Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-07-29 / 751. szám
XX. évfolyam. 751. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 320 kor., félévre 160 kor. Egy szám: 7 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 10 korona. 20 mm. magas hirdetés 200 K. Nyilttér sora 80 korona. Szöveg után 100, szöveg között 200 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. Julius 29-én. Ágyrajdrőb. Hosszú hallgatás után újra megszólalok, hogy szóvátegyem tasnádi Kovács Józsefnek e lap hasábjain nem régen megjelent cikkét Buda tradiciójá-ról. Én is voltam országgyűlési képviselő és pedig Budáról, tehát ugy-ahogy én is ismerem Budát! Amikor 1877. év február 1-én Budára költöztem, különös érzés fogott el az utca és az üzlet nyelvét hallva. Bántott, hogy Magyar- ország legelső történeii városában az érintkezési nyelv a német, de csakhamar megnyugodtam, mert csakhamar meggyőződtem, hogy az érzés — magyar! Azóta 45 év telt el, ezt én a köztéren töltöttem el, és igy szem- és fültanuja voltam annak,hogy miként magyarosodunk, ennek nyomán megállapíthatom azt is, hogy 45 év leforgása alatt nyelvben is — magyarokká lettünk, magyarok vagyunk. Abban igazat adunk az írónak, hogy elpestiesedtünk, de ez nem azért történt, mert Budát a modern-, a pesti Szellem szállotta meg. Nem a modern pesti szellem, hanem a pesti — emberanyag ! Nézzük csak meg reggel 7 — 8 óra közt a két partot összekötő hidakat és pesti partra irányuló közlekedést a villamoson, fekete a hidak gyalogjárója a Pestre igyekvő emberáradattól és ember- emberháíán zsúfolódik össze a villamos kocsikban. Ha azután megnézzük a Pestre igyekvő embereket is, mi gyakorlott szemű budaiak azonnal meglátjuk, hzgy azok nem budaiak. Mi budaiak, ha szeméíyen- kint és névszerint nem is. de látásból nagyon jól ismerjük egymást, úgy hogy még a pesti emberáradatban is felismerünk minden velünk szembenjövő budait, de ezek a reggel 7—8 óra között Pestre törekvő emberek előttünk teljesen ismeretlenek, az arcuk egészen idegenszerii, egyszóval ezek nem budaiak! Az a sokezer és ezer ember 'Budán csak ágyrajáró, aki reggel az ágyból kikelve nyomban iramodik Pestre, ott van napestig és csak az est homályában tér vissza Budára — aludni. Ezek Pesten élnek annyira, hogy még szabad idejüket is a megszokott pesti légáramlatban töltik, még szórakozásaikat is csak ott találják meg, ezek tehát valósággal pesti emberek, akik Budának csak megszálló vendégei! Azt mondhatná a cikkíró, hogy ha ez tényleg igy van, akkor azok a szálló vendégek semmjt sem változtatnak Buda arculatján, pedig hát ez tévedés, mert bizony azok nagyonis megváltoztatják Budának képét, ügy áll ugyanis a dolog, hogy azok a Budán alvó, de Pesten élő emberek törvény szerint — budaiak, mert ők itt laknak és látszólag többségben vannak a megülepedett budaiak fölött. Buda társadalmi életében nem vesznek részt, nem ismeri itt őket senki és mégis ha jobban megnézzük, azt találjuk, hogy a székesfővárosi törvényhatóság közgyűlési termében, az ország házában őket látjuk Budának a képviselőiként. Aláírom azt is, hogy Buda úgy jó, úgy hasznos, úgy derék, ahogy maga szokott lenni és hogy nem is volna szükségünk senki másra, de a tények azt mutatják, hogy mi megülepedett budaiak hiába fogunk össze, mégsem tudjuk önmagunkat feltalálni, mert hát kis számunk elvész a nagy idegenanyagban, kis- számmal pedig azért vagyunk, mert szereljük azt, ami idegen, közönségünk egyrésze többre becsüli a nem ismert, a soha nem látott idegent és alkalomadtán elébetolj a a törzsökös budainak, pedig a nap-nap után föltűnő példák mutatják, hogy egy megrögzött budai — minden ismert hibáival — még mindig többet ér, mint egy kikiáltott nagyság, aki Budát csak a Lánchidtól a Vár kapujáig ismeri. Ezért jutnak be azután úgy a városházára, mint az országházba soha nem hallott nevek birtokosai, mint Budának a képviselői. Es hiába tagadjuk, hiába szabadkozunk, mégis ezek adják meg Budának a képét és a törzsökös budainak nem tetsző pesti modernséget! Nem vagyok kishitű, de mégis hiszek a tévelygők és a habozok létezésében és abban a veszedelemben, amelyet ezeknek a iétezése jelent, ezért nem hiszek a tévelygőknek és nem bízom a habozók- ban, de azért nem állítom, hogy nincsen kiút. Van. Én már hirdettem és megmutattam a II. kerületben, hogy: Él magyar, áll Buda még! Megmutatta ezt jóemlékü néhai Dr. Szebeny Antal is az I. kerületben! A mi felhívásunkra, hogy Talpra magyar, a talpára állott Buda, és nem fogadta be, nem zárta keblére a — külömben országos nevű, — de Budán idegen jelöltet. Ez ma talán nehezebben megy, de megy, csak