Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-07-27 / 705. szám

8ÜDAÍ NAPLÓ 3 A Marcziüányiak emlékezete. Puchói Marczibányi István sokat tett Buda érdekében- Vidéken, majd Pesten, utóbb Budán lakott. Budán magyar tanító fizetésére 6000 frt-ot adott. Az irgalmasrend részére 1806 októ­ber 15-én megvette a Csúsziufiirdőt a mellette levő házakkal, nekik ado­mányozta zárdájuk és kórházuk fenntartására. A zárda építéséhez nagyban hozzájárult és az irgalmas rend kegyeletből olajfestményt! arc­képét budai zárdájának refectoriurná­ban helyezte el. Szerényen élt buda­vári Disz-téri házában. 1752 július 25-én Makón született, . Budán halt meg 1810 dec. 21-én. Az Erzsébet apácák temploma kriptájában még életében készített márványkoporsó­ban nyugszik, négy évre követte neje. Emberszeretetére vall, hogy az apácák temploma északi oldala melletti házát átengedte menház, ápolda céljaira az apácáknak. Se­gítségére volt ebben neje, Majtényi Mária. Eszterházy József közvetíté­sével József főhercegtől, az ország nádorától megnyerték az építési engedélyt, sőt a tanács a telek egy részét is adományozta. Berendezésre 3000 frt-ot, építkezésre 4000 frt-ot adtak. Alapkövét 1804 szept. 9-én tette le Szabó András kassai püs­pök. Egy évig építették, alakították, 1805 szeptemberében szentelte fel Görgey Márton esztergomi s. püspök. Ezzel egyidejűleg beköltöztek az első ápolandók. A ház lakóinak jó dolguk volt és Marczibányinak ez 106,000 forintba került. Az alapít­vány 16 elaggottról gondoskodott, de más segélyekből többet is tar­tottak el. Az ápoldát régen Új épü­letnek is nevezték, de az idő e nevet lemosta róla. (Dr. Sz. Á.) Nyelvtani grimaszt vág a Közúti Vasút mindannyiszor, amikor valami hivatalos rendeletet függeszt ki a kocsijain. Most is, a lépcsőkön való lógás megszüntetése érdekében kifüggesztett rendeletben azt akarja kihirdetni hogy: „A főkapitányság elrendeli, hogy a kocsi addig nem indulhat, amíg a lépcsőn utasok tartózkodnak Ezt azonban olyan nyelvtani grimasszal teszi, mely azt bizonyítja, hogy az egész közútinál nincs magyarul írni tudó ember. Azzal kezdi: „Főkapitányi rendelet folytán a kocsi nem indul,“ és ezzel végzi: mig a lépcsőn utasok tartózkodnak." Ezt azonban senki sem érti s ennek folytán az utasok a lépcsőn tartózkodnak. Ügyvédi Irodát nyitott HL, Fő-tér 2. szám alatt dr. Radó Sándor ügyvéd. Nem jó határ a Határ-utca Óbuda és Újlak között — Írja egyik olva­sónk : R. L. —, mert sok igazság­talanságnak ez a szülőoka. De különösen egyházközségi szempont­ból helytelen ez a megosztás, mely Újlakot egy keskeny kolbász ter­jedelmére zsugorítja, mig Óbudát nagyon is kövérre duzzasztja. Ennek azután az a következménye, hogy az óbudai katholikus hívők hatal­mas tábort alkotnak — olyan nagyot, hogy el sem férnek a templomuk­ban —, mig Újlak szánalmasan kicsiny. Ezért az óbudai plébánia kettéválasztása helyett inkább — az újlakiak javára jobb megosztást ja­vasolok. j, A beiratások az Óbudai Zenedén (111. kér., ‘ Szentendrei-utca 10) megkezdődtek a nö­vendékek fényesen sikerült hangversenye után. Az évi tandíj az uj. zenedei eszten­dőre 1200 korona, amelybe a fűtési, vilá­gítási és tisztogatási dij is be van szá­mítva. A beiratási dij 50 kor. Szegénysorsu szülők tehetséges gyermekei kedvezményes dijat fizetnek, esetleg díjtalan oktatásban részesülnek. Gyakorlás az intézetbeni zon­gorákon havi 40 kor. A zenei oktatás most is folyik, ami a?t az előnyt biztosítja, hogy a növendékek jobban haladnak. e V ízivárosi apácák kórházá­ról sok érdekes dolgot tud a krónika : Árpádházi Szent Erzsé­betet, II. Endre magyarkirály leányát Lajos thüringiai tartományi grój nejét bár nem alapítójának, de első tagjának tartja az Erzsébet-rend. Budán a XV. században már volt zárdájuk. Zárdájuk Szt. János temp­lom kapuja előtt volt, a ferenc- rendiek Szt. János-temploma pedig a Várszínház helyén állott. Szembe volt a zárda. 