Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-03-19 / 687. szám
XIX. évfolyam. 687. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. viDAÁn RFI A Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIKAAU DLLrt I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, husz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 20 Korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. március 19-én. Buda, 1921. márc. 18. Sokalják a pestiek az uszodákat Budán, mert itt vannak a fürdők s azok mindegyikében van uszoda, így mondotta Szönyi Gyula duna- parti főfelügyelő a partelosztó bizottság ülésén és az ülésen nem volt budai városatya, aki ezt a fura kijelentést helyre igazította volna. A fürdők melegvizü uszodái, gyógyfürdők és nem dunai uszodák, a melyekbe vágyik az ember nyáron. A gyári munkásnök küldöttségét vezette Slachta Margit március tizedikén Hegedűs Lóránt pénzügy- miniszter elé. A miniszter igen kegyesen fogadta a küldöttséget. Kérték, hogy egészségügyi felügyelőt nevezzenek ki a gyárakba olyant aki a nők minden dolgában mindig rendelkezésre áll. Szoptató szoba felállítását. A váltó rendszert azaz hogy ne kelljen, mint a gép mindig csak egyféle munkát végezni. Az anyasági segélyek felemelését és legalább két heti fizetéses szabadságot. Az illetmények emeléséhez most még nem tud hozzá járulni a pénzügyminiszter, de a többi kéréseket lehetőleg teljesíteni fogja. (H. B. L.) Mosolyogtak a városatyák annak idején, amikor Baranski Gyula azt a tervet vetette föl a közgyűlésen hogy a fürdőket mint minden világ városban éjjel is nyitva kellene tartani, mert az emberek legtöbbje nem ér rá nappal fürdeni. Gúnyosan jegyezték meg sokan, hogy az csak a lumpolóknak volna jó. ügy látszik, hogy az életet ismerő fürdő- igazgatók mégis belátták a terv praktikus voltát, mert a gyógyfürdő bizottság ülésén Bánlaky Géza a Gellért-fürdő igazgatója kijelentette, hogy amennyiben lehetséges, a fürdőt a tavaszi és nyári hónapokban este 7 óráig nyitva fogják tartani. A Mária Dorottya Nöegyesület Budán ! Horváth Árpádné elnöklete alatt tartotta I rendes évi közgyűlését, melyen dr. Rittoók Emma „A szülő és gyermek viszonyáról“ értekezett. Farkas Győző budai ev. vallástanár az áldásos működést kifejtő egyesület tevékenységéről szóló jelentését terjesztette elő, hangsúlyozván, hogy a vallásos lelkületű női tábort kell a nemzet- épitő munka szolgálatába állítani. A pénztári jelentést Szentgyörgyi Etelka mutatta be. A _ Krisztinavárosi Kaszinó, mely a komunizmus óta állandóan fejlődik és ma Budának vezető kaszinója e hó 17-én este tartotta a közgyűlést előkészítő választmányi ülését, elnöke; dr. R'ipka Ferenc elnöklete alatt, aki meleg, szerető szavakkal búcsúztatta él korán elhunyt Hoszu Istvánt. A választmány 137 uj tag felvétele fölött döntött. Ami a Kaszinó tekintélyét hirdeti — megalapította az ez évi költség- vetést és jóváhagyta a múlt évi zárszámadásokat, melyek még a kommunista erőszak miatt 8000 K defecitet mutattak. A Kaszinó vagyona meghaladja a 80 ezer koronát. Elhatározta a választmány, hogy a közgyűlését Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén április 4-én rendezi, melyet társasvacsora követ. A közgyűlés választja az uj tisztikart és a választmány egyharmadát s ennek intézésére jelölő bizottságot küldőit ki, amelynek tagjai: Láng József, Hoppe Rezső, Prokesch Antal, Selymessy Béla és Bucsányi Gyula. Az elnök kérdését azután a választmány maga intézte el és rendkívüli elismerésének kifejezése mellett spontán fölajánlotta azt újból dr. Ripka Ferencnek. Zákány Gyula nemz. képviselő, mint meghívott vendég mondott mély tartalmú ünnepi beszédet a II. kér. Iparoskor által múlt vasárnap