Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-06-11 / 699. szám

v i Y I Buda érdekeit ?. várospolitika, közgazdaság, tár^ “ l s2dalom, művészet és sport terén szolgáló újság,

évfolyam. | Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor.

, | Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal:

tí99. szám. | - j., Bors-utca 24. Telefon: 129—96.

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter F%?elős szerkesztő: | magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min„ r 0_t,_ . I den további cm. 30 Korona. Nyilttér sora 60 korona.

V1 AAO ÍÓE.L.A. | Szöveg után SO, szöveg között 100 korona. —

I A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

1921.

junius

11-én.

H Hollós Mátyás Társaság

első rendes közgyűlése

1921. évi junius hó 6-án.

A Budai Lövész-Egyesület kedves vendéglátása révén, a hegyvidék alján épült s most teljesen újjá átalakított székház dísztermében tartotta meg első rendes közgyűlését az írók, művészek és tudósok "budai egyesülete, a Hollós Mátyás Társaság, melyre díszes ünneplő közönség gyűlt össze. Mindazok, akiket érdekel, hogy Buda érdekeit hogyan lehet politika nélkül a kultúra alapján szolgálni. A közgyűlés kimagasló pontja Becsey Antal előadása volt Amerikai útjáról.

A közgyűlés minden felesleges sallang nélkül, puritán egyszerűségben folyt le. Morvay Győző elnök röviden vázolta a társaság céljait és feladatait, utána a háznagy felolvasta Peterdy Sándor titkár évi jelentését, amely részletesen felölelt minden eddig történt lépést és elért eredményt. Futó Gyula pénztáros beterjesztette a számadásokat amiket a közgyűlés jóvá hagyott és megadta a íöimentvényt, mire az ideiglenes elnökség lemondott és az elnöki széket Balogh Pál a nagynevű ősz publicista foglalta el, aki rövid üdvözlet után ajánlotta, hogy a közgyűlés azzal fejezze ki hódolatát Apponyi Albert gróf előtt, hogy őt diszelnökei közé válassza meg, amit lelkesen tette magáévá a közgyűlés. Azután azt indítványozta, hogy fiát, Apponyi György grófot vegye fel tagjai sorában, amit a közgyűlés szintén elfogadott.

Következett az elnökség, a tisztikar az elnöki tanács tagjainak, a választmánynak és a szakosztály&k elnökeinek megválasztása:

Díszein ökök:

Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Karátsonyi Jenő gróf, Rákosi Jenő.

— Tiszteletbeli elnökök:

Fraknói Vilmos, Hubay Jenő, Nemes Antal, Pékár Gyula, Pintér Jenő, .Rákosi Viktor.

.— Az elnöki tanács:

Elnök: Rákosi Jenő tagjai: Balogh Pál, Berényi László, Csánky Dezső, Erődy Béla, Exner Kornél, Győry Loránd, Hennyey Vilmos, Kazár Emil, Palócy Antal, Pauler Ákos, Romy Béla, Szölgyény Ferenc, Timon Ákos, Thirring Gusztáv, Woinovich Géza, hivatalból a 12 szakosztály elnöke és titkára.

— A 12 szakosztály elnöke: Rendíartó biz.; Becsey Antal, Gazdasági biz.: Ripka Ferenc. Sajtó biz. : Sziklay János. Tudományos biz.; Lecbner Jenő. Irodalmi biz.: Havas István. Képzőművészeti : Unghváry Sándor. Szinügya biz.: Gécy István. Zenei ; biz.: Tarnay Alajos. Történelmi biz.: Zseny József. Népszerűsítő biz.: Tolnay Lajos. Női bizottság : Fénes Beck Mária. Vigalmi biz..: Baranski Gyula.

