Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-06-24 / 748. szám

XX. évfolyam. 748. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 320 kor., félévre 160 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon : 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések óra: Egy hasab széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 10 korona. 20 mm. magas hirdetés 200 K. Nyilttér sora 80 korona. Szöveg után 100, szöveg között 200 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. junius 24-én. Buda tradíciója. Irta: tasnádi Dr. Kovács József v. nemzgy. képviselő. Buda mindig erről volt hires és méltán, hogy a maga gemütlichkeit- jában rengeteg sok komoly dolgot végzett a Haza és a polgárság ja­vára és csaknem szakadatlan har­cokban a Hazáért állt helyt magyar­sága mellett még az a része is, amelyik a magyar nyelvet elsajátítani késő vénségeig sem bírta. Buda tehát hazafias volt, kedves volt, dolgos volt és nem volt nagy- képű. A budai polgárság elkezdte védeni a szabadságát a magyarságnak már akkor, amikor ez a fogalom még egészen homályos volt és végig védte 1849 május hó 21-ig, amikor Görgey Arthur alatt visszafoglalta utoljára Budavárát, amit akkor pedig még sokan itt „Pudavár“-naK mondottak. Aki végigsétál a budai hegyekben, pedig jó pár órás sétaút ez, tele- szórva látja e hegyeket magyar vi­tézi sírokkal, amiknek alvói a sza­badságért estek el, bár a sirkövön német feliratok vannak. A jó, derék, munkás svábok kiváló magyar hősök­ként vérzettek el a honért. De semmi sem igazolja jobban Buda polgárságának jóságát, ne­mességét és élni akarását, mint az a többször megismételt tény, hogy a sokszor elpusztított, harcokban fel­dúlt Budát ennek szorgalmas pol­gárai mindig újra felépítették és még szebbé tették legtöbbször a saját erejökből. És mégis azt az igazságot olvasom az én kedves szerkesztő barátom lapjából, az igazán budai „Budai Naplódból, hogy Buda társadalma veszedelemben van. És ebben az a szomorú, hogy a Hazájáért és szü- kebb hazájáért, Budáért aggódó ba­rátomnak tökéletesen igaza van. Ez adja a kezembe a tollat erre az Írásra, hogy az okát felderítsem és megmutassam a kibontakozást. Buda társadalma a saját kárára elpestiesedett. Buda tradíciói meg­lazultak. Budának önmagában való hite, összerejében való bizakodása megkisebbedett. Budát a „modern“ szellem megszállotta és léket ütött Buda lelkületén. Buda már nem ön­maga akar magán segíteni. Buda pedig úgy jó és úgy hasz­nos és úgy derék, ahogy maga szo­kott lenni. Buda polgárságának ma sincs szüksége másra, mint arra, hogy lelje fel önmagát, találja meg egy­mást, fogjon össze és tradícióihoz híven munkálkodjék önmaga a saját és országa érdekében, mert az az igaz, hogy Magyarországnak ma is Buda a magyar fővárosa és nem Pest, a homokból előugrott, még ma is a kamaszkorát minden hibái­val e kornak élő, nemzetközi Pest. Budának kell irányt szabnia Pest részére is és Budában magában van erre elég erő, csak nem kell kishitü- nek, habozónak és tévelygőnek lenni. Buda ma már az ország Tátra- vidéke, fürdőtelepe, az ország igaz tehetségeinek telitett tárháza, magyar akarása és áldozatkészsége, munka­bírása, becsületessége, ereje. Ma is igaz a mondás: „Áll Buda, él magyar még!