rendezett márciusi ünnepén. Németh József elnök üdvözölte és köszönte meg. Az est sikerét emelte Fehér Ferenc - tárogató játéka. Váli Gábor hatásosan szavalta el a Talpra magyart! és Viraág Ilonka interpretáló művészettel előadott néhány költeménye. Mint irodalmi esemény magaslott ki a műsorból Szávay Gyula március idusairól írott költeménye, melyet az illusztris szerző maga olvasott fel. A kör uj dalárdája néhány szép dallal mutatkozott be. A vacsoránál Rassay Károly a kerület nemz. képviselője mondott nagyhatású beszédet a király-kérdésről. Vacsora után táncz következett kabaréval vegyesen, ahol kivált Schlotter Mariska szép zongorajátékával, Schmiederer Jenő kitűnő énekével, Lavati Bandi ügyes kupléivel és befejzte a műsort az öreg dalostestvér Skultéty Ferenc énekes magánjelenete a „Mozizongorás.“ A Hollós Mátyás Társaság e hó 21-én este 6 órakor tartja I., Bors-u. 2. sz. a. a közgyűlést előkészítő választmányi ülését, melyre a tagokat ezúton meghívja. — Legutóbbi ülésén Gyöngyössy László által felolvasott nagyszabású tanulmánya: a közép osztály történelmi szerepéről, feletti vitát husvét utánra halasztotta és jóváhagyta a Hadtörténelmi muzeum és levéltár ügyében a kormányzóhoz miniszter- elnökhöz beterjesztendő Írások szövegét. Novák Sándor festőművész két képét megvásárolta és azt tagjai között kisorsolja. A Budai Dalárda március 15-én tartotta meg 54. évi rendes közgyűlését, amelyen a rendes tárgysoron kívül az alapszabályokat is módosították. A tisztujitáskor elnökül újból egyhangúlag dr. Márkus Jenő min. tanácsos az Égisz vezérigazgatóját választották meg, amivel rendkívüli egyéniségének kiváló képességeit honorálták. Al- elnökök dr. Baranski Gyula és Starker Károly lett. Titkárok Schuler Alajos és Schvab János. Igazgató dr. Véssei Ede főv. tanácsjegyző. Háznagy Vörös Kálmán. Zene- mütáros B»rus Pál. Pénztáros Eibel Antal, Ellenőr Jancsó Pál. Karnagy Szeghö Sándor lett. Javul a közegészségügy Budán, aminek egyik jelensége, hogy fertőtelenitést február havában, csak 90 esetben kellett alkalmazni. A járványos betegségek tehát csökkenőben vannak. XVI-ik évi közgyűlését rendezi március 20-án délután 4 órakor saját helyiségében a II. kér, Iparos Kör_ Cicutti Lajost, aki a Toldy Ferenc-utcai elemi iskolában tanított elemi iskolai igazgatónak nevezték ki egy fővárosi iskolához. Tizenöt évi szorgos tanítói munka megérdemelt jutalmaként. A vörheny megszűnt Budán, ahogy azt a tiszti főorvos március első hetétől szóló jelentésében kimutata, de a kanyaró, ha szórványosan is, állandóan jelentkezik. Görög táncok mintájára de magyar rithmus szerint interpretálta Endrődi Sándor néhány szép költeményét Viraág Ilonka a Várszínházban rendezett külön előadásán, ahol Rabindra Náth Tagore indus költő néhány világszép költeményét is előadta. Schuhmann három szerzeményét és Brahms II. Rapsodiáját: Szemben a halállal mint drámai táncot is bemutatta, melyet a zajos tapsra meg is kellett ismételnie. A müvészmesternő mellett tanítványa a kis Fabinyi Magda bájos megjelenésével és graciós mozdulataival aratott nagy tetszést. Önálló számokkal szerepeltek egy szőke szépség Szikorav Mária és egy keleti szépség Morelli Ila, aki Grig Anitra táncával aratott zajos sikert. Az előadást legközelebb megismétlik a Budai Apollo színházban. Eleven hitélet kultur tényezői a Budai Katholikus Kör böjti kulturestéi. Március 10-én Vajda Károly a Kör főjegyzője mondott eszmei gondolatokban gazdag szép beszédet a „Szenvedő Magyarország Diadalmas Magyarságról“. Meseszövésü elmefutatást végzett a magyarság történelmén keresztül, rendet vágott a gondolatok őserdejében s mély tudásával csak izzó magyarsága versenyzett. A közönség ezután