Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-09-18 / 788. szám
XX. évfolyam. 788. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 8000 kor., félévre 4000 kor. Egy szám 200 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors utca 24. Telefon: 129—96. \ Felelős szerkesztő: VIRAÁGr BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 100 korona. 20 mm. magas hirdetés 2000 K. Nyilttér sora 3000 korona. •Szöveg után 4000, szöveg között 5000 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. szeptember 18 án. Papirosváros ez az egész Budapest és hogy Buda is azzá lett, annak meg épenséggel Pest az oka. A valóságos, a kőből épült Tabánt lebontották és csináltak egy másik Tabánt, de csak papiroson. Ezzel fullasztották meg a Krisztinaváros életét. A Kriszfina-téren túl nincs élet. Ott alig van üzletember, aki arról a vidékről ne szeretne elmenekülni. A tabáni lebontott házak értékét ma milliárdokban sem lehet kifejezni. Ez az a seb, amelyen elvérzik Buda, sőt maga Pest is. Kosztpénz utáni kamatok ezek. Az egyik Budán lakó bankvezér most hollandusok társaságában járja a Tabánt, hogy jó csengésű hollandus forintokkal talpra állítsák ezt a lekaszált városrészt és ismét a saját lábán járjon a Tabán. De mi lesz a többi papirosváros- városrésszel, ahol szintén fuldoklik az élet a papir-bankó özönében. Egy kis cipészmester 20 millióval vett boltot a Margit-köruton és a mellékutcából odaköltözik. Mi meg nem tugjuk megfizetni a cipó árát. Ez jellemzi az egész gazdasági helyzetünket. Nekünk nincs egy pár cipőre valónk, de a cipészmesternek van 20 milliója, hogy a körútra költözzék. Az emberek gyalog járnak Óbudára, mert la villamos árából futja a bor ára.' így válik egy liter valóságos bor hitvány papirosjeggyé! Zsírunk, lisztünk, szenünk nincs, de van jó papírunk, jó részvényünk. mely mindig jó amig nálunk van, de pont akkor rossz, amikor elakarjuk adni. Papiros itt minden és szaporitja ezt a papirost a pénzjegy-nyomdán kívül minden nyomda, ahol részvényt nyomnak. Milliárdos vállalatok alakulnak papíron és mi budaiak is arra spekulálunk, hogy melyik a jobb papiros: — az a kicsiny ezres bankó vagy a nagy részvény ?Pedig ha a pénz nem jó, akkor a milliós részvény sem jó. A közélet felett lebegő vezérek is csak olyan papír sárkányfélék, s amikor végül leszállanák, akkor derül ki, hogy ingyen részvényekkel vannak átragasztva. Papiros a spárgánk, papiros a cipőtalpunk. Papiros az elalvásunk, papiros az ébredésünk, és részvényeket ebédelünk, részvényeket vacsorálunk. . Ma az emberek becsülete is csak papiros! Könnyen kilyukad. Mint az uj házak fala, amiket ócska viskók fölé húznak 2—3 emeletre, hogy borzalom ránézni. Nagy kártyavár ez a város s az első szélvihar összedönti, nem is kell, hogy a Jánoshegyen kráter nyíljon és megrendüljön a föld. A turáni népekre nem jó idők járnak. Végre Budán is megindul nagyobb arányokban az építkezés. A Krisztina-körut mentén, az Anna udvar melletti lejtős nagy telken óriási tégla tömböket raktak le az uj postapalota, mely egyúttal a telefonközpontot is magába foglalja — építéséhez. Ide jön az uj zsidó templom is, melyet az Öntőház-utcai templom helyébe épit a hitközség. Nagyobb szabású bér- ház kerül a Maros-utcába, ahol szintén tégla piramisokat raktak le és számos helyen látni ilyen téglahalmazokat, amelyek uj emeletek vagyV manzárd szobák építését jelentik. Most fejezi be Hűvös Rezső bankigazgató a Mikó-utca és Attila utca sarkán vásárolt, régi kúriákra emlékeztető palotájának átépítését — és e napokban készült