— A választmány:

Aggházy Kamii, Akantisz Viktor, Baán Aladár, Castiglkme Henrich, ! Csudáky Bertalan, Csuday Jenő, Czakó Elemér, Czölder Dezső, Dura Máté, Eperjessy Béla, Hankö Vilmos, Horcher Márion, Istók János, Jauernik Nándor, Juhász Jenő, Kiauser Mihály, Kertész Kálmán, Lampérth Géza, Lantay Lajos, Lendl Adolf, Neuschlos,, Kornél, Novák Sándor, Mihályffv Károly, Paikert Alajos, Sebestyén Géza, Stromszky Sándor, Szilágyi Károly, Viharos Vilmos,|Ujj Gyula, Zubricky József és hivatalból a 12 szakosztály elnöke, titkára és a íisztikár.

— Póttagok:

Bednárz Róbert, Erdélyi Dezső, Fábián Gáspár, Haspelné Balázsy :j Lujza, Molnár László, Kampfs János Sártiha Dénes, SébestyéiT Gyula, Szánthó Ferenc, Szent- j györgyi Árpád, j — Tisztikar:

j Ügyvezető elnök : Morvay Győző, j Társ elnökök: Massány Ernő, Zseny József.

j Főtitkár: Szávay Gyula.

I Fecsétőr: Badál Ede.

1 Serlegőr: Szigeti János.

Titkár : Poíerdy Sándor.

Jegyzők : Réw Sándor, Andriska Károly.

Könyvtáros : Gyöngyössy László. Pénztáros : Futó Gyula.

Gasda : Hódy Lajos.

Ügyész: íasnádi Kovács József. Ellenőrök : .Tóásó Pál, Éliás Jenő. Számvizsgálók: Bene György, Lohr József.

Háznagy: Viraág Béla.

Az egyhangúlag történi választás után Morvay György elnök foglalta el ismét az elnöki széket és a közgyűlés folytatólag módosította az alapszabályok néhány alkalmatlan pontját Zseny József, Ujj Gyula és Viharos Vilmos felszólalása alapján, elfogadva Zseny József indítványát, hogy a tagok tegyenek tagavató fogadalmat.

Mire az elnök berekesztetíe a közgyűlést, hogy az emelvényen helyett adjon Becsey Antal szakosztály elnöknek, aki amerikai útjáról mondott színes képekben, érdekes megfigyelésekben gazdag beszédét, mely a hallgatóság figyelmét lebilincselte.

Késő este volt, amikor a társaság egyrésze társasvacsorához ült a szomszédos teremben, ahol Szávay Gyula mondott nagyszabású beszédet azokról a tervekről és eszmékről, amelyek révén a budai kézmű iparosok jövőjét véli biztosíthatni. Beszéde a .jelenlévő muzeum berendező iparosokat és a háziiparral foglalkozó női vendégeket érdekelte. Tolnay Lajos pedig az elnök érdemeit méltatta.

A titkári jelentésről és Becsey előadásáról a jövö számban közlünk részletes tudósítást.

Buda, 1921. junius 10.