Csuka Béla a m. kir. Opera magán gordonkása művészi játékában gyönyörködött, aki Corelli, Chopin és Popper müveiből a legszebbeket adta elő igaz ! átérzéssel. A művészi énekkar Krisztus szenvedését adta elő, a virágvasárnapi passiót énnekelve. Az evangéliumi szöveget vetített képek kisérték. Az énekkart vezette és a kisérő énekeket összeállította dr. Kanyó Gyula római karmester, • a pápai sixtina énekkar tagja. Szólót énekelték: Homonnay László, Grajel Károly, Rezik Béla. a budai Koronázó templom és a nagyjövöjü Schuller Alajos, a Szent István templom magánénekese. Az előadást P. Bernhard S. J. magyarázta. A szimfonikus hangversenyek a budai Vigadó kávéházban főleg az opera esték révén hatnak és legnagyobb közönsége a Wagner estéknek volt. A lapunkban közölt állandó műsort kedvesen fogadta a közönség. I s Női énekkar alakult a Budai Dalárda kebelén belül, amelynek máris több mint 30 tagja van. Felvételek korlátolt számban még mindig folynak. Szerdánkint próbára gyűlnek a Széna-téri tornapalota helységében. Vezetőjük Szeghö Sándor karnagy. Locsoló estély lesz Húsvéthétfőn Vogl Imre tánciskolájában. Vasárnap nagyszabású virágestély. Mindkettő igen kedvesnek és családiasnak ígérkezik. Ifjúsági kirándulást rendezett március 15-én délután az iskolába nem járó ifjúság testi és hazafias szellemben való nevelésével foglalkozó bizottság Óbudán. A Fő-téren gyülekeztek, ahonnan csoportokba vonultak az aquinkumi amfiteátrumba, a hol ünnepet ültek. Elénekelték a Hym- nuszt. Kugler Sándor lelkes szavakkal beszélt március idusának jelentőségéről, Urbán Aurél elszavalta a Talpra magyar !-t, lelkesítő szózatot osztottak szét, amely irredentára sarkalja az ifjúságot, elénekelték a Szózatot és vidám játék után hazavonultak. A bizottság tagjain kívül ott voltak : Kugler Sándorné, Kronstein János, Morvay Győző dr., Zöld Káról, Tisza István, Szeidl Ferenc és foglalkoztak az ifjúsággal. „Mienk a jövő“ Társaság legközelebbi előadását a Budai Vigadóban rendezi. A nivós műsort tánc követi. Az előadás fénypontja Petainek József 3 felvonásos vigjátéka „A gráci unokaöcs“ lesz, amely méltó partnere lesz a szerző előbbi darabjának. A szerepeket szorgalmassan tanulják : Somogyi Dező, Barna Ilonka, Temes- váry Morzsi, Bódi János és Rákosi Pál. A műsort kellemessen élénkíti Trozonyi Kató tánca, aki saját kreatioját fogja bemutatni. Két mulatságos bohózat is szerepel: „Az orr„'és „Fanny orvossága.“ Konferál : Petainek József. Lelkes tapsokkal honorálta a közönség minden számot a Hungária Szinjáték és Hangverseny Társulat március 12-én Budagyöngyében rendezett estéjén. Vajda Lajos művészi gitárszáma, Scherbaum Jenő Búcsúja, amelyet Szentirmay Lili adott elő mély átérzéssel a szerző zongora- kísérete mellett, Schwenk Imre ügyes szavalata és Kövessy Lajos táncduettje húgával igen kedvesen hatottak. Szépet nyújtottak még az est folyamán Pécsi Irén, Gruber Gyula, Nemes Károly és Németh Károly. Az előadás sikeres rede- zése Szabó Ferenc, a táncé Cseh György érdeme. Tavaszi napsugár életre hivja a feslő rügyeket és révetegen pihen meg az Irma- téri Mária-szobron, amely pusztán áll néma elhagyottságában. Ma sem gondozza még senki, csupán ez eső mossa meg időnkint. Rácsozata ahány részből állott annyi részre törve hever körülötte. Oltára körül pajkos gyerekek kergetödznek, valamikor imára kulcsolódtak a kezek előtte. A szobor bántő szürkeségét tetézi a rozsda marta fénykör. Sürgősen kell intézkedni, hogy a szobor végleg el ne pusztuljon. A vaskerítést, amely úgyis hasznavehetetlen cseréljék fel alacsony kő szegéllyel. A kis teret be kell gyepesiteni, ami a környéknek uj kédves szint fog adni és Irma-tér helyett neveaeék el Mária-térnek.
