Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-05-12 / 741. szám
körről, éles judiciumról és fanatikus nemzeti érzésről tesznek tanúbizonyságot. A főváros törvényhatósági közgyűlésének, a Kamarának, Országos Iparegyesületnek, stb. közgazda- sági kérdésekben mindig nagy figyelemmel hallgatott, érdekes szószólója volt. A külföldet számtalanszor beutazta. Az 1921. év elején pedig több hónapi tanulmányútra az Amerikai Egyesült-Államokba utazott, egyrészt, hogy az ottani magyarságot a megcsonkított haza újjáépítésének megnyerje, másfelől pedig, hogy az Egyesült-Államok és csonka hazánk közötti kapcsolatokat kiépíteni segítse. Kint tartózkodása idején nemcsak az amerikai magyar lapok, hanem az amerikai sajtó is nagy rokonszenv- vel közölte propaganda-cikkeit. Ebbéli útjáról a Mérnök-Egyletben, a Hollós I Megjelent a porondon a 12-ik párt is, Az Országos Magyar Nemzeti Szociálista Párt. Ezzel betelt a tucat. Ma már minden választónak alá kell Írnia az ajánlási ivet, hogy kifussa tizenkétszer a hatezer, mert ennyi kell, hogy nyugalommaladhassa le a párt az ajánlást, mely párton- kint csak ötezer ajánlót követel, de azoknak tizenhárompróbás választóknak kell lenniök, mert szigorú megrostálás alá kerülnek. Most azonban kiderült, hogy az ötezer aláírást összehozni nem is olyan könnyű dolog, ahogy sokan gondolták. A választóközönség azt mondja, hogy mire való akkor a titkos választás, ha előbb nyíltan be kell vallani, hogy az illető kit ajánl. Sokakat íeszélyeztet ez a nyiít állás- foglalás. így történt, hogy minden híresztelés dacára eddig még egy párt sem hozta össze az 5000 ajánlót. Minden listán van egy név, mely vagy rokonszenvet, vagy ellenszenvet vált ki. Dr. Lendl Adolf neve a Gazdaságpolitikai Párt listáján megállította a Víziváros polgárságát és most még olyanok is, akik más pártok diadalát óhajtották, ennek a mélMátyás-Társaságban stb. tartott előadásaiban, s a Közgazdasági Szemlében számolt be. Munkájának értékét az összes hazai közgazdasági tényezők elismeréssel becsülték meg: megválasztották egész sor tudományos és gazdasági szervezet elnökségébe és vezérlő bizottságába. A budai polgárság nemcsak Eecsey személyét, hanem önmagát tiszteli meg azzal, ha ezt a jeles fiát a parlamentbe küldi, annak a gazdaságpolitikai pártnak a prog- rammjával, amelynek ő egyik meg- állapitója volt és amely az egész országban Budán bontotta ki elős ör zászlaját. A pártprogramm kis kátéját is mai számunkban közöljük. Dubonai Pál. tatlanul meghurcolt közszeretetben álló tudósnak akarnak elégtételt szerezni s aláírták tömegesen az őt ajánló iveket. A nők Szávay Gyulát, a poétát támogatják és a Krisztinaváros társadalma Hódy Lajost karolta fel. Sok keserűséget váltott ki Baranski Gyula és Perczel Béla hátraszoritása a listákon, de még Szilágyi Károly második helye is zúgolódást kelt Óbudán, ahol ez Schubert Sándor malmára hajta a vizet. A múlton okulva nehezen mozdítható a közönség és kezd előtérbe lépni az a tudat, hogy a drágaság letörését, az olcsóbb kenyeret hozó Gazdaságpolitikai Pártot, mely nyílt harcot hirdet a kisgazdák túlkapásai ellen, melyek a városi polgárság katasztrofális tönkremenését okozták — kell elsősorban támogatni. 4 Erős munkát fejt ki a függetlenségi párt, melynek sikerült már létező pártszervezeteket felbontani és a függetlenségi érzelmű tagokat a maga táborába állítani. A párt népszerű jelöltje Schubert Sándor, az ő ismert energiájával vetette magát a választási küzdelembe és párthívei kopogtatnak mindazok szivén, akikkel ez a bőkezű, jószivü ember — felekezeti külömbség nélkül — jót tett a múltban. Jól megszervezett választási irodája fürgén gyűjti az aláírásokat és ma már közel jár az ötezerhez. Az elsők lesznek, akik összeszedik a szükséges ajánlási aláírásokat. Vasárnap lesz a párt nagynapja, amikor a jelölt Schubert Sándor és jelölttársai két helyen is mondanak programmbeszédeket: vasárnap d. e. 11 órakor a Kórház-utcai iskola tornatermében és — délután 3 órakor a Lajos-utcai iskola tornatermében. * Mint tizenkettedik párt lép a küzdő térre az „Országos Magyar Nemzeti Szocialista Párt“ és olyan kézenfekvő egyszerű dolgokat követel, min' például: — „Az állam gondoskodóé« megfelelő munka- alkalmakról. ..