Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)
1922-06-18 / 747. szám
<0 XX. évfolyam. 747. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság,# társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 280 kor., félévre 140 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 10 korona. 20 mm. magas hirdetés 200 K. Nyilttér sora 80 korona. Szöveg után 100, szöveg között 200 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. junius 18-án. R polgárság mindig csak eszköz volt más társadalmi osztályok kezében. Ha a háborút megelőző idők történetét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a mai polgári társadalom szolgáltatja az állami élet számára az orvost, az ügyvédet, a hivatalnokot, a kereskedőt, az iparost, a művészt stb., addig az államélet irányítása a nagybirtok és nagybank kezében van és a polgárságnak — sehol igazi képviselete nincs. A demokrata párt soha sem tudta recipiálni a polgári társadalom minden rétegét, hanem inkább a kereskedő polgárokra támaszkodott, sohasem foglalkozott országos politikával, hanem csupán városi és különösen fővárosi politikában élte ki magát. Az októberi forradalmi viharágyu első hangjára a polgárság ölébe hullott az őt megillető vezetőszerep, kezébe siklott át az országiás gyeplője, de nem tudta az önmagától kínálkozó alkalmat kihasználni, mert szervezetlen és a kormányzás átvételére készületlen volt. Egyetlen szervezett osztályunk volt csupán, a szociáldemokrata munkásság. Maga a polgárság, érezve szervezetlenségénél fogva a saját tehetetlenségét, félve az anarchiától, önként játszotta át a hatalmat a munkásság kezére. Ha erőteljes, céltudatosan szervezett po'gársággal rendelkezünk, úgy az októberi forradalom sem jelenthetett volna többet, mint a nagybirtok és nagybank uralmával szemben a polgári érdekű uralom kezdetét, amely sohasem fajulhatott volna túlzóan radikális, szociálista, majd kommunista irányban és nem szülte volna reakcióként a későbbi irányzatot. Példa rá Németország, ahol még mindig az októbristák vannak uralmon. A kommün bukása után már nem volt ember, aki ne érezted volna át a szervezkedés fontosságát és szükségességét. A felszínre dobott jelszavak azonban éket vertek a polgárság közé, zsidó és nem zsidó polgárokra osztva a polgári társadalmat. Ezzel szemben a íöldmives osztály, amely ezelőtt még oly szervezettel sem bírt, mint amilyen a magyar demokrata párt volt, pár hét alatt hatalmas szervezetet létesít, a lomha polgárságot félrelöki és egy-kettőre magához ragadja a vezetést. Amennyire széjjeltagolták és közös érdekű munkára képtelenné tették a keresztes jelszavak a polgárságot, annyira összeforrasztották a kisgazda társadalmat, mert zsidó kisgazda ftem igen akadt. S a polgárság ismét egy másik erpsebb társadalmi osztály végrehajtó közegévé lett. A legújabb törvény- alkotások karakterét kétségkívül a kisgazda érdekek túlsúlyra juttatása adja meg. Most, hogy a polgárság közé szorított ék ereje hanyatlóban van s az egymástól elvadított polgárság ismét egymásra kezd találni, itt az utolsó alkalom — az egész polgárságot felölelő határozott program- mot szem előtt tartó, öntudatos polgári szervezet megteremtésére, amely hivatva van a kisgazda- és munkásosztállyal együtt működve — a saját érdekeit is megvédve — az ország vezetésében számának és súlyának megfelelő módon részt- venni. Egészséges, gerinces, céltudatos, de amellett fegyelmezett polgári osztály