Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-04-27 / 739. szám
XX. évfolyam. 739. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 240 kor., félévre 120 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ]„ Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél IQQ korona. Minden további cm. 50 korona. Nyiltlér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. április 27-én. Megüt Úgy a nagy közönség, mint annak hivatalos képviselője : a fővárosi közgyűlés, de nem kis részben a mi állandó panaszunkra, mégis csak akar a hatóság valamit tenni az Alagút járhatóvá tétele tárgyában. Igaz ugyan, hogy most is csak az aktagyártás, nem pedig a cselekvés terén mozognak, tíe azt már senki se várhatja egy minisztériumtól, hogy a változott viszonyoknak megfelelően a régi copf helyett egy égető bajon segítsen legjobb tudása és belátása szerint. Az történt ugyanis, hogy az illetékes hidkezelő pénzügyigazgatóság felirí a pénzügyminisztériumhoz, hogy az Alagút burkolata rossz; t. i. rossz azóta, amióta pénzügyminisztérium az alagutat átvette, vagyis 12 év óta; a pénzügyminisztérium 9006/922. sz. a. leirt a tanácshoz, hogy állapítsa meg, mibe kerülne az Alagút burkolásának költsége; a főváros tanácsa 15859/1922. Sz. a. válaszolt, hogy háromféle burkolat 5, 3, 2’4 millió koronába kerülne. És ezzel megindult az akták áradata. Mert most, hogy a pénzügyminiszter már tudja, hány millió koronába kerül a burkolás, kérdést fog intézni a főv. tanácsához, hajlandó-e ezt a burkolást saját költségére elvállalni ? A tanács erre azt fogja válaszolni, hogy a burkolást szívesen vállalja, de adja át a pénzügyminiszter aíeljesen rendbehozott Alagutat. Erre a pénzügy- miniszter leir majd, hogy ő az Alagutat most nem hozhatja rendbe, mert az 20—30—40 millió koronába kerül és erre az államnak nincsen pénze. Erre a tanács felír a pénzügyminiszterhez, hogy hajlandó átvenni a rendbe nem hozott Alagutat. Ekkor a kormány ankétet fog összehívni az Alagút tényleges átadásának végleges feltételei megállapítása végett. Mindez valamikor 1948 táján fog bekövetkezni, amikor a most 5 millió koronában megállapított uíburkulat már csak 50 millió koronáért lesz elvégezhető s amikor a főváros közgyűlése régen elhatározta már, hogy az egészségre káros Alagút elkerülése okából egy állandó liftet létesít, mely a közlekedő közönséget az innenső oldalon felveszi és a túlsó oldalon leteszi, az Alagutat pedig, mint az egészségre veszélyes lyukat betömi. 26 év múlva ily módon mégis csak lekerül az Alagút állandó panaszrovatunkról, pedig 10 év előtt az Alagút egy évi bevételéből helyre lehetett volna hozni nemcsak az ut-, hanem a falburkolatot is. Dr. Baranski Gyula. Mi csak azt jegyezzük még illusztris munkatársunk cikkéhez, hogy az Alagutat hamarább betömi az ott felgyülemlő por és piszok. Buda, 1922 április 26. A nuncsus meglátogatta e hó 21-én délután a Klotild-szeretetházat, a választmány és a gyermekek ápolását végző szervita-apácák élén dr. Ripka Ferenc elnök üdvözölte és bemutatta a választmány tagjait. A nuncius azután részletesen megtekintette az intézet minden részét. Majd az udvaron összegyűlt 125 árva gyermek közé vegyült és elragadtatással nyilatkozott az emberszeretet e szép müvéről, mely a legszebb árvaház Budapesten. Végül pénzbeli ajándékot nyújtott át az elnöknek és megígérte, hogy ezenkívül ruhával is segíti az árvákat, akiknek szép karénekét örömmel hallgatta. Bucsu- zásul megáldotta őket és a választmány tagjait. • Schafarzik Ferenc sir. műegyetemi tanár, a nagynevű geológus előzetesen ismertette e hó 