Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-03-27 / 643. szám
XVIII. évfotyam. ti43. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport térén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hi Met és ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél fö korona. Minden további centiméter 10 Korona. Nyilttér sora 15 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1920. március 27-én. zzsz;m:-rrrzrr.^rzr EflflX kérdések Buda jövője és fejlesztése érdekében. — Szentirmay Ödön dr. nyilatkozata. — fi vörös fejkendős asszonyt meggyötörte a háború és amikor szavazatot biztosított neki a nemzet vezetésében az októberi nemzetrontó desperádók kormánya — hát rászavazott. Ám akkor kezdődött a tulajdonképpeni élelmiszerácsorgás és a vörös fejkendős asszony gyermekei megéheztek, ö maga még jobban elgyötrődött és örömmel szavazott a bolsevisták listájára, mert onnan várta a megváltást. Csalódott és újabb hat hónap múltán bűnbánóan verte a mellét és minden reménye az újabb megváltás volt. Letérdelt az oltárnál újból, mint régen és Krisztus szavaiban bízott. A szavazatával megdöntött mindent és uj irányt szabott a nemzetnek és a társadalomnak. A vörös fejkendős asszony ma lagíanyiit szemekkel vár és gyötrődik tovább. Őt nem érdekli, hogy mi lesz a képviselőnek fizetése, ót nem érdekli az államtitkárok Iiosszu névsora, ő neki mindene a piaci kofa és a szenes ember. A vörös fejkendős asszony gyötrődésének nem tudtatok véget vetni, de meghagytátok neki azt a fegyvert, amelyet kezébe adott a liberális demokrácia, a szociális bolsevizmus: az általános titkos választójogot. Rászabadítottátok, élni fog vele. Kést adtatok a gyermek kezébe, tüzcsóvát, amivel felgyújtja a házat, ha tovább gyötri az éhség, ha kicsiholják pajkos szenvedélyét. Ti azt hittétek, hogy használ nektek! Ti azt hittétek, hogy a Megváltó szent hitéhez kötöttétek. Nem 1 Ti az ökörvalutához, a libavalutához, a krumplivalutához, a hagymavalutához kötöttétek. A kofahoz. És a kofának nem tudtok parancsolni. Ti megfeleztétek a vörös fejkendős asszony pénzét és a kofa duplára emelte a krumpli árát. Az a vörös fejkendős asszony gyötrődik tovább. Kezében a kés, kezében a tüzcsóva. Az ökörvalutát nem ti szabjátok meg, hanem a határmenti csempészek, a krumplivalutát a pénzéhes paraszt. Az ördög- motolla pedig forog tovább. Idegenek fogják az ördögszekér rúd ját, a szekéren még ti ültök felül, de az élet végtelensége utján hamar lepereg ismét a félév és ha újból bírónak hívjátok, ki tudja, hová veti a tüzcsóvát az a meggyötört vörös fejkendős asszony. Lapunk szerkesztője, megkereste dr. Szentirmay Ödön táblabirót az I. kerület volt illusztris jelöltjét és arra kérte, hogy Buda fontos érdekeiről, de elsősorban a Vár, a Tabán és a Krisztinaváros nagy érdekeiről, függő kérdéseiről nyilatkozzék, aminek nagy örömmel tett eleget a következő kijelentésekben : Buda fürdőváros. Városgazdasági szempontból fontos, hogy a budai gyógyfürdők egy kézben Összpontositassanak és a Közmunkák Tanácsához hasonló intézmény utján kezeltessenek 50 éven át, amikor a szabad rendelkezés joga visszaszól a fővárosra. • \ _v* , — * V • ? \ /•> l • •> u U U V (_ y í-UV Ci ‘ - í" <a'x Ú i. i 'Y U . > u felerészben fedezni a főváros költségeit, ami az adózó polgárság terheinek leszállítását jelentené. Csakhogy ezt egy külön kezelő szervnek kell a kezébe vennie, mert a főváros tanácsa minden üzemi átvételnél, nagyszabású építkezésnél, oly sok belső érdekre kénytelen tekintettel lenni, hogy csak nagy áldozatok árán tudja a különféle érdekeket kielégíteni és mégis ezer gyanúsításnak, szemrenányásnak és elégületlenségnek van kitéve. Ezt a nagy horderejű kérdést csak egy teljesen pártatlan testület, amelyben városi közéletünk legkiválóbb puritán férfiai vesznek részt, — intézheti eí közmegelégedésre. A gyógyfürdők központosítása legkevesebb ötven millió korona bevételt biztosítana néhány év múlva a fővárosnak s igy ezt a kérdést csak az állam és a főváros együtt oldhatja meg a legnagyobb ellenőrzés mellett. Budát a világ első és legn agyobb fürdővárosává tennék és ezzel kenyérhez jutna a Budán lakó nyugdíjasok nagy része lakáskiadás és magánétkezés nyújtása által. Tehát fontos érdek úgy a főváros, mint a büdai polgárság szempontjából. Buda diákváros. Ezzel kapcsolatos az egyetemek Budára való áthelyezése. Itt a vidékről feljövő ifjúság nem esne a könnyű erkölcsű Pest áldozatává, ahol lépten-nyomon kínálkozik a