Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-12-23 / 762. szám
XX. évfolyam. 762. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 600j kor., félévre 300 kor. Egy szám: 12 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-uíca Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 15 korona. 20 mm. magas hirdetés 300 K. Nyiltlér sora 80 korona. Szöveg után 100, szöveg között 200 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. december 23-án. Boíöog Karácsonyt! Budára mutatóit sovány ujjúval a halál elé menő Gárdonyi Géza, amikor e lap szerkesztőjének Írott utolsó levelében irodalmunk egyik hiányának pótlására mutatott rá és épen Budát, az itt székelő Hollós Mátyás Társaságot hívta föl, erre a munkára. Ránk budaiakra hagyta ezt az irodalmi hagyatékot, amelyben ő is élénk részt óhajtott venni, de ettől megfosztott bennünket a könyörtelen halál. Most karácsony ünnepén közlöm ezt az irodalmi végrendeletet, amikor fogékonyabbak a lelkek és hamarább kelt viszhangot a holt iró szava, mint az évnek más, szürke napjain. Gárdonyi levele arra a tervre vonatkozik, amellyel őt Budához és a Hollós Mátyás Társasághoz szerettük volna fűzni és kerestük a jogcímet, amely ezt lehetővé tette volna. Ereklyeként őrzöm a levelét, amely igy szól: Kedves 'Bélám! Teljes életemben irtóztam mindenféle nyilvános szerepléstől: még a címzetes és disz-féle sem kedves nekem. Az irodalmi egyesületeket különben sern az elnök kivolta ettoíí, huactic u- kiadványaik. A mi irodalmunkból különösen hiányzik egy olyan folyóirat, amelyik csupa irodalmi kérdéseket tárgyal, az esztétikai fejtegetésektől kezdve az . irodalmi jogvédelmek mindennapi kérdéséig és kizárólag csak értékes irodalmat közöl. Erre gyiijtsetek pénzt és ezt indítsátok meg, ha a H. 711. Társaságot erősíteni akarjátok. Nagyobb közönsége lenne, mint bármelyik folyóiratnak. THert hiszen ma már minden diák és felszabadult iparos-inas is írónak érzi magái. Ha gondolkodtok ezen az ügyön, szívesen szólok róla bővebben és talán személyesen is lehet, hogy már a jövő hónapban. Szívesen és örömmel töltök veletek néhány estét. Szeretettel köszönt téged és mindnyájatokat öreg és nyavatás barátotok Eger, 1922, V1II/25. Gárdonyi. És igaza van, amikor igy véli, hogy ennek az uj irodalmi folyóiratnak Budáról kell kiindulnia. Bizalmasabban fogadná az egész ország, mint a pesti írásokat. Leg- kevésbbé sem csökkentené értékét, ha a címében megvolna a budai jelző. Kész írói, művészi és tudós gárdát szolgáltat hozzá a budai irók, művészek és tudósok Hollós Mátyás Társasága és született szerkesztője, annak aranytollu főtitkára: — Szá- vay Gyula. Kezdhetjük szerényen mint havi folyóirat s ha abban lüktet a szinarany irodalmi és tudományos értékek mellett a budai erkölcs, a budai hazafiság és bevonja történelmi patinájával a budai hagyomány — minden magyar háznak szívesen látott vendége lesz. Buda polgársága, ipara és kereskedelme bizonyára áldozatkészen segíti az első időben, amíg megerősödik, előfizetéssel és hirdetéssel, mert ha a pestieknél szegényebbek is vagyunk Budán, de őszintébben szeretjük a kultúrát, ha nemes célokat szolgál. Buda volt régebben a nemzet vezére, áhitatos szemmel Budára tekintett mindig a magyar s ma polgársága azon az utón jár, mely ismét a vezérlő szerephez vezet s amelyre rámutatott élete alkonyán Gárdonyi Géza! Budaiak ! Váltsuk valóra szavát! Viraág Béla. A legmagyarabb Regös, Gárdonyi Géza elhunyta alkalmából a H. M. T. Eger városának részvétét fejezte ki, amit most köszönt meg meleghangú levélben a város“ polgármestere, hangsúlyozván többek között, hogy „a fájdalmat,amit eltávozása okozott, enyhíti az a tudat, hogy itthagyta nékünk, sorsüldözött, szenvedések tengernyi kínját átszenvedett magyaroknak, gazdag lelkének nemes értékű drága kincseit és enyhíti az a gondolat, _ hogy velünk együtt gyászolják Őt mindazok, akik a szépért, a nemesért még mindig lelkesülnek.“ A Budapesti Munkás Dalárda nagyszabású karácsonyi táncestélye a Budai Vigadóban dec. 25-én este 8 órakor kezdődik. Befagyott órák. Még meleg nyárban, amikor a toronyórák karbantartásával felmerült tulkiadásokról vitatkoztak a városházán, szóba került, hogy Budapesten , nvi!v.