Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-06-19 / 653. szám
2 BUDAI NAPLÓ Slachta Margit nemzetgyűlési képviselő beszámolójáról irt tudósításunkkal kapcsolatosan az I. választókerület Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke, Joanno- vie/i Pál ny. államtitkár felhívta figyelmünket azokra a nemzetgyűlés áltál elfogadott határozati javaslatokra, amelyeket Slachta Margit képviselő terjesztett ele-, amelyek mind a nő és a család érdekeit szolgálják. Ilyenek: az ártalmas üzemekben dolgozó ipari munkásnök félnapos váltó rendszere; női iparfelügyelők felállítása; az anyaság védelme; a munkások kétheti fizetéses szabadsága; a tejtestvériség kötelezővé tételével s a dajkaság eltörlése ; az erköicsrendészeti törvények revíziója (is az iskolareform megvalósítása a gyermekek érdekében. Mindezeket egy indítványban összefoglalva, a nemzetgyűlés április 26-án elfogadta, aminek közlésével szívesen pótoljuk tudósitásunkaí. Reáliskolát kap a Kelenföld a Műegyetem szomszédságában. Az uj középiskolát egy katholikus szerzetes-rend fogja vezetni. Zergék a Gellérthegyen. Minden első kerületi kérdésben előtérbe lép a Gellérthegy és követeli jogát. Ennek a fenségesen szép sziklabércnek a kérdését meg kell oldani. A Tabánra néző oldala már rendezés alatt áll s lépésről lépésre halad. A Szentgellért-fürdő felé lejtő oldal ideiglenes kertészeti rendezéséről a rnult számban irtunk. A Dunára néző legszebb része, amely igy is érdekes látványossága a Pestet járó idegeneknek, még megoldva nincs. Ide semmiféle építkezést tervezni nem szabad. Ezt meg kell hagyni a maga zordon sziklapompájában, a melyet fokozna egy régebben már kifejtett tervünk, melyet az Állatkert tudós igazgatója, dr. Lendl Adolf kivihetőnek vélt. Azt ajánlottuk, hogy a hegynek ezt a részét drótsövénnyel kerítsék el és telepítsenek ide zergék et, kőszáli és házi kecskéket, sziklákon élő juhokat, amelyek a sziklák közti aprő barlangokban találnának menedékhelyet. Ez stílszerűen befejezné ezt a sziklás hegyoldalt. Festői képet nyújtana és összeköthető azzal a gyakorlati céllal, hogy az idetóduló gyermeksereg frissen fejt kecsketejet kaphatna, amit szívesen megfizetne sok szülő. Valami különlegesség volna ez, ami sehol sincs a világon, — aminek híre menne a nagyvilágban és fejlesztené idegenforgalmunkat. Községi választások. Megalakult a Keresztény Községi Párt. — A választás hirtelen jött kiirása, — A Víziváros csendes. — Küzdelem a Kelenföldön. — Újlak különválása« Buda minden részén készülődtek a községi választásokra, de inkább Csak teóriában, zári társaságokban és abban az altató hitben, hogy a községi választásokat elhalasztják Őszig, A csicsergők közé úgy vágott be mint a bomba e hó 15-én a hivatalos lap közleménye, mely szerint a választás már julius hó 11-én, meglesz, még pedig az arányos választási rendszer alapján és a jelűiteket ezer ajánló aláirásával juntas hó 27-ig kell benyújtani. Az állandó forrongásban élő I. kerületben a Keresztény Nemzeti Egyesülés készen álló s a képviselőválasztás idejéről fennmaradt pártszeivezettel szemben a független, önálló polgárság, a régi Szabadpolgári párt mintájára, tömörült ás már 15-én este a Krisztina-téri iskola tornatermében tartott gyűlésen, ahol megjelent az I. közigazgatási kerület három választókerületének számos jelentős polgára, kimondotta, hogy a választási küzdelembe Keresztény Községi Párt címen indul, amely zászló alatt