Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)

1920-06-12 / 652. szám

• / *) v J »O

*

0

XVIII. évfolyam.

652. szám.

Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 8G kor. Egy szám: 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: L, Bors-utca 24. Telefon: 129—96.

Felelős szerkesztő:

VIRAÁG BÉLA.

Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 25 korona. Minden további centiméter 20 Korona. Nyilttér sora 25 K. Szöveg között 30 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

1920.

junius

12-én.

ß Keresztéül Közép- osztály

Önvédelmi Ligája címen nagyarányú és jelentőségében beláthatatlan szervezkedés indult meg Budán. Az a tény, hogy a középosztályt teljesen leszorították arról a helyről, mely őt erkölcsi fölényénél és értelmiségénél fogva egyaránt megilleti, — arra indította a mozgalom vezetőjét,. hogy a Keresztény Közép- osztály Önvédelmi Lrgű-jában egy hatalmas, egységes szellemtől áthatott táborba tömörítse a közép- osztályt alkotó sokféle társadalmi tagolást. A középosztály szervezését a nyugati államokban már régen befejezték. Az angol »Middle Classes Union“ országos tényező. Jelentőségben fölülmúlja az ipari munkásság és a földmives népesség szervezeteit. A most megindult szervezkedést nálunk az idők szava parancsolja. Minden társadalmi osztály szervezetten állja az állam- élet háborgó tengerének hullámverését, csak a középosztálynak nincs egységes képviselete. A gazdák a „Falu Szövetségiben, az ipari munkásság a szakszervezetekben, a hadsereg a MOVE-ben teremtették meg érdekeiknek hathatós védőszervét. A polgári közép- osztály érdekeinek eddig nem volt szószólója, nem volt olyan szerv, melynek szava súllyal eshetett volna latba a fölsorolt szervezetek mellett.

Ennek az országos szervezkedésnek célja nem az osztályharc, hanem épen az osztályharc leszerelése, mert ez vezet a konszolidációhoz, amelynek szükségét Budának nemzetvezérlő patriarchája jászberényi hatalmas beszédében jóslásszerüen hirdette.

A konszolidáció ma az ország legsürgősebb érdeke. A magyar középosztály politikai érettsége, nagy elődeitől örökölt rátermettsége, példás Önzetlensége, legfőbb biztositéka e törekvésnek. Csak képzett, íetterős, jellemszilárd egyéniségek vezethetik révbe a haza viharvert hajóját. A nemzet fölvirágzását munkáló szellemi erőknek a középosztály a leghübb letéteményese. Destruktiv, nemzetrontó az, aki a középosztálytól megvonja az erkölcsi és anyagi támogatását. S mégis — a középosztály a mostohagyermek. Szolgálja a hazát őrömben, bánatban, tengődve, panasz és jajszó nélkül. Végigdacolta a kommunizmus megpróbáltatásait s elsők közt szenvedi ma is az idegen megszállás brutalitását Tűr, szenved — de. meddig bírhatja még? A meginduló szervezkedés megálljt fog parancsolni a szélsőségeknek, tervszerű, alapos munkával fogja megteremteni a keresztény, boldog Magyarországot,

ahol nincs gyűlölködés, nincs üldözés, de jaj annak, aki mások kárán, bűnös uion akar előnyöket szerezni.

*

A mozgalom vezetősége ezúton is kéri a középosztályhoz tartozó hatóságok, hivatalok, testületek stb. tömeges csatlakozását a szétküldött nyomtatványok utján. Kívánatos agilis, tetterős egyének minél számosabb jelentkezése.

Ünneplő Buda.

— Az urnapi körmenetekről. •—

Jelentőségében három urnapi körmenet emelkedik ki a rendes ünneplés kereteiből. A várbeli, mely múlt hét csütörtökén gyűjtötte össze közéletünknek csaknem minden kiválóságát és szokatlan nagy fénynyel folyt le, — a krisztinavárosi, mely történelmi emlékünnepe lesz Budának, — és a városmajori, mely első volt s így különös mély hatást tett.

