Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-22 / 633. szám
2 B U P Ál NA P L O 2 iparosok egészségügyi szakosztályának, a budapesti bádogos-, szereld-, rézműves-, rézöntő- stb. ipartestület elnöke és az L kerületi iparoskör tiszteletbeli elnöke. 1912 óta a székesfőváros törvényhatósági bizottságának és a csepeli kikölőépitő tanács végrehajtó-bizottságának tagja. A főváros közgyűlésén és bizottságaiban mondott feltűnést keltő beszédeket főleg az adópolitika szociális reformja, a földgáznak Budapestre való sürgős felvezetése, a csepeli kikötő mielőbbi megépítése és számos szociális reform érdekében. | A Kelenföld és Lágymányos fej- \ lesztése ügyében számtalanszor fel- j szólalt és pedig: a városrész szabá- ; lyozási terveinek elkészítése ; a. lágy- j mányosi téli kikötő megépítése; a j Kelenföld csatornázásának és vizei- I látásának fejlesztése; a Villányi-úti j csatorna, úttest és villamosvasút megépítése; a kelenföldi utak karbantartása ; a külső Fehérvári-ut környékén levő üres telkek víztelenítése; a lágymányosi állandó kiállítás és nemzetközi vásár szervezése; a kelenföldi elemi iskolák és napközi otthonok egészségügyi viszonyainak és gyermekvédelmi intézményeinek fejlesztése érdekében. Elnöke volt a kelenföld-lágymányosi közgyárni szervezetnek. A háború tartamára alakult Kelenföldi Népsegitő Szövetségnek szintén elnöke volt, amely | munkanélküli asszonyoknak foglal- f koztatására varrómühelyeket tartott j fenn, később kb. 120 holdnyi par- j lagterületet vett kertművelés alá. A J szövetség négy és félévi működése j alatt több mint F5 millió koronát j fizetett ki munkabérek és segélyek \ alakjában. Elnöke volt a Villányi-ut és kör- j nyéke-Egyesületnek és ő szervezte e városrész karhatalmát. Számos propagandaelőadást tartott a nagy magyar városokban és j a földgáznak a magyar nemzeti gaz- j daságunk céljaira való kihasználását j szorgalmazta, A hazai széntermelés i fokozása az ő érdeme, amely október óta napi 700 vaggonról 1400 vaggonra emelkedett Politikai programmja szerint a nemzeti kibontakozásnak csak hár- ; más iránya lehet: nemzeti, kérész- ! tény és közgazdasági. A keresztény : és nemzeti ideálokért a való élet ! reális alapjain kell felépítenünk, mert | minden túlzás rombol. Mindenekelőtt i a termelő munkát keli megindita- 1 nunk, mert ahol nincs termelő munka, j ott a nyomor, a bűn és erkölcsi züllés lesz úrrá. Az elmúlt évtizedek nemzeti és közjogi küzdelmében egymásután siklottak ki kezünkből nemzeti gazdagságunk erőforrásai: a magyar szénbányák nagyobbik fele, vas-, ércbányászatunk, földgázunk, ! folyamhajózásunk, sőt nemzetiségi vidékeken a magyar föld nagy része idegen kezekre jutott. A magyar politika irányvonalait az erkölcs és kulturális fejlődés, magyar faj, több ember problémája és termelő gazdaságunk technikai és szociális feladatai jelölik meg. Az erkölcsi megújhodásnak már a családban és iskolában kell megkezdődnie. A faj- fentarás érdekében a közegészség- ügy államosítását és oly birtokpolitikát sürget, amely a népet földhöz juttatja és a kivándorlástól visszatartja. Kívánja a közigazgatás reformját, elnémított iparunk és lerongyolódott kereskedelmünk és mezőgazdaságunk fejlesztését. A Budapest II. (Keleuföld-Lágy- máayos) választókerületében folyó hő 18-án, vasárnap délután tartotta programúi beszédét Beaey Antal mérnök, aki keresztény és nemzeti alapon, de pártonkiyüli programmal bontott zászlót. A nagygyűlés a Gellért-fürdő nagycsarnokában folyt le, amelyen másfélezer főből álló di- szes közönség képviselte a kerület társadalmának minden rétegét. A nagygyűlést Pompéry Elemér miniszteri tanácsos nyitotta meg. Becsey Antal fél órás programmbeszéd keretében mutatott rá politikájának alapjaira, melynek alapelveit lapunk más helyén közöljük. Mindenekelőtt pártonkivtiliségén.ek adott magyarázatot azzal, hogy addig, amig az ország legjobbjai, mint Apponyi, And- rássy, Wekerle, Bethlen, Zichy, stb. nem tudnak a pártkeretek közé elhelyezkedni, addig ő sem