26-án a Császárfürdő hévforrásainak geológiai viszonyait, ahová a Földtani Társulat e hó 30-án hidrológiai kirándulást rendez. Presziy Lóránd csendörcrnagy, a Hollós Mátyás Társaság tagja május 3-án a központi Papnevelő Intézet dísztermében előadást tart „Az ember bűnözése, különös tekintettel társadalmi viszonyainkra“ cimen. Serlegavató társasvacsorát rendez a fürdőügyi előadók tiszteletére a Hollós Mátyás Társaság május hó 2-án este 8 órakor az Alagut-utcai Szent István vendéglőben, — Viraág Béla szerkesztő előadása után. Étkezés étlap szerint. Ez alkalommal avatja föl a H. M. Társaság d gróf Kardisonyi Jenő által adományozott ezüst Mátyás-serleget. Kivesznek a hires óbudai szőlők, mert a íiloxera — dacára a szénkénegezésnek évről-évre jobban pusztít. Az európai szőlőmivelés csődöt mondott. Kepes László tír. a testvérhegyi szőlőjében amerikai szőlőkkel tett kísérletet és azok a múlt évben már gyönyörű termést hoztak. A fővárosnak a Bécsi-uíon levő hat és fél hold terjedelmű szőlőtelepéí Niedermayer Sándornak adta bérbe évi 10.000,' illetve 6500 korona bérért, vagy évi három hektoliter borért, azzal a kötelezettséggel, hogy állandó anyatelepet létesít, ahonnan az óbudai szőlősgazdáknak felújítás céljából amerikai vesszőket ad ki. Szükség volna azonban a kormány nagyobbarányu segítségére is, elsősorban egy megfelelő anyaterület létesítésére és oltványok ingyenes kiosztására, hogy a hires régi szőlők újra a dalnak, jókedvnek és jólétnek forrásaivá legyenek. Uj igazgatók lettek Budáról Major István (lipótmezei elemi iskola), Fekete Jenő (Medve-utcai), Stercz István (Hunor-utcai), Szörényi Rezső (Kiscelli-utcai) ideiglenes igazgatók. Nagy elkeseredést és kínos meglepetést szült nemcsak a tanítói, de a nagyközönség széles rétegeiben is, hogy a jelöltek között pl. Budáról olyan nevek .voltak, mint Zöld József, Ciccuti Lajos, Rózsa Géza, Reiter József, ("az utóbbi kettő a kommun alatt iskolavezető volt) akiknek fiatalsága és hivatottsága messze alant marad az egyáltalán nem is jelölt Sándor Károly svábhegyi ideigl. igazgató, Vitái Ödön Márvány-utcai, WeiSz Lajos római fürdői ideigl. igazgató, tehetségénél, komolyságánál és munkásságánál. Virter László dr. tette e sérelmeket szóvá a főváros, közoktatásügyi bizottságának ülésén — rámutatva azokra a „baráti megállapodásokra“, melyek a munkás tehetségeket — de nemcsak az igazgatói, hanem a tanítói választásnál is kizárták. Szavai azonban nem tudták áttörni a „baráti láncot-“ A kuitura uj fészkét avatta föl az óbudai gázgyár telepén e hó 23-án délután dr. Ripka Ferenc vezér- igazgató nagyszámú vendégek jelenlétében, amikor a Gázgyári Dal- és Önképzőkör egy éves fennállásának évfordulóján meglepetésszerűen leplezték le a népszerű vezérigazgató arcképét, aki a munkásság üdvözletére mélyen átgondolt és a munkásság érdekeit méltányló beszédben válaszolt. A leleplezés aktusánál a gázgyári dalkör énekszámainak fegyelmezett, szép előadása keltett általános elismerést, este pedig kedves előadó műkedvelők színdarabja szórakoztatta a vendégeket. Monostory Margit a jeles előadómüvésznö, aki a Várszínházban nagy sikert aratott Ibsen Nórá-jában, sombaíon ismét fellép a Várszínházban a Gyurkovics lányok cimii darab Olga szerepében. Evangélikus kulturest volt Óbudán ápr. 22-én az Evang. Szövetség rendezésében. Gyönyörű hangversenyszámokkal szerepelt az Evang. Szövetség gyermekkara, fővárosi művészek és Móhr Henrik, aki nagyon szép beszédben vázolta az evang. törekvéseket. A jól sikerült hangversenyt táncmulatság követte. Czölder Dezső festőművész műtermében