Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-06-04 / 697. szám (698. szám)
XIX. évfolyam. 697. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. viDAÁn réi a Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V1KAAU DE,LA. I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 Korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. junius 4-én. Rém lehet egészen magánosokra bízni Buda jövendő fejlődését, amelynek iránya dönteni fog a polgárság megélhetése és boldogulása felett. Ha a régi sablonokon haladunk akkor a változott életviszonyok mellett Buda pusztulásnak indul. Csak öntudatos, jól megfontolt célkitűzéssel lehet és szabad a jövendő alakulás alapjait és útirányát megjelölni, melyre szívós munkával kell rá nevelni Buda polgárságát. A városházán megszabhatják nagy arányokban a székesfőváros gazdasági társadalmi és kulturális politikáját, de a részletekben ez rajtunk múlik, a Duna jobbpartján fekvő kerületeken, az őszi tradíciókkal, ismert gazdasági kincsekkel felruházott Budán. Budapestnek lehet rövid időn belül óriási idegenforgalma anélkül, hogy ebből Budának a legcsekélyebb rész jutna. Magunknak kell azokat a módokat és eszközöket megtalálni, amelyek az idegenforgalom egyrészét Budára irányítja. Ez csak egy példa, de igy vagyunk az egész vonalon. A pesti oldal várható nagy ipari fellendülése mellett, a budai kézmü iparos minden kiváló képessége mellett is a pusztulásnak indulhat. A Duna-köz- pont, az uj kikötő, az átménő világkereskedelem lekötése révén, meglepő arányokat ölthet a város kereskedelme és Buda kereskedői mégis gonddal küzdő szatócsokká válhatnak. A nagy idegenforgalom nagy arányokban fejlesztheti Pesten a vendéglős ipart, a budai vendéglők mégis konghatnak az ürességtől, mert az idegen egy órára átszalad Budára, megnézi a Várat, szétnéz onnan a hegyvidék felé, a Halász- bástyáról gyönyörködik Pest panorámájában és még egy jóravaló tízórai uzsonnát sem vesz be Budán. Nekünk itt jól meg kell fontolnunk, jól meg kell gondolnunk, hogy mit kell itt tenni, nehogy ezek a szomorú kilátások bekövetkezzenek. Legjobbjainkat csatasorba kell állítani, minden értékes embert őrszemmé avatni, hogy a pusztulástól megmentsük Budát, amelynek polgársága nehezen kezdeményez, még nehezebb lép a régi ösvényekről újabb utakra és csak a régi, "kicsinyes célokat látja, ahogy azt évtizedeken át eléje állították. A közelmúlt is kioktatta, hogy az uj célok néha csalnak s csak ha legjobbjai tűzik ki az uj célokat, lesz majd bizalommal a jövő iránt. A Hollós Mátyás Társaság előtt néhány hatalmas koncepciójú indítvány fekszik, melynek mindegyike Buda jövendő kiépítését, gazdasági fejlődését szolgálja. A tudósok, irók és művészek nem keresnek politikai babérokat, nehéz gondjai közepette bizalommal nézhet ezekre a budai polgárság. Buda, 1921. junius 27. Állandó baj Óbudán a hiányos közlekedés, mert a Bécsi-uton csak a 65-ös villamos közlekedik s ez az egyetlen kocsi is a legrendszer- telenebbül, mert a Thököly-uton a Máv. keresztezésnél néha félóráig is kénytelen ácsorogni. Ide okvetlenül még egy járat kell, mégpedig az, mely Óbudát közvetlenül össze kapcsolná a Krisztinavárossal, lehetővé téve igy az óbudai és újlaki közönségnek a nyári színház látogatását és mely kocsi