Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-05-28 / 650. szám
XVIII, évfolyam. 650, szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 80 kor. Egy szám: 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129-96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 25 korona. Minden további centiméter 20korona. Nyilttér sora 25 K. Szöveg között 30 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1920. május 28-án. Községi választások. Irta: Rezső Antal, a Kér. Nemz. Egy. újlaki pártszervezetének elnöke. E cikkemmel felkeresten a pártlapot, mely azonban a párthatározattal ellenkező álláspontot foglal el s igy e cikkely közlésére a Budai Napló szerkesztőségét kérem, mely mindig pártatlanul a közérdeket szolgálja. Az alábbi statisztikai kimutatásban foglaltam össze a választás eshetőségeit úgy a többségi, mint az arányos választási rendszer alapján történő választás esetére. E számításaimnál abból a feltevésből indultam ki, hogy a közelgő községi választásoknál a kereszténypárt jelöltjeire semmi esetre sem fognak többen szavazni, mint a hányán a nemzetgyűlési választások alkalmával a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának jelöltjeire leszavaztak s hogy a keresztényellenes pártok (liberálisok, demokraták, szociáldemokraták stb.) paktumot kötve, egy egységes listával fognak szavazni. A K. N. E. Pártja A többségi Az arányossági elven alapuló választási rendszer mellett gatási Választók jelöltjére A Az A Az kerület száma szavazott keresztény ellenkeresztény ellenhány °/opart párt párt párt választó ban Hány mandátumot kapna í..................... . 45.949 31.410 68'4 24 — 16 8 II ..................... . 25.838 15,398 59-7 24 — 14 10 Ili..................... . 23.322 12.289 528 24 — 13 11 IV..................... . 15.799 7.621 48' i — 24 12 12 V..................... . 38.142 11.279 29'7 — 24 7 17 VI.................... . 82.732 23.264 28'2 — 24 7 17 VII..................... . 92.375 32.250 34'S — 24 8 16 Vili.................... . 76.538 32.711 42'7 — 24 10 14 IX.................. . 44.374 22,659 5P1 24 — 12 12 X. .... . . 23.169 14.509 62'5 24 — 15 9 Összesen . . . 468.238 203.390 43'4 120 120 114 126 A fentiekből kétségbevonhatatlanul megái lapítható az, hogy akár a többségi, akár az arányos választási elv szerint történjék a szavazás, a végső eredmény majdnem ugyanaz, vagyis az egymással szemközt álló két párt erőviszonyai egyformák. Ezt az arányt pedig a keresztény párt javára semmiféle érzelmi motívumokkal vagy hangzatos jelszavakkal lényegesen megváltoztatni a többségi elv szerinti szavazás esetében sem lesz lehetséges. Megállapítható azonban az is, hogy a keresztény párt győzelme a többségi eív szerinti választás esetére sem lenne holtbizonyos. Ha pedig e kétségbevonhatatlan tényekkel tisztában vagyunk, akkor a vitás kérdést nem erőhatalmi, hanem más közérdekű és erkölcsi szempontból kell elbírálni. Az erős keresztény párti kerületek azért küzdenek oly kitartóan — s mint látjuk a pártfegyelem rovására is — a többségi elven alapuló választási rendszer mellett, mert ebben az esetben összes jelöltjeiket be tudják hozni a törvényhatóságba, igen ám, csakhogy ezzel szentben az V., VI., VII. és VIII. közigazgatási kerületek teljes bizonyossággal, a IV. közigazgatási kerület pedig nagy valószínűséggel egyetlen egy képviselőt sem küldhetné a törvényhatóságba. A közérdek, a keresztény morál szempontjából mi fontosabb tehát: — az e, hogy a biztos keresztény kerületek összes, esetleg közéleti szempontból jelentéktelen és szürke jelöltjeiket is mind bejuttassák a törvényhatóságba, — vagy pedig az, hogy a többi kerületeknek is mód adassák arra, hogy legalább a köz- és pártéletben kimagasló és értékes jelöltjeiket szintén beküldhessék a törvényhatóságba? Azt hiszem, hogy ez az egy szempont is minden elfogulatlan és önzetlen pártembert már eleve is arról győz meg, hogy — ha a többségi elv szerinti választással a keresztény párti képviselők számarányát lényegesen emelni nem lehet, — akkor • legalább a jelöltek egyéni súlyára, rátermettségére kell súlyt fektetni, most a törvényhatóság igazi képét nem a quantiíás, hanem mindenkor a qualitás adja meg. Nem közérdek tehát az, hogy a biztos keresztény kerületek összes jelöltjeiket beküldhessék a törvényhatóságba s nem egyeztethető össze az igazi keresztény .morállal az, hogy egynéhány súlytalan, szürke pártember kedvéért más kerületek legkiválóbb egyénei a törvényhatóságból egészen kiszorittassanak. A