Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-09-24 / 710. szám

XiX.

évfolyam. 710. szám.

Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1„ Bors-utca 24. Telefon: 128—90.

Felelős szerkesztő:

ViRAÁG BÉLA.

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, husz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

1921.

szeptember

24-én.

(ii.) Buda polgársága

kimerült. Sem társadalmi, sem politikai téren több áldozatra már nem hajlandó.

Volt idő, amikor minden gyűlésen megjelent és szívesen leadta a maga keserves koronáit: nol a sajtóalapra, hol a pártalapra, hol más célra. És leadta hitét, lelkesedését és tömegesen támogatta vakon azokat a keresztény célokat, amelyeket a plakátok hirdettek.

Azok a plakátok, amelyek Jézust is belevitték a kortesharcba ; azok a plakátok, amelyek cukrot, lisztet, pótnyugdijat, gyermeknyaraltatási, ingyen mozit és hasonló jókat kínáltak. A cukor még ma sincs meg és keserű az emberek szájaíze.

yAzok a plakátok, amiken mindenki hazaáruió volt, aki vakon be nem hódolt. Tisztánlátó, emberismerő polgárok akkor is idegesen vonultak, vissza, látva az uj vezérek sorában azokat, akik a vörös uralom alatt a mellüket verték és vezérkedtek. Sokan csak a festék szinét változtatták. És a módszer változott. Akkor elvettek mindent erőszakkal és hirdették, hogy minden a miénk, — azután is el akartak venni mindent, de a krisztusi szeretet nevében. Lehe-, hihe- és érthe-tetlen célokra áldozott a becsületes budai polgárság, — amíg végre azt mondta, hogy elég. Az elsőket elgázolták: Bolsevista! Kommunista ! Legitimista ! Az észreíért iömeget már nem lehet elgázolni. Az A. B. C.-től kezdve mindenütt visszaéltek a polgárság áldozat- készségével, amig rá nem eszmélt, hogy a keresztény irányzat nagyhangú kaiandprai: — közönséges zsebmetszők. És itt van a másik nagy baj, mert ma már mindenkiben zsebmetszőt lát. A kiviteli panamák ezt a tudatot kővé merevítették.

A keresztény berendezkedés kizárta magából Krisztus legszentebb tanait — nem a szociáldemokrata pártét, hanem Jézusét, — a szociális tanokat. Azok puritán hívőit a viz alá nyomta : — kommunista ! A szerényebb részére ráfogta, hogy legitimista ! Ilyen manőverekkel elvették mindenkinek a kedvét mindentől. Buda polgársága már befogta a száját, de befogta a zsebét is.

Innen van, hogy egy év előtt még szűk volt a budai Vigadó nagyterme, ha az egyik keresztény párt gyűlést hirdetett s ma már kong a vendéglő kisterme, ha gyülekezésre harangoznak.

Kimerült a budai polgárság hite, kimerült a zsebe.

Dubonai Pál.

^ at I» ^ te M., m-JT> '

Buda, 1921. szept. 23.