azután a Ferenc József hídon, Üllöi-uton, Köztemető-uton,Rákoci-uton kerülne vissza a Krisztinába s igy Óbudára Csak egy arasznyi sinpárt kell lerakni a Margit-körut fordulójánál a Török-utcába. — A másik baj az óbudai uj köztemető megközelithet- lensége, mert oda semmiféle közlekedésről a főváros nem gondoskodott. Hilbert Vilmos fel is panaszolta közgyűlésen, hogy a tanács ugyan járatott rövid ideig tarsas- kocsikat a temetőhöz, de azok oly ritkán közlekedtek, hogy a halott már régen el volt temetve, mire a gyászkiséret kiért s a viteldij oly méreg drága volt, hogy a közönség már ezért sem vette azokat igénybe. Megsürgette a Bécsi-uti vonal kiépítését a temetőig, ami egyik feltétele volt a Kossuth-utcai vonal engedélyezésének, ami egyúttal lehetővé tenné Óbudának ez irányban való terjeszkedését. A budai vár közlekedési viszonyai nak javítása érdekében évtizedek óta nem történt semmiféle intézkedés. Az egyedüli eszköz, mely a többi kerületekkel a közlekedést közvetíti, a budai hegypálya, amely közlekedési eszköz azonban már a vár egyik végén való fekvésénél, de költséges voltánál fogva sem alkalmasa forgalom lebonyolítására. Lampel Vilmos azt indítványozta, hogy addig is, a mig a autóbusz- járatok berendezése lehetővé lesz a helyzet legalább a költségek leszállítása által némileg könnyítessék, hogy a vár állandó lakossága részére, hatósági igazolás alapján, kedvezményes jegyek váltására jogositó fényképes igazolványok állitassanak ki. Az újlaki intelligenciáról ir bizonyos kicsinyléssel az „Uj Budapest“ Fóti Vilmos bizottsági taggal kapcsolatosan. Fóti ügyét nem féltjük, de az újlaki intelligencia nevében tiltakoznunk kell laptársunk e különös beállítása ellen, mely szerint: „ A legöregebb emberek emlékezete szerint ugyan valamikor az újlaki intelligencia állott 25 tagból is, de az utóbbi évtizedben csak 5 és 15 között váltakozik . . .“ A régi Újlakon is tömegesen él az intelligencia, de a hozzátartozó hegyvidéken alig él más mint intelligens polgár. Erről ugylátszik egészen megfeledkeztek az „UjBudapest“szerkesztőségében. A pusztuló Mária szobor révén némi elismeréshez jutott Buda őspolgársága a városházán s ott is a képzőművészeti bizottság legutóbbi ülésén, amelynek egyik tárgya volt a II. kerületi Irma-téren álló Szűz Mária szobor restaurálásának szüksége, mely kérdést igyekeztünk állandóan felszínen tartani, látva, hogy itt egy barokk-korszakbeli legszebb műemlékünk indult pusztulásnak. Ezt megállapították a bizottság müvésztagjai is, elismerve ezzel, hogy a sokszor lekicsinyelt, szánalmasan lemosolygott, maradi polgársága Budának mégis csak fejlett müizléssel válogatta meg a terek díszére szánt szent szobrait. De megállapított mást is. Aipár Ignác, a nagynevű műépítész fölemlítette egyik régi indítványát, mellyel a temetők és síremlékek összevisszaságát óhajtotta megszüntetni. Most újból kifejtette terveit, melyek révén stílust és monumentalitást akar belevinni temetői építkezésünkbe. Az e terv körül kifejlődött vita folyamán felszólalt Róna József szobrászművész is, kemény kritikát mondva a pesti temetők rendszertelen Ízléstelenségéről, kiemelte, hogy a régi budai temetők Biedermayer- és empire-korabeli emlékeknél még az egyszerű kőfaragó munkák is Ízlésesek. — Mi