Tudósítóink a következőkben számolnak be:

Az idén a szokottnál Is fényesebb volt a Krisztinaváros urnapi könnende bár a borongó s időjárás kissé megzavarta az ünnepély fényét. Az ünnepre kivonult az első kerületben elhelyezett katonai különítmény is Kovács Andor őrnagy vezetése alatt. A misén a Budai Dalárda szolgáltatta az éneket Hoppe Rezső karnagy vezénylése alatt és dr. Nagy Emilné úrnő magánénekével. A misén és körmenetben részt vettek a kerület előkelőségei és az egész katolikus társadalom. Külön fentar- totí helyen helyezkedtek el azok, akik a múlt évben az urnapi körmenetben való részvétel miatt a proletárdiktatúra pribékjei által lefogattak és hitük, hazafiságuk megvallásáért börtönben sínylődtek. A polgárság meg akart emlékezni a nevezetes nap évfordulóján a tavalyi szomorú eseményekről, de a főkapitányság nem engedte meg a templom előtti gyülekezést és így elmaradt dr. Wein Dezső, Krizs Árpád és dr. Baránszki Gyula beszéde, akiket fölkértek a nap emlékezetes eseményeinek méltatására. A lelkekben azonban fölcsendült az emlékezés mélységes hálája és Zeliger Vilmos plébános intoná- lására ez egész közönség lelkesen elénekelte a Himnuszt, meiy tavaly megindította a proletárdiktatúra bukását.

*

isten adta ímádságos lelkülettel és a legszebb keretek közt ünnepelte először meg űrnapját a Csaba-utcaí rk. egyház- község. A szinte végtelennek látszó körmenet nagyszerűségét igen emelte a fehér ruhás lányok hosszú sora. A baldachin alatt Kriegs-Aü Emil vitte a szentséget. Az egyházközség üsztikara és tanácsa testületileg vett részt. A menetet mindenütt a hívek sűrű sorfala és virágos kivilágított ablakok köszöntötték meleg áhítattal.

*

A Vízivárosban, ahol a felső és alsó- vizivárosi egyházközség a szokott módon együtt rendezte a körmenetet. Az ünnepélyes nagy misét végighallgatta Simonyi- Semadam Sándor miniszterelnök is. A körmenet a Szent Anna templomból indult, a szentséget P. Timót budai kapucinus házfőnök vitte. A körmenet a kapucinus templomot érintve, nagy Ívben tért vissza. Szép látványosságot nyújtott a számtalan fehér ruhás kis leány felvonulása virágot szórva, a nemzeti hadsereg diszszázada, a műegyetemi karhatalom tiszti különítménye, a magyar nemzeti lobogót vivő katona mellett szebbnél-szebb diszmagyar ruhás budai kislány. Az apácák temploma előtt a menetet megállítva, Molnár László plébános mondott fenkölt szellemű, mindenkit mélyen megható beszédet. A kör- menet után a résztvevők alig a negyedét tudta befogadni a templom.

*

Óbudán minden hivatalos testület, a nagy iparvállalatok alkalmazottai, a pártkörök, iskolák vettek részt az urnapi kör- raenetben, melyen Sag mi filer József esperes vj>íe a szentséget fényes kísérettel A katonai díszt a tengerész-különítmény szol- tatta.

Szerkesztőség telefonja: 129—96.

Szerkesztő található d. n. 3—4-ig I., Bors-utca 24.

üde cimzendő minden levél.

Telefonunk a nyomdában: 24-77.

iunius havában lejárt féléves előfizetések szives megújítását kérjük.

A Hollós Mátyás Társaság e hó 9-én ült össze, hogy a társaság alapszabályait megvitassa. Ezt megelőzőleg indítványt terjesztettek a társaság elé TUorvay Győző a Radius filmgyár, dr. Nemes Antal püspök a koronázó templom csillárjai, Viraág Béla a Csörsz-utcai iskola, Lelkes Nándor József a megszállott területek műemlékeire vonatkozó indítványa ügyében, JUorvay Győző pedig az igazolóbizottság eljárásáról számolt be.