megszervezése nemcsak magának a polgári társadalomnak eminens érdeke, hanem érdeke az egész egyetemes magyar társadalomnak. Dr. Katona Gábor. * l Felhívás a jó szivekhez! A „Klo- tild Szereteíbáz“ Egyesület közgyűlésén szomorú képét festette társadalmunk széttagoltságának dr. Ripka Ferenc, az egyesület 'nagyérdemű elnöke. Széthúznak az erők, felmorzsolódnak a legértékesebb energiák a jótékonyság terén is. Mindenki gyűjt, mindenki szervez, anélkül, hogy munkájának a legl csekélyebb hasznát is láthatná a jótékonyság ügye. A közönség áldozatkészsége áprópénzzé válik, s azok az intézmények, melyek múltjuk és kipróbált szervezetük mellett elsősorban hivatottak a jótékonyság eredményes gyakorlására, kellő támogatás híján, úgyszólván csak napról-napra tengődnek, küzdve a mindent elnyeléssel fenyegető drágasággal. A Klotild Szeretetház 120 magyar árvát lát el származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ez a nagy intézmény, mely a béke boldog napjaiban nehézség nélkül fedezte szükségleteit a közönség áldozatkész adakozásából, ma amikor a háború megsokszorozta az árvák és nyomorgók számát, a külföldi missiók távozása után ismét a magyar közönséghez lesz kénytelen fordulni s csak a közönség áldozatkészségétől remélheti fennmaradásának biztosítását. 120 magyar árva gyermek részesül mintaszerű nevelésben és ellátásban a Szeretetíház falai között. Hogy ez a mai viszonyok között milyen tőkét igényel s mennyi gonddal jár, azt a budai közönség előtt nem szükséges részletesen kifejteni; mindenki roskadozik a megélhetés súlyos gondjai alatt. Budaiak ! Jótékonyságra szánt filléreinket ne adjuk bizonytalan célú akciókra és gyűjtésekre. Támogassuk mindnyájan Buda legnagyobb • és legjobban szervezett árvaházát, - melynek vezetősége 45 éves fennállása alatt mindig hivatása magaslatán állott s teljes átérzéssel, nagy szociális érzékkel nem egy hasznos polgárt adott közéletünknek, iparunknak, kertskedelmünknek! Lépjünk be mentői számosabban működő tagul az Egyesületbe s mutassuk meg e széthúzó világnak, hogy Buda közönsége tud eggyé forrni akkor, amikor nagy kulturális és erkölcsi értékek megmentéséről van szó! Minden felvilágosítással készséggel szolgál az elnökség: I., Gellérthegy-utca 13. szám. Buda, 1922 junius 9. Jeltelen sírjánál boldogemlékezetü Szebeny Antalnak, az idén is megjelent az I. kerület hálás polgársága és kegyelettel adózott szeretett vezéremberének, aki az elsők egyike volt azon az utón, mely a másod- rangúvá sülyesztett budai polgárságban azt az öntudatot keltegette, hogy ősereje jogán ő az első, de mindenesetre egyenrangú polgár a pestiekkel. A jeltelen sírnál dr. Plaithy György nemzetgy. képviselő mondott tartalmas szép beszédet, a Budai Dalárda gyászdalokat énekelt és részt vett az ünnepen Sipőcz polgármester, Sállay tanácsnok dr. Ripka Ferenc vezérigazgató és számosán a kerület régi érdemes polgárai közül. Minden esztendőben megújul ez a kegyeletes ünnep, - minden esztendőben kiemeli a szónok Szebeny érdemeit, de egyetlenegyszer sem hallottuk a sírnál azt a keserű igazságot, hogy Szebeny Antal volt az utolsó budai képviselő. Mert képviselték Budát és a kerületet azóta sokan, Budán mindig mgválasztottak nehány, a képviselőségre többé vagy kevésbbé hivatott egyéniséget, de olyat, aki előtt egyetlen egy cél lebegett: — Buda érdeke, — ilyen képviselője Budának Szebeny óta nem volt. Az ő emlékezetének ünnepén ez a legfájdalmasabb