1541-ben menekültek Budáról, amikor a törökök beköl­töztek, mint a többi apácák. Máso­dik letelepedésük II. József idejére esik, az alapitó oklevél Szt. Kapisz- tránról nevezett Ferences-zárdát ren­deli számukra. A török idők előtt a vári Szt. János templom volt a ferenceseké, hires nevekkel talál­kozunk itt: Kapisztrán Szt. János, Temesvári Pelbárt stb. 145 évig lakta török Budát, ennyi ideig Pest és Buda lelki ügyeiről négy cseri­barát ' gondoskodott. Odú nevű lakásuk volt, mind a négy állandóan a Vízivárosban lakott a Csalogány és Három szerecsen-utca sarkán, amely újabb időkben bőrgyár volt. Később engedélyt nyertek zárda és templom építésre. Választásuk a Dunapartjára esett. A templom alap­kövét 1731. jul. 19-én tette le Érti Tóbiás S. I. budai egyetemes plé­bános. 9 év alatt elkészült, akkor midőn a Szt. Anna-templom alap­kövét letették. A zárda alapkövét 1703-ban tették le. E zárdából a Ferenc-rendiek II. József sürgős parancsára 1795 márc. 8-án az Ágoston-rendiek országúti zárdájába költöztek. Hamarosan üres lett a zárda és kiváncsi asszonyok érdek­lődve sétálhattak benne. II. József 1782 dec 19-én a Congregatió Szt. Trinitalálís Egyesületet eltöröltette és vagyonából 1786 jan 9-én 11.154 írt. 50 kr.~t az Erzsébetrendi apá­cáknak utalványoztatott Budán fel­állított női kórház szervezésére. Az apácazárda első lakói a császár rendeletéből bécsi Erzsébet-rendi 18 apáca volt, első főnöknő Anger Klára. 1785 nov. 6-án vonultak be •ünnepélyesen a zárdába. Szorgos munka után nov. 29-én felvették az első beteget. II. József császár 1786 április 13-án személyesen kéreste fel a zárda kórházat, min­dent jó szemügyre véve. Ugyan­ekkor látogatta meg a Fő-utcai kapucinus zárdát is. 1787 május 22-én szentelték fel a kórházat. A rend száz éves budai jubeliuma alkalmából I. Ferenc József a rend nagy érdemeire való tekintettel az akkori főnöknőt Bauer Ignácziát a koronás arany érdeinkereszítel tün­tette ki. — Az Erzsébet apácák birtokában levő szent ereklyéi közt első helyen áll a Szt. Fortunát vér­tanú, az egyik mellékoltáron üveg­koporsóban. Továbbá Szt. Fiatn- midián feje és Árpádházi Szt. Erzsé­bet botja. Dr. Szentgyörgyi Árpád. A Budai Katii. Kör elnöksége fel­hívta tagjait, hogy a kör kebelében alakítandó ének- és zenekar léte­sítését mozdítsák elő és a közre­működni óhajtók jelentkezzenek a kör főtitkáránál. Ellátással bútorozott szobát keres fiatal keresztény házaspár. Ajánlatokat kér: Engelmann, I., Attila-utca 20. Régi festményeket és kereteket vesz Linhardt képrestaurator : II,, Lánchid-u 13. Az Irma-teret a téren levő Mária- szobor után mindig Mária-téVnek nevezték. A szobrot most restaurál- tatja a város, mert becses műemlék. A tér és szobor történetét a követ­kezőkben adjuk: — A ferenciek 1689-ben a zárda és templom szá­mára kapott telek mellé kápolnát emeltek, amely ott állt, ahová ké­sőbb őrház került. Igen látogatott volt 1710-ben, amikor Budán ázsiai pestis dühöngött