Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-06-18 / 747. szám

<0 XX. évfolyam. 747. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság,# tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 280 kor., félévre 140 kor. Egy szám: 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 10 korona. 20 mm. magas hirdetés 200 K. Nyilttér sora 80 korona. Szöveg után 100, szöveg között 200 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1922. junius 18-án. R polgárság mindig csak eszköz volt más tár­sadalmi osztályok kezében. Ha a háborút megelőző idők történetét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a mai polgári társadalom szolgáltatja az állami élet számára az orvost, az ügyvédet, a hivatalnokot, a keres­kedőt, az iparost, a művészt stb., addig az államélet irányítása a nagy­birtok és nagybank kezében van és a polgárságnak — sehol igazi képviselete nincs. A demokrata párt soha sem tudta recipiálni a polgári társadalom minden rétegét, hanem inkább a kereskedő polgárokra támaszkodott, sohasem foglalkozott országos politikával, hanem csupán városi és különösen fővárosi poli­tikában élte ki magát. Az októberi forradalmi viharágyu első hangjára a polgárság ölébe hullott az őt megillető vezetőszerep, kezébe siklott át az országiás gyep­lője, de nem tudta az önmagától kínálkozó alkalmat kihasználni, mert szervezetlen és a kormányzás át­vételére készületlen volt. Egyetlen szervezett osztályunk volt csupán, a szociáldemokrata munkásság. Maga a polgárság, érezve szerve­zetlenségénél fogva a saját tehetet­lenségét, félve az anarchiától, önként játszotta át a hatalmat a munkásság kezére. Ha erőteljes, céltudatosan szer­vezett po'gársággal rendelkezünk, úgy az októberi forradalom sem jelenthetett volna többet, mint a nagybirtok és nagybank uralmával szemben a polgári érdekű uralom kezdetét, amely sohasem fajulhatott volna túlzóan radikális, szociálista, majd kommunista irányban és nem szülte volna reakcióként a későbbi irányzatot. Példa rá Németország, ahol még mindig az októbristák vannak uralmon. A kommün bukása után már nem volt ember, aki ne érezted volna át a szervezkedés fontosságát és szük­ségességét. A felszínre dobott jel­szavak azonban éket vertek a pol­gárság közé, zsidó és nem zsidó polgárokra osztva a polgári társa­dalmat. Ezzel szemben a íöldmives osztály, amely ezelőtt még oly szer­vezettel sem bírt, mint amilyen a magyar demokrata párt volt, pár hét alatt hatalmas szervezetet léte­sít, a lomha polgárságot félrelöki és egy-kettőre magához ragadja a vezetést. Amennyire széjjeltagolták és közös érdekű munkára képtelenné tették a keresztes jelszavak a pol­gárságot, annyira összeforrasztották a kisgazda társadalmat, mert zsidó kisgazda ftem igen akadt. S a pol­gárság ismét egy másik erpsebb társadalmi osztály végrehajtó kö­zegévé lett. A legújabb törvény- alkotások karakterét kétségkívül a kisgazda érdekek túlsúlyra juttatása adja meg. Most, hogy a polgárság közé szorított ék ereje hanyatlóban van s az egymástól elvadított polgárság ismét egymásra kezd találni, itt az utolsó alkalom — az egész polgár­ságot felölelő határozott program- mot szem előtt tartó, öntudatos polgári szervezet megteremtésére, amely hivatva van a kisgazda- és munkásosztállyal együtt működve — a saját érdekeit is megvédve — az ország vezetésében számának és súlyának megfelelő módon részt- venni. Egészséges, gerinces, céltudatos, de amellett fegyelmezett polgári osztály megszervezése