keresztény irányzat kővetőitől tehát a kör érdekében egy kis — önzetlenséget talán joggal lehet várni. De a többségi elv szerinti választás azonfelül éppen a keresztény pártokra nézve Kockázatos is, mert ahhoz, hogy a többségi elv szerinti választás mellett a győzelem biztos legyen, elengedhetetlen feltétel az, hogy a keresztény pártok is egységesen, egy listával szavazzanak, ahogy azt bizonyára az ellenpárt tenni fogja! Ha azonban valamely kerületben a keresztény párt két részre oszlik, ami pl. az 1. kerületben majdnem bizonyosan, akkor nagyon könnyen megeshetik az, hogy az egységes listával szavazó ellenpárt lesz a győztes. Inter duos litigantes, tertius gaudet! Ez a veszély az aranyos választási rendszer mellett nem forog fenn, mert a mandátumok a két keresztény párt között megoszlanak ugyan, de végeredményben a keresztény párti mandátumok száma csökkeni nem fog. S végül megszívlelendő az is, hogy a többségi elv mellett négy közigazgatási kerület a győzelem legkisebb reménye nélkül lenne kénytelen a választási küzdelembe bele menni és ez az előretudott biztos kudarc az illető kerületek keresztény választóit teljes tétlenségre kényszerítené, ami végűi a kerületi pártszervezet lassú felbomlását is eredményezhetné. Az arányos választási rendszer ellenben ezen kerületek keresztény választóit is erős szervezkedésre késztetné, mert bizonyos az, hogy minél nagyobb készültséggel mennek bele a választási küzdelembe, annál több mandátummal hódíthatnak el az ellenpártból. Minden ésszerű ok tehát amellett szól, hogy Budapesten, e város különleges viszonyaira való tekintettel, a községi választásokat csakis az arányossági elv szerint szabad végrehajtani. A Hollós Mátyás Társaság jövőjébe vetett reményem a múltban gyökerezik. Buda kövei nagy eseményekről beszélnek s a históriai eseményekbe belekapcsolódnak a művelődéstörténet feledhetetlen mozzanatai. Az első világitó sugarak Mátyás király korából ragyognak felénk, amikor a nagy uralkodó udvarában akadémiává csoportosultak Magyarország és külföld humanistái. Az akkori budai Írók, művészek és tudósok társaságának hire-neve századokon keresztül fön- maradt s a budai vár európai hírű könyvtárának pompás darabjait ma is féltő gonddal őrzik a nyugati nemzetek. A budai humanisták társaságával egyidőben munkálkodott itt, ami királyi városunkban, Temesvári Pel- bárt ferencrendi szerzetes, a középkori hitélet áhitatos dicsőítője, a szabados humanista szellem tüzes ostorozója. Prédikációit és legendáit egész Európában buzgón olvasták, könyvei uj meg uj kiadást értek a német, olasz és francia könyvpiacon. Kortársa volt az a Turóczi János királyi itélőmester, akinek a legnépszerűbb hazai krónikák egyikét köszönjük és ugyancsak itt élt Ver- bőczi István, a Tripartitum szerzője. Itt jelent meg, ebben az időben a legelső magyarországi nyomtatvány, a latin nyelvű Budai Krónika, mely a hun és magyar nemzetnek sok száz esztendős dicsőséges történetét már Mátyás király korában feltárta Európa nemzetei előtt. Ez volt az a korszak, amikor a velencei államférfiak. a XV. és XVI. század legélesebben látó diplomatái, úgy állapították meg titkos tanácsüléseikben, hogy a magyar királyt erőre, hatalomra és tekintélyre nézve, csak három uralkodó előzi rneg a világon: — a német császár, a francia király és a spanyol király. A Budai Krónika meg azt hirdeti azok számára, akik a magyarság kulturfogékonyságát kicsinyük, hogy Magyarországon előbb volt könyvnyomtatás, mint — többek között — Angolországban. A Hunyadiak és Jagellók kora után szörnyű bukás következett. Mikor a török hatalom 150 évi erőszakosság után elvonult Budáról a város sivár romsalmaz volt. A magyarság dicsőséges székhelyére német lakosság húzódott be s Faíudi Ferenc, aki Rómában a magyarországi zarándokok magyar gyóntatója volt s a legzengzetesebb magyar prózában irta munkáit, itt, Budán, német nyelven volt kénytelen prédikálni. Hogyan érezhette magát ebben a német világban Dugonics András, mikor a nagyszombati egyetemmel együtt Budára költözött. S mégis itt, a budai német színházban, tartotta meg az első magyar szinielőadást, 1790. október 25-én, az első magyar világi színtársulat. S öt esztendővel később itt hullottak porba a budai Vérmezőn Martinovits Ignácnak és társainak fejei. A magyarosodó és rohamosan növekedő Pesttel szemben Buda, a Buda ksffstmslflci. A Hollós Mátyás Társaság avató ünnepén, május hó 19-én mint üdvözlő és megnyitó beszédet elmondotta dr. Pintér Jenő elnök.