A ragály meg­szűnte után is nagy becsben állott. Később lebontatott, ami nagy vissza­tetszést szült. Közadakozásból he­lyére Szűz Mária szobrát emelték, amihez hozzájárult nagy összeggel Weisz Anna 1719-ben. 1724-ben állították fel. A szobrot jobbról nép. sz. János, balról sienai sz. Katalin környezte. Az oszlop tetején a ko­ronázott Szűz karján Jézussal. A főalakokon kívül több mellékalak is volt. Sok alakból és darabból álló szobor 1747-ben oly rossz állapot­ban volt, hogy alapjáig le kellett bontani. 1749-ben készült el újra, de már nem volt oly szép, mint az előző. A katonai őrház építésekor a szobor helyét át kellett engedni, ekkor megkisebbitve a mai helyére került és most ismét renoválásra kerül. 100,000 koronát fordítanak javítására és a körülötte levő teret parkírozzák. Reméljük, hogy vissza­nyeri régi méltó nevét: a Mária-tér nevet. Tóth Fái "■ t»"- a­BUDAI LÖVÖLDE HAGYVENDÉGLÖDE II, MARCIBÁNYI-TÉR. Egész nap kitűnő HÁZIKONYHA Olcsó ebédbérlet: házhoz is vihető Udvari sör Hegyaljai borok árnyékos, intim parkheiyiséji. TELEFON: 42-04. Reggel,délután pompás HABOSKÁVÉ Mulatságokra, ünnepélyek­re, bankettekre alkalmas NAGYTERMEK K ii g 1 i z ó is­..... w--------------------— i Hű vösvölgyi j, , ■4.12sir sínr Bulykó Jancsi végállomás HESÍfllH ^ dIILIIuu 1 ISlöÉfjiŰ muzsikál i ifi-------------------------------­—-----------------------«■> Yabéirgi Sándor (ezelőtt Ádám Herman) Könyv-, Zenemű- és papirkereskedése könyvnyomdái munkák vállalata' Budapest, Krisztina körút 81. Irodai szerek, levélpapírok, óriási választékban. — Iskolai füzetek, festékek, rajzszerek az ösz- szes budai iskolák részére. Szépirodalmi és tudomá­nyos müvek megjelené­sük napján kaphatók. Kereskedelmi, hi­vatalos nyomtat­ványok, névje­gyek, m e g- hivók stb. legszebb és legolcsóbb kivitelben vállal tatnak. Tankönyvek az ösz- szes budai iskolák részére kaphatók. Dr. Bangha, Jézus tár­sasági atya Imakönyve minden kivitelben. IshoiatásHák! Könyvtartószijjok! SS9 saj? V3#> >qgß A budai hegyvidék legjobb levegőjét és legszebb kilátását élvezheti s „Tündsríak“ nagyuendéglien. A Döbrentei-térről nagyon könnyen s röviden megközelíthető a Hadnagy- és Sáncz-utcán át, Szirtes-ut 11. Alsó- gellérthegy. Elsőrangú hidegés meleg konyha. Kitűnő uradalmi tájborok. Frissen csapolt Dre­her, Exelsiorés Hősök söre. —EE Isténkint pompás cigányzene ==— Philadelphia Ravéfiázban I. kér., Alagut-utca 3. sz. Cica Jóska muzsikál — Kitűnő italok — gondos kiszolgálás — 5 billiárd-aszfal. hideg színházi vacsora BUDAI „KIS PIPA“ _ H, Margit-körut 14. I Az úri közönség találko­zója.— Esténkint énekes magyar SCHRAMML- zene KÖRNYEI GROSZ előadásában. Elsőrangú konyha. — Kitűnő italok. Minden csütörtökön erdélyi flecken, fatányéros, erdélyi rakott káposzta é s ÉSH 8! egyéb erdélyi speciálitások gfi Jg „Búsuló Mósz“ vendéglő a Gellérthegyen: l£élenhegyi-ut. Gyönyörű kilátás Kelenföldre. ▲ Házi konyha, fajborak. Vasár- és ünnepnap Cica Jóska muzsikál. Strandfürdő ! GsIHaghegg-árpádfürdő Pálffy-tértől 20 perc a helyi érdekű vil­lamossal. Újonnan átalakítva, kibővítve; 23°-os forrásvíz. Kávéház, étterem, cuk­rászda. — Napkura. — Homokfürdő. Hűvösvölgyi nagyrét j Marth vendéglő j I a nagyközönség legkellemesebb „ nyári szórakozó helye. Kitűnő 1 magyar konyha, fajborok, frissen g csapolt sör. Elsőrangú cigányzene. ^ Tulajdonos: Marth Mihály g V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents