Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-11-05 / 715. szám

' XIX. évfolyam. 715. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­den további cm.-30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. november 5-én. Krisztus arcú ember áll előttem és szemében hat­vanezer ember elkeseredése lobog, akiknek kockán van mindene, a verejtékkel szerzett vagyonkája. Az „Akarat“ című munk-ásszövet- kezet szervezője félszázezer munkás kisember vezére és bizalmának le­téteményese. Neki is minden vagyona oda van temetve az Akarat össze­omló házába, és nem a saját vagyo­nát félti, hanem a hatvanezer embe­rét, aki az ő szavára, az ő hívására tette le oda a garast. Balogh Jenő Zoltán elnök helyére mások ültek, az ő eszméit kifor­gatták, az ő alkotásait megszüntet­ték s most pang minden és romlik, pusztul, mint a megoldott kéve. Rosszul állhat a szövetkezet szé­nája, mert az aradi minisztérium egynapos volt minisztere, kél védel­mére és olyan dolgokat hord fel a szövetkezet múltjáról, amit rend­őri és hatósági végzések régen megcáfoltak. A hazugság pedig sohasem se­gítség., Láttam a jegyzőkönyveket. De láttam mást is. Nem hivatalos jegyzőkönyveket, hanem szegény hivatalnokleányoknak számos tanú előtt tett vallomásait, amelyek szerint főnökeik oly cselekedetekre akarták rávenni, sokszor erőszakkal, amit ezek a becsületes szegény leányok állásuk, kenyerük feláldozásával utasitottak vissza. Az erkölcstelenség mindent megöl. Csúf dolgok ezek és biztos rom­lásra vezetnek. A hatvanezer tag bizodalmát, lelkesedését régen meg­ölték, hitét, hogy polgárivá lehet, hogy munkája gyümölcsét saját kis hajlékában élvezheti öreg napjaiban már elvesztette és rettenetes bűnt követett el az, aki ebből a csábitó álomból kiábrándította. Mert ha vissza is kapná a kormány jóvol­tából mindenki a pénzét, feltétlenül elvész egy kedves illúziója, mely becsületes munkára és takarékos­ságra serkentette és vitte a nincs­telenek keserű táborából a polgári világba, a haza szeretetébe, a nagy nemzeti eszmébe. Az a kis ház, mely a tagok almait tette rózsaszínűvé, ha távol is volt, ott élt, ott állt a munkás szeme előtt és irányította gondolat- világát. Es nekünk különösen fáj az a kilencezer budai kisember, aki szájától vonta meg a garast, hogy egy kis tőkét gyűjtsön és most bizonytalan vizeken úszik vagyonkája, hite, lelki bizodalma. Es fáj nekünk az az öt budai kép­viselő, aki mind az országot őrzi és nem ér rá foglalkozni kilencezer választója szomorú sorsával. Dubonai Pál. H befüutaíváirgok, melyek a BUDAI NAPLÓ nyom­dájának felállítását teszik lehe­tővé, csütörtökön kerülnek forga­lomba, épen a huszadik évforduló napján, amikor megindult a Budai Szemle, mely nyolc év óta BUDAI NAPLÓ címen jelenik meg..*- Mindazoknak, akik a betűkért járó pénzt már beküldötték, posta . küldjük meg a betüutal- ványt. 4 _________ Bu da, 1921. nov. 4. Áthelyezik végre 2z I. kerületi elöljáróságot, eleget téve a polgár­ság régi óhajának. Most keresik a helyét lent a völgyben minden valószínűség szerint a Szarvas-téren álló háztömböt, ahol most a nép­konyha is van, alakítják át ideig­lenesen elüljárósággá, ami kevés költséggel járna. Elsősorban ide kerül az adóügyi osztály a fizető polgárság örömére. Az I. kerület városatyái Plaiíhy György dr. veze­tésével most mindenáron meg akar­ják oldani ezt a régi keserű kérdést, mely egyik rákfenéje ennek a nagy kerületnek. Lechner Jenő dr. építőművész, lapunk illusztris krónikairója, egy kis füzetkében a Müemlékügyre, mint integritási harcunk1 leghathatósabb fegyvertárára mutat reá. Műemlékeink rövid jellemzése után