Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-05-12 / 741. szám
Gyász. Molnár Ákos dr. voít országgyül. képviselő, ügyvéd, évtizedeken át kiváló közéleti harcos, 54 éves korában elhunyt. Temetése szerdán d. u. 1/25 órakor yolt a Farkasréti temető haloítasházából. NYÁRI VENDÉGLŐK praktikus átépítését vállalja építészeti iroda II., Keleti Károly-utca 19. Telefon 149—24. TAVASZI ÉS NYÁRI szövetek érkeztek újabban Angliából a Szabó János férfiszabó cég részére, amelyekre felhívjuk az úri közönség figyelmét, mely különben is régi rendelője a Budán csak a legelőnyösebben ismert cégnek, melyet 1873-ban alapítottak. II., Fő-u. 42. Telefon: 158—82. KIADÓ nyári lakás, 1 vagy 2 szoba esetleg konyhahasznáiafía! Némeívölgybén. Érdeklődni lehet Bácsmegyei tésztaipar I., Királyhágó 7. A RÉGI BUDAI utcanevek sokat változtak a sűrűn változó viszonyokkal együtt. A török járom lerázása után 1. Lipót német várossá építette Budát, mert magyarok nem igen telepedtek meg benne. Sőt Buda csekélyszámu régi magyar lakossága (a Víziváros és a Horvát- városból) 1698-ban a vallási türelmetlenség következtében és a Rákóci- korszak alatt hagyta el tűzhelyét, hogy ahhoz vissza se térjen többé. Pest magyarosodása a XVIII. században már szépen virágzott, Budán azonban dacára, hogy Koháry István gróf í725-ben a „Szentháromság Társulatot" alapította, mely a beteg magyar polgárok és árvák gyámo- litásán kívül. a magyar nemzetiség terjesztését tűzte ki célul — eredményt nem mutatott fel. Több mint egy századnak kellett elmúlnia, hogy Buda városa a magyarosodásnak némi jelét adja. Még 1844-ben is, midőn Házmán Ferenc Buda főjegyzője a tanácstemben magyar nyelven kezdte előadását, Offner Ferenc polgármester a „ne síultiset“ szavakkal szakította félbe. De már 1846-ban a polgárság maga kéri a tanácsot, hogy a polgárleveleket magyar nyelven adja ki. A magyarosodás következménye, hogy az utcák és terek neveit is jól-rosszul magyarra fordították. Ezek az elnevezések a testvérvárosok egyesüléséig magyar és német nyelven maradtak fenn a házakra függesztett névtáblákon. A német névtáblák végleg 1874—75-ben tűntek el. Alább egy pár érdekes utca keresztelést közlünk Schmal Lajos nyomán. A mai Werbőczy-nlca 1384-ben Szent Mik- lós-utca, -a török korszak alatt egész 1714-ig Zsidó-utca, majd József-utca (Szt. Joseph Pástéin—bástya után) 1721-ben Bécsi kapu-utca, 1836-ban Halottak-utca, mert a Vár minden halottját ezen az utón vitték a temetőbe. 1840 után Becsi kapu-utca, 1848-ban Kossuth-utca, 1849-ben újra Bécsi kapu-utca, majd 1875-től a mai elnevezés. A Bécsi kapu-tér 1322-ben Szombat piac, 1695-ben Bécsi-tér, majd Zsidó-tér és 1720-tól a mai elnevezés. A Fortuna-köz 1695-ben Hadergässel- Rongy- vagy Perpatvar-utca volt. A Fortuna-utca 1411-ben Eötvös-utca volt, 1695-ben Bécsi-utca, 1760 után Mészáros-utca a XIX. század első tizedében a város tulajdonában levő Foriuna-ház- ban levő vendéglő és kávéház után kapta a ma is fennmaradt nevét. Ezt a