Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-02-07 / 635. szám
sittassanak; — ám de nem úgy amint régen történt, — amidőn egyszerűen bevárták, amíg a |e vagy kivágott fák sarjhajtásaiból hosszú idő után, lassan' és senyvedve cserevész fák nőttek fel; hanem szakszerű ültetés utján. Azt hiszem, e fővárosi hatóságnak e kérdésben három fontos, sürgős, a legközelebbi hetekben megoldandó feladata van: !. Megállapítani (ahol lehet: kötelezőig, ahol igy nem lehet: ta- nácsadóan) a legcélszerűbb befási- tás módját; nézetem szerint a budai hegyvidék a talaj sekély volta miatt is, de szépségénél, gyors növésénél és egészséges illatánál fogva mindenütt a fenyők egyes fajai volnának legalkalmasabb. 2. Elrendelni, hogy ott, hol a befásitás az 1 pontnak megfelelő módon szándékoltatik: a fővárosi erdőhivatai adja meg a szükséges felvilágosításokat és utasításokat, — gyakoroljon felügyeletet, — ha lehetséges: végeztesse a tulajdonosok költségére az erdősítést. 3. Gondoskodni az ültetendő csemetékről, hogy azokat önköltségen a tulajdonosok rendelkezésre bocsáthassa. Most és évekig fájlalni fogjuk a történt és folyamatban levő pusztításokat. Igyekezzünk, hogy utódaink szebb és egészségesebb erdovidéket találjanak, mint aminőt mi élveztünk. Wagner Géza. X 0 Zngliget ífífeafMf. — Egy lelkész kálváriája. — Hivatalos kézből kapjuk a zugligeti i\ k. egyházközség rövid történetét, mely különös világításba helyezi az ottani hívők és apácák viszályát s ezzel földönfutóvá teszi az egyház egyik bátor katonáját; — önfeláldozó plébánosát. A zugligeti egyházközség — az egyházi főhatóság általános felhívására — 1918. évi december hó 22-én r tartott közgyűlésen alakult meg. Áldásos és céltudatos működést folytatott egész feloszlatásáig. Mig lehetett népes és tanulságos gyűléseket tartott minden hónapban. A kommun kitörésekor az elkergetett apácákat védelmébe vette, a templomot és persely pénzeket gondozta. Az egyházközség lelkésze, egyházi elnöke Kőrösy Endre az angol kisasszonyokat Fáber Oszkár kommunista vezér előtt oly erélyesen védelmezte, hogy Fáber kiadta Kőrösy ellen az elfogatási parancsot azzal súlyosbítva, hogy ahol találják Kő~ rösyt, — lelőhetik. Kőrösy menekülni s bujdosni volt kénytelen. Bujdosása másfél hónapig tartott. Ezalatt az idő alatt a hitközség helyettesről gondoskodott s azt anyagilag is támogatta. A zugligeti angolkisasszonyok azonban féltékeny szemmel tekintettek a virágzó, fejlődő hitközségi életre s hogy azt tönkretegyék — nehogy valaha Zugligetben pélébánia legyen — az egyházközség lelkét, szellemi vezérét, az ő bátor védelmezőjüket, Kőrösyt akarták nemcsak a zugligeti hívektől elszakítani, hanem még Budapestről is eltávolítani. Ez irányú törekvésüket a Hercegprímással is közölték és sikerült is nekik a legfőbb egyházi méltóságot-- Kőrösy eltávolítására — rávenni. Az egyházközség öt tagú küldöttségének Esztergomba történt istazása s a Prímásnál tett ínterventiója süket fülekre talált, mert a főhatóság inkább teljesítette 15 apáca jogtalan óhaját, mint a zugligeti 3000 hivő kétségbeesett, jogos könyörgését. Az 1919. évi július havában megjelent „Budapesti kaíh. egyházközségek igazgatásának szabályzata“ 41. §. g. pontja értelmében az ! egyházközség a templom persely pénzek kezelését saját maga intézte, annál is inkább, mert beigazolást nyert, hogy az angol kisasszonyok a szent Antal pénzből egyetlen zugligeti szegényt sem támogattak, ellenben a saját gazdasági cselédüket ruházták a hívek adományából. Az érseki helynek két átiratban szólította fe! — a kommun bukása után — a hitközséget a persely kulcsok átadására, mely kérelmet azonban I mindkét ízben — a fenti autonom szabályzatra hivatkozva, kényszerülve voltunk megtagadni. Erre az érseki helynök 1919. augusztus hó 28-án a