“ és ez a magyar­ság Budán él. Azt kell azonban a budai polgár­ságnak oda kiáltanom: Talpra Buda! és azután: Rajta Buda! Rajta a szervezkedésre, rajta a munkára, rajta a polgárság egybekapcsolására. Vegye át Buda a vezérszerepet, arra van teremtve, arra van hi­vatva ... A jeltelen sir, mely Szebeny Antalt takarja, már nem lesz soká jeltelen. A polgárságnak az a szeretete, melyet oly sokszor emlegettek az ünneplő szónokok, tettre váltja ezt a szerete- tet még azok körében is, akiket nem hívtak a sirhoz, amikor ünnepet ültek mellette. Kétségbeejtő is volna és megcáfolna tasnádi Kovács József írását lapunk első helyén, ha tény­leg igaz volna, hogy a budai polgár csak beszél, de cselekedni nem ké­pes. Megtörtént az I. kerületi Iparo­sok és Kereskedők Köre e hó 17-én, szombaton este tartott béke-vacso­ráján, ahol lapunk szerkesztője mon­dott a választásokkal kapcsolatos beszédet és szóvá tette Szebeny jel­telen sírját, hogy egy negyed óra alatt a jelenlevő iparosok és keres- keoők 2170 koronát adtak össze a síremlék javára. De van vállalkozó szobrászművész is, Istók János, aki eltekint a saját munkája utáni ha­szontól és a nyers anyagi költségek összegyűjtése esetén művészi becsű emléket állít. Most tehát sor van az ünnepi meghívókat aláíró 12 egye­sületen, hogy az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre példáját követve, hasonló összegeket gyűjtsenek össze, mert akkor egy éven belül már állani fog Szebeny emléke! A Szebenyi síremlékre az I. kér. Iparos és Kereskedők Köre társasvacsoráján a következők adakoztak : Ravasz László 200, Fabényi Sándor 100, Ádám Gyula 200, Jancsó Jenő és neje 200, Ottila N. 150, Bottka János, 100, Schill István 100, Paisz József 100, Szántó Sándor 100, Korok Mátyás 100, Läufer Zsigmond 100, dr. Ráskay Alfonz 100, Somogyi Jenő 100 és kisebb-nagyobb összegeket adományoztak: Dobsa István, Móra János, ifj. Paisz Ven­cel, Benda Gyula, Baracs József, Hermann Béla, Gerö Endre, Bauer Károly, Békeffy Irén, Schreiber, Echtein Gyula, Salpeter Ede, Hönigmann Mátyás, többen névtelenül, összesen 2170 koronát. Fényes emlékünnepet ült a tízéves fenn­állás alkalmából a Szent Alajos árvaház, melyet a mártírrá lett bischer Ágoston alapított. Délelőtt 10 órakor az óbudai plébániatemplomban dr. Tóth Tihamér, a papnevelő intézet prefektusa beszélt és zenés nagymisét mondott Sagmüller József apátplébános. A műsor gazdag és válasz­tékos. Szerepelt rajta a francia forradalmi időkből a „Miatyánk“ cimü dráma, Georgi Ilonának Fischer Ágoston emlékére irt verse, Orsolya Mária és Horváth Károly hegedüjátéka, Weiser Rezső és dr. Schaub Mihály zongorajátéka, a „Szerenád“ cimü bájos és megható énekes jelenet és az intézeti növendékek által előadott vig dalmű. A nagyszámú megértő közönség, mely Budapest minden részéből egybesereglett, megindultan hallgatta a Szent Alajos Egyesület elnökének dr. Mészáros János prelátusnak, nemes veretű beszédét. Sok tapsban részesítette a gazdag műsor min­den egyes szereplőjét, de különösen Ko- vácsics Irénke, Skoda Klementin, Sivieri Janka, Orsolya Mária, Halmschlager Nusi, Miklósy Nusi, Rada Mici, Kovács János, Kovács József, Soltay Jenő, Plattner István, dr. Georgi István, Weiser Rezső, Lingl Béla, Neu Dezső komoly és nívós talen­tumát halmozta el szeretetének és tetszésé­nek jeleivel. Kedves meglepetést keltett az összes árvaházi növendékeknek pompásan fegyelmezett szereplése egy bájos vig dal­műben, mely egy falusi iskolában játszódik. Nagy hatást ért el az alapitó megkoszo­rúzott arcképe körül csoportosult élőkép, mely az erények megszemélyesítőiből, az árvaság, kultúra és munka szimbólumaiból és a virágokból Ízlésesen megalkotott emlék-évszámokból állt. A közönség %gy értékes nap mély impresszióival távozott. A Hollós Mátyás Társaság junius hó 26-án este 6 órakor I., Bors-u. 2. sz. a. választmányi ülést