Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-12-25 / 721. szám
XIX. évfolyam. 721. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I„ Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. I Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. december 25-én. BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPET! Karácsony. És eljövének a három napkeleti bölcsek a bethlemi jászolhoz és hozá- nak myrhát, tömjént, selymeket és térdre borulva hódolának az újszülött Megváltónak, aki rövid harminchárom esztendő után martyr-halált hala az emberiségért . . . És elmúlt azóta 1888 esztendő. Szellemóriások, hadvezérek, rabló- gyilkosok bölcsője ringott, koporsója zárult, s az idő, az az örök vándor, az ö megkezdett utján rettenetes pontossággal haladt előre, mindig felíartózhatatlanul —csak — előre! A Mesiás születése és halála óta szédítő gyorsasággal és rémes változatokkal pergett le egy óriási film- .kolosszus, a melynek legvéresebb attrakciója volt a világháború, a melyben a végzet tragikus, nehéz, kinos szerepét Magyarország játszotta. Tébolyitó, idegrázó jelenetek! Es a magyar, aki végig nézte, végig tűrte, üveges szemmel bámul a semmiségbe, torka kiszárad, könnye kicsordul, ökölbe szorul a keze, felugrik . . . ütni akar . . . Kit ? . . Az ellenséget ? . . A bitorlót ? . . A haza megrablóit ? . . Nem ! . . A saját testvérét!!! A rettentő lecke nem volt elég ! . . Valami olyan világ- felfordulásnak kellene jönni, amely a Lomnici-csücsot a Hortobágyipusztára tolná és a Fekete-tengert a Aíagyar-Alfőldre, az ezeréves Magyar- ország tetejébe hömpölygetné. Hát egy uj vízözön kell ide ? . . . Az özvegyek és árvák könnye nem elég a rettenetesen felgyülemlett lelkimocsok lemosására, a gyűlölet jegének felolvasztására! Ha a házőrző kuvasz összebarátkozott a farkassal és szalonképessé tette az utódokat, hát épen csak az ember, az Isten képmása nem tud egymással megférni, megbarátkozni ? Hát ha a lövészárkokban a drótsövények között egyformák voltak az emberek és nem válogatott a halál, miért válogatunk mi? Vagy az enyészetnek nem közös szemét- dombja-e, királynak — koldusnak? Gazdag, vagy szegény? Ha Istent imád bármely templomban ? Aki karácsonyfát gyújt, gyújtsa meg lelkében a régi szeretetet világitó gyertya lángocskáját is, hadd lobogjon legalább a piciny fény, hiszen úgy is olyan rettentő sötétségben vagyunk és oly kevesen . . . talán igy egymásra találunk! . . . Hogy igy legyen, szent karácsonyeste imádkozzunk! Pintér Imre a Kisfaludy Színház igazgatója BUDÁN VÁSÁROLJUNK! karácsonyi ajándékot és rendeljünk budai iparosoknál! Buda, 1921. dec. 24. Templomi áhitat vett erőt azon a díszes társaságon, mely e hó 22-én gyűlt össze a Klotiid szeretetház éttermében, hogy részt vegyen azon az ünnepen, mely Buda legnagyobb árvaházában lefolyt. Mert temploma ez a szeretetnek, mely 125 árva gyermeket juttat meleg otthonhoz, gondos ápoláshoz, lelki művelődéshez oly pompás keretekben, amilyen ez a hegyvidék alján épült szeretetház. Az érkező vendégeket dr. Ripka Ferenc udv. tanácsos, a gázművek vezérigazgatója, a szeretetházi egyesület elnöke és jóságos neje fogadták. Megjelentek: Thompson úrnő, az amerikai vörös-kereszt egyesület képviselője, dr. Ruffy Pál államtitkár, a gyermek-menhely elnöke, dr. Ba- j ríőczy mint. tanácsos, a népjóléti minisztérium nevében, dr. Sárkány Ferenc min. tan., az orsz. hads. hivatal elnöke, Payr Vilmos ny. áilam- tilkár és neje, a