“ vagy „...Létesítsen kertes munkásházakat . . .“ „A koldulás megszüntetése . . .“ „A kisbirtokosokat az állam lássa el gépekkel és felszerelésekkel . . .“ „A lánckereskedelem és áruuzsora megszüntetése“ . . . végül pedig egy lelkes felhívás: — „Járjunk diszmagyarban!“ A párt jelöltjei: 1. Stohl József, 2. dr. Szentiványi Dezső, 3. Balázs József, 4. Kubáth János, 5. Fider Dezső, 6. Csuday Károly. — Pótjelöltek: 1. Kiss József, 2. Arany Árpád, 3. Szabó János. ❖ A Keresztény-Szocialista Párt, melyről eleinte az volt a hir, hogy a Nemzeti Keresztény Ellenzékkel — mint Friedrich-Haller Párt — együtt veszi föl a küzdelmet, az utolsó órában elvált a Friedrich párttól és kibontotta Budán is saját szárnyait. Itt a jelöltjei a következők : U Székely János v. államtitkár, keresztényszocialista szakszervezetek elnöke, 2. Szokolay Antal dr. fővárosi bizottsági tag, Csóka Lajos dr. gimnáziumi tanár, 4. Schrancz Pál szerkesztő, 5. Brunecker Lajos törv. hatósági bizottsági tag, 6. Steiner Gyula v. kormánybiztos. — Póttagok : í. Poser Jakab .villamos ellenőr, 2. Bor István műszaki tisztviselő és 3. Zimka Gergely iparos. Buda, 1922 május 4- Bérmálás lesz Budán május hó végén. Csernoch János hercegprímás osztja ki a szentséget, még pedig 26-án az óbudai plébánia templomban, 27-én pedig a budavári koronázó templomban. Ötvenéves jubileumát ünnepli május 21-én a budai József műegyetem és ez alkalommal leteszik a műegyetem hősi halottainak szánt emlékmű alapkövét. Lakást keresnek sürgősen a Nyári Színház Budára érkező színművész tagjai. Szobát-konyhát, vagy csak szobát, esetleg nagyobb lakást és kérik, hogy vagy telefonon (129—96) a szerkesztőségnek, vagy Görög szinházfelügyelőnél a színház udvarában jelentsék be ezt azok, akik segíteni akarnak a színészek e nagv baján. Szügyi Kálmán az operaház tagja e hó 15-én hétfőn este 6 órakor énekel az Anna templomban a májusi ájtatósság alkalmából. Régi iskolák. II. A budavári (iskolatéri) eleim iskola a törökök kiűzése után már a XVIII. század végén fennállott a jezsuiták vezetése alatt. Későbben a kegyes tanitó- rend veszi át az iskolát a várossal 1832. évben kötött szerződés alapján. A helytartó tanács gr. Cziráky Antal országbírót, mint a tudományegyetem elnökét bízta meg a rend és a várossal való tárgyalás vitelére már 1831 okt. 25-én. Az átvétel feltételei megállapittattak, csak a rendház elhelyezésének kérdése okozott nehézséget. Az épület, mely kezdet óta erre volt kiszemelve, az egyetem és a város közös tulajdonát képezte s ebben volt elhelyezve az egyetemi alapból fenntartott 2—6 osztályú gimnázium az igazgató lakásával, továbbá a 3 osztályú fő elemi iskola ugyancsak a város által fenntartott gimn. 1 osztállyal, a leányiskola és rajziskola tamtóTk lakásával. Az átalakítás, a fenntartás és a leányiskola elhelyezése céljából összehívott közös tanácskozáson jelen volt: Cziráky Antal gróf, Grosser János rendfőnök, Öeff- ren Ferenc polgármester, Szeth Chrysos- thom bíró, Thoma József népszószóló, Ráth József választott bizottsági tag, Heyne Ferenc az építészeti igazgatóságtól, Horváth István, az elnök titkára. A megegyezés létrejött s azt V. Ferdinánd 1844-ben IPdíasztásofc. TÁRCA Érdekes adatok a Szent Gellért gyógyfürdőről. A budai hévforrások története a legrégibb időkbe nyúlik vissza. A római légiók a