tart a köz­gyűlés ügyében. Nyári mulatságot rendeznek az I. kér. Verbőczy István főgimnázium ez idén érett­ségizett növendékei junius 24-én este az Erzsébet-Sósfürdö nagytermében az intézet Segélyző-Köre javára. Személyjegy ára 60 korona. Nélküiözhetlen kézikönyve lesz Bu­dának a BUDAI NAGY NAPTÁR mely felöleli mindazt, amit Budáról Budán tudni kell. Forrásmunka lesz, mely még az asztaltársaságok törté­netét is közli s úgy természetes, hogy minden társadalmi alakulás: társaskörök, egyesületek, kaszinók ismertetését is magába foglalja. Cím­tárt is ad az ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, szülésznőkről, — az iparosok és kereskedőket szakma szerint csoportosítja — gyárak és ipartelepek leírását adja, — fürdők és gyógyforrások ismertetését közli. De ismerteti a hegyvidéket, kiránduló- helyeket, nyári vendéglőket, a belső részek jónevü vendéglőit és kávé­házait — mozikat, színházakat, min­den szórakozó helyet, — szóval mindazt amit Budán egymásról tud­nunk kell. Meghívó. A Budai Gazdálkodók és Termelők Beszerzési, Értékesítő és Hitelszövetkezete mint az Orsz. Központi Hitelszövetkezet Tagja, 1922 junius 25-én, határozatképte­lenség esetén julius 2-én d. e. 10 órakor a szövetkezet helyiségében (II. kér., Margit-körut 64/b) rendes közgyűlést tart, melyre a tagok meg­hivatnak. — Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások meg­vizsgálása és a felmentvény meg­adása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Az igazgatóság 6 (hat) tagjának választása. 5. A felügyelő-bizottság 5 főt) tagjának választása. 6. Netáni indítványok. A felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szö­vetkezet helyiségében kifüggeszt- tetett és mindenki által megtekint­hető. Az igazgatóság. Becsey Antalt ünnepelte e hó 21-én az í. kér. Iparosok és Keres- kegök Köre, ahol nagyszabású be­szédet mondott amerikai utján tett gazdasági tapasztalatairól s a mi helyzetünkhöz való viszonyáról. A nagyszámú hallgatóság áhítattal hal- gatta és zajosan megéljenezte. Ez alkalommal számoltak be Ravasz László és Fabényi Sándor elnökök a bolt és mühelybérek ügyében meg­indult mozgalomról. Fabényi elnök előadása az összetartás lelkes han­gulatát váltotta ki. A Budai Ev. Ifjúsági Egylet 32. sz. „Le­vente“ cserkészcsapata fennállásának két­éves évfordulója alkalmából junius hó 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Bécsi- kapu-téri evangélikus templomban cserkész- ifjúsági istentiszteletet, — délután V2Ö óra­kor pedig a Krisztinavárosi Kaszinó nagy ­termében cserkészmatinét rendez a csapat nyári táborozási és felszerelési alapja javára. Az összetartás fejlesztése céljából rendezi az I. kerületi Iparosok és Kereskedők Köre julius hó 9-én, a budai Lövészegyesüiet helyiségeiben, a Liszt Ferenc énnekkar közreműködésével, dijtekedobással, világ­postával, szépségversennyel és egyéb tár­sasjátékokkal egybekötött első, nagy tánc- mulatságát. A rendezést fáradhatatlan agilitással végzi a derék elnökség élén Ravasz László, Fabényi Sándor, dr. Ráskay Alfonz, Schill István, Szántó Sándor, Dei- haesz Kamill, Hajas József, Stampf Béla, dr. Reményi Rezsöné, Perlsz Sámuel, Ligeti Miklós és Läufer Zsigmond. Uj cég alakult Budán: Arbus faáru- és famegmunkálógyár rt. címen, I., Bercsényi­utca 12. sz. alatt. Szabadban tartandó rajz és festö- fanfolyamot rendez a székesfővárosi Iparrajziskola julius és augusztus havában. Jelentkezni délelőttönkint 9—1 óra között az iskola igazgató- sági irodájában IX., Oroszlán-u. 1. sz. alatt lehet. i

Next

/
Thumbnails
Contents