főváros részéről pedig dr. Sipöcz Jenő polgármester és Badál Ede az I. kér. elöljárója. Ünnepélyes hangulatban az árvák kara elénekelte a Hymnust megnyitóul, mely után az elnök, dr. Ripka Ferenc mondott mélyérzésü és szárnyaló gondolatokkal átszőtt beszédet az árvákhoz, kötelességtudásra oktatva őket, mely a becsület és hazafiaság alapja. Felhívására a gyer- mek-had hangosan megfogadta, hogy követi a lelkes jó tanácsot, mely a nagyoknak is szólt. Ezután Ruffy Pál köszönte meg Ripka Ferencnek, a legnagyobb hála és elismerés szavával azt a fáradságos nagy munkát, melyet mini az árvák gondozó atyja fejt.ki és az árvákat felhívta, legyenek méltók apáikhoz, akik a harctéren haltak meg a hazáért s akiknek érdemeit a haza azzal hálálja meg, hogy árváikat gondozza. Liptai János igazgató vezetése alatt szép egyházi és ünnepi énekeket adott elő ezután az árvák énakkara, egyesek szavaltak s végül dr. Ripka Ferenc üdvözölte Thompson úrnőt, mint az árvaház csodatevő jótékony szellemét. Angolul dr. Krivos Árpád a szeretetház titkára mondott neki köszönetét számos jótettéért és egy kis árva hatalmas virágcsokrot nyújtott át neki egy nagyobb fiú szép beszédének kíséretében, mely köny- nyekig meghatotta a jelenvoltakat. Az óriási Herkules-szobor, mely még Mátyás királyról maradt reánk és elásva áll a királyi vár déli csúcsánál, mélyen a föld alatt, — sehogy sem tudja fölkelteni az illetékes hatóságok érdeklődését. Pedig Schmidt Miksa a kulturhistoriának élő gyáros már fölajánlotta a kiemelés költséj gélt s a hadtörténelmi muzeum intézői is készek volnának ezt a mér-gellen becsű műkincset kiásni. Ma még élnek azok a várkerti kertészek, akik tudják a helyét, de ha azok kihalnak, egészen nyoma vész. A közöny jégvirága jut csak babérul minden nemes igyekezet és intézmény részére nálunk Budán. Kulturális, hazafias, társadalomjaviíó eszmék, célok csődbe kerülnek, vagy csak vegetálva egy-két vezetőnek emberfeletti buzgósága által élnek — a szélesebb érdeklődés kizárásával. Az emberek még nem jutottak annak tudatára, hogy vannak kötelezettségek, amelyek ugyan nem törvénykönyvben vannak lefektetve, de mégis köteleznek bizonyos fokú áldozatra a nemzettel s annak kultúrájával szemben. Különösképen a művészeti megnyilvánulások vergődnek elhagyatottan, támasz nélkül. S igy természetes, hogy Budát elkerülik a nemes tartalommal meginduló vállalkozások — inkább Pestnek ingoványos, miazmás lelki struktúrájába épülnek, hogy későbben, a megélhetésért vívott harcban ott gyökeret verve, meg is romoljanak. Ha Buda közönye megtörne, ha a társadalom mozgató erői: tanító emberek, papok, gyárosok kereskedők és a képviselők kilépnének szigorú elzárkózottságukból és kovászai lennének az ideális törekvéseknek — akkor sok nemes igyekezet maradna meg Budán, tisztán, lelkeket művelve, embereket jobbá, szebbé téve. A belső Buda e szomorur képénél valamivel jobb a helyzet Óbudán, ahol most töri meg a közönyt nehezen, de fáradhatatlanul, művészi programmal, tehetséges gárdájával a Kisfaludy- színház. Elsőrangú előadásai, jól megválogatott műsor-darabjai nívós hellyé avatják Pintér Imre igazgatása alatt* álló uj erőkkel bemutatkozó, bár 25 éve fennálló szinházat. A közönség szeretettel jár az intim hatású, kellemes színházba, nagyon örül, sokat tapsol a mindig friss előadásoknak. De itt is azt észlelik, hogy vannak nagyon sokan, akik évenkint, mint a fürdőbe is, a színházba is csak egyszer járnak. Igaz az is, hogy nemsokára jön az uj év. A morzsa-vásár nagyarányú ünnepé lett, amelyen részt vett a Krisztina város apraja- nagyja, melegen ünnepelve e nemes célú mozgalom tervezőjét Slachta Margit nemz. képviselőt. A koronaő utcai iskolában 22.