kiállított mintegy 300 tájképét nézték meg a Hollós Mátyás Társaság tagjai és a fürdőügyi értekezlet vendégei dr. Exner Kornél ny. államtitkár vezetése alatt. A kiállítás rendkívüli mély benyomást tett komor, mély tónusaival, Normann íjordjaira emlékeztetve. Czőlder két évtizeden át járta a világot, Amerika vadregényes tájait és Istria sziklás tengerpariját. Ez utóbbi tájképek a kiállítás diszei. Valami különös hangulatok sugár- zanak belőlük. A látogatók nevében Exner Kornél mondott köszönetét a művésznek és őszinte szerencse- kivánataií fejezte ki az őszi kiállítás várható sikeréhez. Deréky Antal jubilál! 75-ik születés napját üli és május hó 9-én díszelőadást rendez tiszteletére a Kisfaludy színház Óbudán, amikor színre kerül: A miniszter előszobája és Knabe Farkas szerepében a jubiláns lép a színpadra. Azonkívül monstre- hangverseny is lesz, amelyen résztvesznek: Medek Anna, Noszeda Károlyné, Szende Ferenc és Palló Imre az operaház tagjai, továbbá Pálmay Ilka magánszámokkal, növendékei pedig előadják a „Pajkos diákok“ operettet. Résztvesznek az estén, melyet Pékár Gyula bevezető essay-je nyit meg: Rózsahegyi Kálmán és Sarkadi Aladár is. Az érdemes színész és szinmüiró jelesebb darabjai: A búzavirág, Eleven ördög, Napraforgó, Gábor Áron. A munkácsi rab és két kötetes emlékirata is jelent meg a magyar színészetről. Műsoros délután lesz a „Szent Alajos Segítő Egyesület“ árvaháza javára április hó 29-én, szombaton délután Vs7 órakor a III., Kiscelli-utcai elemi iskola tornatermében. A műsoron van Pfeiffer Olga és Meisz- ner Frici, Miklóssy Nusika, a kis Itala Fur- lani, egy vig dalmű Ráth Lajos, Borosa Mili, Soltay Jenő, Rada Micike, Borosa Stefi, Georgi András, Szegedy Béla szereplőkkel, Mészáros Erzsiké szavalata után egy misztérium és egy vig jelenet Plattner István, Sz. Kovács József, Györgyi István szereplőkkel. ^ V!., fürdőügyi értekezletét rendezte e hó 24-én a Hollós Mátyás Társaság és a Krisztinavárosi Kaszinó, amelyen számosán vettek részt, köztük Hennyey Vilmos államtitkár is. Exner Kornél dr. államtitkár elnökölt és Barsi Jenő dr. tisztiorvos tartotta előadását a fürdők hatásáról, mely elejétől végig lekö| tötte a hallgatóság figyelmét. Az érdekes és szellemes előadás részleteire legközelebb rátérünk. A vita során hozzászóltak: Rákosi Géza aki igazolta, hogy az artézi forrás pótolja Karlsbadot, Palóczy Antal középiíésí tanácsos, aki helyeselte azt a nézetet, hogy amit a fürdők érdekében meglehet csinálni most, azt ne halasszuk, — Kovács Béla, aki sürgősnek találja, hogy a fürdők hatása az egyes betegségekre széles körben váljék ismertté, Ebner József a régi orvosi szaklap föltámasztását ajánlja, Kadnár Károly, pedig a fürdők ismertetését az iskolákra akarja bízni a falun is, ahol a tanító ennek apostola lesz és eziránt a kultuszkormány megkeresését indítványozza, amit az értekezlet e! is határozott — Május 2-án Viraág Béla tart előadást Budáról, a fürdőkről és az idegen forgalomról. Ötven éves jubileumát ülte a Ganz Danubius Gyári Dal- és Zeneegyesüiet, a Városi Színházban. Az ünnepély alkalmára a Városi Színház zsúfolásig telt meg érdeklődő közönséggel A Ganz Danubius Gyár Dal- és Zeneegyesületet még 1871-ben alapította néhai belecskai Mechwart András volt ganzgyári vezérigazgató. Alig 3 évi fennállás után a fiatal daloskor már Münchenben szerepel, hol a fegyelmezett német dalárdákat is meglepte az a lendület, amellyel énekszámaikat előadták. Ezt az első nagy sikert számos későbbi siker követte és különösen érdekes az az epizód, amely 1896. május 17-én a milleneumi