\ A hamupipőke sorsára juttatta ré- | gebben a közgyűlés Budát és ezt | panaszolta fel egyik beszédében i Baranski Gyula. Azelőtt a főváros I közgyűlésein az I., II. és III. kerii- | let valóságos mostohagyermeke volt » I a törvényhatóságnak, mert a másik ) j hét kerület együttvéve mindig majo- j \ rizálía a budai kerületeket és ezzel j szemben riem látunk semmiféle vál- 1 tozást most sem, mert a budai \ vidékek nagyon csekély összeggel ? vannak dotálva az uj költségvetés- ? ben. Vannak olyan dúsan lakott vidé- | kék Budán, mint például a Hyero- \ j nimi-ut, mely nagyon fontos köz- * | lekedési gócpont volna. A Szent j I János-kórházat a Déli vasúttal kap- ] i csolja össze, de még a mai napig } sincs kiépítve, pedig csak nagyon j kis szakasznak a beépítéséről van jj szó. A kisajátítás is már teljesen [ keresztül van vive, de ha nem \ volna, akkor liem is kell sokat vele j törődni, egyszerűen azt a területet | — körülbelül 200 méter hosszú- j Ságról van szó — el lehet foglalni j és utólag a kisajátítási eljárást foga- ij natositani. Minden körülmények kö- 1 zött rendkívül fontos, hogy az olyan jj vidékre, ahol a kis köztisztviselők- \ nek van lakásuk és villájuk, hogy \ azok télviz idején a szenüket és ! egyéb tüzelőanyagukat képesek le- f gyenek odaszállítani, amire most \ képtelenek, mivel ütjük egyáltalán j nincs. Ott meglehetősen drágán \ építkezést biztositottak maguknak: j bírák, ügyészek és egyéb tisztvise- j lök, de megközelíteni nem lehet. — í Szomorú képek ezek a világváros j mostoha részéről. Buda csak táv- ; latból szép.

Az okos szó mégsem vész el végleg a pusztában, ahogy azt most j a Képzőművészeti Társulat igazolja, j Még a háború előtt fölvetettük az \ eszmét, hogy az utcák nagyjaink \ emlékére való elnevezésénél az \ illtö domborművű arcképe alá vés- | sék az ő nagy érdemeit. Sokan ma ! nem tudják, hogy ki volt Boráros, j akiről teret nevtzíek el, de ha j domborművű szobra alatt ott állana, I hogy a múlt század elején Boráros j János követelte a tisztán magyar ] nyelvű oktatást az elemi iskolák- \ ban, — mindenki tudná ezt. Az | eszmének általunk való fölvetése idején magáévá tette azt Havass j Rezső volt bizottsági tag és indít- p ványt is tett a közgyűlésen, akkor \ kedvesen fogadták, de nem történt j • semmi, — ainig most a Képző- \

| művészeti Társulat kérelmére a fő- í [ városi közmunkák tanácsa bele- [

< egyezett, hogy a Társulat minden *

olyan utcának az első házát, amely utcának a neve történeti eseményt, vagy történelmi és közéleti személyiség nevét örökíti meg, az illető személynek, eseménynek vagy történelmi emléknek művészi kivitelű reliefjével lássa el. Ezentúl nemcsak az utca elnevezése, hanem. a művészi ábrázolás is megörökíti a nevek tulajdonosának érdemét, kilétét vagy múltját.

Az életerét vágná e! a Tabánnak az Orbá í- és Istenhegyre felvezető villamosvasút megépítése a jelenlegi helyzetben. A nagyfontosságu, oly régen megoldásra váró és különben is a legapróbb részleiekig kidolgozott tervezet főútvonala az Erzsébet- hidról kiindulva az Árok-utca. A villamos megépítése igy a legszorosabban összefügg ennek a leendő főútnak a rendezésével. Ennek a jelenben csak az az egyetlen akadálya van, hogy az utcarendezéssel elvágnák, megsemmisítenék az itt keresziező csatorna, vízvezeték és gázvezeték csöveit s ezzel a lakosságot megfosztanák az élet lehetőségétől. S ezért a városrendező faktorok osztják a Budai Naplónak már régen hirdetett álláspontját, mely a most megszavazott kis lakásos törvény végrehajtásában kell is^ hogy érvényesüljön: építsenek a* tabániaknak telepet lenn a Kelenföldén, költöztessék oda őket, hordják el azután a düledező viskókat és kezdődjék meg az építés.

Csödöí mondott a székesfővárosban divó iparostanonc oktatás — — ahogy azt Kozma Jenő dr. kifejtette a városházán —, meri a hatóság nem elég óvatosan kezelte a tanítók díjazását a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett. Az iparostanoncoktaíás egészen átszervezendő. Lehetetlen, hogy a délelőtti munkában kifáradt emberek foglalkozzanak az iparostanonc anyaggal, amely mindig a legfogékonyabb volt mindenféle befolyással szemben és leginkább volt kitéve a szociáldemokrata ostromnak is. A szociáldemokraták pedig beállítottak a szakszervezetekbe iparostanonc iskolákat és oda járatják azokat a gyermekeket, akik a mi befolyásunk alól kikerültek. Ezen változtatni kell, ezt át kell szervezni sürgősen.