szivesen leszögezzük, ezt a régi budai polgárság sokszor sértett emléke érdekében. A hirpályázat ügyében, melyet a Bessenyei ki a hó folyamán a Budai Naplóban megjelent legjobban megirt hírre kitűzőit, a szerkesztő-bizottság e hó 3-án döntött és a május hó folyamán megjelent 34 pályázó hir közül az első dijat 150 koronát a Fiiredy Zsigmond által beküldött „A Vérmezői“ cimű hírnek és a második dijat 50 koronát pedig a Bolyhos E. László által beküldött „Számkivetésben“ cimű hírnek ítélte oda. A budai poígári és fiúiskolák tanulmányi rendjének elienőrizésével a kormány megbízatása alapján Mosdóssy Ernő min. tan. székesfőv. kir. tanfelügyelő Gyárfás Károly kispesti áll. polgári iskolai tanár szakfelügyelőt bízta meg és az I., Fehérsas-téri, 1., Attila-u., II., Medve-u., Hl., Kiskorona-u. fiu-, I., Böszörményi-u., I., Koronaőr-u., 1., Fehérvári-uti,X. Százados-u., X.,Elnök-u., 11., Batthány-u., II., Szegényház-téri, III., Lajos-u. polgári leányiskolák meglátogatására osztotta be. — Gyárfás Károly lakása: Kispest, Wekerle Jolán-u. 14. Apponyi ünnepeltetésén csaknem testületileg vett részt a Hollós Mátyás Társaság, amelynek az ünnepelt ilusztris tagja. A Társaságot elsősorban Rákosi Jenő diszelnök képviselte, aki ünneplő szónoklatában minden igaz magyar ember hódolatát fejezte ki Apponyi iránt. Részt vettek kívüle: Ándrássy Gyula gróf díszelnök, Dr. Nemes Antal püspök, Dr. Morvay Győző elnök, Szávay Gyula, főtitkár, Pe- terdy Sándor titkár, Zsenny József a Hunyady emlékünnep elnöke, Badál Emil elöljáró, Bednárz Róbert plébános, Becsey Antal mérnök, Céczy István iró, Dr. Aggházy Camil őrnagy, Dr. Ripka Ferencz, Dr. Lechner Jenő, Dr. Sziklay János, Dr. Lendl Adolf, Dr. Neuschlosz Kornél, Ungh- váry Sándor, Viraág Béla. Az Apponyi - ünnep kimagasló pontja volt az esti szerenád, melyet az Országos Daíosszövetség rendezett a Budai Dalárda hathatós közreműködésével. Az ev. templom tornyából Grimm Géza és Mari- kovszky egy-egy énekszámot mely mélyen megragadta az ünneplő közönség lelkét és szivét. Buda büszkesége a Halászbástya és örök emléket állított ezzel zsenialitásnak Schulek Frigyes a nemrég elhunyt legkiválóbb építőművészünk és emlékére, junius 5-én d. e. 11 órakor a Tudományos Akadémia dísztermében emlékünnepséget rendez több tudományos intézet. Első rendes közgyűlését e hó 6-án este 6 órakor (18 óra) tartja meg a Hóllos Mátyás Társaság a Budai Polgári Lövészegylet Marczi- bánvi-téri székháza dísztermében. A közgyűlés után Becsey Antal, amerikai útját ismerteti s ezt társasvacsora követi a lövölde árnyas fái alatt. Becsey nagyérdekü előadásához és a társasvacsorához vendégeket is szivesen lát a társaság. Csernochiános hercegprimás Őeminenciája titkárával és báró Röding amerikai vöröskereszt megbízottal megtekintette május 31-én az I. kér. Attila utcai elemi iskola tornatermében az „Amerikai Nemzetközi Vöröskereszt“ gyermek akció által fentartott étkezdét és konyhát. Az egyik tanuló kedves köszöntőt mondott s tanulótársa pedjg szép virágcsokrot nyújtott át Őeminenciájának, aki kérdéseket intézett a tamilokhoz, majd a szépen díszített asztal mellé ültek s fogyasztották el az ebédet. Egy órai ott időzés után a látottak fölött a legmagasabb elismerésüket nyilvánították a távozó vendégek.