állandó •munka és lankadatlan kitartás kell, hogy a budai lelkeket ébrentartsa. Buda nemcsak mint fürdőváros, hanem Buda mint a magyar nemzet ezeresztendős középpontja, Mátyás király nemzetének a sz'émefénye egyedül hivatott arra, hogy a magyar nemzet sorsát innen irányítsák, hogy minden magyarban felköltse a vágyat, sok százados sülyedésünkből visszaállítani Budát Mátyás király fényes udvarába, mert Pest elnyerheti a pálmát ipar, kereskedelem, vállalkozás, sőt mulatozás terén is, de Buda fényes történelmi múltjának soha meg nem szűnő varázsát, — soha semmiféle káprá- zat nem viszi át Pestre ! !! Szívélyes üdvözlettel: farkasfalvi dr. Németh Imre, a Víziváros v. orszgy. képviselője. Buda, 1922 Julius 28. Irodalmi pályázat. A Hollós Mátyás Társaság a „Magyar Aero-Szövetség“ megbízásából pályázatot ir ki egy az aviatikát népszerűsítő költeményre, az Aero-Szövetség által felajánlott 5000 (ötezer), koronát tűzvén ki pályadijul. Pályázhat reá bármely műfajból való költemény. A pályaművek névtelenül, idegen kézzel (vagy gépírással) Írva. a szerző nevét sejtő jeligés levél kíséretében f. évi szeptember hó 15-ig a budai Hollós Mátyás Társaság háznagyi irodájának (I., Bors-u. 24.) Viraág Bála szerkesztő címére küldendőkbe A pályamüveket a Társaság bíráló bizottsága bírálja el s a bírálat eredményét október havi első ülésén hirdeti ki a Társaság. Budapest, 1922. Julius hó 15-én. A Hollós Mátyás Társaság. Zelliger — apát. Rendkívüli irodalmi munkássága, egyházi buzgó működése, példaképül szolgáló puritán élete, jótékonysága elismeréséül a B. Szűz Máriáról nevezett paradicsomvölgyi apátság címét adományozta Zelliger Vilmosnak, a krisztinavárosi közszeretetben és tiszteletben álló plébánosnak a hercegprímás. Az adomány levelet dr. Ripka Ferenc^ egyházközségi elnök nyújtotta át az ünnepelt plébánosnak, aki könnyekig meghatva vette azt át. Az adatgyűjtés a „Budai Nagy Naptár“ számára már megkezdődött és kérünk mindenkit, hogy ebben munkatársainkat segítsék, vagy levél utján tudassák velünk a közérdekűnek vélt közlendőket. Pompéry Elemért, a Szabadalmi Bíróság alelnökét a kormányzó ur Öfőméltósága a Szabadalmi Bíróság elnökévé nevezte ki. Ö az első mérnök, aki ezt a közjogi méltóságot betölti. Barátai és tisztelői ebből az alkalomból e hó 13-án este ünnepi társasvacsorát rendeztek a Krisztina-téri Zöldfa vendéglőben, ahol meleg ünneplésben részesítették ezt a nagytudásu izig-vérig magyar nemes urat. A jeltelen sir, mely Szebeny Antalt takarja, nem maradhat sokáig jeltelen s az I. kerület polgársága megmozdult, hogy szereteíe mellett tanúbizonyságot tegyen. Az 1. kér. Iparosok és Kereskedők Köre kezdte a sört és 2170 koronát szolgáltatott be a Hollós Mátyás Társaság pénztárába a Szebeny-sir- emlék javára. E hó 16-án pedig a kültelki Kossuth Lajos asztaltársaság rendezett estét a hűvösvölgyi Lentsch féle vendéglőben, s a rossz idő dacára is mintegy 700 koronát szerzett össze a síremlék javára, amiben nagy része volt Orbán Itonka szavalatának, aki Fábián Lajosnak „Jeltelen sir“ cimü költeményét adta elő gondos betanulásban. Orbán Imre elnök üdvpzlő szavai után lapunk szerkesztője, akit az asztaltársaság disztagjául választott meg, megnyitó beszédében hiyta föl a vendégek figyelmét Szebeny jeltelen sírjára s a kedves hangulatot emelte Kálmán Berta előadása, aki Arany János egyik ódáját szavalta el. Roítenbiller Fülöp dr. címzetes helyettes államtitkár, miniszteri tanácsost tényleges helyettes államtitkárrá nevezte ki a kormányzó, — Buda egyik nagy értékű köz- becsülésben álló polgárát tüntette ki ezzel. Választás utján töltötte be a főváros tanácsa a megüresedett tiszti állásokat. Műszaki főtanácsossá megválasztották Mathievics Jenőt az óbudai elöljáróságról; állatorvossá Blazsek Gyulát és Gráfi Lajost; végrehajtó főtisztté Nirschy Józsefet; segédhivatali igazgatóvá Császár Kálmánt ás kezelő főtisztté Seidl Józsefet. Sailay Árpát! szkfv. tanácsnok súlyos betegen fekszik az Uj Szent János kórházban. Park mozi épült a Városmajorban és pénteken e hó 28-án meg is nyitja azt a nyugdíjas katonatisztek mozgófénykép üzeme rt., mely a Nyukosz érdekeltsége. A szép mozi látványosság és egyúttal nemzeti célt is szolgál, mert rokkant tisztek támogatását teszi lehetővé. A Park mozi műszaki igazgatója kiváló szakember Révész Arthur, aki Budapesten a kertmozi eszméjét megvalósította. BUDAI ÉPÍTŐ ÉS IR6HTL AR70R6ALIR1 17RLLALRT BUDAPEST, I.D KRISZTIRfl-KŐRUT 129. (KRISZTIRfl-TÉRRÉL.) VÁLLAL : Építkezési, átalakítást, Javítást, tatarozást, tpindennemii épitomunkát. ingatlanok, üzletek vételét, eladását és közvetítését.
