányú nyomormozgalom lesz a vége, mely felrúgja majd teljesen a régi világrendet, ha ezen idejében nem segítenek a világot uraló hatalmak. Magyarország nincs a legrosz- szabb helyzetben és ha régi határait s ezzel anyagforrásait visszakapja átvergődhetik a válságon de csak úgy, ha a polgárság erősen összefog s a felforgatásra irányuló minden kísérletet könyörtelenül legyűr, azonkívül megfelelő munkalkalmakat teremt. Mind a két irányban megtette a szükséges lépéseket Magyar- ország miniszterelnöke : gróf Bethlen István, mert a külföldi kölcsön lehetővé teszi a munkaalkalmak megteremtését s ezzel a fogyasztás fokozását, — arra pedig, hogy városonkint és községenkint szervezi a polgárságot, fölállítja azt a természetes védősereget, mely minden felforgató szándékot vissza tud verni. Budán nehezen eszmélnek erre a polgárok, főleg az iparosok, akik szokva voltak, hogy mindig vezessék őket még saját érdekeik ellenére is. A jelszó-politika pedig teljesen megzavarta ezt a polgárságot, mely nincs szokva, hogy a dolgok mélyére nézzen és szívesen indul tetszetős jelszavak után. Ez a boldog idő megszűnt. Ma mindenkinek öntudatosan kell a saját érdekeit megvédenie, vezérét megválasztania, mert megkondult a vészharang, Buda egyik legderekabb fia kongatja — és ha most sem fog össze a polgárság, akkor a proletár nyomor megteremti a polgári nyomort és együtt felrúgják a világ rendet. Nagy Budapest kialakulásának, mely Buda—Óbuda és Pest egyesítése révén vált lehetővé e hó 17-én van ötvenedik évfordulója és a főváros tanácsa ezt külön üli meg az évforduló napján. Ez rendben van. Mi azonban ezzel kapcsolatosan valami na£y, évezredre szóló alkotás kezdeményezését vártuk, mely emlékezetes maradt volna, amig e helyen város áll. A szűkös gazdasági viszonyok mellett beérte volna a főváros közönsége az egyesítés újabb kapcsolatával ; — az óbudai duna- hid építésének megkezdésével. Ez Óbuda újjáépítését vonta volna maga után a Vörösvári sugár-utnak a hídfőtől való kiépítése révén. De talált volna a tanács sok más ilyen maradandó emlék emelésére kellő alkalat s igy egyelőre nekünk budaiaknak be kell érnünk azzal, hogy restaurálták a budai Vigadót. Erre is szükség volt. Uj gondolat, habár régi szükséglet egy olyan városi félhivatalos bizottság létesítése, mely arra ügyelne, hogy a város egyes szép részeit el ne csúfítsák és a város képe szépüljön. Ilyen város képfejlesztő bizottság létesítését régebben sürgette már dr. Verebélyi Jenő városi bizottsági tag és újból fölemlítette a Berlini-téren felállítandó illemhely tárgyalásakor. A főváros ugylátszik ahelyett, hogy szobrokat helyezne el a köztereken, ezeket illembódékkal pótolja és tetézi azzal, hogy girbe- gorbén álló felső vezetéktartó oszlopokkal igyekszik a várost elcsúfítani. Nekünk mind a kettőből kijutott Budán. Szobrunk az nincsen s amit ide terveznek azt is Pesten állítják fel. Szegény Jókai Mór is azért gubbaszt olyan szomorúan az illem hely mellett, mert ő is Budára vágyik vissza. A polgári iparos front kiépítése Budán, képezi ma a várospolitika vezérembereinek legnagyobb gondját, mert a kézmüiparosság az, mely legkevésbbé van szervezve és minden politikai irány szabad prédája, holott számbeli súlyával is döntő tényezője lehetne minden választásnak. Kerületenkint van ugyan valamelyes szervezete, az iparos társaskörök és egyesülések révén, de azokban alig tömörül a budai iparosok 20 százaléka. A többi csak akkor eszmél öntudatra, amikor már késő. Úgy értesülünk, hogy e téren is megindult a munka és e hó 20 ón lesz az első tanácskozás, mely az iparosok kerületközi bizottságát óhajtja megteremteni, amely bizottságba minden budai iparosegyesülés delegálna tagokat, hogy igy az iparosság egységesen lép fel saját érdekeinek megvédésére. A Várszínház rendkívüli sikert aratott „Jojó három vőlegénye“ cimü operettjével, amelynek tulaj- donképeni cime „Ripacs király“ lett volna. Telt házak kisérik a pompásan betanult, ezer bohó ötlettel fűszerezett táncos operettet. Uj gyógyszertárt kapott a hegyvidék, az ottani egyesületek kérelmére. Dobó Kálmán oki, gyógyszerész az uj gyógyszertárat a Szép Ilona épületében már meg is nyitotta. Gamauf Géza bankigazgató a Méhkas megalapítója megvált a Gazdasági Bank által átvett Döbrentey-téri fiók vezetésétől. Kertváros—Hősökfalva. E két címen közzéadott rövid cikksorozatunk meleg érdeklődést keltett, s most, hogy a „Kertváros“ sorsa eldőlt, mert nem engedik át az e célra kívánt területet a Rákoson, újból szóvá tesszük. A kertváros — akár ott építenék a pesti, akár ideát a budai oldalon — éppen csak a lakásínségen segítene néhány száz