ledér alkalom a könyelniüöégre. Itt Budán a polgárság erkölcse őrködnék az ifjúság felett, mely itt hamarább éri az erdős hegyeket, a Dunát és minden más természetadta szórakozást és sportalkalmat mint Pesten. Ez is keresetforrásává lehetne a í Budán lakó nyugdíjas családok ! számára és egyúttal Buda őspolgár- ! ságának is. Ezért kell Budán úgy építkezni, hogy minden lakáshoz í külön bejáratú szobák épüljenek az uj házakban, ami úgy az egyetemi ifjúságnak, mint a fürdővendégeknek szolgálna lakásul. A Tabán fölépítése. A szerencsétlen Tabán kérdése, amelyet a tolületes városi politika lebontott, de fölépíteni nem tudja, Sürgős megoldást követel. A telkek ára itt rohamosan | emelkedik, iizévenkint megduplá- ! zódik, mert a kisajátítás költségei j kamatatlanul hevernek és fölőslege- i sen drágítják a telkek árát. Nem / akarok siránkozni a műit felett, de I sürgősen országos közügyét 'keli e kérdésből csinálni. A királyi vár környéke volt Budán a legelhagyatottabb rész, ma rom és szemétdomb. Ezt a területet az országnak kell beépítenie, ahogy azt már mások is fejtegették, oly módon, hogy az ország minden í törvényhatósága ezen a téren építene a maga sajátos építészeti stylusa szerint egy-egy palotát, amelynek földszintjén árusítana a maga sajátos terményeit és ipari különlegességeit — ahol a házban a törvényhatóság Budapesten hivatalosan eljáró közegei számára volna állandó lakás, a legfelsőbb emeleten pedig lakna a törvény- hatóság által kitüntetett egyetemi ifjúság, ahol olcsón vagy ingyen kapna lakást, esetleg ellátást — ösztöndijképen. Ezzel Buda e része festői szépen felépülne és uj magyar életet hozna oda, ahonnan a budai őslakókat oly különös módon kipusztitották. Egyúttal kenyeret adna számos rokkantnak. Buda történelmi építkezése. Az igy felépült Tabán folytatásaképpen Buda belső völgymedencé- jéí a Gellérthegy és a Rózsadomb között, tehát a Margithidtól félkörben az Erzsébet-hidig szintén történelmi stílusban kellene felépíteni. Példát nyújt erre Lőcse, Késmárk, ■j ahol a Rákócziak és Thökölyek építkeztek valami különös magyar- olasz stílusban. Ez volna méltó foglalatja a Halászbástyának s az igy folytatólag kiépített Várnak Pest maradna a kereskedelmi város. Buda adná hozzá a történelmi zamatul. Ez. a városrész még kiépittetlen nagyrészben és ha ezt a főváros kőzépitészeti hivatala szigorúan kereszttilvinné, alkalmat nyújtana zseniális építészeinknek, hogy idők folyamán kialakítsanak egy külön magyar építészeti irányt, karaktert adnának Budának és építészeti poézist vinnének a prózai élei külsőségeibe. A vérmező kérdése már eldőlt. Ezt a nagy területet beépíteni bűn volna. Maradjon ez ligetszerü kert és Palóczi tanár tervei szerint szabályoztassék mint botanikus kert si dr. Lendl által már megtervezett természet- rajzi muzeum kereteképpen. Ezt a tervet már a kultuszminisztérium nagynevű iró-államtitkárja: Pékár Gyula is magáévá tette és a kérdés ily irányú megoldása elé most már nyugodtan nézhet a polgárság. A Vár megőrzése, különállása egészen különleges, elbírálást kíván. Mint királyi szék és" az exklusiven eletet élő főúri családok lakóhelye, legcsendesebb része Budának, de azért lehetne nagy idegenforgalma, a mi az ottani kereskedőket, iparosokat és vendéglősöket juttatná jövedelemhez, ha a 3 milliós Erzsébeí- szobor ott mielőbb felépülne. Ez a vHág minden tájékáról vonzaná az utazó embereket. Az elöljáróságot azonban le kell hozni a völgybe, mert a hétköznapi élettel nem egyeztethető össze mai elhelyezése. Budai központi vásárcsarnok. Még a Déli vasút állomásának, de főleg a teherpályaudvarnak kihelyezése a Kelenföldre, volna a Krisztinaváros egyik nagy kérdése. A személypályaudvar kellő alakban felépülhetne a Mészáros-utcánál a mai igazgatósági épület helyén, viszont a mostani fedett állomás átalakítandó központi vásárcsarnokká, ahova a Dunántúl minden terménye közvetlenül befutna és biztosítaná Buda közönségének biztos és olcsó élelmezését. Ezek volnának főbb vonásokban azok a kérdések és érdekek, amiket Buda és főleg az 1. kerület érdekében mielőbb megvalósítandó- nak vél Szentirmay Ödön dr. Beszélgetésünk számos részletkérdésre is kiterjedt és meglepte a budai krónikást az a nagy tájékozottság, amellyel minden kérdésről nyilatkozott. A községi választásoknál figyelemmel kellene lennie a polgárságnak erre a körülményre és módot találni rá, hogy a főváros képviselőtestületében is helyet foglaljon Budának ez a kiváló fia.
