Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-05-05 / 740. szám

XX. évfolyam. 740. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom,” művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 280 kor., félévre 140 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: í., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­den további cm. 50 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. május 5-én. Megindult a választási harc Tizenegy párt bont zászlót Budán. — Vérmes remények és reális számítások. — Mellőzött budai jelöltek. — Uj nagyságok. — A£ óvatos budaiak. Budai polgártársam! Válogathatsz a listákban és jelöltekben. A listák legnagyobb részében nem lesz örö­med, mert erősen megspékelték pesti jelöltekkel, akiket a központi pártok máshol elhelyezni nem tudtak. Van olyan is, ahol nincs ugyan pesti, de az elöljáró nevek — Budán ismeret­len nagyságok és a jó budai nevek hátravonultak az ötödik és hatodik helyre. így ezek a jelöltek mandá­tumhoz nem jutnak, de arra jók, hogy híveiket besorakoztassák a pártba. Lehet, hogy sikerül, de a valószínűség az, hogy az elmélkedő budai polgárság, mely a rakéta­szerűén felszálló jelszavakra keveset ad, — más irányban fog orientá­lódni s igy ez a taktika nem hogy használna, hanem ártani fog a pár­toknak. Munkatársunk alább rész­letesen beszámol a már megalakult és az alakulóban lévő pártokról, de félő, hogy ezek egy része nem is jut túl az alakuláson. Mert Budán összesen 78 ezer választó van. jó esetben leszavaz 60 ezer s igy egy mandátumra 10 ezer szavazó jut. Tudtunkkal eddig tizenegy párt igyekszik zászlót bontani Budán s igy már előre bizonyos, hogy azok közül négy nem juthat érvényre, mert csak hat jelölt van, a többi hat párt vá­lasztóinak száma 8 és 14 ezer között változik s igy nagyon ügyes szer­vezete legyen annak, amely párt 2 mandátumot tud szerezni. Meglepetések azonban nincsenek kizárva. ❖ A választási mozgalmakról munkatársunk a következőket írja: Megfigyeltem a budaiakat és azt tapasztaltam, hogy erősen okultak a — múlton. Nem dőlnek be rögtön az első szép szóra és szorgalmasan eljárnak a választói nagygyűlésekre, de minden párthoz. A sikerült mon­dásokat megtapsolják,* kedvenceiket megéljenzik . . . pártkülönbség nél­kül. Kialakult bennem az a meg­győződés, hogy Budán nem va pár­tok fognak győzni, hanem a jelöltek. A legtöbb kilátása igy annak a párt­nak lehet, amelynek listáján vérbeli ismert budai nevek szerepelnek, amelyek egyúttal irányt is jeleznek. Sok a listákon az uj név, amelyek­hez nem fűződik közéleti vagy tár­sadalmi szereplés Budán s igy azok a listák, ahol ilyen ismeretlen nagy­ságok vezetik a lajstromot, kevésbbé számíthatnak a polgárság támoga­tására. Vannak viszont lejárt nevek, amiket egyes pártok hiába erőltet­nek. Olyanok ezek, mint a megfujt széna, még a marha sem eszi meg. Hogy minden párt túlbecsüli a ! maga erejét, az természetes és vele jár a választás pszichológiájával. A !'