ismer­teti a műemlékvédelem történetét hazánk­ban. Elmulasztottuk azonban a nemzeti tradícióinkban rejlő óriási feszítőerőt a nemzeti öntudat nevelésének szolgálatába állítani, hagyományaink, műemlékeink nép­szerűsítése, közismertté tétele segítségével a külföldön való dokumentálásával, holott fel sem becsülhető mértékben javunkra volna most, ha a külföld ma tájékozottabb volna kulturmultunkról. A Műemlék-bizott­ság feladatait az integritási gondolat szol­gálatába kívánja állítani és egy egész sereg gondolattal járul a Bizottság jövő munka- programmjához. A füzet megrendelhető Németh József technikai könyvkereskedé­sében (I., Fehérvári-ut 15.) és bármely könyvesboltban. Ára 30 korona. Székely Miklós dr., aki vidéken több lapnak volt számottevő munkatársa s néhány év óta budai lakos, a Budai Napló szerkesztőségének lett tagja. A Krisztinavárosi Kaszinó választ­mánya elhatározta, hogy a kaszinói társasélet élénkítése céljából a tagok és családtagjai, valamint az általuk bevezetett vendégek részére tánckurzust rendez, mely november hó 19-én nyílik meg és két hónapig tart. Tandíj a kaszinói tagoknak 200, nem tagoknak 250 korona. Jelentkezés november hó 15-ig este 6—7 óra között a kaszinó helyi­ségében I., Bors-u. 2. Minden hó első csütörtökjén mérsékelt áron társas-vacsorát rendez és az első társas-vacsora november hó 10-én lesz. Időnként ismeretterjesztő fel­olvasások és hangversenyek lesznek s azokról a tagokat értesítik. Népszerű előadások. A budai közművelő­dési egyesületek sorában kiváló helyet biz­tosított őnönmagának a Gyárfás Gyula fővárosi tanító ügyvezetése alatt dicséretes buzgalommal működő, speciális budai kul­turális egyesület: az Iparos és kereskedő ifjak közművelődési [egyesülete, mely a Városmajor-utca 59. sz. székesfővárosi elemi iskola helyiségében folyó előadások sorozatával terjeszti a tudományt, a minden­napi életben fontos gyakorlati ismereteket és szolgálja törhetetlen buzgalommal, nem­zeti szent ideáljainkat. Az egyesület elő­adói a tudományos és társadalmi életünk­nek jelesei, az előadásokat pedig, melyeken az egyesület szívesen lát mindenkit, nem­csak az iparos és kereskedő ifjak serege, hanem a nagyközönség is sűrűn látogatja. Lasz Samu dr. főgimnáziumi c. igazgató a rovarok az iparban és kereskedelemben címmel beszélt a rovarok életéről, a hasz­nos rovarokról és kifejtette ezeknek nem­zetgazdasági jelentőségét, Sávoly Ferenc dr. meteorológiai int. osztályvezető, két előadásban: A föld kényét kamráinak fon­tosságát tárgyalta népszerű formában, Hódy Lajos dr. postatakarékp. h.-igazgató az uj ipartörvény jelentőségével ismertette meg a hallgatókat, Cserny József elemi isk. igazgató a fényűzésről beszélt nagy szellemességgel; őt követte Sziklay József dr. November hóban a következők az előadók: Balogh Andor min. titkár, a munkaközv. htvatal h.-igazgatója, Jancsó Benedek dr. iró, főgimnáziumi tanár, Körössy Endre, a magyar nemzeti szövet­ség kiküldötte, Répay Dániel, tanitónő- képző-intézeti tanár, Angyal Dávid dr. egyetemi tanár és Orell Géza dr. felső­kereskedelmi isk. tanár. A decemberben kezdődő és március 29-ével záródó elő­adássorozat is érdekesnél-érdekesebb tár­gyakat ölel föl és az előadók között vannak : Egan Ede, Massány Ernő dr., Orell Géza dr., Markóczy Imre, Andriska Károly, lovag Kriegs-Au Emil, Morvay Győző dr., Morelli Gusztáv dr., Lasz Samu dr., Székely Vladimir dr., Pagony Nándor dr., Badál Ede, Peterdy Sándor, Cholnoky Jenő dr.. Pály Sándor, Baránski Gyula dr., Heller Farkas dr., Kerék Endre, Novak Sándor, Mosdóssy Imre, Lechner Jenő dr., Pethely Gy. László, Viraág Béla, Gyárfás Gyula, Balogh Pál, Frimel János, Sándor Lajos és Bokor Mihály. Kcncseh Lajos iskolaigazgató most a spanyol költőket ülteti át magyar nyelvre és legutóbbi számunkban 'Kondor Lajos név alatt megjelent mutatvány e sikerült fordítások közül való. Rendkívüli közgyűlésre hívta meg tagjait a Budai Katholikus Kör nov. 