ánnst óra nem jól [ár, jvaev egyáltalán nerniar. ur. Kozma Jeüú, kijelentette, hogy közvetlen egymás mtíbett levő két-három nyilvános óra nagy d'ffe- renciákat muta', ami különösen a vasútra igyekvő közönségre nagy kellemetlenségekkel jár. Dr. Platthy György pedig kifejtette, hogy az idegenforgalom szempontjából is tűrhetetlen állapot, mert nagyon jellemzőnek fogják találni az ittjáró külföldiek, hogy a város az óráit nem tudja rendben tartani. Másszóval, hogy a városházán sohasem tudják, hogy hányát ütött az óra. Ez még nyáron volt. Azóta ezek a nyilvános órák — befagytak. Budán talán egysem jár. A szent forrás. A zugligeti végállomástól jókarban tartott kőlépcső vezet fel a Fácánhoz irányuló gesztenyés gyalogjáróra, de ott el- állja az utat egy állandóan zárva- tartott nagy vasrácsoskapu, fölébe mázolva, hogy — magánut. Hát ez lehetetlen állapot! Tény és megdönthetetlen valóság, hogy ez a gesztenyefasoros ut századok óta szabad és a gyalog közlekedés részére mindenkinek használatára álló útvonal, mely ha ma magán- tulajdon is a századokra kiterjedő állandó és szakadatlan használat, még a magántulajdon akarata ellen is közuttá minősítette ! Arra megcáfolhatatlan történeti adatok vannak, hogy a Disznófőnek nevezett forrás és annak egész környéke azelőtt közterület volt. Történeti kútfők kétségtelenül bizonyítják, hogy Mátyás király a budai hegyekben, regényes fekvésű, erdős hegyoldalon, csörgedező patak mellett — nagyszabású nyárilakot épített, melyet nagykiterjedésü vadaskert vett körül. Ennek a helynek Nyék volt a neve és a történeti kútfők tanúsága szerint magába foglalta a mai Svábhegyet, Jánoshegyet és a Lipótinező egész hegyvidékét. A fentmaradt adatok szerint Mátyás király budavári udvarába innen vezették a vizet az udvartartás részére. Gróf Marsigli Alajos Nándor olasz katonai mérnök Budavár visszavivása előtt több évvel beállott abba a hadseregbe, amely a visszavivást tűzte ki feladatául és egy — a vár ellen vezetett támadás alkalmával — talán szándékosan — törökfogságba esett, hol mint hadifoglyot a vízellátás szolgálatába állították, de csak addig maradt hadifogoly, amig a helyzetet kitanulmányozta, azután visszaszökött az ostromló sereghez és az a török térkép, amely Budaváráról Marsigli rajzában reánk maradt, minden kétséget kizáróan igazolja, hogy Mátyás király díszes nyárilaka épen a Disznófő helyén állott és az a f irrás, amely Mátyás udvarába a vizet szolgáltatta — a Disznófő volt. Még a török is Királ bunár báiri — Királyforrás dombjának és magát a forrást Királyforrásnak nevezi. Az elmúlt század derekán is még Tfíátyás-csmgó volt a forrás hivatalos neve. Ismerve a visegrádi várerődöt és az annak alján elvonuló 350 termet tartalmazó királyi kastélyt légberöpitő Lipót császárnak a magyar emlékek iránt való ellenszenvét nem épen lehetetlen, hogv on- — ~mlék is az ő rombolás nak esett áldozatul, az2 íssal, hogy ott a török főt ;t tartottak. Helyes lenne, est székesfőváros tőrén; felkutatna ott a talajt, mí )gy nagyértékü építési err ikkan és a ma vizét cs^ : adó forrást tisztitassa ki, ;t üdítő vízhez juthassoi dúló. De karolja fel Bu tge a Mátyás király err aződő gondolatot és áili a nagy király emlékét mii ,ol arra alkalom kinálük ezt a forrást ismét es isen TUdtyáscsiirgónak. Dr. Németh Imre. Ä k a]gj Ira, melynek csápjai adó getnek bennünket — újra ft közüzemi pótlék elrendeegv hogy ezzel kapcsolatban 3jlg> elsorvadt méltóságot fényeit áros birákét. A közüzemi a j „felszólamlásokat“ ugyanis táj gják két polgári ülnök“ egbirálni. 