momentum. A budai polgárság pedig várja az utódat. Jellemzi azonban, a budai viszonyokat és a Szebeny emlékezetéből erőt-meritőket az a másik szomorú körülmény, hogy ennek a kerületi nagy embernek még mindig jeltelen a sírja. Nem mintha ápolatlan volna, mert virágdísz van rajta elegendő, de nem áll felette az az oszlop, melyet a polgárság kegyeletes szeretete állított a sir fölé. A Hollós Mátyás Társaság junius hó 29-én este 6 órakor rendezi II. rendes közgyűlését a budai Lövészegyesület Marcibányi-téri székházában, melyet diszgyülés követ. Előadók Lechner Jenő dr. és Szávay Gyula. Ez után társasvacsorához gyűlnek a tagok, de a tagok által bevezetett, előre bejelentett vendégeket is szívesen látja az Elnökség. Becsey Antalt ünnepelték Antal napja előestéjén barátai és hívei, meglepetésszerűen találkozva Buda e kiváló képességű vezérembere lakásán, ahol megjelent a Munkásdalárda is, hogy elnökét szerenáddal, tisztelje még és nehány jól betanult, szépen előadott irredenta dalt énekelt. A Magyar Dal Ünnepét a Magyar [Dalos- szövetség szombaton és vasárnap rendezi Budapesten. Szombaton este a pesti korzón, valamint a nyári szórakozóhelyeken lesznek nagyobbszabásu hangversenyek, vasárnap pedig az összes dalosegyesületek bevonásával kétezer dalos járja be a főváros utcáit és rendez katonazenekarok és a postás zenekar közreműködésével hangversenyeket. Vasárnap nagyszabású ünnepségek lesznek az Állatkertben, a Margitszigeten, a Várkertkioszkban, a Gellert szálló terraszán, a Lukácsfürdő parkjában stb. Az ünnepségeket junius 19-én hétfőn este az Angolparkban rendezendő nagyszabású ünnepség zárja be, amelynek keretében a legkiválóbb dalegyesületek fogják tudásukat és művészetüket bemutatni. 5G éves az óbudai Torna Egy id, melynek emlékét 1922. évi junius hó 25-én (vasárnap) ünnepli a következő sorrendben: délelőtt 3A10 órakor felvonulás zászlókkal az óbudai rk. plébániatemplomba, ahol ünnepélyes hálaadó istentisztelet, majd utána díszközgyűlés a Korona Vigadó nagytermében (III., kér., Korona-tér 2). Este pedig 8 órakor ünnepi vacsora a Korona Vigadó nagytermében. Rózsatáncot lejtettek az Emericana kath. diák. szövetség évzáró ünnepélyén junius 11-én, vasárnap este a Sósfürdö nagytermében Buda kis tündérei rózsacsokorral kezükben, elbájoló kedvességgel. A táncban a következő budai kis lányok vettek részt: Mezei Juci és Irénke, Erney Babi, Töttösy Lili, Kosch Olga, Martos Ella, 'Baksay Lici, Ringeisen Babi, Hajnik Mária, Sírássá Auguszta, 'Srackmayer Mariska, Telkes Ilonka, Rácz Micike. A táncot Rerrich Béláné tánctanárnő tanította be és végig nézte Ella Ilbach is a nálunk időző eszí táncosnő, aki vígan ropta egyik budai honatya karjain a magyar csárdást. Az ezer tagot számláló szövetség Buda társadalmi életében élénk részt vesz, kiváló cisztercita tanárok állanak az élén s nemcsak a diákokat, hanem a kath. családokat is kedves esték keretében tőmöritik. A jósnök nagyon elszaporodtak Budán, ahol több hiszékeny lélek él, mint Pesten. Aiig van utca, ahol jósnő ne lakna és van köztük olyan is aki raffinált reklámmal dolgozik. Hazafias jóslásaikban mind egy nyomon jár és egy-két éven belül különös nagy jelentős eseményeket jósolnak, a melyek ismét naggyá teszik a magyart. Legtöbbje azonban nagyon ügyesen csinálja a dolgát. Első jóslásai alapján igyekszik befurakodni a nála járt családtagok révén a családba s megismerve a családi ^ v ai ar/Tiiuiöor: , g