újabb lakás megnyitásával. Ne higyjük azonban, hogy a kertvárosba visszavonuló közép- osztálybeli család kerti termeléssel foglalkozhatna, hiszen ehhez megfelelő berendezés, terület, meg hozzáértés is kell. De módja sem volna hozzá, mert városias keretben és nagyobb befektetés nélkül nem lehet eredményeket elérni. Falusias keretet kell adni az olyan telepnek, amelytől a köz érdekében levő többtermelést várunk. Lendl Adolf ismert tervét kellene végre megvalósítanunk és ,,termelő falvakat“ kellett volna már régen építenünk, különösen a főváros körül fekvő területeken. A főváros közvetlen közelében vannak ilyen ' Jhasznáíatlanul heverő, nehány ezer holdat kitevő kincstári birtokok, amelyek részben a baromfiak nagyban való szaporítására, meg gyümölcstermelésre, részben pedig különösen kerti vetemények méretlen mennyiségben való érlelésére kiválóan használhatók. Ilyen például — csak a budai oldalhoz tartozókat említjük itt — a nagytétényi fensik, amelyen a mór most fölöslegessé vált katonai lövöldén kívül semmi sincs. Kétezerhatszóz hold itt parlagon hever. Hasonlóképen ajánljuk a szent-endrei sziget déli részét az érdekeltek figyelmébe ; ez is közel kétezer hold, amely azelőtt királyi fácános volt, de évtizedek óta használaton kívül áll: régi füzes, gyérnövésü ákácos terül el rajta — pedig kitűnő homokos föld. Sok száz veteményes kertet lehetne itt kikerekiteni, elég területes kertészkedő községet alapítani — milyen gazdagság fakadna a nyomón, nemcsak ott, de a Batthyány-téri vásárcsarnokban is, mert hiszen minden termelését, rengeteg főzelékfélét és mást propelleren szállítana ide naponta. — Ilyen a többtermelésnek átadható, eddig alig értékesített terület sok van még szerte az országban — miért ne létesítsünk e helyeken termelő falvakat, leginkább a hivatalokból elbocsátandó tisztviselők számára, akik már úgy se tudnak mind a fővárosban, a bankokban és nagy vállalatokban elhelyezkedni, Paraszti munkát nem végezhetnek, mert ezt nem szokták meg gyermekkoruk óta ; de 3—4 holdas kisgazdaságokban baromfitenyésztést, vagy intelligenciát kívánó más intenzív gazdálkodást űzhetnének sikeresen, ha a hatóságok a kezdeményező lépést megtennék, kész tervek alapján, megfelelő tőke befektetésével, több ezer család könnyű elhelyezésével, mindnyájunk javára nehány boldog termelő falut létesíthetne Buda környékén. A Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület nov. hó 12-én a Wendl-féle vendéglőben Perczel Béla e/nök vezetése alatt tartott választmányi ülésén dr. Eperjessg István titkár bemutatta az egyesületnek kulturális téren kifejtett működéséről szóló és a közgyűlés elé terjesztendő beszámoló jelentést. Újlaki Vilmos gazdasági igazgató pedig az egyesületnek gazdasági téren elért eredményeiről számolt be. Hilbert Vilmos bejelentette, hogy a vidék petróleumlámpáit a jövő esztendőben villanylámpákkal cseréli ki a város. Remillong József pénztáros az egyesület vagyoni helyzetét ismertette. Prokesch Antal alelnök beszámolt az egyesület kokszbeszerzéséről, Perczel Béla elnök pedig a kedvezményes áru fa ügyéről. A választmány elhatározta, hogy a közgyűlést november 24-én tartja a Szarvas vendéglőben. Zsúfolt ház zajos tapsai között került előadásra a Budai Kath. Körben a ma is dalos-pajkos Küry Klára számára Kubinyi Imre által irt szalon jelenet: Lili zsurja, amelynek résztvevői, élükön az elemében levő Küry Klárával a legjobbat nyújtották. Somló Emma a Nemzeti Színház kitűnő tagja egyúttal pompás rendező is, Dessewffy Bella és Noiret Irén ajkairól mint a gyöngy pereg az ének, Viraág Ilonka költemény előadása klasszikus táncmimikávai kisérve ma egyedül álló, Ballagi Dénes Intim Pistája pedig kabinet alakítás és harmóniát vitt az egészbe Karácsonyi István zon- gorakisérete. Már táncközben érkezett meg Sárossy Mihály, aki betetőzte az estét gitáron kisért pompás dalaival. Előadás után vacsorára gyűlt össze a művész- társaság, ahol Baranski Gyula dr. alelnök köszöntötte a közreműködőket, akiknek nevében Kubinyi Imre mondott szellemes köszönetét- A nagyteremben pedig Rácz Józsi bandájának muzsikája mellett folyt a tánc reggelig. A kelenföldi kaszinó a szabad- liceummal együtt hangversennyel egybekötött népszerű tudományos előadásokat rendez a Horthy Miklós ut 27 sz. a. levő elemi iskolában. Tiz előadás lesz november 20-tól március 4-ig. Az első kettőt a Hollós Mátyás Társaság két tudós tagja tartja még pedig nov. 20-án dr. Lechner Jenő műegyetemi tanár, nov 27-én Ujj Gyula tanár. Az előadások kezdete este fél 7 órakor. Jelentések cimü rovatunkban előre jelezzük az előadások napját, tárgyát és az előadót.