források környékén települtek le és a források után nevezték el székhelyüket Aquincum- nak — öt viz — vagy kelta nyelven Aking—bőviz. Anonymus feljegyzése szerint a győzedelmes Attila királyi lakhelyét a „felhévizek“ fölött építtette fel megújítva az itt talált építményeket. Midőn a magyarok Árpád vezérlete alatt Kelenföldnél a Dunán átkeltek, táborukat a part hosszában egész a felső hévizekig ütötték fel. A középkori szerzők, Berírandon, Bonfinius, Oláh, majd a későbbi forrásmüvek, legnagyobbrészt a Budavárában megfordult idegen követségek tagjainak íöljegyzései egytől-egyig megemlékeznek a budai melegvíz forrásokról és fürdőkről és nem győzik eléggé magasztalni, azok szépségét, kitűnő berendezését és vizüknek kiváló gyógyhatá- sát, amellyel különösen Mátyás király, majd a török hódoltság idejében világhírre tettek szert. Az a hely, ahol a mai Szent Gellért fürdő van Budavárától legtávolabb esett. Itt a források közelében épült fel II. András király leányának tiszteletére emelt templom melynek több román stiiusu kőmaradványa a mostani épitkezéskpr került felszínre. Erről a templomról nevezték el a környéket Szent Erzsébetfalvának. Valószínűleg távolabbi fekvése miatt a fürdő építészeti szépség tekintetében nem vetekedhetett a „királyi“ fürdővel, (a mai Rácfürdő) A „zöld oszlopos“ fürdővel (Rudasfürdő) és a felhévizek gyönyörű fürdőivel (a mai Szent Lukács és Császár fürdő helyén) de vizének páratlan gyó- gvógyitó ereje felől valóságos legendakor keletkezett. Purgató- riumnak Wageweinernek nevezte a nép abban az időben a csodatevő forrást, amelyből a beteg test megtisztulva és meggyógyulva kerül ki. Budavárának visszafoglalása után a fürdő félig rombadülve került adományképpen I. Lipót testorvosának wartenbergi Ilmer Frigyes-nek birtokába, aki a fürdő épületet újból fölépítette — egy nagy közös fürdővel és öt külön fürdővel. Ilmer halála után a fürdő Buda város tulajdonába ment át, majd 1809-ben árverés utján a Sagits család birtokába jutott, amelynek tulajdonában is maradt egészen a Ferenc József hid építésével kapcsolatos kisajátításig. 1844-ben épült fel a Sárosfürdő abban az alakjában, amelyre mi is emlékezünk. A maga idejében „palotaszerüknek tartott épület már a közös fürdőn kívül 27 különböző kádfürdővel és 21 vendégszobával birt. Különös érdekessége volt a fürdőnek a földalatti kupolás közös fürdő, mely vizét közvetlenül a feltörő forrásból nyerte. Az ott lerakodó rendkívül finom forrásiszap volt a fürdő egyik legérdekesebb gyógyténye- zője. Erről nevezték el a fürdőt Sárosfürdőnek. Midőn 1894-ben a Ferenc József hid építését megkezdték, a régi fürdőház útban volt. Az állam ki- sejáíittatta és lebontatta. A fürdő medence, amelyben a hires források fakadtak, mélyen az úttest alá került és a drága gyógyvíz évekig fel nem használva ömlött a Dunába. 1901-ben a források a főváros birtokába kerültek. Többszöri terv- pályázat után, melyek eredménye- képen három résztvevőt Sterk, Sebestyén és Hegedűs építészeket bízták meg a tervezéssel, akiknek tervei alapján 1911. év nyarán megkezdődött a nagyarányú építkezés, amely a háború legsúlyosabb éveiben is tovább folyt, mig végre 1918. év őszén készen állt a Szent Gellért gyógyfüroő és szálló hatalmas palotája. A Szent Gellért gyógyfürdőnek kétségtelenül legértékesebb gyógy- kincsét rendkívül nagy bőségü ásványvíz forrásai képezik, melyek naponta 2—2 7* millió liter gazdag radioaktivitású 47—48 C° hőfokú hévvizet szolgáltatnak. A modern fizikális tkerápia ózonban nem elégszik meg a régi fürdők egyszerű berendezkedéseivel, hanem megköveteli mindazokat a gyógyténye- zőket és felszereléseket, amelyek a betegség helyes felismerése és a íürdőkurát kiegészítő gyógykezelése szempontjából nélkülözhetetlenek. És e tekintetben a Szent Gellért
