Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-02-21 / 637. szám
; ' ] XVIII. évfolyam. 637. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96, Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetés' ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas .terület egyszeri közlésénél 15 korona. Minden további centiméter 10 Korona. Nyilttér sora 15 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1920. február 21-és Ez első cölöpöt amit az amerikai műveletlen prerik- ben a települők levernek, hogy melléje építsék az első kunyhót, —ezt az első cölöpét a kultúrának most állították, az első kunyhót, amelyben a művészet hajlékot talál, most építették a Kelenfölden. Fiatal munkások, akikben elevenen él a vágy a kultúra és művészet iránt, össze- hordták filléreiket, rászánták pihenőül szánt idejüket és színpadot építettek ott, ahol a város és a módos társadalom megfeledkezett arról, hogy a bérházak közé hajlék kell a múzsáknak is. Deszkáról-deszkára szerezték össze a színpadot, maguk ácsolták, gyalulták, festették naiv művészettel. Engem kértek fel, hogy mondjak prológot és én elfogódott szívvel léptein a fiatalok nagy társasága elé, hogy meghódoljak az ő nagy szeretetük előtt, amellyel súlyosan adóztak a kultúrának. Elmondottam, hogy Amerika nagy pusztaságain megjelennek a telepesek és a folyó pPfti.'ÍP ,VT tró földnyi távolságban minden kultúrától, összetákolják azt az első kunyhót, mely mögött lassan felépül a város. Még élnek az első kunyhó lakói, amikor már emeletes paloták szegélyezik a hatalmas útvonalakat, amelyeken villamos erő hajtja a vasutat. De amikor az az amerikai város épül, ott előre kicölöpözik azokat a helyeket, ahol a kultúrának állítanak oltárokat. Csak a Kelenföld épült azzal a borzalmas mohósággal, amely bérházat emelt bérház mellé, mindig magasabbat, folyton zsúfoltabb bérlakásokkal, egyik utca a másik mellé, egymás fölé, — csak épen a kultúrának szánt helyeket feledték e) előre kicölöpözni és ma egész Kelenföldön nincs egy terem, nincs egy csarnok, ahol a kultúra otthont találhat. Az iskoláktól eltekintve csak a mozgókép színházak nyújtanak Buda ez amerikai izü részének kulturális szórakoztatást. Lehet, hogy nem is kereste más, nem is vágyott utána más, mint az a néhány munkában elcsigázott fiú, aki éjszakákon át fúrt és faragott, gyalult és szögezett, mázolt és festett s amellett tanulta a szerepét, hogy méltó ünnepléssel léphessen a kultúrát jelentő deszkákra, előszóval, meleg érzéssel bizonyítva, hogy a munkás szive és lelke összeforrt a magyar kultúrával. Valami keserű fájdalom markolta meg a szivemet, amikor láttam, hogy minden részvét nélkül, a nagy gazdag társadalom támogatása nélkül küzd ez a néhány jó fiú azért, amit neki tálcán kellene hoznia a városnak, az államnak és a nemzetnek. Viraág Béha, NaßlO: Buda, 1920. február 20. Budapest éléstára a budai hegyvidék amelynek gazdasági jelentőségéről a „Budai Hegyvidéki Gazdasági Egyesület“ elnöke dr. Zerk- vitz Imre — lapunk részére átengedett adatai tesznek tanúbizonyságot. A budai hegyvidék a három kerületben 18099 kataszteri holdat tesz ki, mely területet a pestiek alig ismerik. Néhány évtized előtt ez a föld még intenzív megművelés alatt állott, ez volt Budapest éléskamrája, innen hordták a városba a kitűnő tejet, vajat, túrót, tojást, baromfit, ízletes gyümölcsöt, főzelékfélét, a pompás budai bort, csemegeszőlői, hársmézet és sok más egyebet. Évtizedek óta folyton pusztul ez a gazdaság. A szőlőket lerágta a philoxera és a javult közlekedési viszonyok a távolabbi vidék olcsóbb termét-é hozta a főváros piacára, mellyel a budai hegyvidék nem birta a versenyt. A régi majoros gazdák, a hires budai kertészek, a milimárik elvándoroltak jobb tájakra. Ezt a természetes éléstárt akarja újból javunkra fordítani a Budai Hegyvidéki Gazdasági Egyesület és elsősorban az állattenyésztésié, főképen tehenészetek létesítésére fekteti a fő- sulyt, hogy a főváros tejellátását biztosítsa. A svájczi hires legelőkre emlékeztető buja rétek és kaszálók teszik a budai hegyvidéket' erre alkalmassá. Elsőrendű kaszáló területe 2000 hold, legelő 1000 hold, szántóföld 2500, erdős legelő 2000 és mesterséges takarmány termelésre 500 hold, összesen 7500 kát. hold szolgálná e célt. Gyümölcsös, szőlő, konyha és diszkért mintegy 1000 holdat tesz ki. Az egyesület most a már meglévő tehenészeteket fejleszti és újakat is állít s igy ma már — a román rekvirálás után is még — 350 tehén áll a budai hegyvidéken, amely állomány ezer darabra volna emelhető, — a mi napi 6—7000 liter tejet jelentene Budapestnek, vagyis évente 2 és félmillió liter tejet. Már ez is rendkívüli segítség voina, s ha ehhez hozzávesszük az okszerű méhészetet, nyultenyésztést, baromfit, tojást, és a kertiveteményekef, igazat keli adnunk a Budai Hegyvidéki Gazdasági Egyesület vezetőinek, akik a budai hegyvidék intenzió művelésében látják Budapest élelmezésének egyik legbiztosabb tényezőjét. A kavicsbányák