talál a mai. pártok zűrzavarában megnyugtató támpontot. Beszédében kiterjeszkedett a kormányzás terén megvalósítandó reformok minden ágára, s beszédét nagyszámú közönség tüntető tapsa között fejezte be. Majd Schimanek Emil műegyetemi tanár a kelenföldi polgárság nevében üdvözölte Becseyt, mint kiváló technikust és a termelőmunka előhar- cosát. Végül Tóth István iparos, a kerület iparosainak egyhangú csatlakozását jelentette be. A Kelenföld (lágymányosi) Iparoskor, Krámer ügyvezető elnök vezetése mellett, e hó 18-án, vasárnap délelőtt a fehérvári-úti Wéber-féle vendéglő külön termében ülést tartott, amelyen dr. Niedermann Ferenc, j az iparoskor Ügyésze indítványára | és a jelenlevő iparoskori tagok tömeges helyeslő hozzászólása utá i egyhangú lelkesedéssel Becsap Ant ii képviselő jelöltsége, mint az iparos- kör sok érdemeit szerzett elnöke mellett foglalt állást. Az iparoskor határozatilag kimondotta, hpgy mivel az országot csak termelő mun Ka munka mentheti meg, Becsey Artal mérnök pedig egész életén át a produktiv munka embere volt, a kelenföldi és lágymányosi iparosok az ö jelöltségét támogassák. hl Dr. Víyíqy László a FI. hegyvidéki választókerületi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának j hivatalos jelöltje 1883-ban született Budán, az Atíila-utcában ; atyja akkor pénzügyminiszteri számtiszt volt, jelenleg nyugalmazott számtanácsos. Gimnáziumi vés egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, itt nyerte el az ügyvédi oklevelet is. M.iní ügy- i véd a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság titkára, majd ügyésze lett. A világháború kitörésekor, a mozgósítás első napján katonai szolgálatra vonult be és mint tartalékos hadnagy a szegedi 5. honvédgyalogezreddel vonult az északi harctérre, ahol többek között a lembergi csatákban vett részt. 1917-ben mint rokkantat és harctéri szolgálatra alkalmatlant hadbírónak nevezték ki és mint honvédfőhadnagy-hadbiró szerelt le a Károlyi-forradalom ki- j törése után. A háborúban szerzett i tapasztalatai győzték meg arról, hogy ! Magyarországot csak a keresztény : világfelfogás uralomrajutása és a j szociális irányban való fejlődés ment- ! heti meg s ez indította arra, hogy már 1915-ben az országos néppárt, illetve később a kereszíényszocíális párti klub tagjai sorába lépett. Politikailag eddig nem szerepelt; a kerület társadalmi életében vett részt; a Budai Polgári Casino ügy- ! vezető alelnöke, a krisztinavárosi és j a városmajori róm. kath. hitközségek igazgatótanácsának tagja, az utóbbinak ügyésze. * Politikai programmja keresztény- szociális. A keresztény vüágfelfogás- ban lefektetett szociális eszmék megvalósításával a nagy vagyonkülörtb- ségek megszüntetése, a dolgozó nincsteleneknek a polgári társadalomba való felemelése. Mint állami kishivatalnoknak a fia, módjában állt I végigszenvedni az állami hivatalnokok helyzetét és a hivatalnokokat, a középosztályt akarja a keresztény magyar polgári társadalom gerincévé tenni. A hitbizományok és latifundiumok megszüntetésének, a magán- j tulajdon elvének alapulvétele mellett, I helyes birtokpolitikai reformok élet- ! beléptetésével véli a íöldmivesszegé- nyek számának csökkentését. Az ipartörvény ujiáalkoíásával újra erős és életképes kisipar helyreállítására, helyes ipari és kereskedelmi törvények alkotásával a munkáskérdés megoldása-a törekszik. A gyengéket és ingadozókat is kiéi) rándító csalódások után a legerősebb magyar nemzeti politika alapján áll Kívánja a magyar irredentizmus nemzeti szervezését, a demokratikus és a régi magyar közjogban gyökerező és a magyar szent korona tanának megfelelő királyság vissza- áliitár:ít. ■' ' " " ' ’ ' | Ferczeí Béía a III-ik—hegyvidéki—választókerület Nemzeti Keresztény Egyesülés párti jelölt, régi magyar nemesi család ivadéka, és 1863~ban született Budán. Itt végezte iskoláit és a katona- intézetet, 1887-ben lépett állami szolgálatba és a pénzügyminisztériumban vállalt hivatalt, ahol most a számvevőség egyenesadóügyi cső- ■ port főnöke, mely osztályra az uj adók megállapításánál nagy feladat és nehéz munka vár.. Kerületi tevékenysége negyedszázados. 