Az uj dunai kikötő mai képét rajzolta meg egy interpelláció keretében Becsey Antal, aki e téren elsőrangú szakember és amerikai utján is gyarapította szakismereteit. Kevesedmagával, mint az ut- és csatornaépítő bizottság tagja, részt vett azon a kiránduláson, melyet a város vezetett a kikötő építkezésének megtekintésére, örömmel látták, hogy a városi kikötőben a 700 méter hossz., rakodópart ez évben elkészül száznál több millió korona városi költséggel, de nyomát nem látták a kormányakciónak: a vasutak, tárházak és felvonók építésének. Az országos kikötőben elfa- csarodett a látogatók szive, mert néhány szép technikai alkotás mellett gödrök tátonganak, amelyek pusztulással fenyegetik a már kész építményeket. Ott nagy részben áll a munka és várja a végét azoknak a tárgyalásoknak, amiket a kormány folytat idegen cégekkel, idegen tőke- érdekeltséggel. Hiába tiltakozott eddig a Magyar Mérnök- és Épitész- egyleí, hiába a közmunkák tanácsa nevében Zielinszky Szilárd elnök, — a kereskedelmi és iparkamara és a főváros tanácsa is — most, az utolsó órában arra kéri a közgyűlést, hogy foglaljon tiltakozó állást az idegen tőke ellen. Megállapítja, hogy közgazdasági életünk, köz- gazdasági terveink fix pontjait meg kell építenünk s hogy épen a nemzeti céltudatosság okából, a nemzeti reneszánsz idejében görcsösen kezűnkben kel! tartanunk s közben nagy kérdéseket a bürokratikus hivatatok nagy útvesztőjébe engedni, sőt idegen gazdasági érdekek kezébe utalni: minden, csak nem nemzeti és magyar közgazdasági érdek. Nem ismer más- politikát, csak magyar gazdasági politikát ismer, amely azt parancsolja, hogy elvihetnek erőszakkal mindent, de önként nem adunk ki kezünkből semmit. Fiume felé elvesztettük egyetlen kiviteli kapcsolatunkat a tengerre, de van nekünk idehaza Csepelen, a főváros kellő közepén olyan fix pontunk, amelynek segítségével a tengeren való transzportot lebonyolíthatjuk és ez oda mutat kelet felé, ahol nekünk a turáni gondolat jegyében nagy gazdasági és politikai hivatásunk is lehet. — A szakszerű adatokkal bőven felruházott beszédet általános figyelem, és gyakori zajos helyeslés kisérte. Nekünk, budaiaknak csak közvetett hasznunk lehet ebből, de azt a reményt keltegeti bennünk, hogy a csepeli kikötő után felépül a budai téli kikötő is az összekötő vasúti hid mellett, ahol kezdetleges állapotban már áll. Ezt biztosítana a budai fürdők elhasznált melegvize, mely külön e célra épült csatornán vezettetnék a kikötőbe és mentesítené azt a jégtől. A téli kikötő ott uj városrészt teremtene, ahová le kellene telepíteni a Tabán őslakosságát, mely nagy részben hajózással foglalkozott.

Szegény orvosok ügyét tette szóvá dr. Körmöczi Zoltán a város közgyűlésén, azokét, akik évtizedeken át a város szolgálatában állanak és itt fölemlítette, hogy Krepuska, a magyar orvostudomány európai hírű, ső- világhírű büszkesége, 30 évig állott osztálya élén mint ren- deíőorvos, mig el bírta érni, hogy II. osztályú főorvossá kinevezték évi 4000 korona fizetéssel. Elszomorító példaképen felhozta, hogy az óbudai Szent Margit-kórházban van egy sebész, aki 23 év óta, egy nőgyógyász magántanár, aki 21 év óta,^ egy gyermekgyógyász magántanár, aki 16 év óta végzi azt a munkát. Ezek cimének és fizetésének rendelését sürgette.

Rendezték a Széna-téri piac elárusító bódéit, amire már régen szükség volt. Á jégpálya kerítése mellő elkerültek a bódék s ezzel lehetővé tette a II. kér. elöljáróság a közlekedést a gyalogjárón, amit kellemetlenül gátolt a rendszertelenül épült sátrak mindenfelé kiálló rudja. A tér elején lévő piactéren szépen sorba épiíetiették a bódékat és csak a főváros ócska élelmiszerárusitó bódéja rí ki közülük, de nem is méltó a fővároshoz. — Most újabban a déli vasúttal szemben is kezd ilyen bódé- és sátorsor kialakulni a Krisztina-köruti sétányon és bizony nagyon gyatra tákolmányok disztelenkednek ott. A sétáló közönségnek szüksége van ugyan az ott kínált gyümölcsre és gyermekeknek való süteményre és csemegére, de azt kínálhatnak Ízlésesebb helyről is. Ott nincs piac és ott megkövetelheti a város, hogy a mérnöki hivatal által tervezett minták szerint állítson bódét vagy sátort az árusító.

Szétforgácsolódnak az erők a legjobb akarat melleit is és megosztva nem tudunk kulturális téren olyan eredményeket elérni, mindahogy az sikerülne, ha úgy az erkölcsi, mint az anyagi erőket egyesíteni tudnánk.