Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-03-08 / 732. szám
XX. évfolyam. 732. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. március 8-án. fi rombolást régen megelégelte Buda polgársága. Megelégelte a Károlyi - forradalom idején, megutálta a bolsevista uralom alatt és várta a konstruktiv építő munkát most, amióta úr önmaga felett a magyar. Csalódottan néz minden uj politikai alakulás elé és kiábrándult minden pártból, minden jelszóból, akár nemzeti tradícióit, akár hitét érintik. Nem kell semmi. Az embert keresi, aki megállítja az egyiptomi csapásokat. Élnek Budán emberek, akik erkölcsileg nemesek és tiszták, tudásban, képességekben kiválóak, akikben buzog az alkotó erő és polgári kötelességeiket a hazával és polgártársaikkal szemben lelkiismeretes idealizmussal teljesítik. Ma már mellékes, hogy micsoda párthoz tartoznak, mert az lesz a nemzetmentő párt, ahová ők állanak, hogy elejét vegyék a további rombolásnak, hogy lerakják az építő munka alapjait. Ezekről az emberekről mindenkinek az a meggyőződése, bogy állhatnak bárhová, vállalhatnak akármilyen programmot, soha a nemzet ellen véteni, a hazának ártani nem fognak. Ezeket akarjuk mi, budaiak a lajstromok élén látni, ezért kell, hogy Bud'a külön kerület legyen. A lajstromos választás nem rokonszenves Budán, ha együtt kell szavaznunk Pesttel. Buda érdekeit a városházán is akkor tudtuk hathatósabban szolgálni, amikor külön a budai párt, a Szabadpolgári Párt képviselte a városházán Budát és jelentős sikereket ért el a Tabán szabályozása, a hegyi utak rendezése, a csatornázás és más komu- mális alkotások terén. A lajstromos választás egyik előnye, hogy a pártok legértékesebb erőiket kénytelenek beállítani a köz szolgálatába, különben nem bírnának vonzóerővel. így csak a megszervezett pártok számítanak, a döntés a pártvezetőségek kezében van, ők választják ki munkatársaikat, akik méltók a közbizalomra és munkaképesek. Ezt a rendszert kell követniők Budán is, mely a legújabb megállapodások szerint külön kerületként szavaz. A Bethlen István gróf vezetése alatt álló kormányzó párt, mely egységes párt néven veszi föl a küzdelmet, nagy többségre számíthat Budán, ha a lista élén Ripka Ferenc, Becsey Antal, Perczel Béla neveivel indul és nem fűz hozzájuk olyan neveket, amelyek a szélsőségek felé hajlanak, vagy társadalmi gyűlölködést hirdetnek. A kormány hivei túlsúlyban vannak Budán, ahol túlnyomó a tisztviselők s nyugdíjasok száma, ahol a tőke képviselői, az ipar és kereskedelem nagyjai keresnek csendes otthont a zajos napi munka után. Ahol a kézmiiiparos és kiskereskedő mindig a kormányt igyekezett támogatni, ha az biztosította a nyugalmat és a rendet. Buda három közigazgatási, illetve öt országgyűlési kerületének most hat képviseletet szántak, ami azt jelenti, hogy a jövőben Újlakot is külön kerületté kerekítik ki. A múlt választások tanúsága szerint a választók redukált száma mellett mégis marad mintegy 60 ezer választója. Ebből a kisebbségnek jutna átlagos számítás szerint 15 — 20 ezer, a demokrata pártnak három szervezete révén: Óbuda, Víziváros és Kelenföld. Tehát jó esetben esetleg két jelöltet hozhatna be, ha a lista élére Szilágyi Károly közbecsülésben álló neve kerül és nem is jöhet melléje más, mint erkölcsileg tiszta név. Életképes pártot tudnak még esetleg szervezni a szociáldemokraták és a Friedrich-párt, ez utóbbi azonban csak az esetben, ha Be ranski Gyula dr. kerül a lista elére, akinek személyes hivei vannak Buda mindhárom kerületében. A bájos Víziváros pártviszonyaiA mai önző korszakban szinte hihetetlenül hangzik, hogy akadt 50—60 tudós és szakember, aki olyan ügyet szolgál, amely számára csak munkái jelent, de anyagi hasznot nem. Akiket nem vezérel más gondolat, mint az, hogy segítsenek az anyagi gondok súlya alatt összetörni készülő polgárság helyzetén. Ézt a célt szolgálja elsősorban az a mozgalom, melyet a Budai Napló utján vetett föl dr. Ripka Ferenc és amelynek első stációja a budai gyógyforrásoknak a polgárság javára való kihasználása. Ézt a gazdasági kérdések egész sora követi, amelyek szintén a polgárság érdekeit szolgálnák az adott viszonyok mellett. A Hollós Mátyás Társaság és a Krisztinavárosi Kaszinó által rendezett ankétek e célok érdekében szinte fölkínálják azt, hogy Buda minden tényezőjét ilyen gazdasági egyesülésbe tömöritsék, mely állandó működésben tartva, szolgálná ezeket a célokat. E hó 6-án este volt a második értekezlet, melyen megjelentek: Aggházy Kamii őrnagy (Hadtörténelmi Muzeum), Badál Ede előlnak kialakulása még egészen bizonytalan, ahol a Rassay-Méhely párt igyekezett szervezkedni és esetleges fúziók révén szóhoz is juthat. A