házat Buda városa 1785-ben 14.756 írton vette meg és vendéglői bérlet utján értékesítette. A Tárnokutca 1730-ban Mindszenl-utca 1695- ben Fő-utca, maid Városház-utca, később ismét Fő-utca volt. A mai 'Balta-köz, 1433-ban Szűk-utca 1695- ban Rövid-utca, 1698 után névtelen majd Borz-utca, a hatAanas években a „Zum Hackl“-hoz címzett étkező után Hackl-köz. 1252-ben volt egy Wolmug- vagyis Ulving-utca, 1695- ben Kolost r-utca, 1688 után névtelen, 1879 óta Dárda-utca. A Fer- dinánd bástyára vezető Nándor-utca 1450-ben Evang. Szent János-ufca, 1695-ben Vér-utcza, 1843 után Nándor-utca. A maiOrszágház-utca 1480- ban Szent Pál-utca, 1695-ben Sütőutca, az Országház előtt volt tér pedig Kút-tér azon városi kút után elnevezve, mely ma az Országház, illetve belügyminiszteri épület udvarában van. 1829-ben szabályozás a tért megszüntette s a szabályozási vonalon túlesett területeket az ottani háztelkekhez csatolták, mindazonáltal, minthogy a háztulajdonosoknak egy-keíteje kivételével a kapott terjedőket be nem kerítették, hanem szabadon hagyták, minélfogva a szabályozás ellenére is a terület valóságban tér maradott, melyet az Országház után Országház-tér-nek, a volt Sütő-utcát pedig Országház- utcának nevezték ; azOrszágház-utca név később kiszorította az Országház-tér nevet sőt az utca folytatásában levő Tavasz-utcát is 1875-ben Országház-utcára keresztelték. Szentháromság-tér; 1695-ben Bey der Saulién = Oszloptér, később Vásártér, még később Városházpiac, Mdria- tér. — Szinház-utca; 1440-ben két szakaszra felosztva, az északi rész volt a Kér. szent-János-utca, a déli rész a Szent-György-utca, a török uralom alatt Bizanczi-utcának nevezték, 1695-ben lett Karmelita-utca, 1794-ben Lakatos-utca, 1800 körül Szinház-utca a volt Karmelita-kolostorból átalakított és 1788-ban megnyitott színház után elnevezve. 1848 körül Lauswiese = Tetves-rét, később Teleki-utca, 1775 óta Lovarda-utca. Az Úri-uícza; 1403-ban Olasz-utcza, 1695-ben Úri-utca, 1840 körül Urak- utcája, 1848-baip Batthyányi-utca 1849 után ismét Úri-utca. — Várutca; 1394-ben Zsidó-utca, vagy Szent-Zsigmond-ulca és Régi zsidóutca (Zsigmond király uralkodása alatt szerkesztett s úgynevezett Budai, helyesebben azonban Pesti törvény- könyv az utcát már Régi zsidó-utcának nevezi, minthogy a zsidók már nem ezt az utcát, hanem a volt Bécsi kapu-utcát lakták), 1695-ben Vár-utca, 1840 körül Zsigmond-utca, később Palota-utca, aztán ismét Várutca, 1879 óta Szent György-utca. A fouárs lEyszebli és legliözelebbf, pompás togejii Mrsndülolielys a KElElWÖp5,1 J^ROÉHKERT I. kerület, Hlohal ‘ ’ a Sdsfflrdő me Heti.) IREGRYILT ? Villamos közlekedés a 19, 27, 49, 51 és 71-es kocsikkal, továbbá a budafoki helyiérdekíivel. Leszállás mindkét részről a vámnál. Magyar konyha Napon a friss szegedi halászlé. Kitűnő fajborok, Haggen- macher-féle szalonsör. Elsőrangú cigányzenekar. Nyitott és fedett terrasz. Számos látogatást kér MERZA MÁRTON vendéglős. _ Balaton- raids] 1. HEH., 5EEGÜSLUTCÍS