el Conrad Otto bankigazgató és a Hollós Mátyás Társaság jelentős tagja által megvásárolt Ostrom-utcai ház modern átalakítása. Hatalmas lökést ad azonban a budai építkezésnek a pénzintézetek tisztviselői számára tervezett bérpaloták építése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megvásárolta a „Politischer Greisler“- hez címzett vendéglőt 200 millió koronáért és ott három emeletes bérházat épit tisztviselőinek. — A Városi Bank a Németvölgyi-uíon épitkezik, szintén a tisztviselői részére —aHitelbank pedig —értesülésünk szerint — a Böszörményi- utón emel e célra hatalmas palotát. Ripka Ferencz dr. udv. tanácsos a gázgyár vezérigazgatója és a Hollós Mátyás Társaság szakosztály elnöke e hó 10-én visszatért fonyódi nyaralásából és átvette hivatala vezetését. Gyászolnak az erdők Budán és harmatkönnyel siratják nagy barátjukat Guckler Károly főerdőta- nácsost, akit kínos betegségétől végül mégis megváltott a halál. Nehéz tusát vívott vele, hisz még dolga lett volna ideíent, azaz, hogy odafent a budai hegyeken, ahol parkjait és ligeteit építette lankadatlan szorgalommal egy emberöltőn át. Vojnich Géza dr. tudós írót a Hollós Mátyás Társaság elnöki tanácsának illusztris tagját főtanácsosi címmel ruházta fel a kormányzó őfőméltósága. Fontos megbeszélések folytak e hó 13-án a II. kerületi Iparoskörben, ahol a községi választásokra való előkészületeket tárgyalták bizalmasan. Általános a vélemény az iparosság körében, hogy a három budai kerület iparosait egységes frontba kell állítani, hogy igy befolyását elsősorban a városházán s ez alapon utóbb a képviselőházban is megszerezze. Minden kerületi iparosság hívjon össze gyűlést és hozza meg határozatát, hogy a mai nehéz külpolitikai helyzetünkben a magyar iparosság az ország kormánya mellé áll egységesen és a községi életben is az országot kormányzó egységes párt szervezete alapján kívánja azt támogatni. Minden kerület küldjön ki öt tagú bizottságot, melyek kerületközi üléseiken megállapodnának a személyes kérdésekben és az egységes községi párt szervezetében is, megküldve a kormánynak a budai kerületekben elfogadott határozati javaslatokat. Kepes Gyula ny. altábornagyhoz, — aki a Payer-Wilcsek észak-sarki expedícióval fölfedezte a Ferenc József földet és kitűzte ott a monarckia lobogóját, — ennek ötvenedik évfordulója alkalmából a kormányzó ur Őfőméltósága meleg hangú kéziratot intézett hozzá és budai ismerősei közül sokan ünnepelték. Lavottáról. Izsépfalvi Lavoita János, a magyar Orpheus — ahogy a múlt század elején országszerte nevezték — 1764. julius 5-én született Puszta-Födémesen Pozsony- megyében. Édesatyja, szintén János, az akkor élt neves zenetanárokkal taníttatta fiát, aki már kora- ifjuságában szépen hegedült. Anyja Szvetenay Klára korán elhunyt, mostohaanyja Névesi Katalin pedig oly rosszul bánt vele, hogy egyszer kést is emeit reá a fiú, de ezután megszökött és katonának állt. Édesapja kiszabadította és Bécsbe küldte zenei tanulmányainak befejezésére. Itt a legelőkelőbb körökben muzsikált, azután barátnak akart állani, de utóbb Pestre jött, ahol hangversenyei nagy feltűnést keltettek, mert nehány magyar népdal szerzeményét itt mutatta be először. Még a nádor is ebédre hívta. Nyugtalan vére kóborlásra készté. ekkor járt többször Budán is. 1792-ik évben a Protasevics első magyar színtársulata zenekarának lett igazgatója és itt irta „Lavotta első szerelme*’ cimü fenséges hallgatóját. A társulat megbukott és Lavotta ismét bekóborolta az országot és ivás- nak adta magát, ami egészségét