kincsét most készül kibányászni a főváros, mely ma rettenetes árakat kénytelen fizetni a zúzott kőért, hogy makadám-utjait feltölthesse. Budán három helyen van alkalmas kőbánya, csak üzembe kell helyezni, vagy üzemét bővíteni. Ilyen a hárshegyi, a tündér hegyi és a szépvölgyi bánya. Az 1. kerületi mérnöki hivatal előterjesztése alapján Gecsó Jenő főmérnök kalauzolása mellett e hó 17-én járta be Fock Ede tanácsnok, Linhardt József főtanácsos és Guckler Károly erdészeti főigazgató a hárshegyi és tündérhegyi édesvízi mészkőbányákat, hogy azok mielőbbi üzembe helyezéséről intézkedjék. Modern felszereléssel indul ez a munka, gépek fúriák a sziklát és zúzzák a kitermeli kőzetet, keskeny vágányu vasutak szállítják a közúti vasút átrakodó helyére és onnan a város különböző helyeire Buda gazdasági életében nagy horderejű kérdés e'kőbányák megnyitása, melyek elsősorban Buda három kerületét látják el utcaburkoló kővel és lehetővé teszik a fontos hegyi utak kiépítését, mert végre is Buda a fürdőiből és a hegyeiből fog megélni. Betemetik nagy gödröt, mely a Hűvösvölgy elején, a megszüntetett téglagyár telepén ásit félelmetesen az egész környékre és elnyelni készül a Debrűi-uton épült villákat és középületeket. A tulmeredeken kibányászott hegyoldal folytonos csu- szamlásoknak ’ van kitéve s a feltöltés sürgős. E célra épült a fogaskerekűtől kiinduló szárnyvasut is. Ez a veszedelem most javára vált a közeli hegyvidéknek, amelynek nincsenek kellően szabályozott és kiépült utjai. A Törökvész, Rókus- hegy és Csatárka tervezett útvonalait most sürgősen megépítik, amivel óriási mennyiségű földhöz jut a város s azt a közvetlen közelben lévő nagy gödör íeltöltésére használják fel, amivel fölszabadul ez az egész vidék, Budának egyik legkiesebb vidéke, mely közvetlenül függ össze a várossal és magával hozza az egész Pasarét gyors kiépülését, a rendes viszonyok visszatérésével, ha ... a főváros mielőbb megkapja az államtól a szükségmunkák folytatására kilátásba helyezett 15 millió koronát. A vár osi programm. A Keresztény Nemzeti Egyesülés 1. vál. kerületének pártja a múlt csütörtökön a Szabadpolgári Kör helyiségében népes pártértekezletet rendezett dr. Baranski Gyula elnöklete alatt. A napirenden a párt városi progratumja volt. melyen a gazdasági kérdések megvitatásáig jutottak. Napirend előtt Altenburger Gyula a Nemzeti Gazdasági Bank vezérigazgatója tartott igen érdekes előadást, a keresztény és nemzeti gazdasági élet feladatairól és egy nagy pénzintézet alapítási terveiről. Február 19-én a párt a várbeli körzet Nőegylet-utcai helyiségében folytatta a városi Programm megvitatását, február 26-án pedig ugyanezt a programmoi a párt női szervezetének í., Attila-utca 14. szánni helyiségében fejezik be a városi programm végleges szövegének megállapítását. Gazdasági kérdések megbeszélését rendezte a krisztinavárosi rom. kath. autonómiai egyházközség febr. 15-én a Budai Tornacsarnok helyiségében látogatott gyűlését, melyen Láng József bizt. int. vezérigazgató ismertette a tervbe vett Keresztény Biztosító Társaság alapításának prog rammját és tervezetét, úgyszintén a biztosítási intézmény általános gazdasági jelentőségét. Ugyanakkor Altenburger Gyula vezérigazgató érdekes előadást tartott egy nemzet? keresztény pénzintézet alapításának szükségességéről és jelentőségéről. Mindkét előadónak dr. 'Berger Rezső világi elnök mondott köszönetét a jelen voltak élénk tetszés nyilvánítása mellett. Úgy látszik a keresztények tényleg már ébredeznek. ráfaszífink *3 — Forrongás a Krisztinában. Ma még egyáltalában nem bizonyos, hogy Haller István miniszter azI.kerület nemzetgyűlési képviselője, melyik kerületét tartja meg. Dísznek legszebb a várbeli mandátum, párt- politikai szempontból pedig ez a legkönnyebben megmenthető uj választás esetén. Ma úgy néz ki mintha ez az egységes kerület darabokra törve, oly sok érdek keres itt kielégítést. A valószínűség pedig az, hogy a választás ismét egyhangú lesz. * A Keresztény Nemzeti Egyesülés budapesti I. választókén pártja e hó 16-án végrehajtó bizottsági ülést tartott, melyen Joanovics Pál elnök bejelentette, hogy a kerület megválasztott képviselője, Haller István, kinek három mandátum is jutott, még nem nyilatkozott, vájjon a budai, a ceglédi, vagy a lövői kerületet fogja-e képviselni és igy a képviselő- jelölés az í. választókerületben még korai, sőt törvénytelen. Figyelmeztet tehát mindenkit, hogy addig, mig a párt végrehajtó bizottsága a mandátum megüresedéséről hivatalos tudomást nem szerez, nincs joga a kerületben senkinek sem képviselőjelöltként fellépni, tehát még kevésbé szabad képviselőjelö'ésekre aláírásokat gyűjteni, Dr. Baranski Gyula társelnök referált a?, elmúlt választások kiadásairól, amelyeket a párítagdijakból fedeztek, úgy hogy a kerület képviselőjét egy fillér költség megterhelése nélkül választották meg. Lampel Vilmos aielnök kérte a várbeli körzet végrehajtó bizottsági tagjait kiegészíteni, amihez a