í n MM m liözönséy Mm szíMozóliglp! Kitűnő ételei? és italok! :::::: Zongora! mm József vendéglős Budai !pÉ MgémÉSl Teljesen áííakitva, pompásan kiállítva kielégíti a iegké\ f nyesebb ízlést is. Kitűnő bufett! Babos Árpád muzsikál j Gellérthegy Kioszk (a Citadella alatt) Az előkelő közönség közkedvelt találkozóhelye. Árnyas, hüs ter- tasz. Idillikus kilátás Pest és Buda szépségeire. Elsőrangú elismert magyar konyha. Fajborok. Frissen csapolt sör. Kitűnő cigányzene. Tulajdonos MITTL SZ. FERENC SOR különlegességek í.aoOfi') S&20 a POLGÁRI SERFŐZDE budai raktárában telefon: 157—35 ZUGLIGETI ÜDÜLŐTELEP R.-T. Fácán-telep. 81-es vili. végállomásánál. Megnyílt május hó 1-én Klimatikus gyógyhely. Szálloda. Étterem. Kávéház. Cukrászda. Cigányzene. Tennisz. Hűvösvölgyi végállomás Restaurant-Balázs-Étterem ciga ny- zene KÁVÉHÁZI ÁTVÉTEL! Értesítem a n. é közönséget, hogy át- vettem a Bohuniczky-kávéházat s azt riAÓ Jw* me§ny>tottam. Esténkint CICA JÓSKA muzsikál. SALZER SIEGRIED ÉS TSA FARKAS JÁNOS régi budai vendéglős, üzletét I., Bocskay- tér 7. sz. alól, II., Fő-u. 64. sz. alá helyezte, hol jó hírnevéhez mérten jó borok és falusi magyar konyha áll a nagyérdemű közönség rendelkezésére. a károshoz, az 59-es .megállóhelye M.ILIS ANDRÁS vendéglője 9,0 u L K fi fj ff í óriási fedett táncterme, hegyoldalban fekvő szép kerthelyisége nagyon alkalmas társasvacsorákra és mulatságokra Részvény udvari sör és fajborok. Izle- |^s^nagyaM<onyha. Kitűnő cigányzene. ■ 1 BACK FERENCZ 1 orvosi kötszerész § | BUDAPEST, HL, Lajos-u. 175. sz. f ■ ELVÁLLAL: Haskötő, Ggygjiestartó * 5 csípőszorító, fűző, görcsérharisnya’ * ■ valamint az e szakmába vágó összes “ | orvosi kötszerek készítését. Ortho- \ | pediai gépek és művégtagok javítását, g ■ Telefonhivó: 131—20. Telefonhívásra ■ 8 házhoz jön. •íü»sirüíiE,.s»raj;aíiiBaaoa>eBpi|aei(|taí megnyílt a Fehér Bárányhoz cimzett vendéglő, Tabán legszebb részén, 1. kér., Hegyalja-ut 2. Hadnagy-utca folytatása. Gyönyörű kerthelyiség, Elsőrendű magyar konyha. Fajborok, figyelmes kiszolgálás, minden este közkedvelt schrammel-zene. Szolid árak. Hétfőn szerdán és pénteken pompás halászlé. A n. é. közönség pártfogását kéri BÁLLÁ KÁROLY vendéglős, Zugligeti Vadásztaiba 81-es víliamosvégállomástól a gyalog- és kocsiutori 5 perc séta. Kellemes kerthelyiség. Állandóan kitűnő hideg és meleg konyha. Fajborok. Frissen csapolt részvénysör. Cigányzene. Villanyvilágítás. Alsó-margítszigeti kávéház-cukrászda nagpndéglő Terrasz, gyönyörű árnyékos park. Parkettos nagyterem előkelő mulatságok rendezésére. Naponta elsőrangú cigányzene hangversenyez. Tulajdonos MÁRKUS IMRE VáM MEOYILT. ■ í .■«■•»■•'««■•■ms Bernt hioszh Zene. VOV.T baw*-féí.e MSHÜMYfl 3TTYU-v b ndé g lő VÁNY A3\9Gyönyörű, árnyas kerthelyiség. Esős időben fedett terrasz. Saját szürete- lésü fajborok. Haggenmacher Bavaria sör. Magyar és francia konyha. Naponta Horváth Tóni úri cigányprímás teljes zenekara muzsikál. Tulajdonos: DE1SSNER EMIL. 1MB*