zugligeti egyházközséget megszüntette. Ugyancsak lelkészünket 1919. augusztus hő 31-vel állásától felmentette, illetve elbocsátotta; más állást néki nem adott, megélhetéséről nem gondoskodott, sőt úgy a zugligeti, mint a városmajori egyház- községnek azt a kérelmét, hogy Kőrösynek lelkész! állást adjon — a Hercegprímás kereken megtagadta. Eddigi közvetítő, könyörgő személyes és írásos panaszaink — hogy a sérelem reparáltassék — mind meddő maradt. Egy utunk van még s ez a nagy nyilvánosság. Budapest, 1919. január hó 20. Dr. Kalmár István. ^ "Ti Buda, 1929. február 6. Tizenkét jelöltje volna eddig a megüresedő I. választókerületnek. Egy fóka és tizenkét eszkimó, de van az eszkimók között egy ennivaló eszkimó is.-A kerület komoly polgárságának zöme Baransky Gyulát óhajtja, a női tábor Schlachta Margitot Egyes csoportok megoszló véleménye Hoszu István, Keömley Nándor. Lampel Vilmos Joanovic'h Pál, Szigeti János, Raffay püspök — a legszélsőbb szárny Lukács János jeiöltetése felé hajlik. A központban is eloszlók a vélemények, ahol Wein Dezső, Milotay István és Csiliéry András jelöltetésének vannak hívei. E jelöltek mindegyike a keresztény nemzeti egyesülés alapján áll, — s igy még várható a többi páríok részéről is nehány jelölt szerepeltetése. Egyelőre még nincs kellő komolysága a választás előre látható küzdelmének. Lapzártakor értesülünk, hogy az Országos Antiszemita Párt erős küzdelmet készül vívni a kerületért a párt agilis elnöke, Török Elemér lobogója alatt. A párt főleg a tisztviselőkre számit, a kiknek létérdekében külön programmpontokat állított fel s ezekért a legszélsőbb harcra kész. A párt további prog- rammja ismeretes s ebben főrésze van az árdrágítók és uzsorások letörésének. A jelölt érdekében már széleskörű mozgalom indult meg a kerületben. A párt a községi választásokon is erősen részt kivan venni. Utolsó tusájáí faji és nemzed különállásáért most vívja a magyarországi zsidóság. Harminc éves küzdelemnek ez á befejezése. Nálunk is úgy járt, mint Európa legtöbb államában, ahol egyenjogusitották. Polgári jogait arra használta, hogy lehetőleg minden téren fölénybe jusson és gazdaságilag megerősödjék. Mire a keresztény társadalom föleszmélt, már erőszakosan kellett fellépnie, hogy visszaszorítsa az uralomra törő zsidóságot s ettől a visszalökéstől széthullott ez az elavult kapcsokkal egymáshoz fűzött társaság. Jómódú része, mely már a nemzet nyújtotta díszt is élvezte, hamar megtagadta fajtáját, sőt minden megújulástól irtózó elavult vallását is. Az öregje még fizeti hitközségi adóját, de a fiatalja meg fogja ezt is tagadni. A zsidóság másik része, a nincstelen törtetők, a türelmetlen bankfiuk és más tisztviselők még egyszer megpróbálták az uralomfajutást erőszakkal is, a már elszakadt rész rovására. — és tömegesen állott a proletárforradalom élére, tisztán hatalmi és vagyonszerző céllal. Ez utolsó harcában is elbukott, menekülni kénytelen és ki fog vándorolni. Ha okos törvénnyel útját áiljuk a galíciai bevándorlás- oak, tiz év múlva nem lesz Magyar- országon zsidókérdés. Nincs vásárcsarnoka a Krisztinavárosnak, Tabánnak, Országúinak és csak tervezgetik évek óta, hol a Szarvas-térre, hol a Szent jános-térre. Most egy merészebb álmodozó azt a tervet vetette fel, hogy a Délivasut kihelyezésével a mos- • tani indóházat kellene vásárcsar- i nokká átalakítani és ide irányítani f az egész Dunántúl Budapestnek szánt élelmét. Legyen Budának is központi vásárcsarnoka, ahova föld alatt futnának be az élalmezö vonatok, — Álom ez, merész álom és soká kell rnég álmodnia a tervezőnek, mert ilyen nagy ideákra most 1 nem jár jó idő. ís IFI? iC Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d u. 3—4~ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Budai iró rendkívüli sikeréről kell