Ürgeváros Budapest, mondotta a Közjótékonysági bizottság ülésén dr. Végh János tiszti főorvos, mely közegészségi szempontból Európa legszerencsétlenebb városa. Mindenütt pincelakásokat csináltak, hol jobban terem a gümőkór, mint a szarvasgomba. Husz év alatt ezeket beszüntették s most a lakásínség újból megnyitja azokat, holott man- zarűMakásokat kellett volna építeni. Ezt a keserű vallomást a Városj házán megtakaríthatták volna, ha i komolyan veszik Becsey Antal múlt ! évi indítványát, amelyben sürgette j a manzard-lakások építését az alkalmas padlásokon. Ha akkor hozzáfognak, ma már nem volna lakáshiány és vaggonlakó. A város most is elősegíthetné ezt azzal, hogy pincelakások kiadására csak akkor ad engedélyt, ha a háziúr kötelezi magát, hogy egy éven belül manzard- lakásokat épit és oda telepíti át a pincelakókat.

A város gazdálkodását illusztrálta néhány eleven példával Perczel Béla a közgyűlésen és követelte, hogy azok az objektumok, amelyekre a város ráfizet, adassanak el. Ilyen a Lederer Mór-féle telek a Fogaskerekű vasút és a Disznóárok között. Mintegy 10 évvel ezelőtt jöttek ide nagy garral és nagy .robajjal, hogy nagyszerű, Lederer Mór felkínált itt egy nagyszerű telket, gyönyörű, nagyszerű dolog, ott van a világ közepe, olyan remek gyümölcs terem ott, hogy olyan még a perzsa sahnak az asztalára se kerül. Megvettük és évenkint

40.000 koronát fizettünk rá, mert erdészeti iskolát, ahogy tervezték, abba a gödörbe építeni nem lehet, Ezt el kell adni. Ott van az óbudai keztyügyár, ahol most a Demokrata Kör van. Ráfizetünk 5767 koronát, amiből csak a vizdij 2400 korona, Ott az urak mindig vizet isznak. Ott van az óbudai Korona-vendéglő, melyre 4662 koronát fizetünk rá. Vizet ott nem fogyasztanak, vizdij nincs. Ezt a ráfizetéses gazdálkodást meg kell szüntetni és az ilyen objektumokat el kell adni.

Háztetőre mászik, aki a Gellérthegy útjaira akar feljutni, ami főleg íélidőben okoz sok bajt és költséget. Ezt még a nyáron szóvá tette a közgyűlésen dr. Plathy György rámutatva a Ménesi és Somlóimra,-ahová teherkocsival egyáltalán nem lehet feljutni. Warga László műszaki tanácsos erre kifejtette, hogy evvel a műszaki osztály is tisztában van és uj tervek alapján készül ezen segíteni. Eddig r már elkészült a Kelenföld és Óbuda belsőrészeinek szabályozási terve, munkában van a Sasad, a Várhegyoldalának és a Fogaskerekű vasút környékének a terve és foglalkozik az osztály a Gellérthegy hozzáférhetetlen részeinek megközelítésére vonatkozó tervekkel. — Egyelőre ezzel a biztatással be kell érniök a budaiaknak és az ölükben kell felhordaniok a fát és szenet még e télen. Ettől is kimelegszik egy kissé az ember.

Meusch ossz Kornél dr., a kiváló műépítész és a Hollós Mátyás-Társaság tagja építette át Lemberkovits százados özvegyének tulajdonába átment Haller-utcai mozit, kevés eszközzel kiváló alkotást állítva.