többi pártoknak lajstromos választás esetén kevés a kilátásuk itt a budai oldalon és a fantasztikus fúziók, az erőszakolt listák ne zavarjanak meg senkit, meri mérvadó helyeken tudják, hogy ezt a választást nem a pártok, hanem az általuk jelöltek egyénisége dönti el. Az a meggyőződésünk, hogy a listák ilyen beállítása mellett az egységes párt 3. a demokrata párt 2 és a Fridrich-párt 1 jelöltet tud behozni. De megtörténhet az is, hogy a szocialista párt hoz be egy jelöltet s ez a demokraták rovására esne. * A budai zsidóság szavazatainak megoszlási aránya javít vagy ront az egyes lajstromok eshetőségén. Átlag számítva Budán 20—25 ezer zsidó választó van s ezek egy részben Vázsonyi, másik része Sándor .Pál, harmadik része pedig Székely Ferenc után indul. Csekély töredéke a szocialista pártra szavaz, ha jelöltet állít Budán. járó, Baranski Gyula dr. szí. biz. tag, Balogh Zoltán igazgató, Barsy Jenő dr. tisztiorvos, Bánlaky Géza a Gellért-fürdő igazgatója (Magy. Mérnök- és Épitészegyleí), Becsey Antal szf. biz. tag., Berényi László lapszerkesztő, Bucsányi Gyula dr. orvos, Dulácska Pál, Ebner József (szf. ásványvizüzem), Exner Kornél ny. államtitkár, tud. egyetemi,tanár) Gerő Árpád (csillaghegyi Árpádfürdő), Kadnár Károly (Déli Vasút), Kérészy Gyula ("Sátoraljaújhely), Kugler Mihály mérnök, Lendl Adolf dr. természettudós, Lichtenberg Kornél dr. (Balatoni Társaság), Mayer István dr. (Földhidrologiai szakosztály), Mihálkovics Miklós, Palóczy Antal orsz. középitési tanácsos, Palóczy Viktor építész, Peterdy Sándor iró, Rákosi Géza, Reiner Ede dr., Ripka Ferenc dr., szf. biz. tag., Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár, geológus, Scholz Pál barlangkutató, Sebők Dezső, Szávay Gyula (Keresk. és Iparkamara), Szilágyi Károly szf. biz. tag, Szombathelyi Sándor, Szundy Sándor, Vámossy Zoltán dr. tud. egyet, tanár, Vojcsik Lipót és számosán a H. M. T. és Krisztinavárosi Kaszinó tagjai közül. Elnökök : dr. Morvay Győző és dr. Ripka Ferenc, előadó: Viraág Béla, jegyző: Réw Sándor. Az értekezletet dr. THorvay Győző a Hollós Mátyás Társaság elnöke nyitotta meg és felkérte a gazdasági bizottság elnökét, dr. Ripka Ferencet, hogy az értekezletet vezesse be. Ripka elnök bejelentette a székesfőváros vezetői részéről történt rokonszenves nyilatkozatokat és azt a készséget, hogy az értekezletek megbecsülhetetlen anyagát, mint közkincset, összegyűjtve kinyomatja. Ezután fölkérte Schafarzik Ferenc műegyetemi tanárt, hogy előadását kezdje meg. Schafarzik Ferenc dr. miiegye- emi tanár és világhírű geológus Buda ásványvízkincseiről számolt be. Budán a talajnak van fontos szerepe az esőzések levezetésében, inert oly kőzetrétegeken fekszik, a melyek elnyelik a vizet, mint a dolomit és a mészkő, amelyek itt meredeken emelkednek ki a föld alól. Ilyen a Gellért-hegy és a szomszédos hegyek. A dolomit fe- pedezett szikla és átereszti a vizet, azért vizszegény a budai hegyvidék. Érdekesen ismertette a thermal- viznek a lényegét és e vizek csoportosítását. Északról kezdve Budakalász közelében van a Bründl- forrás, melyet ő fedezett fel, azután jön a Csillag-hegy, mely már melegebb, azután a vele egyrangu Rómaifürdő (lőpormalmi), a bécsi-uti vám-épület mellett felfakadó, most is malmot hajtó 20 fokos forrás a Tábor-hegy alatt, azután a József- hegyen levő Lukács-fürdő forrása, meiy már 27—29 fokos. A valódi hévvizek csoportjába tartozik a Margit-szigeti (43 és fél fok), a pesti oldalon levők (41 fok), József- hegyi Lukács-ivó forrás (56ü), egy másik Lukács-fürdői forrás mely 60 fokos, a Király-fürdő forrása, mely 53'2°, a Császár-fürdő-forrás (61*2°), a Gellért-hegyi források (Rác, 43-5°, Rudas 53 5° és a Gellért-fürdő 43—50u között és végül a városligeti artézi 73°-os, 970 méter mélyen érte a Pestre átvonult melegvizadó dolomitréteget. Ezután áttért a gyógyvizek vegyi összetételére, melyet régi analysisek alapján ismertet és melyek egyféle karakterűek mind, meszesek, némi kénhidrogénnel. Ezeket a gyógyvizeket a dolomitnak köszönhetjük, mely a triász formációhoz tartozó legfelsőbb réteg. Ez felszívja, elnyeli és átereszti magán egész a kiscelli agyagrétéghez, mely a vizet nem veszi fel és maga fölött összegyűjti. De van a forrásképződésnek még egy mélyebb rétege, mely szintén vizdus, ez volna a még dusabb második víztartály Buda alatt, mely megnyitásra vár, de még újabb ezer méterre kell fúrni. A mai meleg források körülbelül 700 méter Buda kincsei Schafarzik Ferenc, a geológia nagy tudósa előadásában rámutatott a földalatti mérhetetlen kincsekre. — Becsey Antal a közvetlenül kínálkozó kihasználásról. — A budai polgárság várható előnyei. — A fürdőügyi ankét folytatása.