-én délután 4 órakor nyilt meg a vásár s a megnyitáson mint rendezők megjelentek Auguszta kir. hercegnő és leánya, Scioppa pápai nuncius és a kerület számos nota- bilitás akiket Slachta Margit fogadott. Megkapóan szép volt az elrendezés. A nagy karácsonyfa körül a polgári leányiskola 40 növendéke angyalnak öltözve fehérben alkalmi ünnepi énekeket adott e ö Markócy Irén tanárnő vezetésével, — elöl pedig jászolban valóságos eleven kisded feküdt, aki felett egy nagy angyal őrködött. Töttösy s. lelkész mondotta a szép ünnep beszédet azután Slachta Margit beszélt és kérte, hogy kcszivét ajánlja föl mindenki az Istennek és kérjen helyette meleg érző szivet. Végül Ernyey Kálmán ny. plébános mondott köszönetét e nagy munkáért Slachta Margitnak és segítő társainak első soro n Erii Kriszta nővérnek, aki a műhelyt is vezette aholí az ezernyi szép ajándék készült. Könyvet, ruhát, cipőt, élelmiszert és sok-sok játékot adtak el ajándékképen, mert egy pár cipő 30 korona volt. Késő este volt mire elfogyott az utolsó darab is. _ Csaknem szárazon áii ily alacsony vízállás mellett a lágymányosi mocsár és ha kellő rendszer mellett töltenék, már túl is volnánk ezen a veszedelmen! igy pedig folyton veszedelmesebbé válik. A mocsár alját föltétlenül földdel kevert anyaggal kell tölteni, hogy ellentálló képességet nyerjen s erre szakemberek szerint legalkalmasabb az újlaki löszföld. Ott meredek lejtőket vágtak ki a tégla- és cementgyárak s ilyen szakadékok állják el a Szépvölgy torkolatát. Ezt a földet éjjel atka! - más mezei vasutakon el kellene hordáim, ami nem járna túlzott költséggel és a már feltöltött részt kellene újból kikotorni s ezt az anyagoi tölteni a löszföldes alap fölé. Ezzel elejét vennék a földalatti erjedésnek, mely idővel járványfészekké teszi ezt a területet, holott ez volna arra hivatva, hogy a várossal szemben a pesti üzletemberek egészséges lakóhelyévé legyen. A Belvárosból kiszorul lassan minden lakó s csak propellerre kellene ülnie, hogy munka után otthon legyen a hüs Duna mentén és a hüs budai hegyek alján. A Szépvölgy megnyitása is sürgős, addig pedig erről szó sem lehet, amig a Szépvölgy bejárata ilyen vadregényes és veszedelmes. Oda széles völgykatlan kell amelyben lebonyolítható a forgalom minden oldalról. Az ottani sza- kadékos, alaktalan leomlani kész területet planirozni kell, a földet pedig jobb helyre nem szállíthatják, mint a lágymányosi mocsárba. A Víziváros alugutja, mely Palóczy Antal tervei szerint a Vám-utca folytatásában fúrná át a várhegyet és az Alkotás-utca sarkával szemben lyukadna ki, — kezd a jövő, zenéjévé válni. Pedig e városrész gazdasági fellendülése érdekében ezt az alagutat ki kellene fúrni. Uj életet, uj forgalmat vinne be e csendesen szundikáló területre, ahol ma épen csak élnek az emberek és pang minden. Ami jólét ezen a tájon régebben volt, azt megemésztették a háború és a forradalmak. Itt ma csupa szegény ember lakik. Az óbudai temetőnek ezideig nem volt kertészete. A közönség kénytelen volt a virágokat a városban megvennni és azt a végállomástól még 10—15 percig gyalog cipelni. A fővaros most itt is temetői kertészet felállítását vette tervbe és erre a célra szánt egyik üvegház már fel is épüti-