„Budai Napló" nem áll egyik párt 1 szolgálatában sem. A mi célunk, hogy pontosan és biztosan tájékoz­tassuk a budai polgárságot a válasz­tás hullámzó mozgalmairól és el­fogulatlan, szenvedélymentes szem­mel nézzük ezt a különös tülekedést, mely most a választók kegyét keresi. A mi eredeti álláspontunk az volt, hogy itt a Bethlen István gróf veze­tése alatt álló egységes pártnak van a legtöbb kilátása és jól megszer­vezve három mandátumot tudott volna szerezni az előzetes megálla­pítás szerint való szerencsés jelö­léssel. Az egyoldalú információk alapján létrejött paktumok ezt a kombinációt halomra döntötték és megzavarták a konzervatív polgár­ságot, mely ma nehezen tud tájé­kozódni, nem szeretvén a paktu­mokba burkolt titokzatosságot. A kormány pártja mellé állott volna a szavazópolgárság fele az első Ízben tett jelölések alapján, igy pedig a választóknak ez a kompakt tömege szétmorzsolódik. Ma már a volt je­löltjei is elhelyezkedtek saját legjobb belátásuk szerint s igy ezt már visszacsinálni nem is lehet. Elsőnek a szociáldemokrata párt állította föl jelöltjeit és rögtön meg is inditotta a toborzást, a mi a fegyelmezett munkásság soraiban nem is jár nehézséggel. A polgár­ság alig ismeri a párt jelöltjeit és bizonyos idegenkedéssel nézi a párt felvonulását. Ez annak a különzár- kózásnak a következménye, mely nem enged belepillantást a párt belső életébe és mesterségesen távol­tartja a munkásság szervezetein kívül állók érdeklődését. Statisztikusok hozzávetőleg 8 ezerre becsülik a párthoz tartozók számát Budán. A szociáldemokrata párt jelöltjei Budán a következők : 1. Peidl Gyula, 2. Batitz Gyula, 3. Kéthly Anna, 4. Pásztor Imre, 5. Katona Sámuel, 6. Spielmann János. Póttagok: 1. Knur Pálné, 2. Mihályi Gyula, 3. Szilágyi Kiss István. * Rendkívül rokonszenves az a küz­delem, amit Schubert Sándor óbudai nagyiparos folytat Kossuth Lajos elveiért, amelyek Magyarországon örökemlékezetüek és a modern sza­| badság úttörő eszméi maradnak. Budán minden kerületben volt ki- sebb-nagyebb függetlenségi párt s ezeket igyekszik most a független­ségi 48-as Kossuth-párt zászlója alá egy táborba sorozni. A polgári pár­tok között az elsők egyike volt, aki a küzdőtérre lépett és ezzel — időt nyert. Jól szervezett pártirodája ezt az előnyt igyekezett kihasználni és sietett elfoglalni a még meg nem szállt pozíciókat. Listájának különös érdekességet ad, hogy a párt minisz­ter jelöltje, Bállá Aladár, a második helyen van Schubert mögött. A párt jelöltjei a következők: 1. Schubert Sándor iparos, 2. Bállá Aladár ny. miniszter, 3. Oresmus Ödön iparos, 4. Erdélyi Dezső zeneconservatoriumi igazgató, 5. Jobbágyi Béla iparos, 6. Günther Béla kereskedő, Pót- képvise öjelöltek: 1. Csézly Lukács fogász, 2. Fónagy Zsigmond tiszt­viselő, 3. Fónay Béla iparos. * A demokrata part, amelynek ősi fészke Óbuda, onnan indul Buda meghódítására Szilágyi Károly és Benedek János nevével. Csakhogy Budán másutt alig van demokrata párt, mint Kelenföldön, de ott is inkább az iparos kör az, mely a demokrata eszmét fölkarolta és egyik elnöke nevével akart harcba menni. Ez a helyzet megváltozott s igy valószínűleg az iparosság is több részre oszlik majd s nem áll egy­ségesen a demokraták mellé. A Vár­ban abszolúte nincs demokrata, a Tabánon sincs, sőt a Krisztinában is kevés, és a hegyvidéken még kevesebb. Itt szervezkedni sem tudott a párt. A 'Vízivárosban történtek kí­sérletek, de eredményre nem vezettek. Az egyik szervező, Öremus Ödön, átment a függetlenségi pártba