Egynémely lapközleményre vonatkozólag a Társaság azon az állásponton áll, hogy minden társaságot kifiguráz a sajtó egy része s ez alól kivételt a Hollós Mátyás társaság sem képezhet.

Az alapszabálytervezetet dr. Szik- lay János terjesztése be és Balogh Pál, dr. Nemes Antal, dr. Veress Endre, Hódy Lajos, dr. Baránski Gyula, Weimes Marian, dr. Ripka Ferenc, Urbányi Győző, dr. Szöl- gyémi Ferenc, Peterdy Sándor, dr. Morvay Győző, Badál Ede és Lu- zsénsz'ky Alfonz dr. hozzászólása után, némi stiláris változtatással elfogadta azokat a Társaság.

Meghívó. A Klotild Szeretetház Egyesület, junius hó 13-án vasárnap, délelőtt 1/zll órakor tartja az 1. Budakeszi-ut 8. sz. alatti szeretetház helyiségében 42-ik évi rendes közgyűlését, melyre az elnökség az egyesület tagjait tisztelettel meghívja. Tisztelettel felkérjük az Egyesület tagjait, mél- tóztassanak a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni és az Egyesületet a mai történelmi idők nagy társadalmi feladatainak szolgálatában támogatni.

A Klotild Szeretetház Egyesület választmányának megbízásából : dr. Ripka Ferenc egyesületi elnök. Dr. Szabó Árpád egyesületi titkár.

Schmall Lajos. A régi Buda alapos ismerője, régi levéltárainak szorgalmas búvára volt a most elhunyt Schmall Lajos. Mint a székesfőváros allevéltárosa, fenékig kiaknázta a kínálkozó alkalmat, és a magyar kultúra szolgálatára hangyaszorgalommal fejtette ki a gondjaira bízott kincsesbánya legérdekesebb, legértékesebb drágaköveit. Buda-Pest utcái és terei ciraü müvében részletesen leírja a fővárosi utcák és terek elnevezéseinek történetét. Az Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez cirnü két vaskos kötetében a két város régi szervezeteiről, polgárairól, építményeiről szóló nagybecsű tanulmányai közül bennünket különösen érdekelnek a Buda város 1688-ban és 1714-ben, valamint a Budai állapotok a múlt században című füzetek. Részletes lajstromát közli benne a Budai régi magisztrátus tagjainak, tisztviselőinek, biráinak is a legrégibb időktől. A főváros könyvtárában egy vaskos kéziratát őrzik, melyben a régi pesti és budai vallásos tárgyú emlékszobrokat és oszlopokat irja le és a történetükre vonatkozólag a levéltárakban felkutatott adatokat közli. Ugyanott az ő kéziratában megvannak a Zaiger-ek a vár, Tabán és Krisztinaváros régi házairól és tulajdonosaikról. Munkássága méltán sorakozik a Salamon Ferenc, Römer Flóris, Némethy Lajos és Rupp^ Jakab munkásságához és müvei nélkülözhetetlen és megbízható források a főváros történetével foglalkozóknak. A napokban kisértük utolsó útjára az érdemes tudós holttestét.

A városmajor, melynek elhanyagolásáról ipunk legutóbbi számában megemlékezünk mint közkert, Ii. József koronázatlan irályunknak alkotása. A hajdani Szt. Pál rka, most Ördög-árok mentén a mai rárosmajor-utcza és Retek-utcza között* őrületén volt 1724-ben Daun Henrik gróf ludavári főparancsnok majorja és kertje, iclyet később Buda városa vett meg s zóta viseli a városmajor nevet. 1740—80-ig Retek-utcza mentén ezen a területen olt a pestisben elhaltak temetője. 1784-ben [. József a pozsonyi hivataloknak Budára thelyezése után a majorság területét fákkal leültette, hogy a tisztvselök üdülőhelyévé jgyen. Itt volt akkoriban az egyetem fü- észkertje is. Ma valóban szomorúan ei- ianyagolt vadon, amelyet kevés gonddal Margitsziget legszebb részeihez hasonló iarkká nemesíthetnénk. (dr. L. J-