örömmel beszámolnunk. A proletárdiktatúra bukása után, augusztus hó elején jelent meg Lelkes Nándor József könyve: A kuruc ég alatt címen összegyűjtött történeti korrajzok Rákóczi fejedelem idejéből. Soha jobbkor alkalmasabb könyv nem jelent meg, mint ez, ahol a honszeretetnek és hazafiságnak állít történeti okmányok alapján oltárt ez a kiváló iró, aki eddigi élete java részét a felvidék levéltáraiban töltötte, kutatva a Rákóczi-kor dicsőségének dokumentumait. Lelkes Nándor iró felvidéki ember, az ottani magyarok sokkal szivósabb, mélyebb magyarságánál, aki e korrajzokban nemcsak írja és érzi, de bizonyítja is a magyarság dicsőségét, — haj! — sokszor lemondó megalkuvását. — Ez a könyv csak bevezető része a Rákóczi idők történeti korrajzainak és az iró leveles ládája telt ezekkel az érdekes kronikával adatokkal, melyek közül mai tárca rovatunkban közlünk mutatványt, felhiva lelkes budai olvasó közönségünket., hogy ezt a történelmi értékű könyvet szerezze be. Ára 20 korona és megrendelhető a Budai Napló szerkesztősége utján is. Segítség! . . . Csendesen reklám nélkül, budai módra, de annál in- tensivebben működik 12 év óta a „Budai Ambulatorium Egyesület“ poliklinikája és tüdőbeteg gondozója az I. Pauler-u, 22. sz. alatt. Budai polgárok fillérei és nehány orvos önzetlen munkakészsége tartották fenn ezt a hézagpótló budai intézményt, amelynek élén dr. Ba- ranski Gyula elnök, dr. Holländer Hugó igazg. főorvos alelnök és dr. Barsi Dezső főorvos állanak. Már a háborút megelőző évben „anya- és csecsemő gondozó“ is társult a poliklinikai rendelésekhez és erre a mai nagy csecsemőhalandóság és sanyarú élelmezési és fűtési viszonyok között különösen fel akarjuk hivni az anyák figyelmét. Minden hétfőn, szerdán és pénteken 12—1-ig tartanak itt rendelést, amelyen a vezető szakorvoson kívül az „Országos Anya- és Gyermekvédő egyesület“ (Stefánia) védőnője is résztvesz. Ezeken a rendeléseken minden kérdésre, mely a csecsemő, vagy gyermek gondozására, ápolására és táplálására vonatkozik tanítást és felvilágosítást kaphatnak az anyák, ha pedig a csecsemő, vagy gyermek már beteg, az ingyen kezelést és — igazolt szegénység esetén — ingyen gyógyszert kap. De ezenkívül a lehetőség határain belül szociális tekintetben is gondoskodás történik a leendő anyáról, az anyáról és a gyermekről. Elhelyezik a terhesek otthonában, szülőosztályon. Közvetítik jogi, vagy anyagi segélyigényeiket. Ahol szükséges az anya részére condensált tejet, e csecsemő részére táplisztet szereznek; fa és. szénutalványok (csecsemőfürösztéshez), csecsemőkelengyék kerülnek kiosztásra. Természetes, hogy ez sok utánjárásba és sok-sok pénzbe kerül és aki természetbeni adománnyal,, avagy pénzzel segítségére siet az égylet- nek, igaz jó munkát mivel. Az egyesület tagjai: alapitó tagok: egy- szersmindenkorra legalább 100 kor., rendes tagok: évi 10 kor., pártoló tagok: évi 6 koronát fizetnek evente. — Segítsen aki tud, aki teheti, akinek jó szive van. Pallér István, akinek állapotáról nap-nap után riasztó hírek keltek szárnyra, — kedden már a központi pártkörben járt, ahol felgyógyulásához mindenki örömmel gratulált. Budai bohémek, keresztény irók és művészek vacsoráinak együtt minden szerdán este 6 órakor a Pil- seni sörcsarnokban Ií. Fő-utca 8, mely vendéglő „Az három verebek- höl“ van címezve, ide járnak a budai turulok, régi címen : Kurucok. A. társaság folyton gyarapodik és ezidő szerint tagjai: Kacziány Géza, Morvay Győző, Luzsinszky Alfonz, Lelkes Nándor József, dr. Ackermann Kálmán, Erdélyi Dezső, Ungh- váry Sándor Szávay Gyula, Peterdy Sándor, Kiss Menyhért, Kerecseny János, Hoiló Tivadar, Baránszki Gyula, Szende Adolf, Pásztor József, Dura Máté, Becsey Antal, Szilágyi Károly, Lendvay István, Szent- gyorgyi Árpád, Viraág Béla. — E