aláásta. Debrecenben zeneműkereskedést akart nyitni, de már ekkor vizkóros volt és ezután mecénás barátait látogatta. Nagybetegen igy jött Tályára Eöri Fülöp Gábor orvos barátjához, aki csaknem ki- gyógyitotta bajából, de ismét az ivásnak hódolt s ez végül meg is ölte 1820 aug. 10-én Tályán. Nem mindennapi zeneszerző tehetség volt, aki 100-nál több nép- és műdalt komponált s azokat virtuozitással adta elő. 0 a magyar skála megteremtője és Csokonay Vitéz Mihály verseinek megzenésitője. Műveit Káldy Gyula adta ki. Most poétikus szépségű színdarabot Írtak az ő első szerelméről Szávay Gyula és Géczy István, a Hollós Mátyás Társaság e két illusztris tagja, mely e hó 15-én került színre a Budai Színkörben. Sebestyén Géza áldozatkészen állította ki a darabot és Bársony Aladár gondosan rendezte, hogy minden szellemi finomsága, korának kedves zamata érvényesüljön. Gordon Róbert min. tan. délivasuti üzletigazgatónak a vasutas sztrájk leküzdése alkalmából tett kiváló szolgálatáért elismerését fejezte ki a kormányzó öfő- méltósága. Ismerkedő estét rendezed e hó 6-án este a Szabadpolgári Körben az I. kerületi iparos kör Máté István és Hollenczer László elnökök meghívására. A nagy terem megtelt szép közönséggel, számos hölgytaggaí, akiket Máté elnök üdvözölt szép beszédben fejtvefki az ismerkedés fontosságát az I. kerületben, ahol ötezer iparos él, akik hivatva volnának egymást szeretettel támogatni. Hollenczer László a szervezkedés szükségéről szólt humorosan — Kada pedig az iparosság kölcsönös istápolá- sáról mondott beszédet. Tóth István a közszeretetben álló karnagy a tervezett vigalmakra és a nők szerepére hivta föl a figyelmet. Végül Viraág Béla lapunk szerkesztője mondott nagyobbszabásu beszédet abból az alkalomból, hogy az iparosság készül kiépíteni egységes budai frontját, fölhiva a kormányt, hogy az országos egységes párt szervezetét építse ki a községi választások számára is, amely törekvésében a budai iparosság egységesen támogatná. Az iparosság ezzel az elhatározásával az általános mozgalom élére állt és a kerület politikát irányításának egyik elsőrangú vezető tényezőjévé vált. — Az est a legjobb hangulatban telt el, Langsch József drt, a Magyar Folyam és Tengerhajózási R.-T. igazgatóhelyettesét kormánytanácsosi címmel tüntette ki a kormányzó. Vasbilincseit várja már a Vil- lányi-ut, mely teljesen elkészült és Buda egyik legmodernebb körútja lesz, egészen uj rendszer szerint építve. Egyelőre a Déli vasút átjárójáig lehetne ott kiépíteni a villamos vasutat, amire a Közúti vasút, illetve jogutóda szerződésileg van kötelezve és járathatná ezen a vonalon a 9-es számú kocsit, amelynek a Deli vasút átjárójánál volna a végállomása. Uj élet költözne ezzel erre az egész vidékre. A veszedelmes sarok, most a nagy autójárás idején a Mikó-utca és Attila-utca sarka, ahol a Hűvös palota előtt sürü az összeütközés. Alig van nap, hogy a Svábhegyre és ről száguldó autók ott egymásba ne szaladjanak, holott a bajon könnyű volna segiteni két módon is. Az autók jönnek az Attila-utcán, és mennek a Pauler utcán. De segítene a bajon egy sziget a Mikó és Attila-utca sarkán lámpással, melyet meg kell kerülni. — Hasonló bajok vannak a Kapuczinus-utcában is, ahol eddig még szekér sem járt és tele van az utca apró játszó gyermekekkel. Nehány bőrzemágnás most ott vett házat, lakást és állandóan rettegteti jövő-menő autójával a szülőket. Viktor napján e hó 5-én este hangos, szép dal csendült meg Rákosi Viktor Városmajor-utcai lakásának ablaka alatt, mely az utcával határos kertre nyílik. „Kö