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor saját helyiségébe (II., Fő-utca 83), melynek tárgysorozata: 1. A kör alapszabályainak módosítása ; 2. a tisztikarban megüresedett tisztségek betöltése és 3. esetleges indítványok. Spanyi János főmérnök, az í. kér. elöl­járóság műszaki osztályának vezetőjét a tanács műszaki tanácsossá választotta meg. Arany Sándort a II. kerületi elöljáróság segédhivatali igazgatóját főigazgatóvá meg­választotta a tanács. Beszámoló. Érdekesen világítja meg és meglepetésszerűen hat az a beszámoló, amelyet a Hollós Mátyás - Társaság részére állított össze ez évi működéséről Sebestyén Géza, a Fővárosi Nyári Színház ezidő szerint Miskolcon működő szintársulat igazgatója. A változatos műsor felöleli a színpad minden műfaját. Legtöbb volt az operett, újak és régiek vegyesen: Lili bárónő, Farsang tündére, Vig özvegy, Kor- nevillei harangok, Bob herceg, Lili, Hejehuja báró, Túl a nagy Krivá- non, Csárdáskirálynő, Gül Baba, Mágnás Miska, Három a kislány, Cigányszerelem, Tatárjárás, Szibill, Erénycsősz, Drótostót, A kis szö­kevény, Leányvásár, Debrecenbe kéne menni, Pillangó főhadnagy, Szép Heléna, Korhely gróf, Cigány­prímás, Sztambul rózsája, Tánc­király, Orfeusz a pokolban, Köl­csönkért feleség. Kis kadét, Éva, A kis gróf. Daljátékok: A kis lord, János vitéz, Szép Ilonka, Iglói diákok. Operák: Traviata, Hoffmann meséi, Rigoletto, Carmen, Tosca, Hunyady László. *Népszínművek: Gyimesi vadvirág, Falu rossza, Pe- leskei nótárius, Vereshaju, Tolonc, Sárga csikó, Náni, Viola, az alföldi haramia, Piros bugyelláris. Vígjáté­kok: Majális, Faun, Gyurkovics leányok, Az ördög, Testőr, Nagy­mama, Az a huncut kéményseprő, Szeressük egymást, Csitri. Szín­müvek: Vengerkák, Szerelem vá­sára, Vasgyáros, Tolvaj, Hatalmak, Ocskay brigadéros, Elnémult ha­rangok, Dolovai nábob leánya, Heidelbergi diákélet. Drámák: Kí­sértetek, Kaméliás hölgy. Történeti drámák és színmüvek : Török László házassága, Beszélő hamvak, Ca- pistrán..Tragédiák: Hamlet, Faust, Rómeó és Julia. Gyermekdarabok: Piroska és a farkas, Koldus és királyfi, Hófehérke és a hét törpe. Drámai költemény: Cyrano de Ber­gerac. Baumgartner Antalt a III. kerületi elüljáró- ság segédhivatalának igazgatójává meg­választotta a tanács. Tischler Antal kezelőtisztet a III. kerületi anyakönyvvezeíőséghez anyakönyvvezető- helyettesnek nevezték ki. A Keresztény Szabóiparosok Szö­vetkezete Budán II., Zsigmond-utca 14. sz. a. fióküzletet nyitott, ahol épugy, mint a IV., Magyar-utca 52. sz. alatti főüzletben, a férfi és női ruhákhoz szükséges szövetek és kellékek kaphatók. Az igazgató­ságnak sikerült Simon Ferenc urat, a II. kér. Iparoskor társelnökét megnyernie az üzletvezetésre, aki szövetkezeti téren több mint két évtized óta szakszerű és hasznos tevékenységet fejt ki s a Keresztény Szabóiparosok Szövetkezete meg­alapításában és továbbfejlesztésében is nagy érdemeket szerzett. A Pesti Tőzsde uj számában örgróf Pallavicinl György, hámori Biró Pál, Schmidt József, dr-. Pácz János, Teleszky János írtak cikket. Érdekes riport számol be a Hage 35 milliós csődjéről és a Franklin viharos közgyűléséről. Közli a lap a Pesti Tőzsde tízezer koronás kará­csonyi pályázatának feltételeit. Szerkesz­tőség: VI. Izabella-u. 43.

Next

/
Thumbnails
Contents