egyesülhet minden pártbeli, mert ez a szervezkedés csak a községi választások idejére szól és a nem zeti keresztény irányzat győzelmének biztosítására alakult. A népes gyűlést, amelynek első soraiban ott láttuk Buda számottevő polgárai között Keömley Nándort, Perczel Bélát, Pathó Istvánt, Tevely Lászlót, Jakubovics Jánost, Szatala Emilt, Nemes Mihályt, Szabó Ágostont, Orbán Imrét, Ross Györgyöt, Hank Józsefet, Angyal Pált, Szabó Sámuelt, Dancsics Nándort, Hoszú Lajost, és két sorban az I. kerület köztiszteletben álló hölgyeit, Haszu István nyitotta meg, a ki j hosszabb beszédben fejtette ki az J alakulás szükségességét, a köz- | ügyeket önzetlenül szolgáló polgárság érdekében és kérte, hogy az uj községi párt megalakulását mondja ki a gyűlés, a mi lelkes közfelkiáltással meg is történt. Utána Perczel Béla emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a kerületben folyt fúziós kísérletnek eleitől fogva nem volt a hive, mert azt őszintének nem tartotta. Nem is sikerülhetett ez ott, a hol a nemzetgyűlési választások alkalmával meg nem engedett fegyverekkel küzdöttek. Mint a régi szabadpolgári párt tagja ez uj cim alatt is az marad a ki, volt: nemzeti és keresztény. Általános helyeslés és éljenzés közben jelentette be pártjának csatlakozását. Hoszú István jelentette be hogy a Il-ik választó kerületből is számosán csatlakoznak az uj párthoz a képviselőválasztások, párt'kereteíre való tekintet nélkül. Azt a kijelentését, hogy teret óhajtanak nyitni a nőknek is, élénk tiltakozással fogadták a jelenlévő hölgyek. Egry- Tóth Kálmán felszólalása után a vezérlő bizottságot alakították meg és egyelőre beválasztották a kővetkezőket : Dr. Baranski Gyula, Bednarz Róbert, Danisics Nándor, Gorton Róbert, Hoszú István, Keömley Nándor, Lász Károly, Máté István, őzv. Ormos Jánosné, dr. Ripka Ferenc, Ross György, dr. Szabó Árpád, Skainiczky Henrikné, Turchányi Lajos, Balogh Elemér, Bartus Gyula, Bauer János, Becsey Antal, Ereky Károly, Hermann Miksa, Mátray Antal, Mayer Kálmán, dr. Niedermann Ferenc, Oláh József, Pompéry Elemér, Schlager Andor, Simoni Lakatos Dusí, dr. Ulmer Ágoston, Verebes Károly, Baróthy Nemzeti Park Pavüíonf Ma*!» legszefcá hellén. — ííipétmezi alán a oM megállónál) Elegáns, kedves családi szórakozóhely. Elsőrendű konyha. Társas ebédek, uzsonnák, vacsorák és bankettek szabad ég alatt, vagy a nagy,_ fedett termekben. Mérsékelt árak. Télen nyáron nyitva. — RIGÓ IÓZSI és TÓNI klasszikus cigánybandája mindennap éjfélig muzsikál. Teniszpályák. Kertek. Fedett helyiségek. Zongora terem IWoa Hiníojáreíok 3 »árosba éjjel-nappal. Tulajdonosok: Szilárd Sándor és Heizer Ödön í Lajos, Hegedűs István, Ifjú Sebő, Kakas Béla, Orbán Imre, Perczel ! Béla, Szabó Ágoston, Szatmáry Miklós, Szecskó István, Schill István, Tiry Gyuláné és Tevely Emma. Végűi elhatározták, hogy 22-én 6 órakor“naggyülést rendeznek a a Krisztinavárosi iskola tornatermében és addig is a legerősebb propagandát fejtik ki. A gyűlés jegyzőkönyvét Meszlény Mihály Pál vezette. * A Vízivárosban is készülődnek a választásra s múlt héten a Lövöldében rendeztek társasvacsorát, melyen túlnyomó számban a II. kerületi iparos kör tagjai vettek részt és meghallgatták dr. Rassay Károly képviselő fejtegetéseit a községi politikáról. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja és az Iparoskor között már a képviselő választások alkalmával megállapodás jött létre, mely biztosítja az iparosság méltányos számarány szerinti részesedését a községi ügyek irányításában. * Óbudán és Újlakon már régebben folynak a szervezkedések, de a megegyezést nehezíti az a körülmény, hogy Újlak a különválás jegyében indul a községi választásoknak és már most szeretné lerakni az uj városi kerület alapjait, melyen fölépülne Újlak, mint. Buda ötödik kerülete és a Budapest kertvárosa. Végzetes csapóst mér a magyar művészetre egy uj adó. A pénzügyminisztérium új adótervezettel lepte meg az ámuló magyar társadalmat. Egy vidám fiatal kis adócápával, mely egyelőre még akváriumban él. Ez az adótervezetek legszerencsétlenebbje egy kalap-alá helyezi a teknősbéka felsőrész tulajdonosát a magyar műgyűjtővel. A müvek forgalmi adója cimén nem sok hasznot fog hajtani az államnak; annál az egyszerű oknál fogva, hogy megszünteti a művek forgalmát. Kedélyesen gondoskodik a még élő művészekről és Írókról, úgy hogy az adófizetés súlya közvetve a műgyűjtőre essen s evvel megbénítja a termelést. Fényüzési cikknek nevezi a régi könyvet és a már nem élő művész munkáját, holott jól tudjuk, hogy ez a szó: fényűzés, a szolidság átlépését jelenti a közfelfogás szerint. A magyar úr kevés kivétellel úgy is nehezen szánta rá magát a műtárgyak és könyvek gyűjtésére s csak a legutóbbi években kezdett tért hódítani ez a valóban nemes szenvedély, melynek a mai naptól kezdve adószaga van. Hónapok óta halljuk folyton a jelszót: „Kultúrát! Kultúrát!“ nincs más fegyverünk ellenségeinkkel szemben, mint a kultúra, de ez a hatalmas fegyver tagadhatatlam itt van a kezünkben és minderl igyekezetünkkel erősíteni fogjuk A magyar művész, iró műpártolt győzelmesen fogják kulturfölényünf két igazolni. Ha lett volna eddig egy szeren esetlen müvészforgalmi adó, tán j jelszavak maguk elsöpörték volna A magyar állam ma nagyon sze gény ugyan, de már előre is sol Ígéret jöt, hogy ha anyagilag nem is, de erkölcsileg fogja a kultúrái támogatni. Most berepült az első fecske az uj adótervezet formájában. Megkezdődött az erkölcsi támogatás. i A legszomorubb ebben az adótervezetben a megdöbbentő teljes tájékozatlanság. A ki egy keveset foglalkozott a művészeti és irodalmi kérdésekkel, tisztában van vele, hogy akár a gyűjtő, akár az eladó helyzetét nehezítik meg, egyet jelent a kultúra fejlődésének megnehezítésével ; mindig kihat és pedig károsan a termelésre. Ez az adó halálos csapást mér reá. A művészetben egymásra utalt felek az alkotó, a gyűjtő és az eladó. Éppen úgy szükségük van í egymásra, mint a fatörzsnék az | ágaira és a gyökerére. A dilettáns J kertészek tehát ne higyjék, hogy : ha a gyökeret fűrészelik, az a fa ; koronájának nem árt. Ú—y S—r. Budai hangulatok. Egy Biedermayer halkanjáró óra És régi képek lógnak a falon; Az üvegajtón tiszta csipke-függöny És napfény táncol be az ablakon. Az imakönyvben elszáradt virágok, Az asztalon egy megkezdett levél, S a kicsiny szoba boltíves mélyében A régi mull oly szépeket mesél. A vár alján a csendes kis utcákra Leszáll a méla esti félhomály. Messziről int egy templom kettős tornya És halvány párán csillog át a táj. A vén kapuknak torka mélyet ásít, A zöld zsalus ablakok alszanak, A pesti parton lüktet még az élet; De itt őrt állnak kopott várfalak. fENEY MARGIT Toroaszerg^ár j LOPOS GYULA : HL, Lajos-utca 60. j 'iDMiitr COGNAC-LEPÁROLÓ RT. FIUME Budapesti iroda: I., Fehér-« váí i-ut 9. Telefon i 88 09.. j •t»aaa«airaa«aaaaaaaaas*a<aaa •«■■aaaaaaa«