nemcsak ma­gának a polgári társadalomnak emi­nens érdeke, hanem érdeke az egész egyetemes magyar társadalomnak. Dr. Katona Gábor. * l Felhívás a jó szivekhez! A „Klo- tild Szereteíbáz“ Egyesület közgyű­lésén szomorú képét festette társa­dalmunk széttagoltságának dr. Ripka Ferenc, az egyesület 'nagyérdemű elnöke. Széthúznak az erők, fel­morzsolódnak a legértékesebb energiák a jótékonyság terén is. Mindenki gyűjt, mindenki szervez, anélkül, hogy munkájának a leg­l csekélyebb hasznát is láthatná a jótékonyság ügye. A közönség áldozatkészsége áprópénzzé válik, s azok az intézmények, melyek múltjuk és kipróbált szervezetük mellett elsősorban hivatottak a jótékonyság eredményes gyakorlá­sára, kellő támogatás híján, úgy­szólván csak napról-napra tengőd­nek, küzdve a mindent elnyeléssel fenyegető drágasággal. A Klotild Szeretetház 120 magyar árvát lát el származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ez a nagy intéz­mény, mely a béke boldog napjai­ban nehézség nélkül fedezte szük­ségleteit a közönség áldozatkész adakozásából, ma amikor a háború megsokszorozta az árvák és nyomor­gók számát, a külföldi missiók távo­zása után ismét a magyar közön­séghez lesz kénytelen fordulni s csak a közönség áldozatkészségétől remélheti fennmaradásának biztosí­tását. 120 magyar árva gyermek részesül mintaszerű nevelésben és ellátásban a Szeretetíház falai kö­zött. Hogy ez a mai viszonyok között milyen tőkét igényel s mennyi gonddal jár, azt a budai közönség előtt nem szükséges részletesen kifejteni; mindenki roskadozik a megélhetés súlyos gondjai alatt. Budaiak ! Jótékonyságra szánt fil­léreinket ne adjuk bizonytalan célú akciókra és gyűjtésekre. Támogas­suk mindnyájan Buda legnagyobb • és legjobban szervezett árvaházát, - melynek vezetősége 45 éves fenn­állása alatt mindig hivatása magas­latán állott s teljes átérzéssel, nagy szociális érzékkel nem egy hasznos polgárt adott közéletünknek, ipa­runknak, kertskedelmünknek! Lép­jünk be mentői számosabban mű­ködő tagul az Egyesületbe s mu­tassuk meg e széthúzó világnak, hogy Buda közönsége tud eggyé forrni akkor, amikor nagy kulturális és erkölcsi értékek megmentéséről van szó! Minden felvilágosítással készséggel szolgál az elnökség: I., Gellérthegy-utca 13. szám. Buda, 1922 junius 9. Jeltelen sírjánál boldogemlékezetü Szebeny Antalnak, az idén is meg­jelent az I. kerület hálás polgársága és kegyelettel adózott szeretett ve­zéremberének, aki az elsők egyike volt azon az utón, mely a másod- rangúvá sülyesztett budai polgárság­ban azt az öntudatot keltegette, hogy ősereje jogán ő az első, de min­denesetre egyenrangú polgár a pestiekkel. A jeltelen sírnál dr. Plaithy György nemzetgy. képviselő mondott tartalmas szép beszédet, a Budai Dalárda gyászdalokat éne­kelt és részt vett az ünnepen Sipőcz polgármester, Sállay tanácsnok dr. Ripka Ferenc vezérigazgató és számosán a kerület régi érdemes polgárai közül. Minden esztendőben megújul ez a kegyeletes ünnep, - minden esztendőben kiemeli a szó­nok Szebeny érdemeit, de egyet­lenegyszer sem hallottuk a sírnál azt a keserű igazságot, hogy Sze­beny Antal volt az utolsó budai képviselő. Mert képviselték Budát és a kerületet azóta sokan, Budán mindig mgválasztottak nehány, a képviselőségre többé vagy kevésbbé hivatott egyéniséget, de olyat, aki előtt egyetlen egy cél lebegett: — Buda érdeke, — ilyen képvise­lője Budának Szebeny óta nem volt. Az ő emlékezetének ünnepén ez a legfájdalmasabb momentum. A budai polgárság pedig várja az utódat. Jellemzi azonban, a budai viszonyokat és a Szebeny emlékeze­téből erőt-meritőket az a másik szomorú körülmény, hogy ennek a kerületi nagy embernek még mindig jeltelen a sírja. Nem mintha ápolat­lan volna, mert virágdísz van rajta elegendő, de nem áll felette az az oszlop, melyet a polgárság kegye­letes szeretete állított a sir fölé. A Hollós Mátyás Társaság junius hó 29-én este 6 órakor rendezi II. rendes közgyűlését a budai Lövész­egyesület Marcibányi-téri székházá­ban, melyet diszgyülés követ. Elő­adók Lechner Jenő dr. és Szávay Gyula. Ez után társasvacsorához gyűlnek a tagok, de a tagok által bevezetett, előre bejelentett vendé­geket is szívesen látja az Elnökség. Becsey Antalt ünnepelték Antal napja előestéjén barátai és hívei, meglepetésszerűen találkozva Buda e kiváló képességű vezérembere lakásán, ahol megjelent a Munkás­dalárda is, hogy elnökét szerenád­dal, tisztelje még és nehány jól be­tanult, szépen előadott irredenta dalt énekelt. A Magyar Dal Ünnepét a Magyar [Dalos- szövetség szombaton és vasárnap rendezi Budapesten. Szombaton este a pesti kor­zón, valamint a nyári szórakozóhelyeken lesznek nagyobbszabásu hangversenyek, vasárnap pedig az összes dalosegyesületek bevonásával kétezer dalos járja be a fő­város utcáit és rendez katonazenekarok és a postás zenekar közreműködésével hang­versenyeket. Vasárnap nagyszabású ünnep­ségek lesznek az Állatkertben, a Margit­szigeten, a Várkertkioszkban, a Gellert szálló terraszán, a Lukácsfürdő parkjában stb. Az ünnepségeket junius 19-én hétfőn este az Angolparkban rendezendő nagyszabású ünnepség zárja be, amelynek keretében a legkiválóbb dalegyesületek fogják tudásu­kat és művészetüket bemutatni. 5G éves az óbudai Torna Egy id, mely­nek emlékét 1922. évi junius hó 25-én (vasárnap) ünnepli a következő sorrendben: délelőtt 3A10 órakor felvonulás zászlókkal az óbudai rk. plébániatemplomba, ahol ünnepélyes hálaadó istentisztelet, majd utána díszközgyűlés a Korona Vigadó nagytermében (III., kér., Korona-tér 2). Este pedig 8 órakor ünnepi vacsora a Korona Vigadó nagytermében. Rózsatáncot lejtettek az Emericana kath. diák. szövetség évzáró ünne­pélyén junius 11-én, vasárnap este a Sósfürdö nagytermében Buda kis tündérei rózsacsokorral kezük­ben, elbájoló kedvességgel. A tánc­ban a következő budai kis lányok vettek részt: Mezei Juci és Irénke, Erney Babi, Töttösy Lili, Kosch Olga, Martos Ella, 'Baksay Lici, Ringeisen Babi, Hajnik Mária, Sírás­sá Auguszta, 'Srackmayer Mariska, Telkes Ilonka, Rácz Micike. A tán­cot Rerrich Béláné tánctanárnő tanította be és végig nézte Ella Ilbach is a nálunk időző eszí tán­cosnő, aki vígan ropta egyik budai honatya karjain a magyar csárdást. Az ezer tagot számláló szövetség Buda társadalmi életében élénk részt vesz, kiváló cisztercita tanárok állanak az élén s nemcsak a diákokat, hanem a kath. családokat is kedves esték keretében tőmöritik. A jósnök nagyon elszaporodtak Budán, ahol több hiszékeny lélek él, mint Pesten. Aiig van utca, ahol jósnő ne lakna és van köztük olyan is aki raffinált reklámmal dolgozik. Hazafias jóslásaikban mind egy nyomon jár és egy-két éven belül különös nagy jelentős eseményeket jósolnak, a melyek ismét naggyá teszik a magyart. Legtöbbje azonban nagyon ügyesen csi­nálja a dolgát. Első jóslásai alapján igyek­szik befurakodni a nála járt családtagok révén a családba s megismerve a családi ^ v ai ar/Tiiuiöor: , g

Next

/
Thumbnails
Contents