s ma­gával vitta a párt egyik töredékét. A fiatalok Elek Mór dr. vezetése alatt külön szervezkedtek és most nem tudnak elhelyezkedni. S igy a párt zöme alig számottevő. A központi pártvezetőség által megállapított listán a következő a sorrend: 1. Benedek János ügyvéd, 2. Szi­lágyi Károly magántisztv., 3. Kakujay Károly mérnök, 4. Csefkó István villanyszerelő, 5. Székely Vilmos ke­reskedő, 6. Kutlánya János vállal­kozó. Pótjelöltek: 1. dr. Szentirmay Imréné tanárnő, 2. Milkvoics János művezető, 3. Scheer Béla Gyula gyáros. * Komoly a budai gazdaságpolitikai párt föllépése és impozáns szervez­kedése. Egy szép napon megállította a polgárságot egy jelképes plakátja és harmadnapon mosolyt csalt a megállított polgárság ajakára Hogyan élünk? cimü tréfás plakátrajzaiva), amely kérdés nagyon is a husiinkba vág. Tisztán gazdasági kérdések ve­zetik a pártot és ennek az irányzat­nak deferált a Központi Iparospárt is, mely nem állít a párt ellen je­löltet Budán, hanem falragaszokon hívja föl a budai iparosokat és ke­reskedőket, hogy félretéve a közjogi, felekezeti és osztályharcokat, ezt a pártot támogassák. Az iparosok és a kereskedők szervezetei Budán kény­telenek lesznek ezt megfontolás tár­gyává tenni, ha nem akarják ma­gukat-annak a vádnak kitenni, hogy az első alkalmat, amikor az ő érde­keik képviseletére alakult egy párt, — azt létérdekeik megcsúfolásával cserbenhagyták, megtagadták. A párt szabad kezet ad az ő programmja alapján megválasztott ^képviselőknek a közjogi kérdésekben és párt­fegyelmet csak gazdasági pro­grammja iránt/ követel. A párt jelöltjei progiamm nélkül is irányt mutatnak és a pártlista élén álló nevek mindegyike jelentős név a gazdasági téren épen úgy, mint a budai társadalmunkban. Ez a legtisztább budai lista. A budai gazdaságpolitikai párt listája a következő:, 1. Becsey Antal mérnök, ipartestü­leti elnök, 2. Szávay Gyula iró, az Ipar és Kereskedelmi kamara főtitkár, 3. dr. Lendl Adolf tanár, volt orszgy. képviselő, 4. Hrivnyák János iskola- igazgató, 5, Hódy Lajos ny. p.t. igazg., 6. Király Gyula vili. vasutas. Pót­jelöltek : 1. Váli Gábor cimfestő, 2. Balázs Antal vendéglős, 3. Kaiser János szabómester. * A Budán túlsúlyban lévő keresz­tény pártok közül elsőnek a Fried- //c/z-párt szervezkedett és megsza­porodva a Haller- féle frakcióval, számottevő tényező a választási küz­delemben. Ez az ellenzéki alapon álló keresztény polgárság pártja, mely már a múlt választáson is jelentős szerepet vitt a Krisztinában. Ez most is a tulajdonképeni góc­pontja és erősen számit a női vá­lasztókra. Számos párthive van a Vízivárosban is, ahol régi pártszer­vezete sikerrel működhet. A budai Vigadóban rendezett nagygyűléseit szívesen látogatja a polgárság. Érde­kes, hogy a jelöltek listáját, mint utolsó jelölt, Baranski Gyula, mint 3-ik pótjelölt, Hoszu István zsirálják azt a budaiaknak. A Friedrich István vezérlete alatt álló „Keresztény Nemzeti Földmun­kás és Polgári Párt“ listája a kö­vetkező : 1. Andrássy Gyula gróf, 2. Wirter Lászlórdr., 3. Knapp Aurél dr., 4. Krizs Árpád dr., 5. Sármezey Endre, 6. Baranski Gyula dr. Pótjelöltek: 1. Liptay Lajos dr., 2. Szatala Emil, 3. Hoszu Lajos. .4iiicqrra avaraoiinassüT i i "g

Next

/
Thumbnails
Contents