1896-ban Esztergommegyében Dorogon lépett föl néppárti programmal, (keresztény szociális párt) 1906-ban Fehérmegyében, a nioóri kerületben, ugyanazzal a programmal. Tizenhat év óta, szabadválasztás alapján, a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. * Politikai programmja szerint nemzeti és keresztény alapon ál! és az állami intézményekben követeli a keresztény szellem bevitelét. Kizárólag a nemzeti független királyságban látja biztositva a nemzet jövőjét. Az állami tisztviselők helyzetén segíteni kell, azzal, hogy az adminisztrációt egyszerűsíteni, a létszámot fokozatosan apasztani és ezzel a megtakarítással a megmaradónak fizetését javítani kell, avval kapcsolatosan a szolgálati pragmatikát. A menekült tisztviselők azoknál az állami, megyei és városi uj intézményeknél helyezendők el, amelyeket most tervez az állam s így ezek létesítése sürgős. A kisiparosoknak aggkori ellátását biztosító állami intézmény létesítését sürgeti mint fontos és sürgős kérdést. Budapestre vonatkozó programmja: a túltengő adminisztráció egyszerűsítése, a számvitelnek föltétlenül más modernebb alapokra fektetése, a mostani laza ellenőrzés helyett szigorú fegyelmezett ellenőrzése. A főváros zilált pénzügyeinek rendezése s itt első helyen a háborús adósságnak, nagy részben az állam által való átvétele. A községi pótadő rendszer megszüntetése s ennek helyébe az állam engedje át a fővárosnak a Budapesten kivetett hozadék adót, vagy járuljon hozzá, hogy a város külön fővárosi adót vessen ki, a legideálisabb progresszivitás alapján. A fővárosi törvény revíziója sürgős, úgyszintén a viriiizmus megszüntetése, Szigorú inkompatibilitás. Hive a belső budai rész történelmi stílusban való kiépítésének. A Vérmező beépítését a leghatározottabban ele- nezte mindig s ide. vagy a Stadion, vagy a füvészkert és Természetrajzi muzeum helyezendő eí. A Déli Vasút kihelyezése a Kelenföldre, Buda egyik főkérdése. Kívánatosnak tartja, a most Budapestre költöztetett kolozsvári és pozsonyi egyetemeknek Budán való elhelyezését. Az elhanyagolt budai hegyvidék rossz útjainak, jókarba helyezését s egyáltalán a budai hegyvidék intenzív kultúrát, külön hegyi tervezés alapján követeli s ezzel kapcsolatosan e vidék jobb világítását. Ludwig Mms iparos a III. — hegyvidéki — választókerület kisgazdaTöidnrÜvés és iparospárt jelöltje ma 45 éves és mint teljesen vagyontalan iparos kezdte meg működését Budapesten, ahol 21 év óta mind nagyobb arányokban fejlődő ipartelepe van. A mázoló és fényező iparosok között folyton növekvő tekintélyét és súlyát főleg külföldön tett utazásainak köszönheti, amikor rendszeresen tanulmányozta Olasz- i ország, Németország és Svájc rokonszakmáin iparágait és számos újítást vitt az iparágba. írodaimilag is képzett irodalommal foglal kozó iparos. * | Politikai programmja egyenlő a kisgazdapárt programmjával és az iparos érdekek külön istápolása a főcélja. Erős harcosa az iparosok nyugdíjbiztosításának, amiben való részvételre már segéddé való fel- szabadulásakor kellene minden ipari munkást kényszeríteni, mintahogy Franciaországban történik, ahol különféle renték, járadékok biztosítják az ipari munkások aggkori jólétét. Az ipartörvény sürgős revíziója, az iparos tanoncoktatás sürgős rendezése, a segédeknek és fiatal tehetséges mestereknek állami ösztöndíjjal külföldre való kiküldetése emelné az ipar belső értékét és tenne versenyképessé. A vidéken, főleg a falukon léli üzemü kisebb ipartelepek és gyárak felállítását sürgeti szövetkezeti alapon, hogy a földműves munkás ne legyen kénytelen fölemészteni egész nyári keresetét. Ezt szolgálnák a házi ipari tanfolyamok is. Életét ezeknek az elveknek szentelte. (Lapzártakor értesültünk csak, hogy formahibák miatt jelöltsége bejelentését a választási biztos nem vehette tudomásul. 627 ajánlója közül 132 szavazót kifogásolt a bizottság.)