1 zán nagy változások j évre. Beszélnek pol- anácsnok válságról és gyéniségek távozásáról , hogy Sallay Árpád megüresedett tanács- í1 nemcsak betölteni nem a pályázatot is csak a a fogják kiírni akkor, ha /ilíamos vasúti probléma ával kapcsolatos állásbe- ,s aktuálisak lesznek. Ma nis nemcsak Rényi alpol- ' és Till tanácsnok, hanem 'éltes tanácsnok távozásáén komolyan beszélnek, ián a villamoshoz mennek eheíséges, hogy Sántha ,cot a főváros valamelyik nénél helyezik el. emléknapok decemberben a kö- 3-án 1795-ben született Hill R., yeg feltalálója; 4-én 1795-ben írlyle angol történetiró, 1798-ban alvani fizikus, 1899-ben létesült özi táviró összeköttetsé Budáim között, 6-án 1899-ben ugyan- Budapest-Belgrád-Szófia között, z állam és egyház szétválasztása zágban, 9-én 1608-ban született jól költő, 1614-ben született Van j, 10-én 1799-ben lett kötelező nérték Franciaországban, 12-én a központi hatalmak békeaján- í 1799 ben született Heine német -én 1546-ban született Tycho- 1799-ben meghalt Washington, 10- ben a főváros átveszi a Gázán 1803-ban született Stephenson pitö, 17-én 1910-ben 126 lám- zdődik Budapest főútvonalainak ilágitása, 18-án 1773-ban az rikai szabadságharc kezdete, 11- ben az első nemzetközi alapon tüntetés Budapesten, 23-án a gázvilágitás kezdete Pesten, a Ferdinánd-hid megépítése, '24-ben Wasco de Gama meg- >-ben a Magyar Akadémia ünnepi s megnyitása; 25-én 1642-ben születe* Newton csillagász, 28-án 1898-ban a kelen" földi villamos megépítése, 31-én 1822-ban született Petőfi Sándor. A belgrádi győző szobra. November 19-én leplezték le fényes ünnepség keretében Kapisztrán Jánosnak, a győzelmes barátnak szobrát, akinek alakjára meghatottság nélkül gondolni sem lehet. Mi budaiak büszkén állapíthatjuk meg, hogy ez a szoborleleplezés egyben művészeti esemény is. Szerencsénkre a politikai nagyságok unalmasan megmintázott szobai eddig még nem lépték át a Dunát és Ízlésesebben elhelyezett szobrainknak koronája a Kapisztrán szobor. Ez maga az ércbe öntött lendület, a fanatizmus szobra. A kompozitiónak megdöbbentő egységességét adja a jeles budai szobrászunk, Damkó József e remekműve, mely szervesen női ki a történelmi visszaemlékezésekből és a három bronzalak, oly szugesztiv erővel hat, hogy máskép Kapisztrán szobra el sem képzelhető. Kapiszlr n kortársának Taglia- cociusnak a belgrádicsata szemtanújának és krónikásának apró részletezésre hajló leírása a szoborban grandiózussá válik és mégis minden amit János barátról irt bentfog- laltatik. Damkó mesteri, történelmi stúdiumait innen merítette, de hogy milyen szerencsésen tömörített, mennyire ki tudta belőle venni a legfontosabbat azt az első pillanatban átérezzük. Ez a szobor a mi szobrunk. Minden részletét meg- kellene dicsérnünk, ha nem volna annyira egységes, hogy alig latjuk meg benne a részleteket. A Kapisztrán, mellett felkuszó kürtös bronzplasztikája elsőrendű, de leg- megkapóbb a főalak a török holttestén át az ellenség tűzzáporába rohanó barát. Ezt a szimpatikus csunyaságu bronzfejet, melynek minden vonása harsogó riadóra torzul megkellene sok példányban öntetni az iskolák számára, mert diadalmas harcra buzdít. A „Rejtélyes táncosnő“ brilliáns címszerepét fogja a 28-iki bemutató előadáson Aggházy Melinda a Várszínházban eljátszani. A pompás magyar operett sok alkalmat ad e kiváló színésznőnek, hogy fényes tehetségeit csillogtathassa Buda megértő és szerető közönsége előtt, mely most is sokat tapsol a'„Leányvásár“-ban általa kreált Lucy-jának. Az iparhatósági megbízottak választása 17-én történt meg az egyes kerületi elöljáróságokon. Az I. és II. kerületben a hivatalos lista egyhangúlag ment keresztül, a 111. kerületben a Keresztény Iparosok és a Baross Szövetség közös listája mérkőzött a demokraták listájával az elsőnek 102 szavazattöbbségével. A választás itt nagy érdeklődés mellett folyt, mert kétszer annyian szavaztak le ,(188) mint tavaly. Érdekes, hogy Raffay Árpád, Kugelbauer Lázár, Lopos Gyula ípazosokat mindkét lista jelölte és' igy azokat egyhangúlag választották meg. A Baross Szövetség győzelmét Bauknecht Tamás szervezése vívta ki. Sántikál a főváros lakáspolitikája, amint azt Platthy György legutóbb megállapította, a főváros pénzügyi bizottságának ülésén. A lebontásra túlontúl megérett Fő-utcai „Három nyul“ kaszárnyába akart a főváros újabb hét millió koronát beleverni lakásátalakitások címén, ami sem higiénikus, sem gazdasági érdekből nem ajánlatos. Ellenben olyan helyeken, ahol e két szempont érvényre jut, nem használják fel a főváros pénzét lakások létesítésére, bár a megfelelő alkalmak kínálkoztak. A bizottság nem is fogadta el az előterjesztést, hanem a lakásokat a jelenlegi állapotban a Tisztviselők Háziipari Szövetkezete szövőműhelyei részére adják mérsékelt áron bérbe.
